Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-11 / 32. szám

1979. AUGUSZTUS ÍL XXX. évfolyam 32. szám. Ara l,-> Kčs IHHHuMU .L 1......5’PTgľT^T. Lapunk tartalmából: Gyorsítani kell a talajmunkák ütemét * Külpolitikai kommentárunk * Mindig az élenjárók között * Áz eredményes termelés _________segítői A korai burgonya betakarítása fontos feladat, de minden esetben figyelembe kell venni a közellátási szükség' letet, és annak megfelelő mennyiségben és időben szállítani rendeltetési helyére a második mindennapit. ' Fotó: ^-tt-гч Öntözés és biztonság Igyekvők Lám, mennyire lohol a drága idő!? Máris jócskán benne járunk az au­gusztusban. A nappalok már egyre rövidülnek, s ezáltal kevesebb idő jut a nyári, nyár végi sürgős tennivalók elvégzésére — mindenekelőtt a komp­lex értelmében vett aratás befejezé­sére. Ez a megcáfolhatatlan tény arra Int, hogy továbbra is a lehető legna­gyobb gondossággal és előrelátóan, tervszerűen szervezzük-irányftsuk a munkát, kihasználva a minden percet, órát, valamennyi lehetőséget, mely elörelendlt, gyorsítja a doiogteve* ütemét. A nyári munkák, az aratási ünnep­ségek iázában-hevében azonban még csak véletlenül se feledkezzünk meg az idei gabonabetakaritás sikeréért legtöbbet tevő egyének, kollektívák szorgalmának, kezdeményező-készsé­gének, becsületesen végzett munkájá­nak erkölcsi-anyagi elismeréséről. Hi­szen az időt, fáradságot, ünnepet, fe­lületes munkát nem ismerő élenjárók — egyének és munkaközösségek — határtalan szorgalmukkal, áldozatvál­lalásukkal, fegyelmezettségükkel és jó minőségű munkájukkal heteken át bizonyítottak. Bizonyítottak — s bizo­nyítják a jövőben is — hűségüket a szövetkezethez, a mezőgazdasági nagy­üzemhez, a társadalmi rendszerünkhöz. Mert, minek nevezhető, ha nem Iga­zi szocialista hazafiságnak például az, hogy Szlovákia-szerte fiataljaink tíz­ezrei kapcsolódtak be a Harc minden szem gabonáért országos mozgalom­ba? Hazafias cselekedetnek minő­sült minden olyan megnyilvánulásuk, amely sokakat mozgósított igényes, felelősségteljes munkára. A galántai járásban például 28 Ifjúsági fényszóró összesen 118 fiatalja — önként vállal­va — ügyelt arra, hogy az országos mozgalom neve, jelszava ne váljon üressé, hanem tartalommal telftődjék 1— a szó igazi értelmében. Ezért emel­ték fel szavukat, ha olyasmit láttak, ami a betakarítási veszteség csökken­tése helyett, annak növeléséhez já­rult volna hozzá... Lényegében ugyan­ez a cél vezérelte azt a 280 korabáj­­nost, 53 gépjavítót, 54 gabonaszállítót (traktorost és tehergépkocsi-vezetőt), s a járás 54 SZISZ-alapszervezetének tagjait, akik a Harc minden szem ga­bonáért! hazafias mozgalomba bekap­csolódtak. Példamutató helytállásával járás­­szerte elismerést vívott ki a vágfar­­kasdi (Vitany) szövetkezet 13 ifjü kombájnosa, Antal jános knrabáj­­nos vezetésével: a Kohel Ferenc által irányitott 15 tagú nádszegi (Trs­­tice) gépjavító brigád, melynek tagjai éjiel-nappal ügyeletet tartottak; to­vábbá a peredi (Tešedikovo) és a vágfarkasdi (Vitany) SZISZ-alapszert­­vezet tagjai, akik a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. és a szocialista mezőgaz­daság 30. évfordulója tiszteletére vál­lalt értékes kötelezettségeik teljesíté­sével jelentősen hozzájárultak az ille­tő szövetkezetek szalmabegyűjtéséhez, s mis nyári munkák elvégzéséhez. Például a farkasdi (Vltanv) szövetke­zet Ifjúsági fényszórója következetes ellenőrző munkájával odahat, hogy a közös gazdaságban igen számottevő üzemanyag és villamosenergia megta­­karítódjék; kilenc erőgépet a SZISZ- tagok vettek szocialista gondozásba, s ezáltal el akarják érni az üzemelési költség 10 százalékos csökkentését. Az ilyen szocialista munkaviszony, az ilyen hazafias cselekedet kézzel­foghatóan bizonyít. Mutatja, ifjúsá­gunk teljes mértékben azonosul a