Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-29 / 52. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1979. december 29. (Folytatás az 1. oldalról) A Jelentés az eredményeket felso­rolva megállapította, hogy az SZSZK ipari termelése 1975 óta 27,1 száza­lékkal nőtt. Általában tervszerűen fejlődik- az ipar ágazati szerkezete, nő a gép- és vegyipar részaránya, gyorsabb és dinamikusabb a kiemelt programok megvalósítása. Ennek foly­tán nő a szlovákiai vállalatok rész­aránya az egész csehszlovák gazda­ság szükségleteinek kielégítésében, valamint a KGST-országok keretében a nemzetközi munkamegosztásban és együttmüködésbein. Előreléptünk a hazai nyersanyagalapra épülő ágaza­tok, például a fafeldolgozó ipar, az építőanyagipar, a vegyipar és a pet­rolkémia fejlesztésével nyert anya­gok felhasználására épülő ágazatok fejlesztésében is. A mezőgazdasági termelés két rossz termésű év ellenére az elmúlt négy esztendőben — az előző ötéves terv hasonló időszakához viszonyítva —i 8,83 százalékkal, ebból a növényter­melés 5,3 százalékkal volt nagyobb. Az építési beruházások volumene 1976 és 1979 között 46 milliárd ko­ronával, vagyis 38 és fél százalékkal haladja meg az 1971—1974. évi szin­tet. Szlovákia gazdaságának álló­eszközei csaknem 162 milliárd koro­na értékben, vagyis 27 százalékkal gyarapodtak. A nem termelési ágazatok anyagi alapja is bővült. Szlovákia gazdasági dolgozóinak száma 1975-höz viszo­nyítva 112 ezerrel nőtt. Egyidejűleg jelentősen emelkedett a fő- és szak­középiskolai képesítésű szakemberek részaránya. Általában folyamatosan emelkedett az életszínvonal, az idén az egy la­kosra Jutó Jövedelem eléri a 20 753 koronát, ami az előző ötéves tervidő­szak végén elért szintnél 2902 koro­nával több. A beszámoló a pozitívumok mellett gazdasági életünk fogyatékosságaira is kitért. Nem tudtuk mindenütt és egyaránt teljesíteni a kitűzött felada­tokat. A termelésben és a társadalmi tevékenység egyéb szakaszain több Szlovákia íqvű évi népgazdasag-feilesztési feladatai területen bizonyos eltérések tapasz­talhatók a 6. ötéves terv előirányza­taitól. Am hangsúlyoznunk kell, hogy általában a 6 ötéves terv koncepció­ját követjük, mely jövőre is társadal­munk szociális és gazdasági fejlődé­sének iránytűje lesz. A jelentés rész­letesen szólott a fő területről, ame­lyen az említett eltérések megnyilvá­nulnak — ez a beruházási terület. A jövő évi tervvel kapcsolatban ra­dikálisabb megoldáshoz folyamodunk. A beruházások volumenének 5,5 szá­zalékos bővülése mellett az új épít­kezések terjedelme az előirányzatok­nál 20 százalékkal lesz kisebb. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy az építő­ipar, a gépipari és a tervezőintézetek szállítási kapacitását folyamatosan kisebb számú építkezésre összponto­sítsák, mert ez lehetővé teszi a gyor­sabb előrehaladást és az építkezések idejének lerövidítését. SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK AZ IPARBAN A jelentés további része az ipari termelés szerkezeti problémáival foglalkozott és figyelmeztette a ter­melési és kereskedelmi dolgozókat, hogy tudatosítsák lakosságunk mind­inkább új, műszakilag progresszív, jó minőségű és divatos termékeket fog igényelni. A jelentés bírálóan állapí­totta meg, nem teljesítjük teljes mér­tékben az újratermelési folyamat ha­tékonyabbá tételének igényes felada­tait, hogy aktív intézkedésekkel küzdjük le a nehezebbé vált külső feltételeit, és