Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-15 / 50. szám
1 1979. december 15. .SZABAD FÖLDMŰVES. ■ 11 Elsőrendű célunk: a vásárlók elégedettsége Az ünnepek előtt az utcákon és az üzletekben egyaránt megsokasodtak az emberek. A csomagokat, v bevásárlótáskákat szomngatók „versenyfutása“ természetes, hiszen ilyentájt mindenki gondban van: hozzátartozója részére mit is tegyen a fenyőfa alá, mit és hol vásárolhatja meg az ünnepekre szükséges élelmet, s más közszükségleti cikkeket. Az emberek vásárlási igényeinek kielégítése nem könnyű feladat. Ennek ellenére kereskedelmünk — megfeszített munkatempó mellett — mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakosság az ünnepekre kényelmesen, hosszas utánjárások nélkül megvásárolhassa a szükségeseket. Hogy milyen gondok, sikerek övezik a Jednota Fogyasztási Szövetkezet érsekújvári {Nové Zámky) részlegének munkáját az ünnepek előtti áruellátásban, erre az alábbi írásunk keres választ. Kovács Miklós, a szövetkezet árueilátási osztályának vezetője a számok embere. A zsebszámológép a legfrekventáltabb használati tárgyai közé tartozik, s hogy mi oknál fogva, erről hadd szóljon ő maga: Mint más vállalatoknál szokásos, mi is elkészítjük áruszükségleti és igénylési tervünket. Ilyen terv készült a karácsonyi áruellátással kapcsolatban is, amely sajnos, naprólnapra változik. Ugyanis a gyártócégek — megmagyarázható okoknál fogva — nem mindig résünkben is lényegesen javult az áruellátás. ф A falusi bevásárló központokat hogyan látják el áruval? — Mindig igyekszünk igazságosan — a kereskedelmi hálózat nagyságát figyelembe véve — szétosztani az árut úgy, hogy mindenhová eljusson a minőségi termék. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni: az emberek ma már elég „mozgékonyak“, s mivel a járáson belül nincsenek nagy távolságot, az érsekújvári üzletközpontok aránylag túlterheltek. Tehát ellátásukra fokozott figyelmet kell fordítanunk. # Ilyenkor ünnepek előtt felvetődik a kérdés: Vajon miből lesz kevés? — Igen, lesznek ilyen termékek is. De, véleményem szerint, ezek a karácsonyi vásárban döntő szerepet nem játszanak. Például kevesebb lesz a kapitalista országokból importált, valamint a huzamosabb ideje hiánycikknek számító — termékekből, mint pl. a varrógép, egyes divatcikkek, írógép, sportszerek stb. Üzleteink ízlésesen díszített kirakatai bő áruválasztékról tanúskodnak. A szerző felvétele. tudják a megrendelt terméket leszállítani, amit sajnos sokszor „öt perccel tizenkettő előtt“ tudatnak velünk. Ekkor kerül elő a számológép, átértékelésre kerül sor; mivel is tudnánk helyettesíteni a szóbanforgó terméket, melyik is az az árucikk, amire kimeríthetnénk a keretet. # Egyszerűen fogalmazva a kérdést: milyen lesz az idei téli piacellátás? — Mielőtt részletezném a felvetett témát, szükséges leszögezni: a kereskedelem — országos méretben — hozzávetőlegesen százharminckilenc százalékban teljesíti kötelezettségét, és a kiskereskedelmi áruforgalom ötszázmillió koronával lesz több, az előző év valóságához viszonyítva. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a já• jelenleg a fenyőfa, a karácsonyfadísz mindennapos beszédtéma ... — Járásunkban tízezer fenyőfa felvásárlására kötöttünk szerződést a Námestiei Állami Erdőgazdasággal, ez nagyjából fedi a szükségletet. Nagy készletünk van műfenyőből is, ami iránt évről évre nagyobb az érdeklődés. A karácsonyfadíszekkel való ellátásban valamivel kedvezőtlenebb a helyzet. Habár mennyiségben elegendő árut kapunk, a gyártók előrejelzése szerint minőségi áruból kevesebb lesz. „Nincs karácsony játék nélkül“, mondják a gyerekek, s ez a kereskedelemnek és a szülőknek is feladja a leckét. A fogyasztási szövetkezet üzleteiben — a tavalyihoz képest —i az idén kétmillió koronával nagyobb értékű játékkészlettel várják a vásárlókat. A hazai termékeken kívül bolgár, közkedvelt szovjet és NDK-beli játékokat vásárolhatnak az érdeklődők. A Szovjetunióból állatfigurák, kerekes játékok, a Bolgár Népköztársaságból kisautók, babák, az NDK-ból pedig építőkockák, mechanikus játékok érkeztek a karácsonyi „játékpiacra“. ф A téli vásár alkalmával a ruházati cikkek kínálatában mi várható? — A ruházati cikkek vonalán aránylag jó a helyzet — folytatta Kovács elvtárs —, mindig ízlésesebb kivitelezésű öltönyöket, pulóvereket, gyermekholmikat kapunk. Azonban a divat napról napra változik, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogv egyes divatcikkek, anyagok — bársony stb. — kínálatában hiány mutatkozik. Az élelmiszer, az édességek, az ital is a karácsonyi vásár szerves részét képezik. Šuman József mérnökkel, az élelmezési osztály vezetőjével erről beszélgettünk. # Mint ismeretes, korábban gondjaik voltak néhány falusi élelmiszerüzlet ellátásával... —i Igen, főleg a tejtermékek mennyiségével, választékával, frísseségével kapcsolatban. Azóta a végrehajtott intézkedések nyomán javult a helyzet. Az üdítő italokkal való ellátásban is jelentős minőségi változás történt. Azt hiszem, az ünnepek idején a panaszok gyakorisága a minimumra csökken. § Mi a helyzet az alapvető élelmiszeripari cikkek vonalán? i—. Határozottan kijelenthetem, hogy az alapvető élelmiszeripari cikkek választéka kielégítő, mindenből lesz elég. Közvetlenül az ünnepek előtti napokon is folyamatosan szállítjuk majd az élelmiszert üzleteinkbe. Ф Néhány szót hallhatnánk a szezon-árukról? — Természetesen. A karácsonyfa díszítésére kollekciókat, szaloncukrot már hetek óta árusítunk. Ezekből hiány nem lesz. Azonban egyes csokoládéfélékből nem kaptunk annyit, amennyire szükségünk lenne, de ezt helyettesíthetjük más édességekkel. Déligyümölcsből jóval többet rendeltünk a tavalyinál, bízunk abban, hogy szállításuk folyamatos lesz. # Az ital „nélkülözhetetlen“ ünnepi szükséglet... — Mind a „sima“, mind a minőségi borokból raktáraink fel vannak.töltve, magyar borokat is importáltunk. A pezsgő-váválaszték sajnos már nem lesz ilyen gazdag. A vörös pezsgő továbbra is hiánycikk. # Az ünnepi asztalról nem hiányozhat a hal, hiszen az ünnepi halételeknek már sok-sok éves hagyománya van ... — Édesvízi halból többet rendeltünk, mint az elmúlt évben. Itt is csak azt mondhatom: bízzunk abban, hogy a megrendelt árut megkapjuk. Egyre azonban felhívnám a vásárlóközönség figyelmét: annak érdekében, hogy mindannyiunk asztalára jusson ebből a hagyományos ételből, a halhúsból, ne csináljunk otthon „készlethalmozást“. Ha csak annyit vásárolunk, amennyire valóban szükségünk van, mindenkinek gondtalan karácsonya lesz. Ez persze nemcsak a halra, más árucikkekre is vonatkozik. Fogadjuk meg Šuman elvtárs kérését, hiszen igazán csak akkor kívánhatunk egymásnak szívből boldog ünnepeket, ha bőségben ünnepelhetjük a béke, a szeretet napjait. A baromfitermékek egyre jelentősebbek a közellátásban Qunaszerdahelyt (Dunajská 90 Streda) elhagyva, egy új üzem hívja fel magára az utazók figyelmét. Sipos Mihály igazgató csak mosolyog, mivel már közel öt éve üzemel a baromfifeldolgozó és -ellátó vállalat. A veterán igazgatónak komoly érdeme van abban, hogy felépült az új üzem és a dolgozók, irányítók jobb körülmények között végezhetik munkájukat. Különösen nagy jelentőségű az üzem a baromfi és a tojás feldolgozása, felvásárlása, osztályozása és a hazai piac ellátása szempontjából, de minőségi exportáru szempontjából is. Jól ismertem az előbbi, több helyen elhelyezett konzervgyárat, s láttam milyen nagy különbség van a termelésben. Bár még mindig vannak kihelyezett részlegek, melyek közül a legjelentősebbet Nagy Sándor irányítja. Sokan „libásnak“ hívják, pedig olyan szaktehetségről van szó, aki ért a baromfitenyésztés minden ágazatához, sőt az adásvételi kapcsolatokban is otthonos. Nagy Sándort mindig optimista emberként ismertem. Az utóbbi időben is csak akkor borul el kissé az arca, ha a lúdtenyésztésről beszélünk, amely az export és a belpiaci ellátás szempontjából is jelentős. Nagy József, az árueladás osztályvezetője. fejlődése szempontjából nagy jelentősége lesz az Alistál [Hroboňovo) melletti kihelyezett kutatóállomásnak. Az intézet minden bizonnyal elősegíti a libatenyésztés fellendítését, s ezentúl nemcsak exportálunk majd libapecsenyét, májat, de a hazai piacon is sokkal több lesz belőle. Vágócsirke nevelésével is foglalkoznak a kinti telepe s mintegy száz tonna húst termelnek évente. Egy kiló hús előállítása tíz-tizenegy koronába kerül. Mintegy 2,5 kg csili Olott az 6 vállán nyugszik á kitermelt, felvásárolt, osztályom zott áru értékesítésével járó felelősség. Az üzem sok tojást expertál a szomszédos Ausztriába. A béesi partnereket csak dicsérik* mert nem gördítenek akadályt a tojáseladás elé. Az osztrákok hasonló előszeretettel vásárol-* fák a kacsát, libát, mint az NSZK-ban. A csirke-export legjelentősebb része pedig Svájcba irányul. A feldolgozó és értékesítő üzem főleg a komáromi és a dunaszerdahelyi járásból vásárol tojást és broilercsirkét. Aj gútai (Kolárovo) szövetkezet például húszmillió tojást ad el évente. De jelentősebb tojástermelő gazdaság a búcsl és az alsőpéteri (Dolný Peter) szövet-* kezet is. A jobb mezőgazdasági üzemekben 250—260 darab az évi tojónként! termelés, és min-* den bizonnyal gazdaságos. A felvásárlási ár a tojás minőségétől függ. A másodosztályú tojás Jóval olcsóbb mint az elsőosztályú, hisz az utóbbi export szempontjából sokkal jelentősebb* , Az üzem főleg a helyi és a komáromi járást látja el csirkehússal és tojással. Emellett nagy mennyiségű árut szállítanak Szlovákia fővárosába. Foglalkoznak még nyúl- és fácán-, valamint nagyvad felvásárlással is. Az állatokat Lm Žiankyba szállítják, ott dolgozzák fel, majd túlsúlyban exportálják. A hazai piac részére konzerveket is készítenek. Sajnos, a baromfihúsból készüli konzervek 4,5 kilogrammosak,tehát inkább csak vendéglátó üzemek és közös étkezdék részére alkalmasak. Mielőbb meg kell oldani a kisebb konzervek gyártását is, hogy növeljük ä piaci választékot és megkönynyítsük a dolgozó nők otthoni munkáját. — Milyen lesz a karácsonyi ellátás? — érdeklődtem. — A felmérések szerint jő.Lesz elegendő friss tojás. Karácsony előtt több mint négymillió tojást szállítunk a fővárosba. Lesz elegendő baromfi és félkész áru is. Újdonságnak számít a kirántani való pulykamellszelet. Egyszóval mindent megteszünk, hogy az ünnepek előtt ne legyen hiány baromfihúsból és tojásból. Jövőre lesz öt esztendeje, hogy a felvásárló, feldolgozó és ellátó üzemet átadták rendeltetésének. Fél évtized nem sok idő, de a jó eredmények már igazolják, a vezetők, a szorgos dolgozók jő munkáját. Persze az irányítók nem elégedettek: igyekeznek mindent elkövetni, hogy az őstermelőkkel minél jobb legyen a kapcsolat,amely alapja a hazai piac ellátásának, és egyben az exportfeladatok sikeres teljesítésének. TÓTH DEZSŐ Az ezüstérmes szocialista munkabrigád tagjai. KALITA GÄBOR A korszerű üzem egyik részlege. A szerző felvételei* Savanyítják a káposztát A Slovlik negyedi (Nedeď) káposztasavanyftó üzemének udvarán egymást érik a káposztával megrakott teherautók A szezon kezdetén naponta ötven-hatvan tonnát vásároltak fel. Ottjárlamkor az üzem — és egyben a tizennégytagú szocialista brigád — vezetője. Pásztor Adél elöljáróban elmondotta, hogy a -brigád tagjai a SZNF 35. évfordulójának tiszteletére háromszáznyolcvan óra ledolgozását vállalták, a munka- és életkörnyezet javítása, szépítése érdekében. Felajánlásukat már teljesítették. Olvasóinkat bizonyára érdekli az is, hogy lesz-e elegendő savanyított káposzta a télen. De erre a leghivatottabb, vagyis Pásztor Adél válaszoljon: — Felvásárló körzetünkben az idei káposztatermés gyengébb volt, mint a múlt években. A nyersanyagot a galántai, az érsekújvári (Nové Zámky) és a komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemeiből vesszük át. A legjobb termesztőként a zsigárdi (Ži harec) szövetkezet említhető, amely , elsőként leszállította a tervezett 1250 tonna káposztát. Terven felül pedig öt tonnát adtak el. A gyenge termés miatt kérdéses volt, lssz-e elegendő káposzta feldolgozásra? A hiányzó mennyiséget sikerült a senicai járás mezőgazdasági üzemeiből biztosítani, s Így a hordóink már megteltek. Azt hiszem, savanyított káposztából nem lesz hiány. — A. tervük mennyi savanyított káposzta készítését irányozta elő? — összegen négyezer tonnát. Ebből kétezerötszáz tonnát eladásra, ezerötszázat pedig a Slovlik többi üzemei — főleg az érsekújvári konzervgyár — részére, ahol kész ételeket készítenek belőle. — Úgy értesültünk, hogy a negyedi savanyított káposzta kiváló minőségű. Mi ennek a titka? — Nem dicsekvésből mondom, de a nálunk savanyított káposzta iránt nagy az érdeklődés Szlovákia minden kerületében. A káposztát először megtisztítjuk — vagyis eltávolítjuk a felső leveleit —, majd aprítjuk, sózzuk, mustármaggal, babérlevéllel és köménymaggal fűszerezzük. A savanyított káposztán kívül négyszáz tonna ecettel és citromsóval tartósított káposztát is készítünk, amely kiváló adaléka a különböző salátáknak. Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd f— A hatvanas évek elején egyszerűen leépítettük a libatenyésztést -— jelentette ki határozottan. Olyan volt az árpolitika, hogy a legtöbb háztáji gazdaságban abbahagyták a libákkal való bíbelődést, a nagyüzemi termeléssel pedig nem törődtek. Amíg a libából lúd lesz, addig sokat kell vele bajlódni. A falusi aszszonyok nem sajnálták a fáradságot, de amikor látták, hogy anyagilag végképp nem becsülik meg a szárnyasokkal való foglalkozást, csak saját céljaikra tenyésztették. Tény, a szív a szárnyas állatok hagyományos szeretete sem elég, ha azt anyagilag kellőképpen nem értékelik. Azóta a felvásárlási árak megváltoztak, de a termelői kedv már nem tért vssza. Pedig főleg a Német Szövetségi Köztársaságban nagy az érdeklődés a libahús iránt. Ezért szinte egész Szlovákiából felvásárolják a libákat, felhizlalják — nem töméssel — öthat kilósra, és pecsenyelibaként szállítják exportra. Egyszóval libamájból kevés van, márpedig nagyon keresett a tőkés országokban. De az is tény, hogy nem mindenütt szeretik az eléggé száraz libahúst. Jó kézbe venni egy „nyeles húst? — libacombot —, de ez akkor ízletes igazán, ha hízott libából való. Azt hiszem a libatenyésztés betáp szükséges egy kilő csirkehús előállításához. A környékbeli asszonyok értik a munkájukat és mindent megtesznek, hogy minél olcsóbban állítsák elő az ízletes hústerméket. Nagy József, az üzemi bizottság elnöke, a bemutatkozás után rögtön hozzátette, hogy elsősorban az áru eladásával foglalkozik, mint osztályvezető. Nem tudom, hol lehet eredménydúsabb munkát végezni, viszont az dicséretes, hogy Nagy elvtárs mindkét feladatkörét becsülettel ellátja. A feldolgozó és értékesítő vállalatban négyszáz körüli a dolgozók száma, és sokan fordulnak „Józsihoz“ ügyes-bajos gondjaikkal. Nagy József pedig olyan ember, aki szeret mindenben segíteni a dolgozóknak.