CSKP helyes agrárpolitikájával, s részt dicsérete vállal az országos problémák megol­dásából, az átlagnál többet igyekszik nap mint nap nyúftani a társadalom­nak. Csupán egyetlen járás fiataljainak az országos mozgalomba kapcsolódá­sa eredményeire hivatkoztunk. Bizo­nyára más járások szervezett ifjúsága legalább olyan részt vállalt a gabona­betakarítás országos feladataiból, mint a galántai járás fiataljai; ők forra­dalmi múltú elődeik nyomába lépve, követésre méltó cselekedeteikkel hív­ják fel magukra a figyelmet, fárják továbbra is ezt az utat ... t Tisztelet­becsület illesse mindannyiukat, s a hozzájuk hasonló, más járásbeli fiata­lokat! S országszerte köszönet és elisme­rés, nagyobb társadalmi megbecsülés iiesse mindazokat, akik az ország ke­nyerének minél előbbi fedél alá jut­tatásáért ügyködtek, buzgólkndtak, jó példát, követésre méltót mntattak. Te­hát, ne fukarkodjunk a jó munkát nyilvánosan elismerő dicsérő szóval, a további jó munkára serkentéssel. Hiszen ez sokszor többet jelent az anyagiaknál. Ezáltal tovább szélesít­jük az élenjárók táborát. Azok tábo­rát, akikre bármilyen nehéz körülmé­nyek között számíthatunk, támaszkod­hatunk. Rövidesen itt a nyár vége. Üjabb, még igényesebb feladatok teljesítése vár a mezőgazdasági üzemek dolgo­zóira. Szakszerűen előkészített, jó ve­tőágyat keil készíteni az olajos rep­cének, a jövő évi gabonatermésnek. De a vetuágy egymagában nem min­den. Idejében, bőhozamú búzafajtúkat kell vetőmagként beszerezni, s na­gyon gondosan, kellő mélységben a talajba juttatni, okulva az őszi vetés múlt években elkövetett megannyi hi­bájából. Mert — habár tudjuk nagyon jól, hogy az egyes búzafajták más­­más agrotechnikai követelményeket támasztanak a termesztő üzemmel, a szakemberrel szemben —, például hajlamosak vagyunk a fajtáknak megfelelő vetési határidő be nem tar­tására . Ezáltal a vetőmag is későb­ben bont csirát, később indul fejlő­désnek, s felerősödése híján kevésbé képes megbirkózni a tél kegyetlen időjárásának kedvzőtlen hatásával. Köztudott, hogy az őszi munka, idő­ben aránytalanul hosszúra nyúlik. Ezt sokminden befolyásolja. De legjobban a szervezés több hiányossága, rugal­matlansága, a szállítóeszközök, erő­gépek szűkössége. Az utóbbi években sok gondot okozott az egyes kukori­cafajták kései érése. Ezt a kései faj­tájú hibridvetőmag behozatalának mellőzésével elkerülhetnénk. Igen, ha... ha elegendő mennyiségű és jó minőségű, korábban érő, hazai termé­sű kukorica-vetőmag állna a mező­­gazdasági üzemek rendelkezésére. Csakhogy épp ez nincs! Márpedig az ebből eredő kár kétszeresen tetemes. Épp ideje lenne már ezt a problémát megoldani... Az őszi munka sikeres elvégzéséhez a jó műszaki felkészültség döntő té­nyező. Tehát, máris hozzá kell fogni a felszabadult gabonakombájnok ala­pos áteilenőrzéséhez, a meghibásodá­sok kijavításához, az erőgépek és szállítóeszközök, mindenekelőtt az esetleg még javításra szoruló talaj­művelő gépek rendbehozásához, a si­­lőkombájnok üzemképessé tételéről sem megfeledkezve. A jő személyi és műszaki felkészü­lés, a tervszerűen, ésszerűen végzett és irányftott munka lehet igazán eredményes az elkövetkező hetekben. N. KOVÁCS ISTVÁN Abban a térségben, ahól a Béke! (Mierovo) Efsz gazdálkodik, létkérdést Jelent a víz. A minimális csapadék, a szeles időjárás, a kavi­csos, vékony termőréteg, a talaj rossz víztartó képessége elengedhetetlenül szükségessé teszi az öntözést. Az öntözés jelentőségéről, tervezé­séről és agrotechnikai követelményei­ről a szövetkezet szakembereivel be­szélgettünk. ANDRÄSSY SÁNDOR mérnök, az efsz elnöke: — Szövetkezetünk olyan termőhelyi adottságok között gazdálkodik, ahol általános .Jellegű a vízhiány, amit csak öntözéses gazdálkodással, rendszeres vízutánpótlással lehetett ellensúlyoz­ni. Az öntözéses gazdálkodás megva­lósítását több szempontból mérlegel­tük, s arra a következtetésre jutot­tunk, hogy kialakításával minimálisra csökkenthető a kockázat és a terme­lési bizonytalanság. Szövetkezetünkben szakaszokra bon­tottuk az öntözéses gazdálkodás lehe­tőségének megteremtését. A gyakor­lat igazolja, hogy ez a tervezési mód volt a helyes. A megvalósítást gon­dos, megfontolt mérlegeléssel kezd­tük. Számba vettük a víznyerési, a víztárolésl lehetőségeket, megvizsgál­tattuk a víz minőségét, az öntözövfz és a talaj kölcsönhatását — ami na­gyon lényeges —, de a legtöbb figyel­met az öntözőberendezés megválasz­tására és a magas termelési színvonal kialakítására fordítottuk. KIÄTS IMRE mérnök: >— A tervszerű és átgondolt öntöző­­gazdálkodás során több tényezőre kell figyelmet fordítani. Közülük csu­pán a leglényegesebbeket említeném: Az öntözéses gazdálkodás maga­sabb belterjességi szintet eredményez. Illetve feltételez, ami nagyobb tech­nológiai igényeket támaszt. + A berendezések gazdaságos ki­használása határozza meg az öntözés sikerét. ♦ Az öntözéssel egyidejűleg más munkákat is végezni kell, tehát ezzel összhangban kell megszervezni az ön­tözést. A tervezettnek megfelelő víz­használat kiváló munkaszervezést, fegyelmezett üzemelési rendet kíván. Tudatosítani kell, hogy az ön­tözőberendezés termelőeszköz, ezért tudatos tervezéssel és szervezéssel kell felkészülni az öntözésre. + Növénykultúránként, sót táblán­ként kell ellenőrizni a talaj felvehető vízkészletét, nehogy túiöntözés miatt csökkenjen, a talaj levegökészlete, mert ez a talajszerkezet romlásához vezet. VESZPRÉMI IMRE agronómus: >— Hosszú lenne felsorolni azokat az előnyöket, amelyeket az öntözéses gazdálkodás rejt magában. Egy bizo­nyos termény — mondjuk a takar­mány— kitermelése lényegesen ki­sebb területen valósítható meg, tehát jelentős terület szabadul fel az egyéb növények termeléséhez. Veszprémi elvtárs elképzelése sze­rint az öntözőberendezések kialakítá­sánál az automatizálható, minimális fizikai munkát Igénylő, a helyi adott­ságokhoz jól alkalmazkodó, a növény­­termelés technológiájába jól beilleszt­hető, nagy teljesítményű berendezése­ké a jövő. A kukorica öntözésére a Fregat­­típusú szovjet berendezéseket hasz­nálják. Teljesítményük harminchét óra alatt — tizenkilenc milliméteres csa­padéknak megfelelő adagolással —i több mint negyven hektár. A három' százharmincöt méter hosszú vezeték —< adapterek felszerelésével — a csepp' folyós műtrágyák adagolására Is al' kalmas, s úgyszólván üzembiztos. A kukoricatermesztés fejlesztésének eddig a vízhiány szabott határt. Ku­koricából hagyományos műveléssel harmincöt-negyven mázsa közötti hek' tárhozamot értek el, öntözéssel vi' szont — a korszerű agrotechnika és a megfelelő fajták biztosításával —■ nyolcvan mázsás hektáronkénti ho­zamra számítanak. A nagyobb hozam­ból származó többletjövedelem nem' csak a megnövekedett önköltség fede' zését, hanem a beruházás megtérülő' sét Is biztosítja. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztő' sével kapcsolatos célkitűzéseik meg' valósítása például a tömegtakarmá­nyok hiánya miatt akadozott. A meg­oldást már tavaly is a másodvetés je­lentette, melynek alapvető feltétele az öntözés. A magágy előkészítése után azonnal kelesztő öntözést végeznek, később pedig vízpőtló öntözéssel se­gítik elő a másodvetések fejlődését — * — Az öntözés ma már elengedhetetlen termelési tényező. Ehhez azonban meg kell teremteni az öntözéses gazdálko­dás minden feltételét, hogy a locsolás ne csak végveszélyben kialakult men­tő tevékenység legyen, mint ahogy azt az Idén néhány gazdaságban tapasz­taltuk. CSIBA LÄSZLO ■aiin Látogassa meg Nitrán 1979. augusztus 18. és szeptember 9. között az AGROKOMPLEX 79 országos mezőgazdasági kiállítást! 4

Next

/
Thumbnails
Contents