Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-21 / 29. szám

Szőnyeg a kertben előtt szórjuk be egy centimé­ternyi vastagon földszerűvé ér­lelt komposzttal, vagy más szervestrágyával. Még akkor sem, ha négyzetméterenként 2,5 dkg pétisó, 6,5 dkg szuperfosz­fát és 2,2 dkg kálisó szórásával egészítjük ki. Az erőteljesebb gyökérfejlő­dés, a fokozottabb vízfelvétel és a nagyobb arányú tápanyag­­értékesítés — a rendszeres ön-­­tűzés mellett — trágyázással érhető el. Ezért minden nyírás vagy jó minőségű föld keveré­kéből 25 dkg. Ahol a fák, bokrok árnyékol­ják a füvet, ott másfélszer any­­nyi műtrágyát ajánlatos ada­golni (akárcsak az öntözővíz­ből), mert a fák és a bokrok az árnyékvetésen és vízelvoná­son kívül sok tápanyagot is el­vonnak a főgyökerek elől. fazonranyírAs Általában a beállt pázsitot a tavaszi gyors fejlődése idején A gyep szakszerű ápolásánál az öntözésről sem feledkezzünk meg. Fotó: —blm Szemet gyönyörködtető, meg­nyugtató látvány a családi há­zak, hétvégi telkek üde zöld gyepszőnyege. A már beállott pázsit a látványosságon túl ki­váló terep a napozásra, a pihe­nésre, szabadtéri játékokra. Vi­szont huzamosabb időn át csak akkor alkalmas e sokféle célra a szép szőnyeg, ha ezt rend­szeresen és szakszerűen ápol­juk. Ezért ötleteket adunk az öntözéshez, a tápláláshoz, a nyíráshoz és egyéb szükséges munkák végzéséhez. GYEPITATÄS A középkötött talajon lévő gyepet négyzetméterenként ti­zenöt liter vízzel célszerű ön­tözni, csapadék nélküli idősza­kokon hét-nyolc naponként. Közben kevés vízzel végezhe­tünk frissítő öntözést, mivel ál talánosságban egy négyzetmé­ternyi gyep napi vízszükséglete három-négy liter. Kötöttebb talajon tíz-tizenkét naponként locsoljuk a gyepet, de legalább 30—40 mm csapadéknak meg­felelő, vagyis négyzetméteren­ként harminc-negyven liter víz­zel. Öntözés kövesse a fűnyí­rást is. Fontos a vízelosztás egyenle­tessége is, különben eltérő lesz a fű színe. A fák, bokrok alatt pedig csak akkor lesz üdezöld színű a gyep, ha kétszer annyi vízzel öntözzük. Lehetőleg minél finomabban porlasztóit víz kerüljön a fűre. Ez a tömlővégre szerelhető kü­lönféle szórófejekkel érhető el. A legkorszerűbb típusoknál szabályozható a nyíláson át ki­áramló vízsugár erőssége és a vízpermet finomsága. Megfelelő a tömlővégre erősített öntöző­kanna szórórózsája is. De leg­főbb megoldás a szórófejes ön­tözés. TÄPLÄLÄS Gyepünk kora tavasztól késő őszig akkor sarjad egyenlete­sen és marad szép üdezöld, ha megfelelően tápláljuk. Mert nem elegendő, ha mindössze tél után ajánlatos trágyázni is. Az egy idényben Í8—25 alka­lommal nyírt gyep évente — közömbös vagy enyhén savanyú kémhatású talajon — négyzet­méterenként 2,5 dkg tiszta nit­rogént kíván. Ennek három­ötödét nyirási idényben kell kapnia. Lúgos kémhatású (7pH feletti) talajra 5 százaléknyi vasgálicot is ajánlatos kijuttat­ni. Pétisó helyett előnyösebb a kénsavas ammóniák alkalmazá­sa: négyzetméterenként három rész kénsavas ammóniák, egy rész vasgálic, húsz rész durva szemcséjű homok és ugyanany­­nyi finoman rostált komposzt, még öt-hat naponként, május közepétől június derekáig tizen­­két-tizenöt naponként, a továb­biakban pedig tizenöt-húsz na­ponként indokolt nyírni. Csak a bőséges tápanyag és vízellá­tás teheti szükségessé a gyako­ribb nyírást. Az árnyékban lévő gyepet ritkábban, és ke­vésbé rövidre vágjuk. A „télbe­­menéshez“ öt-hat cm magas le­gyen a fű. Egyenletesebb lesz a gyep­szőnyeg, ha minden alkalom­mal az előzőre ellentétesen, vagy arra merőlegesen, ke­resztirányban vágunk. Egyenle­tesen, tempósan, de ne túl gyorsan haladjunk a fűnyíró eszközzel, s akkor sima lesz a gyepfelület. Időnként feltétle­nül élezzük a nyíróeszköz vá­gókését (késeit), mert a kicsor­bult penge roncsolja a füvet. Emiatt azután nemcsak egye­netlen, hullámos lesz a nyírt gyepfelület, hanem tartósan sárgulhat is, és csak lassan re­generálódik, tér vissza a szép fidezöld színe. GYEPKALODA A gyepes részek széleinek rögzítésére és a túlnövekedé­­sek megakadályozására sze­gélyhatárolók telepíthetők a gyepszélek vonalában. Erre al­kalmas tizenöt-húsz cm széles csíkok sima vagy kishullámú. alumínium lemezből, esetleg műanyagból vághatok ki. Ahol nincs ívelt rész, még eternit lapokból, illetve hullámpalából is vághatók csíkok fémffirész­­szel. A levágott csíkok szántára csapott- vagy tompa végű ásó­val mélyítsünk részt a földbe, szorosan a gyepszéleken lefek­tetett léc vagy kifeszített zsi­nór mentén. A résekbe helyez­hetők a csíkok folyamatosan, az egymást érő végeknél némi átfedéssel. De csak annyira, hogy ne álljanak ki szembetű­nően és ne zavarják a gyep­ápolást. GYEPFOLTOZÄS A gyepen keletkezett hiányo­kat, üres részeket foltozzuk be. Ezt legkésőbb a szokásos füve­sítést idő el érkezésekor (au­gusztusban vagy kora tavasz­­szal) végezzük el. A hiány el­tüntethető fűmagvetéssel, vagy gyeptéglával. A foltot az egészséges, sűrű gyeprészig vágjuk körül. A szé­len néhány centiméteres sáv­ban ajánlatos lapáttal vagy késsel felemelni a „szőnyeget" (négy cm-es gyökérréteggel), hogy alatta is fellazíthassuk a földet, a kifoltosodott rész föld­jével együtt. A föld felásása közben 1 : 3 arányú komposzt vagy földszerűvé érett trágya és homok keverékével is szór­juk be a földet egy-két centi­méter vastagon. A földfelszín ettől megmagasodik, de úgyis számolni kell az ülepedésével. GYOMLÁLD Az elszórtan előtörő és tere­­bélyesedésre hajlamos gyomnö­vényeket főképpen a gyepfelü­letből célszerű tövestől kiszur­­kálni. Ehhez jó segédeszköz lehet a gyomlálóvas vagy aca­­toló. A kényelmes kézbentar­táshoz megfelelő hosszúságú fanyélre szerelhetjük a vágó­­pengéjét, amit laposra kalapált vascsődarabból, vagy négy-négy mm-es élesre reszelt laposacél­­ból alakíthatunk ki. GYEPSZELLŰZTETÉS A használattól, méginkább a gyakori öntözéstől megtömörö­­dött talajú gyep levegőztetését a gyepszellőztető célszerszám­mal végezhetjük, évenként leg­alább egyszer, ősszel vagy ta­vasszal. Egy egyszerű szer­szám: két deszkadarabba üs­sünk legalább százas szögeket és erősítsünk rá szíj- (textil) kengyelt. Kaszálás vagy nyírás után végigsétálunk a gyepen, s ezzel ki is alakítottuk a szel­lőző lyukakat. Célszerszámot csőből is haj­líthatunk. Az egyenes darabra húzzunk műanyag csövet és úgy hajlítsuk meg. A két ágát a végektől 15—20 eni-re kapcsol­juk össze laposacéllal, ami egy­ben taposóként is szolgál. Az összekötő alatt a csővégeket réseljük fel (a bőrlyukasztók­hoz hasonlóan), hogy ott a tö­­mörüdött föld kibújhasson. GYOMIRTÁS Nagyon elcsúfítják a szép gyepfelületet a terebélyes gyo­mok. Ezek többnyire hosszú, erős gyökerűek, s a már ismer­tetett gyomlálóval nem emelhe­tők ki teljes egészében. Nem jó eljárás az sem, ha egy kés­sel a talajba szúrva elvágjuk a gyom gyökerét, mert a benn­maradt csonk újból életre kel. Jobb megoldás, ha a gyomot vegyszerrel „kezeljük“* l—) SZŐLŐTŐKE-MATUZSÁLEM Európa feltehetőleg legöregebb szőlőtőkéjét, amelyet 1601- ben az olaszországi Bolzano melletti Magrében ültetett Domin­­niug Valenlini, a tartomány vezetősége védetté nyilvánította. Technikusokból álló szakembergárda igyekszik életben tartani a 378 éves szőlőtőkét, amely hosszú, bő termést adó évek “tűn — most lassú pusztulás jeleit mutatja. Feltehető, hogy a szőlőtőke állapota a közelben folytatott csatornázási mnnká latok miatt romlik. A szőlőtőke egy régi falusi ház falának támaszkodik. Mel­lette a földön kőtábla, amelybe német nyelven vésték be az ültető nevét és az ültetés dátumát.. „PULYKA VILÁGREKORD“ Londonban egy 32,5 kilós pulyka megdöntötte „kategóriájá­ban“ a világrekordot. A rendkívüli súlyú állatot 1300 fontster­lingért jótékony célra vásárolták meg. A British United Tur­keys cég által nevelt monstrum kilónként tehát 40 fontster­lingbe került. Londonban minden évben kevéssel karácsony előtt rendezik meg a pulykatenyésztők versenyét. Ezen a ver­senyen már nem egy világrekordot állítottak fel. Első ízben 1954-ben rendeztek pulykaversenyt, de az első győztes mind­össze 18 kilogramm volt, (M. T.) Vitaminok a fólia alatt Naszvad (Nesvady) község­ben igen kedvezőek a feltéte­lek a paprika fólia alatti ter­mesztésére, ezért úgyszólván minden ház kertjében fóliasá­tor fehérük. Ebben a község­ben lakik Virág Ferenc család­jával, aki a Csehszlovák Autó­forgalmi Vállalat komárnói üzemének dolgozója. Már több mint egy évtizede autóbusz so­főrként felelősségteljes munka­kört tölt be. Nap mint nap emberek százainak életéért, biztonságáért felelős. Munkáját mindig becsületesen, közmeg­elégedésre végzi, ezért az uta­sok becsülik, szeretik őt. Szabad idejét családjának szenteli, de közben kiskertész­­kedéssel is foglalkozik. Családi háza melletti kertjében nagy fóliasátrak találhatók. Alattuk igen szépen fejlődik a paprika, amely gazdag termést ígér. Szükségük is van egy kis mel­lékjövedelemre, mert egy ötta­gú család gondjait aligha le­hetne megoldani egy kereset­ből. Főleg akkor,"amikor a gye­rekek gyorsan fejlődnek és egyre gyakrabban van szükség új cipőre, ruhára és egyéb dol­gokra. Mária, a felesége a gyerme­kek nevelésével foglalkozik, vezeti a háztartást, de ő végzi a kerti munkák oroszlánrészéi is. Munka minden napra akad bőven. Főleg most, amikor a termést két-három naponként kell szedni. Ilyenkor a férj és Ferike is segít. Minden mun­káskézre szükség van. A lesze­dett termést ládákba rakják és a felvásárló helyre szállítják. A paprika értékesítésével nincs gondjuk, mert a községben lé­tesített felvásárló központ min­den mennyiséget átvesz. Sokan azt gondolják, hogy a paprikatermésből származó be­vétel tiszta haszon. Pedig ko­rántsem azl Hogy miért? Azért, mert minden évben új fóliát kell vásárolni, ami éppen nem olcsó dolog. Mennyi munkát igényel a fólia összevasalása és a vasvázakra való felhúzása. Milyen aprólékos munkát igé­nyel a palánták előnevelése, ki­ültetése, gondozása stb. Arről nem is beszélve, hogy az érté kesített paprikamennyiség utár. adót kell fizetni és a kártevők elleni vegyszerek is tetemes összegbe kerülnek. ♦ Arra a kérdésre, hogy ér­demes-e paprikatermesztéssel foglalkozni, Virág Mária a kö­vetkezőket válaszolta: v— Igen! Ha jő az alapanyag, vagyis a palánták, szakszerű a növények ápolása, kapálása és öntözése, akkor az eredmény sem marad el. Mindenesetre jól jár a termelő, de a társadalom is. Mit kívánhatnánk mást a Vi­rág családnak, mint nagyon gazdag paprikatermést és jé bevételt! ANDRISÉIN JÓZSEF, Komárno Тивздк; hogy. A paprika szedésében a kis Marika is segít édesanyjának. (A szerző felvétele) ■ ebben az időszakban a spárgatök 50, a paradicsom 30 —40, a paprika pedig 35—40 mm vizet igényel hetente? Szá­raz időben az uborkát célszerű naponta frissíteni, hetente egy­szer pedig 25—30 mm vízzel öntözni. A fejes-, a kel- és a vnröskáposztát, továbbá a kar­fiolt és a bimbóskelt 30—40 mm vízzel öntözzük, a kiültetett pa­lántáknak és a karalábénak 5 —15 mm-t adjunk. A fejessalá­tát 10—20 mm vízzel öntözzük, talaját porhanyítsuk. • itt az ideje a görögdinnye . szedésének? Az érett dinnye • kopogtatásra tompa, mély han­got ad. A már szedhető termés fényes, s reggelente nem lesz harmatos. Az éretlen dinnye kopogtatásra tiszta, csengő hangot ad. ■ a gyümölcsösben legidő­szerűbb munka az őszibarack hajtásainak zöldválogalása? Az erőteljes fattyúhajtásokat, vala­mint a satnya vesszőket egy­aránt tőből vágjuk ki, mert ezek egyikén sem fejlődnek termőrügyek. A zöldválogatás­sal ugyanakkor a korona túl­zott mértékű elsűrűsödését is meggátolhatjuk. A hármas rü­gyekből fejlődött hajtásokból egyet mindenképpen célszerű meghagyni, de a másik kettőt feltétlenül távolítsuk el. Ügyel­jünk arra, hogy a megmaradók Az uborkatermelők figyelmébe Idős szomszéd­­asszonyom gyak­ran mondogatta: „A hosszú tél min­dent megesz“. Igaz­ságáról évről-évre a saját éléskam­rámban is meggyő­ződtem. Bármeny­nyit konzerváltunk télire, az új termé­sig mindig bőven akadt üres üveg. A befőttes üve­gek megtöltésével kapcsolatban sze­retnék egy újdon­ságot ajánlani. A fóliasátrak igény­­bevételével elter­jedt a fólia alatti uborkatermesztés is. Köztük a bő termést nyújtó, úgynevezett kígyó­uborkák. Ezidáig én is abban a hit­ben voltam, hogy ezek tartósításra, befőzésre nem al­kalmasak. Pedig ízletes, rendkívül mutatós savanyúuborkát nyer­hetünk belőlük. Egyenes kígyóuborkát válasz­majd egyenként göngyölítsük tekercsekbe és fogpiszkálóval tűzzük át. A fogpiszkáló hasz­nálatát nélkülözhetjük, ha a tekercseket ügyesen üvegekbe rakjuk. Előnyös a nagyobb, 2 és 4 literes üvegek használa­ta, kisebb családoknál pedig a széles torkú üvegek alkalma­zása. Az uborkát elkészíthetjük Zelkó-val vagy Dekó-val, eset­leg édeskés-savanyú levet hasz­nálhatunk. Egy liter lé elkészí­téséhez 75 dl vizet, 25 dl ece­tet, 30 g sót és 70 g cukrot használjunk. Ki ki saját szája íze szerint kissé az arányt megváltoztathatja, s hozzáad­hat még kaprot, mustármagot, feketeborsot, szegfűszeget, ba­bérlevelet stb. A sterilizálást 80 C-foknál 1 literes üvegnél 20, a 2 literes üvegnél 25, a 4 literes üvegnél nedig 30 percig végezzük. így télre ízletes savanyúsá­got nyerhetünk. A tekercsek egyébként a sikeres tartósítás után mutatósak. A kiskertész­­üröm sem marad el, mert fgy a szunk, mossuk meg, majd há- többlettermés is értékesíthető! mozzuk le. Éles késsel hosszá­ban vékony szeletekre vágjuk, P. PLAVEC, Kolárovo lehetőleg kifelé álljanak. # a nyári eső hatására roha­­mosan fejlődnek a gyomnövé­nyek? A kisebbeket felszíni ka­pálással, esetleg sarabolássaí, távolítsuk el, a nagyobbakat (ilyen például a muhar, az acat, a vadkender stb.) pedig húzzuk kt tövestül. Ne várjuk meg, amíg magot érlelnek, mert akkor már nagyon nehéz a ter­jedésüket megakadályozni. ■ a lermésérést követően erőteljesen fejlődnek a szamó­catövek ostorindái? Csak azo­kon a töveken hagyjuk meg az indákat, amelyeket továbbsza­­porításra szántunk. A nagy tö­megű inda ugyanis elvonja a tápanyagokat, s csökkenti a következő év termését is. Távo­lítsuk el tehát a felesleges in­dákat! Erre a célra éles kést vagy ollót használhatunk. A megmaradó indákat a második levéiízesülésnél csípjük vissza, mert ezzel is segíthetjük gyö­­keresedésükel. ф a nyár folyamán a szoba­növényekkel is sok gond van* Részben azért, mert jóval töb­bet kell őket öntözni és perme­tezni mint télen, másrészt pe­dig ha szabadságra megyünk, gondot okoz az ápolásuk. A gyepet a hetenkénti nyírás után alaposan öntözzük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents