Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-11 / 32. szám
1979. AUGUSZTUS ÍL XXX. évfolyam 32. szám. Ara l,-> Kčs IHHHuMU .L 1......5’PTgľT^T. Lapunk tartalmából: Gyorsítani kell a talajmunkák ütemét * Külpolitikai kommentárunk * Mindig az élenjárók között * Áz eredményes termelés _________segítői A korai burgonya betakarítása fontos feladat, de minden esetben figyelembe kell venni a közellátási szükség' letet, és annak megfelelő mennyiségben és időben szállítani rendeltetési helyére a második mindennapit. ' Fotó: ^-tt-гч Öntözés és biztonság Igyekvők Lám, mennyire lohol a drága idő!? Máris jócskán benne járunk az augusztusban. A nappalok már egyre rövidülnek, s ezáltal kevesebb idő jut a nyári, nyár végi sürgős tennivalók elvégzésére — mindenekelőtt a komplex értelmében vett aratás befejezésére. Ez a megcáfolhatatlan tény arra Int, hogy továbbra is a lehető legnagyobb gondossággal és előrelátóan, tervszerűen szervezzük-irányftsuk a munkát, kihasználva a minden percet, órát, valamennyi lehetőséget, mely elörelendlt, gyorsítja a doiogteve* ütemét. A nyári munkák, az aratási ünnepségek iázában-hevében azonban még csak véletlenül se feledkezzünk meg az idei gabonabetakaritás sikeréért legtöbbet tevő egyének, kollektívák szorgalmának, kezdeményező-készségének, becsületesen végzett munkájának erkölcsi-anyagi elismeréséről. Hiszen az időt, fáradságot, ünnepet, felületes munkát nem ismerő élenjárók — egyének és munkaközösségek — határtalan szorgalmukkal, áldozatvállalásukkal, fegyelmezettségükkel és jó minőségű munkájukkal heteken át bizonyítottak. Bizonyítottak — s bizonyítják a jövőben is — hűségüket a szövetkezethez, a mezőgazdasági nagyüzemhez, a társadalmi rendszerünkhöz. Mert, minek nevezhető, ha nem Igazi szocialista hazafiságnak például az, hogy Szlovákia-szerte fiataljaink tízezrei kapcsolódtak be a Harc minden szem gabonáért országos mozgalomba? Hazafias cselekedetnek minősült minden olyan megnyilvánulásuk, amely sokakat mozgósított igényes, felelősségteljes munkára. A galántai járásban például 28 Ifjúsági fényszóró összesen 118 fiatalja — önként vállalva — ügyelt arra, hogy az országos mozgalom neve, jelszava ne váljon üressé, hanem tartalommal telftődjék 1— a szó igazi értelmében. Ezért emelték fel szavukat, ha olyasmit láttak, ami a betakarítási veszteség csökkentése helyett, annak növeléséhez járult volna hozzá... Lényegében ugyanez a cél vezérelte azt a 280 korabájnost, 53 gépjavítót, 54 gabonaszállítót (traktorost és tehergépkocsi-vezetőt), s a járás 54 SZISZ-alapszervezetének tagjait, akik a Harc minden szem gabonáért! hazafias mozgalomba bekapcsolódtak. Példamutató helytállásával járásszerte elismerést vívott ki a vágfarkasdi (Vitany) szövetkezet 13 ifjü kombájnosa, Antal jános knrabájnos vezetésével: a Kohel Ferenc által irányitott 15 tagú nádszegi (Trstice) gépjavító brigád, melynek tagjai éjiel-nappal ügyeletet tartottak; továbbá a peredi (Tešedikovo) és a vágfarkasdi (Vitany) SZISZ-alapszertvezet tagjai, akik a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. és a szocialista mezőgazdaság 30. évfordulója tiszteletére vállalt értékes kötelezettségeik teljesítésével jelentősen hozzájárultak az illető szövetkezetek szalmabegyűjtéséhez, s mis nyári munkák elvégzéséhez. Például a farkasdi (Vltanv) szövetkezet Ifjúsági fényszórója következetes ellenőrző munkájával odahat, hogy a közös gazdaságban igen számottevő üzemanyag és villamosenergia megtakarítódjék; kilenc erőgépet a SZISZ- tagok vettek szocialista gondozásba, s ezáltal el akarják érni az üzemelési költség 10 százalékos csökkentését. Az ilyen szocialista munkaviszony, az ilyen hazafias cselekedet kézzelfoghatóan bizonyít. Mutatja, ifjúságunk teljes mértékben azonosul a CSKP helyes agrárpolitikájával, s részt dicsérete vállal az országos problémák megoldásából, az átlagnál többet igyekszik nap mint nap nyúftani a társadalomnak. Csupán egyetlen járás fiataljainak az országos mozgalomba kapcsolódása eredményeire hivatkoztunk. Bizonyára más járások szervezett ifjúsága legalább olyan részt vállalt a gabonabetakarítás országos feladataiból, mint a galántai járás fiataljai; ők forradalmi múltú elődeik nyomába lépve, követésre méltó cselekedeteikkel hívják fel magukra a figyelmet, fárják továbbra is ezt az utat ... t Tiszteletbecsület illesse mindannyiukat, s a hozzájuk hasonló, más járásbeli fiatalokat! S országszerte köszönet és elismerés, nagyobb társadalmi megbecsülés iiesse mindazokat, akik az ország kenyerének minél előbbi fedél alá juttatásáért ügyködtek, buzgólkndtak, jó példát, követésre méltót mntattak. Tehát, ne fukarkodjunk a jó munkát nyilvánosan elismerő dicsérő szóval, a további jó munkára serkentéssel. Hiszen ez sokszor többet jelent az anyagiaknál. Ezáltal tovább szélesítjük az élenjárók táborát. Azok táborát, akikre bármilyen nehéz körülmények között számíthatunk, támaszkodhatunk. Rövidesen itt a nyár vége. Üjabb, még igényesebb feladatok teljesítése vár a mezőgazdasági üzemek dolgozóira. Szakszerűen előkészített, jó vetőágyat keil készíteni az olajos repcének, a jövő évi gabonatermésnek. De a vetuágy egymagában nem minden. Idejében, bőhozamú búzafajtúkat kell vetőmagként beszerezni, s nagyon gondosan, kellő mélységben a talajba juttatni, okulva az őszi vetés múlt években elkövetett megannyi hibájából. Mert — habár tudjuk nagyon jól, hogy az egyes búzafajták másmás agrotechnikai követelményeket támasztanak a termesztő üzemmel, a szakemberrel szemben —, például hajlamosak vagyunk a fajtáknak megfelelő vetési határidő be nem tartására . Ezáltal a vetőmag is későbben bont csirát, később indul fejlődésnek, s felerősödése híján kevésbé képes megbirkózni a tél kegyetlen időjárásának kedvzőtlen hatásával. Köztudott, hogy az őszi munka, időben aránytalanul hosszúra nyúlik. Ezt sokminden befolyásolja. De legjobban a szervezés több hiányossága, rugalmatlansága, a szállítóeszközök, erőgépek szűkössége. Az utóbbi években sok gondot okozott az egyes kukoricafajták kései érése. Ezt a kései fajtájú hibridvetőmag behozatalának mellőzésével elkerülhetnénk. Igen, ha... ha elegendő mennyiségű és jó minőségű, korábban érő, hazai termésű kukorica-vetőmag állna a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Csakhogy épp ez nincs! Márpedig az ebből eredő kár kétszeresen tetemes. Épp ideje lenne már ezt a problémát megoldani... Az őszi munka sikeres elvégzéséhez a jó műszaki felkészültség döntő tényező. Tehát, máris hozzá kell fogni a felszabadult gabonakombájnok alapos áteilenőrzéséhez, a meghibásodások kijavításához, az erőgépek és szállítóeszközök, mindenekelőtt az esetleg még javításra szoruló talajművelő gépek rendbehozásához, a silőkombájnok üzemképessé tételéről sem megfeledkezve. A jő személyi és műszaki felkészülés, a tervszerűen, ésszerűen végzett és irányftott munka lehet igazán eredményes az elkövetkező hetekben. N. KOVÁCS ISTVÁN Abban a térségben, ahól a Béke! (Mierovo) Efsz gazdálkodik, létkérdést Jelent a víz. A minimális csapadék, a szeles időjárás, a kavicsos, vékony termőréteg, a talaj rossz víztartó képessége elengedhetetlenül szükségessé teszi az öntözést. Az öntözés jelentőségéről, tervezéséről és agrotechnikai követelményeiről a szövetkezet szakembereivel beszélgettünk. ANDRÄSSY SÁNDOR mérnök, az efsz elnöke: — Szövetkezetünk olyan termőhelyi adottságok között gazdálkodik, ahol általános .Jellegű a vízhiány, amit csak öntözéses gazdálkodással, rendszeres vízutánpótlással lehetett ellensúlyozni. Az öntözéses gazdálkodás megvalósítását több szempontból mérlegeltük, s arra a következtetésre jutottunk, hogy kialakításával minimálisra csökkenthető a kockázat és a termelési bizonytalanság. Szövetkezetünkben szakaszokra bontottuk az öntözéses gazdálkodás lehetőségének megteremtését. A gyakorlat igazolja, hogy ez a tervezési mód volt a helyes. A megvalósítást gondos, megfontolt mérlegeléssel kezdtük. Számba vettük a víznyerési, a víztárolésl lehetőségeket, megvizsgáltattuk a víz minőségét, az öntözövfz és a talaj kölcsönhatását — ami nagyon lényeges —, de a legtöbb figyelmet az öntözőberendezés megválasztására és a magas termelési színvonal kialakítására fordítottuk. KIÄTS IMRE mérnök: >— A tervszerű és átgondolt öntözőgazdálkodás során több tényezőre kell figyelmet fordítani. Közülük csupán a leglényegesebbeket említeném: Az öntözéses gazdálkodás magasabb belterjességi szintet eredményez. Illetve feltételez, ami nagyobb technológiai igényeket támaszt. + A berendezések gazdaságos kihasználása határozza meg az öntözés sikerét. ♦ Az öntözéssel egyidejűleg más munkákat is végezni kell, tehát ezzel összhangban kell megszervezni az öntözést. A tervezettnek megfelelő vízhasználat kiváló munkaszervezést, fegyelmezett üzemelési rendet kíván. Tudatosítani kell, hogy az öntözőberendezés termelőeszköz, ezért tudatos tervezéssel és szervezéssel kell felkészülni az öntözésre. + Növénykultúránként, sót táblánként kell ellenőrizni a talaj felvehető vízkészletét, nehogy túiöntözés miatt csökkenjen, a talaj levegökészlete, mert ez a talajszerkezet romlásához vezet. VESZPRÉMI IMRE agronómus: >— Hosszú lenne felsorolni azokat az előnyöket, amelyeket az öntözéses gazdálkodás rejt magában. Egy bizonyos termény — mondjuk a takarmány— kitermelése lényegesen kisebb területen valósítható meg, tehát jelentős terület szabadul fel az egyéb növények termeléséhez. Veszprémi elvtárs elképzelése szerint az öntözőberendezések kialakításánál az automatizálható, minimális fizikai munkát Igénylő, a helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó, a növénytermelés technológiájába jól beilleszthető, nagy teljesítményű berendezéseké a jövő. A kukorica öntözésére a Fregattípusú szovjet berendezéseket használják. Teljesítményük harminchét óra alatt — tizenkilenc milliméteres csapadéknak megfelelő adagolással —i több mint negyven hektár. A három' százharmincöt méter hosszú vezeték —< adapterek felszerelésével — a csepp' folyós műtrágyák adagolására Is al' kalmas, s úgyszólván üzembiztos. A kukoricatermesztés fejlesztésének eddig a vízhiány szabott határt. Kukoricából hagyományos műveléssel harmincöt-negyven mázsa közötti hek' tárhozamot értek el, öntözéssel vi' szont — a korszerű agrotechnika és a megfelelő fajták biztosításával —■ nyolcvan mázsás hektáronkénti hozamra számítanak. A nagyobb hozamból származó többletjövedelem nem' csak a megnövekedett önköltség fede' zését, hanem a beruházás megtérülő' sét Is biztosítja. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztő' sével kapcsolatos célkitűzéseik meg' valósítása például a tömegtakarmányok hiánya miatt akadozott. A megoldást már tavaly is a másodvetés jelentette, melynek alapvető feltétele az öntözés. A magágy előkészítése után azonnal kelesztő öntözést végeznek, később pedig vízpőtló öntözéssel segítik elő a másodvetések fejlődését — * — Az öntözés ma már elengedhetetlen termelési tényező. Ehhez azonban meg kell teremteni az öntözéses gazdálkodás minden feltételét, hogy a locsolás ne csak végveszélyben kialakult mentő tevékenység legyen, mint ahogy azt az Idén néhány gazdaságban tapasztaltuk. CSIBA LÄSZLO ■aiin Látogassa meg Nitrán 1979. augusztus 18. és szeptember 9. között az AGROKOMPLEX 79 országos mezőgazdasági kiállítást! 4