Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-21 / 29. szám
értékesítése nem okoz gondot A Szlovákiai Gyümülcsészek és Klskertószek Szövetsége vágtornóci (Trnovoc náci Váltom) helyi szervezetének gyű|töközpont)án üres ládák tornyosultak, amikor ottjártunkkor Vények Annálioz, a központ vezetőnőjéhez bekopogtunk. A szép családi ház tágas udvarát gyüjtőközponttá alakították, s az időjárás viszontagságai ellen betetőzték. — Kár, hogy nem jöttek korábban — mbndta sajnálkozva Ványek Anna látogatásunk célja hallatára. — Röviddel érke zésük előtt szállították el a zöldséget az utolsó darabig. Szervezetünkben a zöldség és a gyümölcs értékesítésével eddig nem merültek fel nehézségek. A termést a galántai Zelenina vágsellyei (Sala) felvásárló központjának raktárába szállítjuk. Az idén igen jók a kapcsolataink. Az áruért mindig pontosan érkeznek, s ha többletünk van, azt is átveszik. Nem fordult elő, hogy a délelőtt összegyűlt termés itt fonnyadt volna az éjszaka folyamán. Pedig átvételi napokon ötszáz, de sokszor hétszáz láda is megtelik. A kertbarátok számára a zöldség- és gyümölcstermesztés sok munkával járó, de kifizetődő kedvtelés. Az első félévben négyszázezer korona értéket meghaladó árut értékesítettek, aránylag kedvező átvételi áron. A félévi eladási tervüket foghagymából, sárgarépából, uborkából, paprikából, retekből, salátából, hagymából és cseresznyéből jóval túlteljesítették. Mivel magyarázza a jó együttműködést a felvásárló vállalattal és a kiskortészkedők igyekezetét? — érdeklődtem. — Én már hét éve végzem ezt a munkát — válaszolta készségesen —, de még nem volt komolyabb gondom az áru értékesítésével, pedig az évek során több felvásárló partnert cseréltünk. Véleményem szerint a jó kapcsolat megteremtése a szerződésben megkötött mennyiség, és a felvásárlási határidő betartásán, de nem kevésbé az áru kiváló minőségén múlik. Talán az utóbbi a legfontosabb. Eleinte előfordult, hogy egyes ügyeskedők megpróbáltak „átejteni“, s a láda vagy a kosár tetejére a legszebb terményt helyezték, alulra pedig a selejtet, a gyengébb minőségűt. Ma már a kistermelők rájöttek arra, hogy érdemes jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt termelni, s ezt 1. minőségi osztályban értékesíteni. Hiszen ezáltal nagyobb a bevételük. Az aránylag gyakori áruértékesítési nehézségek Ismeretében, amelyekkel a helyi szervezetek küzdenek, azt lehet mondani, hogy a vágtornóclak szerencsések. Ugyanis a galántai járás negyvenöt helyi szervezete közül csupán .tizenkettőnek sikerült szerződést kötni a galántai Zeleninával. De minden bizonnyal a „szerencséhez" a jó szervezés, a szervezet aktív tevékenysége és a tagok önfeláldozó munkája Is párosult. Erről meggyződhettünk útközben, a községen áthaladva. Nem mindennapi látvány egy olyan rendezett község, mint Vágtornóc. Az út mentén, a házak előtt, de minden talpalatnyi szabad területen rózsák pompáztak. Meglátszott, hogy gondos kezekben van a község parkosítása. Később Petrovics Endrétől, a helyi szervezet elnökétől megtudtuk, hogy a község parkosítását a szervezet tagjai vállalták, ök ültették ki a rózsákat, a virágokat, a diszbokrokat. Rendszeresen gondozzák, öntözik, permetezik a virágágyásokat, nyesik a bokrokat, a fákat, kaszálják a füvet. A parkosítást társadalmi munkában végzik, és az első félévben hatszáz órát dolgoztak le. A második félévre további hatszáz brigádóra ledolgozását vállalták. Aránylag fiatal, mindössze tízéves szervezetről van szó, de c rövid idő alutt sokat tettek a kertbarátmozgalom fejlesztéséért. Azelőtt községünkben nemigen foglalkoztak zöldségtermesztéssel — kezdte a beszélgetést a