tovább emelhessük az életszínvonalat. Az utóbbival kapcso­latban a jelentés hangoztatja, hogy a jövő évi népgazdaságfejlesztési terv előtérbe helyezi az életszínvonal emelésének és a társadalmi erőforrá­sok megteremtésének összhangját. Az iparban folytatjuk a tervezett szerkezeti változások megvalósítását, gyorsabban fejlesztjük főként a gép­ipar termelését, s minden ágazatban a kiemelt alapvető programok meg­valósításán fognak fáradozni. A ha­zai ipar szükségleteit és a kiviteli alapsok bővítését a végtermékek nö­vekményének jelentős részével fog­juk fedezni. A jelentés további részében rész­letesen taglalta a döntő fontosságú gazdasági feladatokat: a folyamatos fűtőanyag- és energiaellátást, a fű­tőanyag és energia gazdaságos és takarékos felhasználását, a nyers­anyagok lehető leggazdaságosabb felhasználását. A hazai piac szükségleteinek jobb kielégítésével kapcsolatban kiemelte a textil- és kötőipari dolgozók áldo­zatosságát. Éppen itt, ahol a legnagyobb a nők hányada, minden szakadatlanul üzemelő gyár közül a legnagyobb a műszakarány, s a feladatok teljesí­tése elég gyakran megkívánja a szombatokon végzett munkát is. Annál inkább ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a gazdasági vezetés és a szak­­szervezetek is teljes felelősségtudat­tal biztosítsák a dolgozókról való gondoskodás komplex programjainak megvalósítását, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyeket a köny­­nyűipar munkaerőinek állandósításá­ra nemrég hagyott jóvá a CSKP KB Elnöksége és a kormány. FONTOS ERŐFORRÁS A MEZÖ­­GAZDASÄG A mezőgazdasági termelés 1980. évi fejlesztési terve a CSKP KB 13. és az SZLKP KB azt követően megtartott ülésének határozatain alapul. Kifeje­zi azt a törekvést, hogy csökkenjen a növénytermelés és az állattenyész­tés közötti eddigi különbség. A mező­Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának M december W-i Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága 1979. december 17-én és 18-án megtartott ülésén értékelte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1976—1980. évi — a CSKP XV. kong­resszusa által jóváhagyott — gazda­sági és szociális fejlesztési irányel­vének megvalósítása terén Szlovákiá­ban elért eredményeket. Megvitatta a népgazdaság-fejlesztés 1980. évi szlovákiai fő feladatait, valamint a pártszetvek és szervezetek által e té­ren követendő eljárást. Az SZLKP Központi Bizottsága jó­váhagyja: — az SZLKP KB Elnökségéek a népgazdaság-fejlesztés 1980. évi, szlo­vákiai fő feladatairól szóló jelen. tését; — a népgazdaság-fejlesztés 1980. évi szlovákiai fő feladatairól szóló határozatát; — az SZLKP KB Elnökségének, Tit­kárságának és bizottságainak az SZLKP KB 1979. március 27-én meg­tartott ülése óta végzett munkájáról szóló jelentést és — Szlovákia Kommunista Pártja szervei és intézményei 1980. évi költségvetéseinek javaslatait. Az SZLKP Központi Bizottságának a népgazdaság-fejlesztés 1980. évi szlovákiai fő feladatairól szóló hatá­rozata egvebek között megállapítja: az SZLKP Központi Bizottsága 1979. december 17-én és 18-án megtárgyal­ta a CSKP KB 14. ülésének határoza­tait azzal a céllal, hogy szlovákiai viszonylatban biztosítsa a népgaz­daság-fejlesztés 1980. évi állami vég­rehajtási tervének megvalósítását, megteremtette az optimális feltétele­ket a 6. ötéves terv feladatainak tel­jesítéséhez és a 7.' ötéves terv igé­nyes gazdaságfejlesztési feladatainak megfelelő előkészítéséhez. Szlovákia gazdasági fejlesztése te­rén a 6. ötéves tervidőszak kezdete óta elért eredmények elemzéséből ki­indulva az SZLKP Központi Bizottsága nagyra értékeli a legjobb kollektí­vák, kommunisták és pártonkívüliek munkáját, mert ennek köszönhető, hogy sikeresen elérjük a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán kitűzött alapvető célokat. A pozitív eredmények mellett Szlo­vákia gazdasági életében eltérések mutatkoztak a 6. ötéves terv célki­tűzéseitől, mindenekelőtt a termelés fokozása, a fűtőanyag-, az energia-, a nyersanyag- és az anyagfogyasztás csökkentése, valamint a munkaterme­lékenység növelése terén. A népgazdaság-fejlesztés 1980. évi szlovákiai állami végrehajtási terve határozata szükségesnek tartja, hogy megteremt­sük a kedvező gazdasági feltételeket a 7. ötéves terv megkezdéséhez, és a szlovákiai termelés gyorsabb fej­lesztésével hatékonyabban hozzájárul­junk az egységes csehszlovák nép­gazdaság fellendítéséhez. A jövő évi terv az erőforrások képzésének további dinamikus növe­kedését és a szerkezeti átalakítások folytatásét irányozza elő. Céltudato­san meg kell erősíteni az anyagi erőforrások képzése és felhasználása közötti, valamint a lakosság bevéte­lei ás a belső piac jobb áruellátása közötti gazdasági egyensúlyt, biztosí­tani kell a külgazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottságát, az export to­vábbi növelését az importtal szem­ben. A CSKP KB 14. ülésének határoza­taiból kiindulva az SZLKP Központi Bizottsága kötelezi az összes párt-, állami, gazdasági és társadalmi szer­vet és szervezetet, minden szlovákiai kommunistát, hogy határozottan és következetesen fáradozzék az 1980. évi terv feladatainak teljesítésén, valamint a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa irányvonalá­nak megvalósításán. Fontos feladat­nak tartja, hogy csökkenjen a fűtő­anyag-, az energia-, a nyersanyag- és az anyagfogyasztás, fokozódjék az áliőalapok kihasználása, a gazdasá­fosság és a munkatermelékenység. rdekeltebbé kell tenni a hatékony­ság növelésében és a minőség javí­tásában a tudomány, a kutatás, a fejlesztés és az egész gazdasági szféra dolgozóit. A vezető gazdasági dolgozóktól elvárjuk, hogy elvhű, pártos magatartást és több kezdemé­nyezést tanúsítsanak az újratermelési folyamat minőségi kérdéseinek meg­oldásában oly módon, ahogy azt a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kon­gresszusa óta a CSKP KB és az SZLKP KB ülésein elfogadott határo­zatok elrendelik. A vezető gazdasági dolgozók kötelesek hatékonyabban és nagyobb mértékben kihasználni a nemzetközi együttműködésnek, első­sorban a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal való együtt­működésnek a lehetőségeit. Az SZLKP Központi Bizottsága meg­követeli, hogy fokozott figyelmet szenteljenek a beruházások területén fellelhető problémáknak, korlátozzák a jövő évben megkezdendő beruházá­sok terjedelmét. Ez az intézkedés azt célozza, hogy az építőipari kapacitá­sok jobban koncentrálódjanak a dön­tő, társadalmi szempontból legfonto­sabb beruházásokra, mint például a Jaslovské Bohunice-i V 2 atomerőmű, a GabCíkovo—Nagymarosi Vízlépcső­­rendszer és a Ružomberoki Cellulóz- és Papíripari Kombinát. A gépiparnak továbbra is fontos feladata a termékek műszaki színvo­nalának emelése és minőségének ja­vítása, a szállítási határidők leröv­­dítése, a műszaki és kereskedelmi szervizmunkák színvonalának emelé­se, egyszersmind olyan perspektív termelési ágak távlati koncepciójá­nak kidolgozása, mint az elektronika, a hidraulika és az automatizálás. A vegyiparban fokozatosan meg kell teremteni a feltételeket a könnyű­ipar fejlesztéséhez. A mezőgazdaságban minden erőt a CSKP KB 13. és az SZLKP KB ezt követő ülésén kitűzött határozatok átfogó teljesítésére kell összpontosí­tani. A vasúti közlekedés és a távközlés területén nagy gondot kell fordítani a vasúti szállítás fokozatos automa­tizálására, a fölösleges ellenirányú szállítások kiküszözölésére, valamint az átrakási problémák megoldására. A gazdasági irányítás minden szint­jén rendkívül nagy figyelmet kell szentelni a szállítói-megrendelői kap­csolatok lényeges javításának. Az 1980. évi terv igényes feladatai és a 7. ötéves tervidőszak folyama­tos megkezdésének előkészületei nagy igényeket támasztanak minden kom­munista munkájával szemben. Szük­séges, hogy az állami, a gazdasági és a társadalmi szervekben és szer­vezetekben dolgozó kommunisták mindent megtegyenek azért, hogy megnyerjék a dolgozókat a jövő évi tervfeladatok átfogó teljesítésére, fo­kozzák a dolgozóknak a tervfelada­tok kidolgozásában és lebontásában való részvételét, a hatékonyabban felhasználják a dolgozók által a ter­melési értekezleteken, valamint párt­ós társadalmi szervezetek aktíva­értekezletein és taggyűlésein előter­jesztett észrevételeket és javaslato­kat. A jövő évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy ugyanúgy, mint a múltban, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek teljes támo­gatásával, kezdeményezésével és a dolgozók erőfeszítésével most is sike­resen valóra váltjuk feladatainkat. gazdasági termelést egészében véve 8,4 százalékkal, ezen belül a nö­vénytermelést 18,2, az állattenyész­tést pedig 0,5 százalékkal kell nö­velni. A növénytermelés fokozását a tervteljesítésben mutatkozó jelentős idei lemaradással összefüggésben kell értelmezni, mivel az idén a ta­valyi szintnek csak 93,2 százalékát értük, el.. Ennek elénére tudatában vagyunk annak, hogy a kitűzött fel­adat különösen igényes. Az idén rendkívül kedvezőtlen idő­járási viszonyokkal kellett szembe­néznünk. Mezőgazdasági dolgozóink szívósan és becsületesen megküzdői­tek az időjárás viszontagságaival, megpróbálták ellensúlyozni a terme­lésre gyakorolt negatív hatásokat, és sok helyen ez sikerült is. Példák igazolják, ahol jól előkészítették a talajt, nagy teljesítményű biológiai anyagokat használtak, megtartották az agrotechnikai határidőket, idejé­ben elvégezték a növénykultúrák gondozását, és más agrotechnikai in­tézkedéseket tettek, s egyúttal ki­használták az öntözési lehetőségeket, ott jó termést értek el. Ebből le kell vonniuk a tanulságot azon mezőgaz­dasági vállalatok dolgozóinak, ame­lyek azonos vagy hasonló körülmé­nyek között gyengébb eredményeket értek el. Nagy tartalékot jelent, hogy a lemaradó mezőgazdasági üzemeket legalább az átlagosak szintjére emel­jük. A kerületi és járási mezőgazda­­sági igazgatóságok irányító munká­jukban ezért kötelesek törődni azzal, hogy minden üzem gondoskodjék az új termés előkészítéséről, s kötelesek megkülönböztetett segítséget nyújtani főként azokon a helyeken, ahol ezt a helyzet megköveteli. A mezőgazdasági minisztérium, a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok, a mezőgazdaságban működő pártszervek és szervezetek, valamint minden mezőgazdasági dol­gozó elsőrendű feladata a takarmány­alap bővítése. A gabonatermesztésben, hosszabb idő átlagát véve alapul, jó hektárho­zamokat értünk el. Mindent meg kell tenni, hogy a jövő évben is elérjük a tervezett szintet. Ez azonban a ta­karmányalap biztosításához még nein elegendő. Ezért ezt a problémát át­fogóan, mindenekelőtt a hektárho­­zpmok további növelésével, a szántó­földi takarmánytermelés fokozásával >7- beleértve a másodvetemények ter­melésének növelését is —, a rétek és legelők jobb kihasználásával" és a hüvelyesek termelésének kiterjeszté­sével kell megoldani. Külön figyel­met követel meg a fehérjeprogram megvalósítása, a fehérjékben gazdag termények termelése, valamint az állattenyésztési hulladékok szélesebb körű alkalmazása takarmányozási cé­lokra. Ismételten felhívjuk az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuméi, a mezőgazdaság más irányító szerveit, a kutató és neme­sítő munkahelyeket, a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, hogy tegyenek ha­tározottabb lépést a burgonya, a kukorica és a cukorrépa már hosszabb ideje stagnáló hektárhozamainak nö­velésére. Mindezek a feladatok megkövete­lik, hogy az irányítás egyes szintjein — a vállalatok szintjén is — követ­kezetesen teljesítsék azokat az intéz­kedéseket, amelyeket a CSKP KB 13. és' az SZLKP KB azt követő ülésének határozatai bontottak le. Ezek telje­sítését mind az állami és a gazdasá­gi irányítás szintjén, mind pártvona­lon ellenőrizni kell. Az idei kedvezőtlen termés követ­kezményei hatnak az állattenyésztés jövő évi tervének teljesítésére. Bár az eredeti tervhez képest a takar­mánygabona behozatalát az 1979—i 1980. gazdasági évben 440 ezer ton­nával, a fehérjetakarmány-behozatalt pedig 33 ezer tonnával növeljük, a takarmánytartalékok a jövő évben is csak az állattenyésztés Ideihez ha­sonló terjedelmét teszik lehetővé. Mindenekelőtt a szarvasmarha-állo­mány újratermelésére törekszünk. A vágósertés-termelés gyakorlatilag az idei szinten marad, a vágóállat-terme­lés növekedését a marhahústermelés növelése biztosítja. A szlovákiai mezőgazdaság szükség­leteit fedező utólagos takarmánybe­hozatal megközelítőleg kétmilliárd koronát emészt fel, ami 33 ezer trak­tor exportértékének felel meg. Mező­gazdasági dolgozóinknak ebből is meg kell érteniük a feladat komoly­ságát és sürgősségét; hatékonyabban es gazdaságosabban kell kihasznál­niuk az itthon megtermelt és a be­hozott takarmányt, csökkenteniük kell a betakarítási és szállítási vesztesé­geket, teljesíteniük kell a hús, a tej piaci termelésének tervét, s biztosí­taniuk kell a lakosság ellátását в termékekkel. Még mindig jelentős különbségek mutatkoznak a vágóállatok 1 kg-os súlygyarapodáséra számított szemes­­takarmány-fogyasztásban. Mivel a mezőgazdaság rendkívül fontos szerepet tölt be az egész nép­gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésé­ben, nagy felelősség hárul a mező­­gazdasági gépek, vegyszerek és egye­bek szállítóira. Rendezni kell egyes gépek és berendezések szállításának menyiségét és összetételét a gép­ipari minisztériumok és az import szintjén. A POLITIKAI MUNKA SZEREPE A jelentés további részében a de­vizaeszközök gazdaságosabb felhasz­náláséval, a beruházások felelősség­teljesebb végrehajtásával, az újrater' melési folyamat hatékonyabbá tételé­vel, a kutatási eredmények gyakorla­ti érvényesítésével, az irányítás töké­letesítésével foglalkozik, majd fel­vázolja a pártszervezetek és a fömeg­­politikai munka nagy társadalmi sze­repét a következő időszakban. Az igényesség A közelmúltban Nyitrán szlovákiai politikai-gazdasági aktívát tartottak az agrokemplexum vezetői, s értékel­ték a mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban elért eredményeket, meg­vitatták az 1980. évi végrehajtási ter­vet. Az értekezleten jelen volt J. Gregor, szlovák miniszterelnökhelyet­tes, R. Vanőo, az SZLKP KB osztály­­vezetője, E. Cakajda, szövetségi mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes, J. Janovic, az SZSZK mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszte­re, továbbá a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Szlovákiai Bizottságá­nak, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók szakszerve­zetének képviselői. JŰLIUS MEDVEĎ mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes be­számolójában elmondotta, hogy az idei szélsőséges időjárási viszonyok kedvezőtlenül hatottak a mezőgazda­­sági termelésre, s egyetlen ágazatban sem sikerült elérnünk a várt ered­ményt. Ennek következtében a mező­gazdasági nyerstermelés hozzávetőle­gesen hét, az állami alapba való fel­vásárlás pedig 3,5 százalékkal ala­csonyabb a tervezettnél. A legna­gyobb kiesés a növénytermesztésben mutatkozott. A kedvezőtlen eredmé­nyek az Időjárási viszonyok mellett szubjektív okokból is magyarázhatók. Többek között a hiányos szakmai felkészültség, az agrotechnikai köve­telmények be nem tartása, a rossz munkaszervezés stb. A helyzet az állattenyésztés szakaszén sem volt kedvezőbb. Nem sikerült elérni a megkövetelt hasznosságot, szaporula­tot, az állományok létszámát, sok esetben szubjektív okok következté­ben. Ezen túlmenően több hiányos­ság merült fel az egyes termékek el­adási időtervének betartásában is. Annak következtében, hogy a me­zőgazdaság az áruforgalmazási ter­vét nem teljesítette, az élelmiszer­­iparban sem sikerült teljesíteni a tervfeladatokat. Előreláthatóan az élelmiszeripari nyerstermelés 2,5 szá­zalékkal alacsonyabb lesz a tervezett­nél. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a fogyatékosságok kiküszöbölése, a tartalékok jobb kihasználása érdeké­ben a figyelmet elsősorban azokra a területekre kell Irányítani, ahol gyenge eredményeket értünk el. Fel­tétlenül szükséges a növénytermesz­tés és az állattenyésztés közötti aránytalanságokat csökkenteni. Ez jelentős mértékben hozzájárulhat a mezőgazdasági termelés továbbfejlesz­téséhez; valamint az élelmiszeripar és a belső piac jobb nyersanyag­­ellátásához. Ezt a célt követi a jövő esztendőre előirányzott végrehajtási terv is. A beszámoló felhívta a figyelmet arra, hogy 1980-ban igényes felada­tok hárulnak főleg a növénytermesz­tésre, ahol az Idei év valóságához viszonyítva a nyerstermelést közel húsz százalékkal kell növelni. Az állattenyésztés szakaszán a terv csak mérsékelt, 0,8 százalékos növekedés­sel számol. Az áruforgalmazási terv 4,6 százalékkal fokozódik, ebben a növénytermesztés 10,5, az állattenyész­tés pedig 1,8 százalékos arányban részesül. Az élelmiszeripari nyers­termelés 4,2 százalékkal emelkedik az Idei valósághoz viszonyítva. Ezt követően az anyagi-műszaki feltételek biztosításával foglalkozott a beszámoló. A nagyobb mennyiségű takarmánygabona és olajpogácsa be­hozatalával az állatok erőtakarmány' ellátása a tavalyi év szintjén alakul. Javul a műtrágyaellátás, s az Idei év

Next

/
Thumbnails
Contents