Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-04 / 31. szám

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Augusztus a meleg nyári hó­napok közé tartozik, de az éj­szakák már gyakran hűvösek. Ebben a hónapban is folytatjuk a gyomok irtását. Az istáiló­­ttágya beásásának, leszántásá­­nak ideje is ebben a hónapban van. A gyümölcsösben kerüljük a fej- és lombtrágyázást, mert ez a beavatkozás erős hajtás­­növekedést okozna. Itt inkább ősszel kell trágyáznál Az őszi és a téli gyümölcs most növekszik legjobban. Eh­hez és a termőrügyek fejlődé­séhez napfényre, tápanyagokra és elegendő vízre van szükség. Ha nincs elegendő csapadék, a hiányt — a korábban ismerte­tett elvek és módok alapján — pótolni kell. Célszerű a hónap közepéig jobban, utána gyen gébben öntözni. Ha azonban van kiaSós eső, az öntözést már ne folytassuk. További munkák: Ellenőriz­zük a termőkaros orsófák ol­dalhajtásainak lekötözését, a­G=£ r=ü tennivalók egyes szilvafujták, valamint a ringlók. A gyümölcsöt — két­­három menetben — akkor gyűjtsük, amikor a fajtára Jel­lemző színt és ízt már elérték, de húsuk még kemény. ízletes és egészséges gyümölcs a sár­ga- és a görögdinnye. A kártevők ellen ebben a hónapban Is folytatjuk a véde­kezést! A monília nagy kárt tehet a gyümölcsösben, mert a gomba hatására a fán vagy a raktárban a gyümölcs rendsze­rint megrothad. A varasodás a körte jellegzetes betegsége. A mit a múlt hónapban végez­tünk. Itt az ideje az erősen növő őszibarackfák alakító met­széséhek. Egy erős oldalhajtás felett a vezérhajtást akár telje­sen eltávolíthatjuk. A hajtások végét külső rügyre vágjuk, a felesleges hajtásokat jiedig tő­ből távolítjuk el. Így ugyanis az őszibarackfa koronáját gyor­sabban kialakíthatjuk. Más csonthéjasok (dió, kajszibarack, cseresznye, meggy) metszését Is elvégezhetjük, mert a vágási felületek ilyenkor jobban és gyorsabban begyógyulnak. A ceruzánál vastagabb ágak vá­gási felületét oltóviasszal véko­nyan kenjük be. Az alma- és a körtefákon augusztusban ilyen metszést nem szabad végezni. Csak a koronát sűrűsítő vé­kony, felesleges hajtásokat le­het eltávolítani, vagy a túl hosszúra növőket megrövidíte­ni. A lisztharmattal fertőzött ágakat vagy ágvégeket okvet­lenül vágjuk le és égessük el. Folytassuk a letermett mál­navesszők eltávolítását, mert ezzel a gombabetegségek elter­jedését is meggátolhatjuk. Ha­sonló céllal a szamóca indáit is eltávolítjuk, ha nem aka­runk rólá szaporítani. Az elszá­radt leveleket, sőt az egész le­­vélfelületet is lekaszálhatjuk. — Ebben a hőnapban érnek be a középkorai őszibarack-, a nyári alma-, a nyári körte- és kaliforniai pajzstetvek szívása nyomán piros foltok, úgyneve­zett „lázfoltok“ keletkeznek a gyümölcsön. A vértetűk, mint a gyapot lógnak a hajtásokon, szívásuk nyomán a fán rákos daganatok keletkeznek. Gom­bák ellen a Dithane M 45 0,2, lisztharmat ellen a Thiovit 0,3, vagy a Topsin M 0,08, állati kártevők ellen pedig a Meta­­tion E 50 0,2, vagy a Bi-58 ЕС 1 %-os oldatával védekezhe­tünk. Persze, más permetanya­­gokat is használhatunk. Pél­dául a pajzstetvek és a szövő­lepkék ellen a Sevin 85 VVP 0,2, lisztharmat ellen a Karathane FN 57 0,1, vagy a Fundazol 0.08 %-os oldatával Is perme­tezhetünk. Legalább kétheten ként ismételjük meg a perme­tezést! Mindig egy gombaölő­szert és egy, az állati kártevők ellen használatos készítményt keverjünk össze. A biztonsági előírásokat szigorúan tartsuk be, a védőfelszereléseket pedig saját egészségünk érdekében használjuk. Augusztusban már meg kell kezdeni a talaj előkészítését a telepítéshez. A nagyüzemekben Ilyenkor már rigolíroznak, az