Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-29 / 52. szám

197S. DECEMBER 29. r.,i * Sikerekben • XXX. évfolyam 52. szám t Ф f ö l d m ű v e s gazdag, boldog uj esztendőt kívánunk • minden kedves Olvasónknak! Ara 1,— Kčs J Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésüg^y-MínTszteriuinának hetilapja Új és igényes feladatok előtt írta: NÉMETH JENŐ mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese Gondokkal, kemény munkával eltelt esztendőt zárunk, amely a mezőgaz­daság szempontjából nem mondható éppen a legsikeresebbnek. Az 1979-es évben elért eredmények nem tükrözik mezőgazdasági dolgozóinknak, főleg a növénytermesztési ágazatban kifejtett erőfeszítését. Előzetes számítások sze­rint az ez évi mezőgazdasági nyers­termelés hét százalékkal, az állami alapokba felvásárolt termékek meny­­nyisége pedig 3,5 százalékkal kisebb a tervben előirányzottnál. Érthetően, az élelmiszeripar bruttéiermelése is mintegy 2,5 százalékos lemaradást mutat. A mezőgazdasági termelés más te­rületén is számos hiányossággal és nehézséggel küszködtünk — mint azt a CSKP KB 14. ülésén elhangzott fő­beszámoló is körvonalazta. Ez persze körülményessé teszi népgazdaságunk egyes problémáinak megoldását. A kedvezőtlen termelési eredmé­nyek ellenére nagyra értékeljük a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok, valamint a szolgáltatási szféra dolgozóinak, tehát mindazok­nak a munkáját, akik főként a tavasz­­szal beállt kritikus helyzetben helyt­állásukkal némileg enyhítették az őszieket sújtó fagy okozta károkat. Bár a mezőgazdasági termelés mérle­gének alakulását kétségkívül jelen­tős mértékben befolyásolta a szeszé­lyes időjárás, a tervteljesítésben ta­pasztalt nagymérvű kiesés mégis el­gondolkoztató. Szükséges mielőbb gondosan fel­mérni — az irányítás minden szintjén •— a jövő évi termelés fejlesztésének meglévő feltételeit, s levonni a tanul­ságokat. A felgyülemlett problémák sikeres megoldásának, valamjnt irá­nyítási módszereink hatékonysága nö­velésének, s így a mezőgazdasági ter­melés növekedésének is ez a legfőbb biztosítéka. Nyíltan fel kell tárnunk a hibákat és a fogyatékosságokat, és az erőnket azok kiüszöbölésére kell összpontosítanunk. Sokkal jobban, mint eddig, kell keresnünk az erőfor­rásokat, amelyek a növénytermesztés és termelésfejlesztési lehetőségeket, amelyek a növénytermesztés és állat­­tenyésztés dinamikusabb fejlesztését, a nyersanyagszükséglet, valamint az élelmiszer-kereslet fedezését teszik lehetővé. Célunk a növénytermesztés és állat­­tenyésztés közti összhang megterem­tése, amit a pártdokumentumok és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó terveink egyaránt napirendre tűztek. A tervek teljesítése mindmáig nem si­került. Gabonatermesztésünk a tava­lyihoz, sőt a tavalyelőttihez képest is csökkenő. Néhány további, főleg az erőtakarmányok alapanyagául szolgá­ló növények hozama is jóval az elő­irányzott szint alatt maradt. Ennek következményeként az élelmiszerszük­séglet kielégítésének feltételeit csak jelentős behozatallal tudtuk megte­remteni. Szigorúan szembe kell néznünk a­­zokkal a hibákkal, amelyek a talaj­előkészítés, a vetésforgó formálása, és a növényvédelem szakaszán előfor­dultak, s melyek a terméshozam csök­kenéséhez vezettek. Itt tartom szük­ségesnek megjegvezni, hogy a vegy­szeres növényvédelem teljes megho­nosításához sem jövőre, sem pedig a következő években nem lesz elegendő anyagi eszközünk. örvendetes tény, hogy a tömegta­karmányok biztosításában némi javu­lás tapasztalható. De ezen a téren to­vábbi intézkedésekre van szükség, mert másként nem tudjuk megújítani az állattenyésztés fejlődésének pár évvel ezelőtti dinamikáját. A tömeg­takarmányok termesztésében tapasz­talható javulás tette lehetővé, hogy az állattenyésztéssel szemben az ab­­raktakarmánvmánvok mennyiségének korlátozása ellenére nagyobb követel­ményeket támasztunk. Meeállapíthatiuk azt is, hogy jövő évi állattenyésztési termelésünk, illet­ve a vágóállatok tervezett mennyisé­gének teljesítéséhez jelenlegi állat­­állományunk nem biztosítja a legked­vezőbb feltételeket. Közismert, hogy a vágóállatok felvásárlásának tervét az idén nem teljesítettük. Ennek kö­vetkeztében egyes vidékeken zavarok mutatkoztak a lakosság húsellátásá­ban. Nagy gondot okozott többek kö­zöt a szarvasmarha-állomány fejlesz­tésében és a marhahizlalás terén ta­pasztalható lemaradás, jó eredménye­ket a vágóbaromfinevelésében és for­galmazásában értünk csak el, persze biztató jelenség, hogy a második fél­évben lényegesen emelkedett a tejter­melés és felvásárlás színvonala is. A takarmánykeverékekkel és tápok­kal való gazdálkodásban szigorú rendszabályokat kell életbeléptetni, s az állattenyésztési ágazat dolgozói­nak tehát minden erejüket latba kell vetni a sikeresebb munka érdekében. Nem szabad elfeledni, hogy a mező­­gazdasági termelés egyik döntő fel­adata a megfelelő mennyiségű és mi­nőségű tömegtakarmány-készlet bizto­sítása. Évelő takarmánynövényeinkben je­lentékeny kárt okozott a hosszú ideig tartó nyári szárazság. Sajnos, ennek ellenére sem voltunk képesek a meg­termett takarmánynövényeket minősé­gileg betakarítani. Jövő évi növénytermesztési tervünk az 1979. évi valósághoz viszonyítva közel húsz százalékos termésnöveke­dést irányoz elő. Ezzel szemben az állattenyésztés terén a tavalyihoz ké­pest mindössze 0,8 százalékos emel­kedéssel számolunk. A mezőgazdasági árutermelésnek 4,6 százalékkal — eb­ből a növényi termékeknek 10,9, az állati termékeknek 1,6 százalékkal — kell emelkedniük. Nagyobb gondot kell fordítani a hüvelyesek, az olajos­növények és a gyümölcs termesztésé­nek fokozására. Milyen anyagi feltételekre számít­hatunk a mezőgazdasági termelés ter­vének teljesítéséhez? Az állattenyésztés takarmányszük­ségletét olajpogácsa-, takarmányliszt- és gabonabehozatallal fedezzük. Nitrogén- és foszfor tartalmú mű­trágyákból nem lesz hiány. A mező­­gazdaság vegyianyagkészlete körül­belül tíz százalékkal bővül. Az idén is komoly gondot okoz az üzemanyag hiánya. Ezen a téren te­hát a takarékosság fokozására van szükség! Az energiaforrások apadása szüksé­gessé teszi a szárítóberendezések ész­szerűbb kihasználását. Elismerést ér­demel az érsekújvári (Nové Zámky) járás mezőgazdasági dolgozóinak pél­dás kezdeményezése, akik bevezették a takarmánynövények fonnyasztott ál­lapotban történő szárítását. Ezt a be­vált módszert az idén jó lenne min­denütt alkalmazni. A jelenlegi állapot megköveteli, hogy a zootechnikusok és a szolgál­tató vállalatok dolgozói közvetlen kapcsolatban álljanak az állatgondo­zókkal, fokozottabban érvényesítsék az ágazatban dolgozók kezdeményező­készségét, feltárják a rejtett tartalé­kokat, bátrabban mutassanak rá a hiá­nyosságokra, s konkrét intézkedések­kel teremtsék meg a gazdaságosabb termelés, a veszteségek csökkentésé­nek és az erőtakarmányok ésszerűbb és gazdaságosabb felhasználásának lehetőségeit. Az újesztendő küszöbén őszinte el­ismeréssel adózunk minden mezőgaz­dasági dolgozónak, a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok, az egységes földművesszövetkezetek tagjainak, valamint az állami gazda­ságok és a szolgáltató vállalatok al­kalmazottainak, akik áldozatos mun­kájukkal sokszor mostoha körülmé­nyek között is sokat tettek az igényes feladatok teljesítése érdekében. A ha­todik ötéves terv utolsó évében erőt, egészséget kívánunk és kívánjuk azt, hogy a CSKP XV. kongresszusának határozataival összhangban mezőgaz­daságunk teljesítse az igényes felada­tokat. Szlovákia Ш évinépgazdaság-fejlesztési feladatai AZ SZLKP KÖZPONTI-BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Szlovákja Kommunista Pártjának Központi Bizottsága december 17-én és 18-án ülést tartott, amelyép átjö­vő évi szlovákiai népgazdaság-fej­lesztési feladatokkal foglalkozott. A tanácskozást Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja, az SZLKP Központi Bizott­ságának első titkára nyitotta meg és vezette. A CSKP Központi Bizottságá­nak képviseletében Josef Haman elv­­társba CSKP Központi Bizottságának titkára vett részt. . A Központi Bizottság Elnökségé­nek jelentését a fő. napirendi pontról Peter Colotka elvtárs, a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja, az SZSZK miniszterelnö­ke terjesztette elő. A vita, melyben tizenkilencen szólaltak fel, jozef Le­nárt elvtárs zárszavával végződött, majd az ülés határozatot hozott a napirendi kérdéssel kapcsolatban. Az SZLKP. Közjéonti Bizottsága El­nökségének jelenese a CSKP Közpon­ti Bizottságának, .égy héttel előbb tartott üléséhez kapcsolódva megálla­pítja, hogy a csehszlovák gazdaság alapvető fejlődési tendenciái — ked­vező vonatkozásai, de problémái Is — visszatükröződnek a Szlovák SZK- ban a legutóbbi négy esztendő fo­lyamán elért eredményekben. Az SZLKP Központi Bizottsága, az eltelt Időszakban a párt-,, állami, gazda­sági és társadalmi szervek és -szer­vezetek kommunistáinak , törekvését a XV. pártkongresszuson elfogadott gazdasági és szociális program meg­valósítására, a kitűzött célok eléré­sét célzó konkrét központi bizottsági határozatok teljesítésére ösztönözte. Ezt a célt követve az egységes cseh­szlovák gazdaság reális lehetőségei­ből és azokból a lehetőségekből In­dulunk ki, amelyeket a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal elmélyülő együttműködés nyújt. EREDMÉNYEINK KÖTELEZNEK Ebben a törekvésben az elmúlt négy esztendőben Szlovákiában is elért számos jó eredményre támasz-* kodhatunk, elsősorban az általános fejlődés gyors dinamikájára. Az idén a társadalmi össztermék 1975-höz viszonyítva 20,4 százalékkal lesz na­gyobb. Az említett időszakban Szlo­vákia részaránya az országos erőfor­rások gyarapításában 28,6 százalékról 29,8 százalékra emelkedik, amivel fokozatosan érvényre juttatjuk azt a kongresszusi Irányelvet, hogy növel­ni kell Szlovákia részarányát Cseh­szlovákia gazdasági potenciáljának fejlesztésében. [Folytatás a 2. oldalon J

Next

/
Thumbnails
Contents