hatvankilenc éves Endre bácsi. Hárman indítottuk el, kezdtük népszerűsíteni a kertbarátmozgalmat. Ma a szervezetnek százhatvanhat tagja van, többségben fiatalok, tellát még produktív korban. A kertészkedés iránt nagy az érdeklődés, egyre többen akarnak a szervezetbe belépni. Ma már ott tartunk, hogy megválogatjuk a tagokat. Sorainkban csak azQk maradhatnak, vagy azok kerülhetnek be, akik teljesítik kötelességüket, és aktívan részt vesznek a szervezet társadalmi tevékenységében. A szervezet vezetősége példásan gondoskodik a tagokról. Évente több szakelőadást, tanulmányutat szerveznek a tagok szakmai képzése érdekében. A kiskertészek hamarosan elsajátították a zöldség- és gyümölcstermesztés összes szak“ fogását, s ma már a nem ritkaság számba menő fóliasátrak alatt ős kint, a kertekben úgyszólván mindent termesztenek, amit az éghajlati körülmények lehetővé tesznek. Így nem véletlen, hogy a múlt esztendőben több mint egymillió korona éitékű árut értékesítettek. — Igyekszünk a tagok számára biztosítani a feltételeket. Szervezetünk gondoskodik а szükséges vetőmag, ültetvény, mütrágyu és növényvédőszor beszerzéséről. Komoly gondot okoz azonban a védőeszközök hiánya. Hiába fariunk a tagok számára szakelőadásokat, hogyan keli a nüvényvédőszerokkcl bánni, mérgező hatásuk ellen védekezni, ha a legelemibb védőeszközök sem kuphutók az üzletekben. Sajnos, ez a megállapítás tény és valóság. Hazánkban egyre többen foglalkoznak kertészkedéssel, s erős mérgező szerekkel permetezik a fákat, a növényzetet. A munkahelyeken a védőeszközök használata többnyire biztosított, azonban a dolgozók egészségének védelmét nem helyes csupán a munkahelyre korlátozni. Biztonságos munkafeltételeket kell teremteni a kistermelők számára is. E téren pedig több tennivaló akad. Tíz év alatt a szervezet valóban szép munkál végzett u kertbarátinozgalom népszerűsítésében, fejlesztésében. Nem véletlen, hogy uz elért eredményekért, de főleg a társadalmi tevékenységükért több kitüntetést, elismerő oklevelet kaptak. Nem közhely, hogy példájuk valóban követésre méltó. Klamarcsik Mária mérnök ◄ Üresek a ládák, ma is elszállították az összes zöldséget —■ mondja Ványek Anna. # Petrovics Endre nemcsak jó szervező, hanem hozzáértő, lelkes kertész. Fotó: Kalifa ► 4 A szerződéses állattartás ” lassan nálunk is kezd meghonosodni ... Ez főleg azzal magyarázható, hogy a mezőgazdaság irányító szervei több járásban nemcsak felkeltik a kisállattenyésztök érdeklődését a lehetőségek iránt, hanem azoknak gyakran hatékony segítséget is nyújtanak. Persze a szerződéses állattartás már jobban elterjedt volna, ba a kisállattenyésztök alapszerveze-1 tei e cél érdekében jubb felvilágosító és szervezd munkát végeztek volna. Vujon milyen a helyzet a lévai (Levice) járásban, amelyben a szervezett kisállattenyésztésnek gazdag hagyományai vannak — érdeklődtem a minap Nagy Tibortól, a kisállattenyétsztők szövetségének járási titkárától. — A háztáji állattenyésztés szerződéses alapon való fejlesztését sürgető rendelkezés kedvező fogadtatásra talált járásunk kisállattenyésztői körében. Ezt az is bizonyítja, hogy az idén huszonötezer szerződés lett aláírva, s a nyugat-szlovákiai kerületben a negyedik helyet tartjuk, {árasunkban főleg a házinyúl tenyésztésével foglalkoznak szívesen. Évente körülbelül tízezret adnak el a kisállattenyésztők. A házinyál közcélú tenyésztését nyolc évvel ezelőtt honosítottuk meg. A kezdet kezdetén nehézségek mutatkoztak. Kevés volt a takarmány, tehát a tenyésztés fejlesztéséhez korlátozott lehetőségek voltak. Most lényegesen jobb a helyzet, mert a tenyésztők az eladott nyulak minden kilója után 2 kg takarmányt kapnak. Ez kedvező hatással van a tenyésztői munkára. De talán még ennél is nagyobb jelentősége van outiak, hogy a tenyésztők a takarmányozási tápokat aránylag olcsón, a kiskereskedelmi árhuz viszonyítva 50 százalékos kedvezménnyel szerezhetik be a BRANKO-tól, a házinyulak felvásárlójától. — Persze az ,sem mindegy, milyen áron veszi át a BRANKO a nynlakat — mondotta Mészáros Károly, a kisállattenyésztők szövetségén belül működő nyúlás szőrmeállat-szakcsoport vezetője. — A jelenlegi árpolitika, mely szerint az első osztályú nyulakat 17 koronáért, a második osztályba tartozókat 15 koronáért, a harmadik minőségi csoportba tartozókat pe dig 12 koronáért értékesíthet (ük, garantálja a nyúitenyész tés jövedelmezőségét. # Ez valóban így van? Nem volt előnyösebb, amikor tizen hét koronát adtak a felvásárolt nyulak kilójáért? Szerződéses alapon a közellátás javára — Valóban előnyös lett volna, ha a 17 koronás felvásárlási átlagár megmarad. De nem maradhatott meg! S ennek több oka van. Elsősorban azért nein, mert abban az időben, amikor az említett felvásárlási ár dominált, az exportra tenyésztett házinyulakból annyira kevés volt, hogy a BRANKO a külföldi piacon nem érvényesiillie tett. Annak idején, mikor ez megtörtént, a BRANKO igazgatója kijelentette, hogy ha nagyobb mennyiséget vásárolhatnak fel, ismét emelik az árakat. A tenyésztők hittek az ígéretben, az exportra tenyésztett nyulak száma lényegesen növekedett, sajnos azonban a felvásárlási ár emelése elmaradt. Javulás csak most történt, a szerződéses állattenyésztést szabályozó rendelet életbelépése óta. # A bázinyúl tenyésztésére jó feltételek vannak járásukban. De vajon mi a helyzet a többi állatfajta tartásánál, hizlalásánál? Francia ezüst anyanyúl. Nagy Tibor: — A feltételek ezen a téren sem rosszak, csak a kezdőmé« nyezés hiányzik. Amikor beindult a szerződéses állattenyésztés, körleyéllel fordultunk a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége helyi szervezeteihez azzal a kéréssel, hogy fejtsenek ki népszerűsítő munkát а lakosság körében. S ha ez nem történt meg, nem a ml hibánk. Meg a takarmányellátásnál sincs minden rendben. Például egy sertésre csupán 200 kilógramm takarmánytápot ad a húsipar. A termelők nézete szerint ez kevés. Azt hiszem, ha több tápot kapnának a termelők, nagyobb kedvvel csinál« nák ... Mészáros elvtárs: — Bár korlátozott méretek« ben, de azért lehetne járásunkban háztáji szinten Is közellátási célokra több szarvasmarhát, juhot, libát, sertést nevelni. De valahogy ez nem akar kibontakozni. Talán azért, mert egy kissé olkényelmesedtek az emberek és lényegében elszoktak attól, hogy a piacra is termeljenek. Na meg olyan hangok is hallatszanak, hogy nem érdemes, mert az adó elviszi a hasznot. Bízunk abban, hogy azért majd előbb-utóbb akad néhány jó példa, amely az állattenyésztés jövedelmezőségét is bizonyítja. S ha ez valóban így lesz, akkor biztosan "lesznek majd követői is szép számban. Például a juhtenyésztésben máris vannak jó példák. Ezek« nek egyikével találkozhatunk Aisőszecsén (Dolná Seč). A helyi szövetkezet az érdeklődők rendelkezésére bocsátotta garammenti legelőjét, amit azok gazdaságosan kihasználnak a juhtenyésztésre. Annyi legelőnap jut egy tenyésztőre, ahány birkát nevei. Amint azt a tények igazolják, a lévai járásban is van még elég tennivaló a közellátás javulását szolgáló háztáji állattenyésztés fejlesztése terén. Kivételt lényegében csak a házinyál tenyésztése képez. Pedig mint azt az illetékesek is állítják, szinte korlátlan lehetőségek vannak. Juliban illenék kihasználni azokat a lehetőségeket! PERllACS VALÉRIA Fotó: Andriskln