egész területet legalább 70 cm mélyen megforgatják, lejtős területeken pedig a rétegvona­lak mentén talajgyaluval tera­szokat készítenek. Köves altala­­jű területen és a házikertben elég, ha nagyobb — 100 X100X 60 cm-es — gödröket ásunk. A szaporítás a szamócával kezdődik, illetve már megkez­dődött, mert a „FRIGÓ“ palán­ták már jól és szépen hajtanak. E? az új technológia különle­gesen kezelt előző évi palántá­kat használ nyári ültetésre, amelyeket ültetésig műanyag zsákocskákban jégszekrényben tárolnak. Most már az indákon levő növénykék is eléggé kifej­lődtek, így ezekkel is szaporít­hatunk. Kell is már ültetni, ha jövőre teljes termést akarunk elérni. Az elültetett növényké­ket gyakran kell öntözni. Saját célra bárki, bármilyen gyümölcsfát, cserjét szaporít­hat. Most kell az alanyok sza­porításához szükséges magva­kat biztosítani és rétegezni vagy elvetni. Magról vetjük a vadalmát, a vadkörtét, a szil­vát, a vadcseresznyét, a cigány­meggyet, a keserű mandulát, a vadrózsát és más fásnövénye­ket. Leggazdaságosabb a gyü­mölcsfák ivartalan (közvetlen, félig fásodott hajtásokkal) tör­ténő szaporítása. Sajnos, ez a mai napig még csak kísérleti állapotban van, de biztatói A jelenleg ismert szaporítási eljá­rásokhoz — a szemzéshez és az oltáshoz — alanyokra van szükség. Ezek szaporításása pe­dig magvetéssel történik. Ha már az előző évi vetésből van alanyunk, akkor azt most kell beszemezni. A szemzés a legegyszerűbb szaporítási mód. A legtöbb gyümölcstermő nö­vény sikerrel szaporítható, a forradás tökéletes, az eredés biztosabb. A többféle szemzés! mód közül az alvószemzés a legelterjedtebb. (Ennek mene­ís. Ezt az alany szerint élla­­_pítjuk meg. A szilvát, a vad­­körtét, a vadcseresznyét és a paradicsomalmát augusztus ele­jén, a birs- és a vadalmát, a mirabalánt, a sajmeggyet és a keserű mandulát augusztus vé­gén vagy szeptember elején célszerű beszemezni. A hónap végén a kajszit és az ősziba­rackot is érdemes lesz szemez­ni, mert a faiskolákban ezek­ből a fácskákból még jövőre sem lesz elegendői A ribiszkét és a köszmétét bújtással, a hónap végén pedig szakított, sima vagy kalapácsos dugvánnyal szaporíthatjuk. Erre a célra 30 cm körüli hajtáso­kat használjunk. Ezekről a le­veleket szedjük le, de a legfel­sőket célszérű meghagyni. Ez­után készítsünk 25 cm mély árkot, amelynek egyik oldala legyen függőleges. Ide rakjuk 10 cm-es távolságra a dugvá­nyokat. Alulra tegyünk szem­csés tiszta homokot, majd föl­det, azután pedig az egész ár­kot jól öntözzük be. Az öntö­zést többször Is megismételhet­jük. A dugványok a következő év őszén már kiültethetők, mert általában jól meggyökeresed­nek. Ribiszke- és köszmétefácská­­kat is nevelhetünk. Erre a cél­ra alanynak a vadribiszkét használjuk, amelynek az olda­lába — a kívánt magasságban — kell oltani. Legbiztosabb mód a héj alá oltás az alany oldalába. Felette hagyjunk leg­alább két-három szlvólevelet. Ezeket majd a jövő év áprili­sában vágjuk le, amikor a 2—3 szemes kis nemes rész már ki hajtott. SZŐLŐTERMESZTÉS Folytassuk a gyomirtást, я sekély talajporhanyítást és az öntözést, ha nincs kiadós csa­padék. További munkák: A kö­tözés ellenőrzése, kijavítása, nagyobb szél után pedig a haj­tások igazítása. Ha a hajtások a tervezett magasságot 20—30 cm-rel túlnőtték, újból kell csonkázni. A fürtök és a zöld részek kedvező aránya a jó tét lásd lapunk következő szá­mában — a szerk. megjegyzé­se.) Szemzésre legalkalmasabb a borús idő, de az eső már nem jó. A csonthéjasok nehezebben olthatók, de a szemzés rajtuk is kitűnően sikerülhet. Fontos a szemzés időpontja termőegyensúlyt jelzi. Oj ültet­vényben és az alakítás alatt levő szőlőben lehetőleg ne csonkázzunk. A szőlőnek sok kártevője van. Ellenük a harcot — a termés megóvása érdekében — tovább kell folytatni. A rézmentes (Folytatás a 3. oldalúnj (Folytatás á 2. oldalról} gombaölőszerek közül a Ditha­ne M 45 0,2, a Pprozin és a Puli ram Combi 0,2—0,3 %-os töménységű oldatát használhat­juk. Régebben augusztusban a br.rdóilé 1 °/o-os oldatával per­meteztek. Ez is jó, ha már más nincs, de van kedvezőtlen mel­lékhatása: perzselés és fejlő­déskorlátozás, a mész pedig eltömi a szórófej nyílását. Az Orthocid és az Orthophaltan 0,2 %-os töménységű oldatát is tennivalók használhatjuk. Homoki szőlő ben ezeket lehetőleg ne hasz­náljuk, mert lombsárguiást okoznak. Helyesebben mondva, augusztusban ezeket a szereket máshol se használjuk, mert gá­tolják a must erjedését. Jó ke­verék a Recin Super 0,5, a Thiovit 0,3 és a Bi-58 ЕС 0,1, vagy a Metation 0,2 °/o-os olda­tából készíthető. A korai érésű szőlőfajtákat ebben a hónapban szüreteljük. Minden szőlőfajtát a teljes érés állapotában kell szüretelni. Ezt a bogyó ízéből, zamatéból, cu­kortartalmából, színéből stb. ál­lapíthatjuk meg. A szőlőt és a bort tisztán kell kezelni. Az egyes fajtákat külön dolgozzuk export", a „Kecskeméti 700 as" sib. Ezek magvait nálunk is árusítják. A determinált fajták­ra továbbá az is jellemző, hogy a virágfürtök között nincs le­vél vagy csak egy levél van. A téldeterminált fajtáknál a vi­rágfürtök között már két levél van. A folytonos növekedésű fajták szára az egész tenyész­­idö alatt képes növekedni. Ezek nagyobb termést adnak, de ter­mesztésükhöz támrendszerre vagy karóra van szükség. Nö­vényházi vagy fólia alatti haj­tatásra ezek a legalkalmasab­bak. A hibridek niagvai a leg­drágábbak, mert ezeket minden évben újból kell előállítani. Előnyük, hogy két vagy több fajta tulajdonságait egyesítik, így például a koraiságot, a szép szint, a jó ízt stb. A szabadföldi uborkát még szedhetjük, különösen akkor, ha kissé később vetettük. So­kan a szabadföldi uborkát is metszik vagy visszacsípik. Ez felesleges, sőt gyakran a ter­méshozamot is csökkenti. En­nek az eljárásnak egyedül a hajtatásnál van jelentősége, mert így korábban kapunk ter­mést. A salátauborkának a szabvány szerint 15—22 cm hosszúnak és 6 cm vastagnak keli lennie. Az eltevésre szánt uborkát kétnaponként kell szedni, itt a hosszúság 3—6 cm legyen. Ez az úgynevezett „cse­mege ecetes uborka”. Az ece­tes uborka mérete valamivel nagyobb (6—10 cm), a vizes fel és erjesszük. Az étkezési szőlőt száraz időben, a harmat felszáradása után szedjük, mert így hosszabb az eltarthatósági ideje. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS Augusztusban sok zöldségféle érik, szedhető. Többek között a paprika, amely a legjelentősebb zöldségnövényeínk egyike. Á paprika folytonasan növő zöld­ségféle, ezért a szedés folya­matossága kedvezően hat a ter­més mennyiségére. Akkor kell szedni, amikor a termések fej­lettsége elérte a felhasználást célnak megfelelő érettséget. A paradicsom Is az egyik legkedveltebb zöldségféle, ter­mését szintén folyamatosan, he­tenként kétszer kell szedni. A determinált fajtákra jellemző, hogy vezérhajtásuk 3—5 fürt után befejezi növekedését. Ilye­nek például a „Kecskeméti merevszárú“, a „Kecskeméti uborkáé- pedig 10—15 cm le­gyen. A május elejétől szakaszosan vetett bokorbabot folyamatosan szedhetjük. Nagyobb hozama van annak a karósbabnak, amit a kerítésre vagy 150 cm hosz­­szú karóra futtatunk. Legjobb négy karót gúla alakra felül összekötni, így a talajnedvesség jobban mpgmarad és párásabb mikroklíma alakul ki. A fagyok beálltáig szedhető. Nagyobb kertben a karósbab termeszt­hető csemegekukoricával is, mert az júliusban leszedhető és szára a bab támaszául szol­gálhat. Augusztusban szedjük a jobbnál-jobb sárga- és görög­dinnyéket. A sárgadinnyénél az érés jele a jó illat, a héj színe és főleg a kocsányával szembe­ni rész már puhább, kicsit be­nyomható. Sokkal nehezebb a görögdinnye érettségét megál­lapítani. Kés nyelével ütögetve az érett dinnye kongó hangot ad. Biztosabb jel, hogy a ter­méshez legközelebb levő ka­csok már elszáradlak. Sok más terményt is szedhetünk, de mindig optimális iciőben. Vet­hetünk még retket, salátát, spenótot, vöröshagymát stb. Ha nincs kiadós eső, öntözéssel kell pótolni. Gombabetegségek ellen a Dithane M 5 0,2, állati kártevők ellen pedig a Ditrifon 50 WP- 0,2 %-os oldatával, vagy más, már az előzőekben aján­lott készítményekkel védekez­hetünk. VIRÁGTERMESZTÉS A krizantémokat hígított trá­gyalével öntözzük, az oldalhaj­tásokat és a felesleges bimbó­kat távolítsuk el. Javítsuk ki és fertőtlenítsük az üvegházat, szerezzük be a szükséges anyagokat, így pél­dául a szenet, a fűtőolajat stb. A kankalint és a cineráriát tűzdeljük át. A muskátli-dugvá­nyokat csak kissé öntözzük, mert elrothadnak. Most kell a ciklámen magvait elvetni. A bo­rostyán kitűnően ered Ilyenkor. Az örökzöld bokrokat Is most kell szaporítani. Ilyen például a puszpáng, a kecsekerágő, a babérmeggy stb. A hortenziát színezhetjük, ki­­kékíthetjük timséval, pataresze­lékkel és az erre a célra ké­szült ammóniák-oldattal. Az előbbieket a földbe, az utóbbit az öntözővízbe kell tenni, kéz­­detben egy ezrelékes, majd fo­­kozatosan négy ezrelékes oldat formájában. Minél sötétebb piros volt a virág, annál sötétebb kék színű lesz a kezelés ható-: sára. Ugyanígy piros szegfűből is készíthetünk, színezhetünk kéket. Kísérletezzünk, ha ked­­vünk van, majd hasznát látjuk.­A hajtatásra szánt jácint- és tulipánhagymákat augusztus vé­gén ültessük cserépbe. A jácin­tot egyesével, a tulipánt pedig hármasával. Az új cserepeket néhány óráig vízben, a régieket pedig fertőtlenítő oldatban áz­tassuk. A Begónia Rex-et ebben Ä hónapban levéldugványozással szaporíthatjuk. A tavalyt vetésű cikláment utoljára ültessük át. Most vethetjük a kétnyáriak közül az árvácskát, a nefelej­cset, a százszorszépet stb., va­lamint az évelők egy részét, bár ezeket egyszerűbb kiskert­ben tőosztással szaporítani. Szárazság esetén öntözzünk, főleg az esti órákban. Napköz­ben inkább csak az utakat és a Járdát öntözzük. A levéltet­­vek, az atkák és más kártevők ellen az előzőekben Ismertetett módon védekezzünk. VARSÁNYI GABOR mérnök AZ ALMA KONTURMETSZÉSE Kilenc éves szabad palmettán végeztek konturmetszést. A beavatkozásnak jelentős Ifjító hatása volt. A hajtáshosszban és a törzskörméretben nem adódtuk különbségek az egyes ke­zelések között. A konturmetszés utáni kiegészítő kézi metszés­nél a munka termelékenysége 2,1—2,7-szer jobb volt, mint a hagyományos metszésnél. A lombfelület csökkenése csak ki­sebb arányú terméscsökkenést eredményezett. A szedést tel­jesítmény viszont 25—36 százalékkal nőtt, mivel a gyümölcs könnyebben elérhető volt. (Szád. Vin.) A CSIPERKE-NEMESÍTÉSRŐL A nemesítés egyik célja olyan tömegátszövetésre alkalmas fajták előállítása, amelynek micéliuma a tömegátszövetés utá­ni, termesztőbe valő átrakásnál nem érzékeny a* munkafolya­mat okozta megszakításokra, sérülésekre, egyúttal bírja az át­­szövetéssel járó magasabb hőmérsékletet. További szempont a gépi szedésre alkalmas fajták kialakítása. (Champ.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents