Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-04 / 31. szám

тиоадк; hagy... ■ a vöröshagyma egyike а legrangusahh és a legnagyobb mennyiségben fagyasztót! zöld­ségféléknek? Felhasználása rendkívül változatos, sokoldalú. Termesztése viszonylag egysze­rű, a konyha nélkülözhetetlen fűszernövénye. A vöröshagymát házikertben dnghagyinával vagy magvetéssel termeszthetjük. Az előbb említett termesztési niód előnye, hogy tavasszal koráb­ban kapunk frissen fogyaszt­ható zöldhagymát, nem kell egyelni és a gyomok ellen job­ban tudunk védekezni. A mag­vetéssel történő termesztési mód előnye, hogy a megtermelt hagyma jól tárolható, egészsé­ges lesz. ф a vöröshagyma begyűjté­sét akkor kell megkezdeni, a­­mikor a szárak egyharmada már a földre hajlik? Ugyanis ebben az Időszakban a gyöke­rek fokozatosan elhalnak, így a hagymg könnyebben kihúzható a talajból. Ha a begyűjtést ha­logatjuk; 14 nap elteltével a hagymákon új gyökerek fejlőd­nek, de az Ilyen vöröshagyma már nem teljes értékű, mert lé­nyegesen csökken a tárolható­sága és sokkal érzékenyebb a rothadásra. ■ az utóbbi időben a házi­kertekben is terjedőben van a vöröshagyma nyári vetése? Ez­zel ugyanis a hagyományos — tavaszi — vetéshez viszonyítva egy hónappal lerövidftjük a be­takarítás idejét. Ebben az eset­ben nem kell dughagymát ter­melni. A nálunk termeszthető fajtákat augusztus 15—20 kö­zött ajánlatos vetni. Erre a célra egyébként a „Hibena“ faj­ta a legalkalmasabb. # a póréhagyma nálunk ke­vésbé ismert, de a legtöbb európai országban Igen sokat fogyasztanak belőle? Fogyasz­tása Igen egészséges. Általában levesízesítőként, főzeléknek használják, de zöldhagymaként Is fogyasztható. A póréhagyma igen sok Bt-es vitamint tartal­maz. Értékét főleg nagy ásvá­­nyisó-tartalma adja. A zöldség­félék közűi egyike azoknak, amelyek a legtöbb vasat tartal­mazzák. A póréhagymának két változata, az egyéves és a két­éves ismert. Nálunk az egyéve­set érdemeseb termeszteni. (—rn) Kérdezett — válaszolunk Július első felében Nagykér­­ről (Milanovce) egy érdekes névtelen levelet kaptunk. A Szabad Földműves egyik régi olvasója, nyugdíjas szövetkezeti tag, és gondoljuk szőlész, mind­össze három száraz szőlőleve­let küldött hozzánk azzal a Megjegyzéssel, hogy adjunk ta­nácsot: Milyen károsodás érte (Folytatás az 1. oldalról) 3.24 koronát fizettek a tenyész­tőknek. Persze, egyéb problémák is voltak. A nyulászok bizony gyakran panaszkodtak, hogy a felvásárlók nem objektivek a gerezna minőségének megálla­­pításakon. Mások azt nehezmé­nyezték, hogy a fehér szőrű fajtákat tenyésztők jogtalan előnyöket élveznek. Egy időben nagyság és súly szerint osztá­lyozták a bőröket. Ez szintén hátrányos volt, mert a kisebb testű fajtákat tenyésztők hiába szárították meg rendesen a ge­reznát, az soha nem lehetett első osztályú, mert nem érte el a megkövetelt méretet és súlyt. A lőtt nyulak gereznájának felvásárlása is sok gondot oko­zott népgazdaságunknak. Az Állami Erdészet számára köte­lező volt leadni a gereznát, vi­szont a vadászoktól ezt nem követelte meg senki. A körva­dászatok alkalmával elosztott nyulak hetven százalékának gereznája örökre elveszett a népgazdaság számára, mert a vadászok közül csak kevesen vettek maguknak annyi fáradsá­got, hogy megszárítsák és érté­kesítsék a szőrmés bőrt. Az üzemi konyhák, a kórházak és húsfeldolgozó üzemek is csak elenyésző mennyiségű gereznát juttattak el a feldolgozó ipar­hoz. Most az illetékesek szeret­nék elérni, hogy a fogyasztói piacra is nyúzott, sőt porció­zott formában kerüljön a lőtt nyúl. A CSSZK-ban e téren is jobb a helyzet, hiszen ott het­venhétben 769 ezer nyulat lőt­tek és 485 ezer gereznát érté­kesítettek; a szlovákiai vadá­szatokon 179 ezer nyúl került terítékre, az értékesített gerez­nák száma pedig csak 37 ezer volt. KEDVEZŐBB FELTÉTELEK Eddig a múltról beszéltünk, most lépünk előbbre. Néhányan már bizonyára tudomást szerez­tek róla, hogy julius elsején módosult a tenyésztett és lőtt állatok gereznájának felvásár­lási ára .Az intézkedés fő célja, hogy fokozza a prémes állato­kat tenyésztő nagyüzemek, az a szőlőt és milyen készitmény­­nyel kell ellene védekezni? Nos a válaszadással mi Is rövidek leszünk. A Bratislava) Központi Mezőgazdasági Ellen­őrző és Vizsgáló Intézet (ÜK­­SÚP) szakemberei a levelek megtekintése után azt vála­szolták, hogy a szőlő az „MCPA“- hatóanyagú gyomirtó­szer hatására károsodott. Ilyen hatóanyagot tartalmaz többek között a Keropur, a Keropur N, a Bai\dex N, az Aminex, az Aniten Kombi és a Basagram M . (blm) Állami Erdészet, a Szlovákiai Vadászsznvelség és a Szlovákiai Kisállattenyésztok Szövetsége tagjainak, valamint a háztáji tenyésztőknek az anyagi érde­keltségét, elősegítse a felvá­sárlás növelését, a szűcs-, ka­lap- és kesztyüipar hazai for­rásból származó nyersanyagok­kal való tökéletesebb ellátását. A július elsején érvénybe lé­pett új felvásárlási árak sze­rint a Zberné suroviny nem­zeti vállalat az alábbi követel­mények szerint mindsiti és vá­sárolja fel a gereznát. A házinyulak gereznájának minősítésekor ezentúl nem ve­szik figyelembe a szint, de to­vábbra is döntő követelmény a szakszerű szárítás és kezelés. Az I. minőségi osztályban hét koronát fizetnek azokért a bő­rökért, amelyek vékony lécből vagy rugalmas acéldrótból ké­szült feszftőhorogra húzva let­tek megszárítva és szakszerűen voltak kezelve. Ugyancsak az I. osztályban hat koronát fizet­nek a még nedves, frissen nyú­zott gereznáért, ha nincs be­fülledve és nem kezd rothad­ni. A helytelenül szárított (szalmával, szénával, papírral kitömött), kezeletlen, esetleg száradás után áztatott szőrmés bőrért, valamint a vadnyulak gereznájáért a II. osztályban két koronát fizetnek. A mezei (lőtt) nyulak gerez­náját hasonló alapelvek szerint bírálják el, mint a házinyulak esetében, s itt minőség szerint tíz, kilenc, illetve a második osztályban négy koronát fizet­nek. A házimacskák téli gerezná­jáért negyven, nyári és átme­neti szőrmés bőréért pedig tíz koronát kap a tenyésztő. A bárány- és juhbőrök felvá­sárlási ára hetvenhét január elején módosult, ami lényeges javulást eredményezett a felvá­sárlásban. A juhtenyésztés iránt érdeklődő tenyésztők, illetve az értékesített juhbőrök száma azonban egyre csökken. Ennek oka, hogy a legeltetés már szinte megoldhatatlan és a téli takarmánykészlet előteremtése is gondokkal |ár. Hasonló a helyzet a kecsketenyésztésbeu is A tapasztalatokból kiindul­va, a juh- és kecskebőrrel kap­csolatos minőségi követelmé­nyeket és felvásárlási árakat nem módosították. A hörcsög és a görény gerez­nája is értékes nyersanyag, s mivel az eddiginél jóval több­re van szüksége az iparnak, itt is igyekezünk kihasználni a fel­­vásárlási ár ösztönző hatását. Az új minősítési alapelvek sze­rint a hörcsögök májusi gerez­nájáért tiz, nyári és átmeneti bőréért pedig öt koronát fizet­nek a felvásárlók. A görény gereznája július elseje óta — minőségtől függően — százöt­ven, száz, huszonöt, illetve négy koronát ér. Az említetteken kívül még néhány további vad (nyesi, vö­rösróka, szarvas, őz stb.) ge­reznájának felvásárlási ára is módosult, de mivel ez már in­kább csak a vadászokat érdek­li, e rovat keretén belül nem foglalkozunk vele részletesen. A minap valaki megjegyezte, hogy indokolatlanul nagy a kü­lönbség a minőségi osztályok­ban érvényes felvásárlási árak között, mondván, a szárítás nem jár olyan sok munkával. Ez igaz, viszont az árkülönbö­zetnek nem is az a küldetése, hogy a száríttással járó több­letmunkát honorálja. Inkább ösztönözni kívánja a tenyésztő­ket, hogy szakszerűen kezelt, a feldolgozó ipar számára min­den tekintetben megfelelő szőr­més bőröket kínáljanak meg­vételre. S lehetőleg jóval töb­bet, mint az utóbbi években, mert a divatos szűcsipari-, ka­lap- és kesztyűipari termékek iránti kereslet nő, a behozatal pedig már szinte megoldhatat­lan. Az ármódosítástól azt vár­juk, hogy lényegesen növelni tudjuk a felvásárlást. A házi­nyulak gereznájának felvásár­lásában 5—10 százalékos javu­lást szeretnénk elérni, a lőtt nyulak szőrmés bőrének felvá­sárlását pedig az eddigi 50—55 százalékról legalább 85 száza lékra kívánjuk emelni. A nyúltenyésztők és a vadá­szok nagyban hozzájárulhatnak e fontos feladat teljesítéséhez, ezért elsősorban az ő lelkiisme­retükre apellálunk — ne dob­ják a gereznát a szemétbe, népgazdaságunknak nagy szük­sége van rá! KADER GABOR Kevés a kajszibarack ~ Az idei kései thvaszi fagyok a kajszibarackfákat virágzás­ban érték, ami a termés felvásárlásában is megmutatkozott. Nemrégiben Malatinec Štefannal beszélgettem, aki Érsekúj­váron (Nové Zámky) a Nitrai út menti családi ház udvarán vásárolta fel a kiskertészek által beszállított kajszibarackot. A felvásárlást július kilencedikén kezdték. Egy hét leforgása alatt 7,2 tonna, többségben I. minőségi osztályú gyümölcsöt vásároltak fel. Ezt követően még több mint 10 tonna kajszi­barackot vásároltak fel. Ez bizony kevés, mert a múlt évi mennyiségnek csupán 35—38 százaléka. A gyümölcsöt a SLOVLlK n. v. Nové Zámky-i üzemébe szállították. <— ers—. Ne dobjuk a szemétbe! 1 MÓDOSULT A GEREZNA FELVÁSÁRLÁSI ARA Ne dobjuk a szemétbe! Az életszínvonal tervszerű emelkedése, az anyagi jólét szi­­lárdulása törvényszerűen kihat a korszerű és szép termékek iránti kereslet növekedésére. Ez természetesen vonatkozik a szűcsipari, a kalap- és kesztyű­­ipari termékekre is. Mint tud­juk, a szocialista tervgazdálko­dás alapvető küldetése, a ter­melés és a társadalmi fogyasz­tás közötti összhang megterem­tése és megtartása, a vásárlói­fogyasztói igények maradékta­lan kielégítése. Igen ám, csak­hogy a termelés növeléséhez, a megnövekedett igények kielé­gítéséhez egyre több jó minő­ségű nyersanyagra — adott esetben gereznára, szőrmés bőrre stb. — van szükségünk. Ezeknek a nyersanyagoknak a behozatala igen költséges, je­lentősen terheli a külkereske­delmi mérleget. A múlt évben például hetvenkétmillió korona értékű szőrmés bőrt importál­tunk. A szűcs- és kalapipari nyersanyaguk világpiaci ára egyre nő, mert a természetes források ugyancsak apadnak, a kereslet viszont minduntalan növekedik. Több nagy exportáló ország saját feldolgozóipart lé­tesített, Így a világpiacon csök­ken a. nyersanyag-kínálat. Mind­ez arra ösztönöz bennünket, hogy az ipar fejlesztéséhez, a termelés növeléséhez nélkü­lözhetetlen nyersanyag-készlet megteremtése céljából, minden eddiginél jobban szorgalmazzuk a hazai források tökéletes ki­használását. VANNAK MÉG TARTALÉKAINK Bizony vannak, a felmérések legalább is azt mutatják. A bá­rány- és a jnlibor felvásárlása lényegében már megoldott kér­dés, viszont a nyúlgerezna fel­vásárlása még korántsem éri el a kívánt színvonalat. Egy sta­tisztikai kimutatás szerint 1977- ben Csehszlovákiában közel 14 millió darab nyúlgereznát vásá­roltunk meg a tenyésztőktől. Ha figyelembe vesszük, hogy a szlovákiai tenyésztők kél évvel ezelőtt csupán 1,5 millió nyúl­gereznát értékesítettek, akkor nagyon is helytállónak kell te­kintenünk a szakemberek azon állítását, mi szerint hazánkban az évente leölt házinyulak kö­rülbelül tizenöt-húsz százaléká­nak gereznáját a tenyésztők a múltban egyszerűen eldobták. Hogy miért volt ez így? Kér­dezzenek csak meg egy te­nyésztőt, mennyi bosszúsággal járt a gerezna értékesítése. A kisállattenyésztőktől, illetve a háztáji nyúltenyésztőktö! Szlo­vákiában a Zberné suroviny nemzeti vállalat vásárolja meg a gereznát. A vállalatnak fize­tett felvásárlói vannak, akiknek rendszeresen meg kellene láto­gatniuk a körzetükhöz tartozó településeket. A gyakorlat azt mutatja, hogy egyes községeket évek óta elkerültek a felvásár­lók — nem állt érdekükben, hogy néhány bőrrel több tíz ki­lométert utazgassanak. A felvá­sárlók gereznánkénti átlagban (Folytatás a 4. oldalon) A házinyulak gereznájának minősítésekor ezentúl nem veszik figyelembe a színt, de továbbra is döntő követelmény a szak­szerű szárítás és kezelés. Az I. minőségi osztályban hét ko­ronát fizetnek a bőrökért. Fotó: .—blm Évente rendszeresen azon TM fáradozunk, hogy a me­zőgazdasági dolgozókat és a kertbarátokat tájékoztassuk a­­zokról az új kertészeti fajták­ról, amelyek az állami növény­­fajta-nemesítő kísérletek során megállták a helyüket és enge­délyezve lettek a köztermesz­tésre. Az Idén az SZSZK és a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumai mellett mű­ködő Állami Növényfajta-minő­sítő Bizottságok áprilisban Bra­­tislavában tárgyalták meg a prágai és a bratislavai Köz­ponti Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ŰKSŰP) által benyújtott javaslatokat. azoknak, amelyek az általános betegségekkel szemben ellenál­­lóak. „Mojmír“. Hazai nemesítésfl, közepesen kései, kései érésű, alacsony, közepesen magas nö­vésű zöldborsófajta. A megdő­lésre közepesen hajlamos. A hüvely rövid vagy közepesen hosszú. Általában hat-kilenc közepesen nagy magot tartal­maz. Termőképességével jóval felülmúlja a korábbi „Palas“ (20 százalékkal) és „Superior“ (14 százalékkal) fajtákat. A be­tegségekkel szemben közepesen ellenálló. „Primula“. Hazai nemesítésfl, kétlíniás, korai, jó te'rmőképes­­ségű berakó uborkahibrid. A Űj kertészeti fajták Egyúttal határozatokat hoztak az új fajták köztermesztésbe vonása, ileltve a régi fajták minősítésének törlése tárgyá­ban. ZÖLDSÉGFÉLÉK Húsz új fajtát engedélyeztek köztermesztésre, ebből hat ha­zai, a további tizennégy pedig külföldi nemesítésfl. Az utóbb említettek közül három fajta esetében a vetőmagvak rend­szeres importálásával számo­lunk, a többi tizenegy fajta esetében a vetőmagvakat csak a szükséglet szerint hozatjuk be. A zöldségfélék közül három fajta minősítését törölték. „Maxim“. Hazai nemesítésfl, bőtermő zellerfajta. -Egyaránt alkalmas a-korai (februári) és a későbbi (márciusi) vetésre, termesztésre. Jól tárolható a téli időszakra. Gumótermésével és a kisebb mennyiségű hulla­dékkal, valamint a szívlevelek rövidülésével és a magbaindu­­lással szembeni ellenállóképes­­ségével, jóval felülmúlja a ko­rábbi „Pražský obrovský“ faj­tát. A gumók nagyok, gömb alakúak és világosbarna szí­nűek. Húsa közepesen tömör, krémfehér színű. „Blanka“. Hazai nemesítésfl, közepesen kései érésű zöldbab­fajta. Egyenes növésű, a meg­dőléssel szemben ellenálló. Hü­velye zöld színű, közepesen hosszú, egyenes vagy kissé haj­lott. A hüvelyek a talajtól szá­mított 11 cm-es magasságban többségükben egy helyen he­lyezkednek el. Az ezermagsúly 425 gramm. Termőképességét tekintve felülmúna a legújabb hazai nemesítésfl ,Katka“ faj­tát. A „Blanka“ fajta" egyike termés többsége az I. minőségi osztályba sorolható. A termés orsó alakú, sötétzöld színű, át­­lagos hosszúsága 8,7, a vastag­sága pedig 3,1 cm. Felülete a „Palava“ fajtához hasonlóan enyhén tüskés, egyenletes, jól alkalmas a konzervgyári feldol­gozásra. A korábbi „Koravo“ fajtához viszonyítva 13,5, a „Parifin“ fajtához viszonyítva pedig 19,3 százalékkal ad na­gyobb termést. A betegségekre nem hajlamos. A korábbi faj­tákhoz viszonyítva azonban több tápanyagot, száraz időjá­rás esetén pedig nagyob adagú öntözést igényel. „Triga“. Hazai nemesítésfl, háromlíniás, jó termőképességű, hibrid berakóuborka. A termés szintén orsó alakú, az átlagos hosszúsága 9,2, vastagsága pe­dig 3,1 cm, egyenletes, jól meg­felel a konzervgyári feldolgo­zásra. A vastag tüskék a termé­sen ritkán helyezkednek el. A fajtakísérleti eredmények alap­ján 18,2 százalékkal ad na­gyobb termést, mint a „Palava“, és 3,5 százalékkal ad nagyobb termést, mint a „Koravo“ fajta. Az agrotechnikával szemben igénytelen. „Renova“. Hazai nemesítésfl céklafajta. A gumó henger ala­kú, ami lehetővé teszi a termő­talaj jobb kihasználását. A ter­més nagy része a föld felett helyezkedik el, ami megköny­­nyíti a betakarítást. Húsa egyenletesen piros színű, kelle­mes ízű. A „Betina“ és a „Čer­vená kulatá“ fajtákkal szemben nagyobb termést ad. Morfoló­giai szempontból egyenletes, a világoskörfi gumók száma mi­nimális.--Alkalmas mind a kon­zervgyári, mind a háztartásbeli feldolgozásra. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents