Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-28 / 30. szám

1979. JÜLIUS 28. XXX. évfolyam 30. szám. Ага 1,— KCs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuminak hetilapja Lapunk tartalmából: Két vándorzászló birtokában ★ Gyökeres változások ★ Az elnyomott népek nagy költőjére emlékezünk ★ Több a tarló, telnek a magtárak Itt a nyár teljes pampájában. Igaz, az időjárás nem nagyon igyekszik ezt bizonyítani, alaposan próbára teszi a mezőgazdasági dolgozókat. Még sze­rencse, hogy feltalálták a naptárt, mert anélkül el sem hinnénk, hogy a nyár közepén járunk már. A rima­­szombati IRimavská Sobota) járásban is az időjárás változékonysága jelle­mezte az utóbbi heteket. A fokozott emberi erőfeszítés, a jó felkészülés, a múlt évihez képest megnövekedett kombájnlétszám azon­ban meghozta az eredményt. A járási mezőgazdasági igazgatóság irányítása alá tartozó több mint huszonegyezer hektáros összterületen július tizedi­kén kezdték meg a gabonabetakarí­tást. A gabonaföldeken összesen há­­rnmszázötven kombájn arat. A CSSZK- böl ötvenöt, Magyarországról pedig hetven vendégkombájnos érkezett. Az aratás menetét az időjáráson kívül egy másik tényező is hátráltat­ja. A mélyebb fekvésű helyeken ne­hezebben érik be a gabona. Ez a probléma szükségessé teszi a gépek gyakori átcsoportosítását. Örvendetes viszont, hogy a szemveszteség arány­lag kicsi. A gazdaságok anyagilag| is érdekeltté tették a kombájnosokat a jó minőségű munkában. Vitárius Lajos mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója elégedett a kalászos gabona betakarí­tásával kapcsolatos munkák Ütemével. A learatott területekről a szalmát azonnal bálázzák, illetve lehúzzák, a tarlószántás is kielégítően halad. A gabona felvásárlása nagyobb zökke­nők nélkül, időarányosan realizálódik. A járás felvásárló üzemei — a rima­­szombati (Rimavská Sobota), a feledi (Jesenské), a tornaijai (Šafárikovo) — szombaton, vasárnap, és ha a szük­ség úgy kívánja, éjszaka is üzemel­nek. A gabonabetakarítás befejezését — ha az időjárás nem szól közbe — július végére tervezik, s ez mégin­­kább szükségessé teszi az erők össz­pontosítását, a gépek jó kihasználá­sát, hogy mindenütt minél előbb mag­tárba, fedél alá kerüljön a termés. XXX A takarmányszükséglet fedezése te­rén a ma még gondokkal küzdő föld­­muvesszövetkezetek számára elsősor­ban az aratás utáni gyors másodve­tés kínál megoldási lehetőséget. A járás gazdaságai késedelem nél­kül kezdték meg a tarlóhántást és a nyári keverékek vetését. Augusztus elejéig négyezerötszáz hektáron feje­zik be a másodvetést, ami járási vi­szonylatban rekordterületnek számít. A másodvetéshez szükséges vető­mag elegendő. Hogy melyik gazdaság­ban mivel lehet ily módon növelni a termelést, azt az ott dolgozó, a helyi adottságokat jól ismerő szakemberek tudják a legmegfelelőbben eldönteni. A másodvetéssel kapcsolatban szük­séges lesz annak a jó szemléletnek és gyakorlatnak a további érvényesí­tésére, amely például az idei aratást jellemzi. Bár az őszi munkacsúcsot növeli majd a másodtermés betakarí­tása, de a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei az aratásban is bizony­ságot tettek róla, hogy magas szintű munkaszervezéssel képesek úrrá len­ni az ilyenfajta nehézségeken. A befejezés előtt álló második ka­szálás terméseredményei biztatóak, s minden lehetőség adott a húsz má­zsán felüli hektáronkénti hozam el­éréséhez. Sajnos, ezeket a munkála­tokat késlelteti — főképpen a hegy­vidéki gazdaságokban — a Reform típusú kaszálógépek alkatrészeinek hiánya. X X X A járás területén — bármerre uta­zik az ember — egyre kevesebb ga­bonatáblát lát. Gyorsan szaporodnak viszont a szalmabálák, a feltört tar­lók; gyakran találkoztunk gabonát szállító teherautókkal, pótkocsis von­tatókkal. Mindinkább a szépen fejlődő kukorica, napraforgó és cukorrépa uralkodik a határ képén, s persze sokfelé a szőlő meg a kertészeti nö­vények. A növényvédelem, a kertészeti ter­mékek betakarítása nagyon sok két­kezi munkát igényel. — Bár évről évre bővül járásunk­ban a mezőgazdasági termékek beta­karítására szolgáló géppark, néhány ágazatban a döntő tényező továbbra is az ember marad. A fiatalok a nyári időszakban, de azon kívül is nagyon hasznos segítséget nyújtanak. Ez az együttműködés a nyári időszakban, az aratás napjaiban tetőzik, ami­kor a szőlőkben, a kertészetekben, a j gyümölcsösökben és a konzervgyárak­ban a fiatalok ez­rei segítenek. Jó példa, mozgósító erő ez a többi dol­gozó, de a társa­dalmi szervezetek számára is. — Az elismerő szavakat Vitárius elvtárs, a jmi igazgatója mondta. Amikor majd el­csendesednek a kombájnok, jobban tudatosítjuk, hogy milyen kitartó munkát igényel a gabona és a többi termény betakarí­tása. És amikor az idei gabonából sült friss kenyér illata betölti a szobán­kat, lélekben visz­­szatekintünk az aratásra s arra, mennyi erőt kellett kifejteni ahhoz, hogy asztalunkra kerüljön a minden­napi. CSIBA LÄSZLÖ Iskolapadból a határba Az esősre vált időjárás nemcsak a kapásoknak kedvezett, hanem a kul­túrnövények legnagyobb ellenségének, a gyomnak is. Sok helyen nem volt elegendő a többszörös sarabolás, és a vegyszerezés ellenére Is esetenként magasra nőtt a gyom. Az elgyomoso­dott kukoricatáblákon egyedül a kapa, a kézi erő segíthet. A növénytermesz­tésben pedig az emberi munkaerőből van a legkevesebb, s azokra is nagy szükség van a kertészetekben. Ezért sok szövetkezetben már várták a va­kációt, illetve a diákokat. A falusi gyerekek közül sokan ismerik a ka­pálás „mesterségét“, és sokat ér szol­­gos kezük. A minap embersereg tette színessé az egyik főút széli kukoricatáblát. Csak amikor közéjük értünk, s rájuk köszöntünk láttuk, hogy gyermekek, serdülők kapálnak. Gódány Vince felügyelt a diákok munkájára. — Szorgalmasak a gyerekek? — érdeklődtem. — Majd elválik — válaszolta a napbarnított arcú férfi. — Mégcsak első nap kapálnak. De már éppen ideje, hogy eltűnjön a gyom a vető­magnak szánt kukoricatábláról. A vegyszerezés nem mindig sikerül kéletesen, s aztán gombamődra nő a különböző gyomféle. — Nem Is tudom melyik mezőgaz­dasági üzemhez tartozik ez a kukori­ca tenger. — A dercsikat (fúróvá) Barátság Efsz karcsal részlegén vagyunk. A gyerekek, akik negyvenötén kapálnak ittj szintén Harcsákon laknak. — Hová jártok iskolába? — érdek­lődtem az egyik fiútól. — A dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) alapiskolába. — Hányadikos vagy? •— Szeptemberben már nyolcadikos leszek — húzta ki magát büszkén Majer Béla. — De ti néhányan nagyon lema­radtatok. — Tudja, at szerencse dolga, kt melyik sort kapálja. Nekünk jutott a legfüvesebb, s ha rendes munkát aka­runk végezni nem lehet kapkodni — mondta felnőttes komolysággal. — Dehát a sornak két vége van, majd segítenek a többiek. — Hol étkeztek? — A tízórait magunkkal hozzuk. Délben meg haza kerekezünk ebédre. De aki akar a szövetkezet üzemi konyháján is ehet. Azt hiszem öt ko­ronába kerül az ebéd. Marczel Mária elbúcsúzott az alap­iskolától. — Tovább tanulsz? — kérdem a szemrevaló lánykától. — Igen. Már felvettek az újvári (Nové Zámky) Közgazdasági Középis­kolába. — Milyen volt az évvégi bizonyít­vány? A leányka nem szólt semmit csak szerényen mosolygott. —- Marika kiváló tanuló. Most Is tiszta egyes volt a bizonyítványa, — válaszolt helyette a szomszéd sorban kapáló. — Te sem panaszkodhatsz — je­gyezte meg Marika. — Szintén tovább tanulsz? — kér­tem Ildikótól. — Együtt járunk ősztől a gazdasá­giba, — válaszolta mosolyogva. Több gyerektől érdeklődtem mire költik a pénzt, amit néhány hét alatt keresnek. A nagyobbak közül néhá­­nyen kirándulni készülnek, van aki farmernadrágot szeretne venni a ke­resetéből. De legtöbben hazaadják a pénzt a szülőknek, mert ők tudják legjobban, mi a legszükségesebb. A kereset jól jön a gyerekeknek, de az a leglényegesebb, hogy eltűnik a gyom, s ezáltal gazdagabb lesz a termés. TÓTH DEZSŐ tő-Kényszerpihenő étéi No Miilettel A kedvezőtlen időjárás miatt vonta­tottan haladt az aratás. Ennek elle­nére, azokban a mezőgazdasági üze­mekben, ahol jó volt a szervezés, s minden órát kihasználtak, már a múlt héten befejezték az aratást. A búcsl szövetkezet aratási híradója már kedden jelentette, hogy végeztek a kalászosok betakarításával. A ko­máromi (Komárno), az újvári (Nové Zámky) és más Járások számos szö­vetkezetében már csak tisztítják, szá­rítják a szemet, hogy mielőbb a rak­tárba kerüljön. Az elmúlt napokban már valóban „.aratott az ország“. Az SZSZK leg­északibb részének kivételével kasza alá érett a gabona, és sürgőssé vált az aratás. Ezt a mezőgazdasági mun­kákat irányító szlovákiai bizottság ál­lapította meg a legutolsó ülésén. Egyes körzetektől eltekintve, az idő­járás is kedvezőbbre fordult. Az említett bizottság azonban azt is megállapította, hogy nem minden gazdaságban értelmezik komplex mó­don az aratást, amit az is bizonyít, hogy a szalma letakarftása nem ha­lad olyan ütemben, mint azt elképzel­ték. Pedig sokkal kevesebb a szalma, mint az elmúlt években, viszont a gépieszkőz jóval több. A tervezett másodvetéseket, és a tarlószántást csak úgy lehet megoldani, ha minél gyorsabban lekerül a tarlóról a szal­ma. Gépi eszközökkel segítenek az északi üzemek, a katonaság és helyes lesz a helybeli kisegítők munkáját is a szalma letakarltására összpontosí­tani. Különös gondot kell fordítani az árpa betakarítására, mert több mező­­gazdasági üzemben a búzát előbb ta­karították be, mint az árpát, és így az árpa túlérett. Sokhelyütt átnőtte a gyom is, s bizony, kissé nehéz lesz az aratása. Ha nem ügyelnek a kom­­bájnosok, a túlérett árpából sok el­szóródhat. Pedig a sörárpánál nagy szükségünk van elsősorban is a hazai sörgyártásban, amellett jó lenne az exportfeladatokat is teljesíteni. Ezért nemcsak közvetlen az aratásban, ha­nem a szállításkor, és az utókezelés folyamán is menteni kell a menthe­tőt, és a termést óvni kell a károso­dástól. Ennek a követelménynek a betartása természetesen a vetőmag­készletre Is vonatkozik. Tény, hogy gabonából a tervezett­nél gyengébb termés mutatkozik, ke­nyerünk azonban és jó minőségű ve­tőmag is lesz elegendő. Felételezhe­­tően gyenge készletünk lesz takar­mánygabonából. Még szerencse, hogy kukoricából jó termés ígérkezik. Ha valami nem jön közbe, lehet, hogy rekord termést takaríthatunk majd be, s ez enyhíti a takarmánygondo­kat. Az tdén a repcét — melynek több­sége Kelet-Szlovákiában van — egv­­ídőben aratják a búzával. Feltétlenül meg kell gyorsítani a betakarítását, hogy a szemtermés ne károsodjon, mert főleg onnan lesz biztosítva az SZSZK összes mezőgazdasági üzeme részére a vetőmag. Különben az ét­olajellátás szempontjából a repceki­esés nem lesz nagyon veszélyes, mert a napraforgó az egész országban ígé­retesen fejlődik, s Így minőségi étolaj kerül majd a dolgozók asztalára. Az említett csúcsmunkák mellett sok más fontos tennivaló van a mező­­gazdaságban, melyeket haladéktala­nul szükséges elvégezni. A gyakori esőzések miatt elgyomosodtak a ka­pások, tehát törődni kell a gyomtala­nításukkal. A nyári közellátás zavar­­lanságának biztosítása céljából a bur­gonya betakarítását és szállítását is meg kell gyorsítani. Egyes járások­ban ugyan igyekeznek eleget tenni a szerződéses kötelezettségüknek, de vannak olyan járások is, mint például a galántai, ahol vajmi keveset törőd­nek a burgonya betakarításával és forgalmazásával. Általában megállapítható, hogy a javuló időjárás ellenére is nagy szük­ség van az átgondolt irányításra és a dolgozók becsületes helytállására. f—'tt—ч

Next

/
Thumbnails
Contents