Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-15 / 50. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. december 15, Egy szeminárium marpiára valamennyi könyvvel és olvasással kapcsolatos vita során ebből az észrevételből kellene kiindulni. Sajnos, ezen a szemináriumon a legtöbb beszámolóból keveset mondó puszta számok csendültek ki, s legtöbbször azt hallottuk, hogy fő és mindenható a könyv, mintha mindenkor és mindenütt legtermészetesebb dolog lenne az olvasás. Hibának tartjuk, hogy az olvasás jelentőségének elemzése helyett újra a könyvkiadás méretei, a megvásárolt könyvek értékének a hangsúlyozása domborodott ki. Az utóbbi években számtalanszor bizonyítottuk statisztikai kimutatásokkal, hogy hány titulus jelent meg az egyes kiadóvállalatok fáradságos munkája eredményeként. De vajon mikor készül kimerítő értékelés — a könyvtárasok részéről — arról, hogy a megjelent könyvek hány százaléka fordul meg az olvasó kezében, s azok közül melyek kerülnek a széles körű olvasóközönség kedvelt olvasmányai közé. Különben minden könyvet olvasás céljából írnak és adnak ki. De vajon hol a biztosíték arra, hogy a nemes szándék termőtalajra talál? Ki és mikor mondja meg, hogy melyek például a csehszlovákiai magyar irodalom termékeinek ilyen eredménnyel büszkélkedő alkotásai? Mikor mutatunk rá a siker vagy a sikertelenség okára? A könyv és olvasó egymástól elválaszthatatlan. A kiadott mű azonban nem mindig válik közkedvelt olvasmánnyá. Ha csak a statisztikát, a kiadott és megvásárolt könyvek számát, illetve értékét tartjuk elsőrendűnek, akkor félő, hogy a galántaihoz hasonló jőszándékú vállalkozások a jövőben sem töltik be küldetésüket. 0 0 0 Az író-olvasó találkozók kapcsán a legtöbb járásból újra csak puszta keveset mondó statisztika érkezett. Arról kevesen szóltak, hogy a megrendezett író-olvasó találkozók iránt milyen volt az 'érdeklődés, hogy oldották meg a közönségszervezést, milyen volt a résztvevők szociális összetétele, milyen kérdések hangzottak el, s az érdeklődés középpontjában' hány esetben állt az író műve. Sajtónk nap mint nap hoz hírt, hogy itt meg ott író-olvasó találkozót, vagy irodalmi emlékestet rendeztek. Irodalmunk ünnepnapjain azonban gyakoriak az író művétől távol álló szokványos kérdések, s a közönségszervezés is gyakran erőltetett és mesterkélt. A háromnapos szeminárium alatt a járás falvaiban — Alsóhatár (Dolný Chotár), Sókszelőce (Selice), Alsószeli (Dolné Saliby), Taksony (Matuškovo), Kajal, Vízkelet, Nagymácséd (Veiké Mača), Diószeg (Sládkovičovo), Nagyfödémes (Veiké Diany), Kossut, Tallós (Tomašíkovo) -=- rendezett író-olvasőtalálkozókon örömmel tapasztaltuk, hogy a gondosan előkészített rendezvényeken az író műve él az olvasók tömegvisszhangjában. Érdemes tehát mérlegre tenni az élő szót. Ennek érdekében sokat tehetnek az irodalmi albizottságok, de sokat tehet a sajtó is. Az irodalmi emlékesetékről és az író-olvasó találkozókról leggyakrabban csak értesítést és beszámolót hallunk és olvasunk. A kulturális megmozdulások kritikája helyett előtérbe helyezzük a művészeti kínálat — és kereslet keveset mondó tükrét. О О О Az egyes járások képviselői — talán érezték, hogy túlságosan szegényes az eredménylista — az irodalmi színpadok és színjátszó csoportok tevékenységéről is beszámoltak. Egyiküknél sem vitatjuk az irodalom népszerűsítésére való törekvést, azt azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az említett művészeti csoportok tevékenységének értékelése néni az irodalmi, hanem a dramaturgiai albizottságok hatáskörébe tartozik. A kis kitérőből sajnos megtudtuk azt, hogy a rozsnyói, a losonci (Lučenec), a kassai (Košice) és a terebesi (Trebišov) járásban sok az orvoslásra váró probléma az irodalmi színpadok és a színjátszó csoportok tevékenysége terén. . A szemináriumon elhangzott értékes előadások, egy magyar nyelvű könyvtári -tájékoztató tanácsadó megjelentetésének gondolata, a néhány tájegységünk népviseletét felelevenítő babakiállítás, a sikeres író-olvasó találkozók olyan útravalőt adtak a jelenlevőknek, amit otthon is hasznosíthatnak. 0 0 0 Egyre gyakrabban hallhatjuk anyanyelvűnk gazdag, színes muzsikáját méltóságteljes királyi kürtök helyett holmi vásári papírtrombitán fújni. Pedig, ha ...... anyanyelvűnk harangszavát repedt fazékká engedjük zülleni, ne csodálkozzunk, ha senki sem hallgat ránk ...“ — állapította meg Kodály Zoltán. Az irodalomnépszerűsítők és nyelvművelők országos szemináriumának néhány hiányossága is erre figyelmeztet bennünket. A lehetőségek adottak, de azokat illenék jobban kihasználni. Csiba László A legjobbak soraiban A HSZ újvári járási bizottsága, ennek alapszervezetei már hosszú évek óta a legjobbak közé tartoznak. A járási bizottság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy hiány nélkül, céltudatosan teljesítse а XV. kongresszus határozataiból eredő feladatokat. A vezetőség elsőrendű feladatának tartja a politikai-ideológiai nevelés minden vonalon való bevezetését, ami tulajdonképpen alapját képezi a jó munkának. Úgy a járási bizottságon, mint az alapszervezetek székhelyein az 1979-es évben a katonaköteles fiatalok számára nem kevesebb mint 381 előadást, az állandó tagok számára 105 előadást szerveztek. A jb ideológiai nevelőmunkáját a lakosság legszélesebb rétegeire is kiterjeszti, amit a következők is igazolnak: ez évben 28 ismeretterjesztő filmet vetítettek és 18 kiállítást szerveztek a nagyközönség részére, melyen összesen 27 100 állampolgár vett részt. Az újoncok felkészítése a katonai szolgálatra képezi a járási bizottság legfőbb feladatát. Közösen a többi illetékes szervekkel, iskolákkal —■ együttműködve, részletesen elkészített tervek, metodikai irányelvek alapján készítik fel a fiatalokat az állampolgár egyik legnemesebb feladatára, a haza védelmére. A nesztor szerepét betöltő HSZ JB munkáját támogató szervekkel egyetemben eddig hiánytalanul teljesítette feladatait. Mivei a központi határozatok alapján a tagság számát évről-évre növelni kell, érdemes megfigyelni a következő adatokat: a járás falvaiban 61, a városokban négy alapszervezet működik, melyeknek összesen 5500 tagja van. Az üzemekben 15, az iskolákban 10 alapszervezet tevékenykedik összesen 3800 taggal. A járás szövetkezetei közűi két gazdaságban van honvédelmi alapszervezet 234 taggal. A járás lakosságának 6,7 °/«-a tagja a HSZ-nek. Ez az arány nagyon kedvező, hiszen az 1981-ig meghatározott terv 6 %-ot jelez országszerte. A járási bizottság mellett működő érdekkörök sok tagot tömörítenék. Az alábbiakban dióhéjban bemutatunk ezek közül néhányat, a legjobban működőket: A járás területén egy aero-klub tevékenykedik, melynek fő feladata pilóták és ejtőernyősök képzése. A klub, mely számos fiatalt vonz, már nagyon sok olyan pilótát részesített alapképzésben, akik ma már iökhajtásos gépeken, hatalmas utasszállítókon teljesítenek szolgálatot. A céllövészeti körök — melyekből 136 van főleg az iskolákban működnek. A járási bizottság — az országos viszonylatban is elért kiváló eredmények ösztönzésére jövőre újabb körök megszervezését szorgalmazza. A legjobban szereplő lövészeji klubok az újvári, a párkányi, (Štúrovo] és a surányi (Šurany) pionírház keretében -dolgoznak. A nyelvművelés mindnyájunk eh rendű feladata. Bessenyei György, felvilágosodás eszméinek hirdetője, XVIII. század alkonyán nyelvünk ír veléséért síkraszáliva, az anyanyeh egy kincsekkel teli hegyhez hason] ja. A hegy azonban önmagában m nem érték, bánya és bányász is к ahhoz, hogy a kincseket a felszín hozzuk. Az anyanyelv is csak akk fejlődik, akkor válik valóban a fej dés eszközévé, ha fiai ékesítik, pal rozzák. A nyelvművelő és irodalomnéps; rűsítő aktivisták 15. országos szer náriumát a közelmúltban Gaiánt rendezte meg a CSEMADOK Közpoi Bizottsága. Ezúttal sem voltak több mint a legutóbbi összejövetelen, szont ugyanúgy találkoztunk új í cokkal és régi ismerősökkel, mint korábbi esztendőkben. Ez Ls jel hogy az egyes járásokban többen tevékenykednek ezen a területen. О О О Az idei tanácskozás bevezetőjéb hallottuk, hogy növekszik az elad: könyvek száma és értéke, ami egyi tál azt is jelenti, hogy javul az íi dalomnépszerűsítők — könyvtárast könyvkereskedők, önkéntes könyvti jesztők, CSEMADOK. albizottság! tag — munkája. A rimaszombati (Rimí ská Sobota) járási könyvtárban p dául egy főre 6,8, egy olvasóra peč 29 könyv jut. A rozsnyói (Rožňav járási népkönyvtárat pedig négyezi ötszáz olvasó látogatja, akik nyo vanötezer kötet között válogathatni Az elhangzott beszámolók közül i sősorban a rimaszombati járásban ért eredményekről kell szólnunk. Ki ner Barnabásné összefoglaló beszárr lója a fölsorakoztatott adatokon kív hű képet nyújtott a járási könyvt munkájáról, ahol nemcsak a Madá kadványok találhatók meg, hanem a magyarországi kiadók gondozásában megjelent legújabb művek is. Utóbbit a Széchényi Könyvtárral kialakított jó kapcsolatuknak köszönhetik. Bár kissé furcsán hangzik, de feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy az olvasás magánügy. Az vesz a kezébe könyvet, akit érdekel az irodalom. Mindenki akkor nyúl könyv után, amikor neki tetszik, amikor ideje van az olvasásra. Minden olvasó, legyen az fiatal, vagy idős, olyan könyvet választ magának, amely neki a legjobban tetszik, valamilyen oknál fogva érdeklődik utána, esetleg a szakmájával összefügg, de nem utolsósorban: amely rendelkezésére áll, hozzáférhető és megvásárolható. Ezért A Madách naptár tartalmából A Madách Könyv- és lapkiadó nemzei vállalat nemrég jelentette meg a jövő évi naptárát. Az alábbiakban néhány érdekességre hívnám fel az olvasók figyelmét. A naptár tizennégy fejezetből tevődik össze. A naptári részben jelent meg Bereczki Károly cikke a Ki érti a csíziót?, melyből megtudhatjuk, hogy a kalendárium elnevezés a hónap első napjának görög nevéből fkalendél származik. A naptár szót nyelvüiítáink magyarosították. A második fejezetben — melynek címe Napjaink — szeretném felhívni az olvasók figyelmét heonyid Brezsnyev üzenetére, Az ismeretlen háború című televíziós film nézőihez. A cikkben olvashatunk a film előzményeiről, valamint arról, hogy az Egyesült Államokban hogyan fogadták a film bemutatását. Gály Iván tollából a Szövetség gázvezetékről kapunk rövid áttekintést Egy nagy mü és ami mögötte van címmel. Ädám halhatatlan címmel Keszeli Ferenc írt cikket Madách Imréről. A Szép szó fejezetben mai írók és költők elbeszélései, versei találhatók. A Tudomány és technika fejezetben tájékoztatást kapunk arról, milyen lesz a világ a harmincadik században és ötvenmillió év múlva, ezenkívül érdekességeket olvashatunk a tudomány világából. A Beszélő múlt fejezetben Turczel Lajos tollából olvashatunk Ján Ámos Komenskýról. Balassa Iván Bodrogköz mondavilágából gyűjtött össze egy csokorravalőt. Az én iskolám fejezetben Tőzsér Árpád, Nagy János, Duka Zólyomi Árpád emlékeznek vissza iskoláikra, diákéveikre. A Lányok, asszonyok fejezetben nagyon sok hasznos dologról olvashatunk, mint például a változás koráról, ami rendkívüli időszak a nő életében, a kismamatornáról, a nő alkoholizmusáról, szépítőszerekről, de találunk benne az élelmiszerek házi kezeléséről és tárolási lehetőségeiről adott níjékoztatást is. A Családi kör ' című fejezet fiatal szülőknek ad tanácsot a gyermekneveléshez. A Jogi tanácsok című fejzetben néhány érdekes tudnivalót olvashatunk a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseiről. A naptár nem feledkezik meg a legkisebbekről, sem. A Gyermekvilág című fejezetben több érdekes verset és elbeszélést olvashatnak gyermekeink. A Sport fejezetben Tomi Vince írt cikket Minden út Moszkvába vezet címmel az 1980-as nyári olimpiai játékokról, Balta György pedig ' jözsa JEgy arc a ligábólj címmel Jözsa Lászlót mutatja be. A háromszáz oldalon megejelent naptárt Prandl Sándor, Gyökeres György, Kontár Gyula és mások színes, illetve fekete-fehér fényképei teszik gazdagabbá. Miriák Ferenc Értékes kiállítás Az utóbbi hetekben nagy keletje volt a facsemetékuek. KOVÁCS László, az Úszori ÄG (Kvetoslavov) faiskola-kertésze sokezer egészséges csemetét adott el a mezőgazdasági üzemeknek és a kiskeríészkedőknek, hogy ezáltal kultúráltabbá tegyék házuk táját. Fotó: —tfe= Nyitrán (Nitra) Szlovákia egyetlen mezőgazdasági múzeumában az állandó kiállítások mellett alkalmi kiállításokat is rendeznek. November végén nyílt meg ing. Jozef Lackovičnak, a zólyomi (Zvolen) Erdészeti Főiskola tanárának képzőművészeti -kiállítása. Lackovič a naív festészet képviselője. Képei őszinte, kellemes színekben mutatják be a földműves mindennapi # A nyitrai (Nitra) Honismereti Múzeum Babo Tibor vezetésével szakelőadás-sorozatot szervezett a múzeum dolgozói számára. Az első előadás „Az erdő vadjai" cím alatt folyt, a második a halászattal foglalkozott. Az előadások alatt filmeket és értékes diapozitívokat is bemutattak a hallgatóknak. Az első előadást ing. Ladislav Skácel, žilinai tudományos dolgozó tartotta „A szlovákiai halászat mai helyzete és fejlődése perséletét, nehéz munkáját. A legtöbb kép а/ szüretet, a szüreti mulatságot és a falusi lakodalmat ábrázolja. A szomszédos teremben ing. Vladimír Obtuiovič gyökérklállitása látható,mely nagyszerű kiegészítője a képkiállításnak. Mindkét kiállítás nagy népszerűségnek örvend, ezt bizonyítja a vendégkönyvbe bejegyzett rengeteg név is. pektívája“, valamint „A vizek szenynyezettsége, s annak káros hatása a vízi élőlényekre“ cím alatt. A harmadikat, a záróelőadást ing. Ján Sedlár CSc., a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára tartotta „Oj halfajták meghonosítása hazánkban“ címmel. Az előadás-sorozatnak nemcsak a szakemberek, de a laikusok körében is nagy sikere volt. Mártonvölgyi László Rendszeres munkával minden elérhető A CSEMADOK Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának Elnöksége minden hónapban rendszeresen összeül. Napirendjét a CSEMADOK KB által meghatározott irányelvek és a járásban előforduló feladatok képezik. Az októberi ülésen jóváhagyták a csehszlovák—szovjet barátsági hónap tiszteletére rendezett műsorok harmonogramját, amit aztán a járási titkárság továbbított a helyi szervezetkehez. A helyi szervezetek az őszi népművelési rendezvényeken fokozott gondot fordítanak a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikájának eredményeire, a szocialista internacionalizmus eszméinek elmélyítésére. A CSEMADOK népművelő tevékenységének fontos része a munkásmozgalom haladó hagyományainak ápolása is. Ez rendszeres és odaadó munkát követel. Bár az egyes helyi szervezetek szép eredményeket értek el ezen téren, azonban ezt általánosítani nem lehet az egész járás területére. Azokban a községekben (Madar, Gúta, Perbete), ahol a munkásmozgalomnak hagyománya van, aktívabb a tevékenység is. Komáromban a Dunamenti Múzeum szakemberei feldolgozták Dél-Szlovákía munkásmozgalmának történelmét, melynek anyaga a múzeum állandó kiállításán tekinthető me4. Azért, hogy ezzel az anyaggal a járás összes lakosa megismerkedjen, a múzeum dolgozói vállalták, hogy az egyes helyi szervezetekben előadásokat tartanak a munkásmozgalom haladó hagyományairól. S hogy ennek nagy sikere és minél több hallgatósága legyen, az már a helyi szervezetek feladata. Kurucz Lujza A legnépesebb csoportok közé sorolhatók a moto-klubok, melyeknek 3055 tagjuk van. A sportszerűen űzött motorizmus terén a körök már évek óta kiváló eredményeket érnek el. A járásban több országos, vagy szlovákiai bajnokságot szerveztek. A legutóbb a Motocros szlovákiai bajnokságát szervezte meg — sikerre) — a párkányi papírgyár mellett működő alapszervezet. A modellezők összesen 372 taggal dolgoznak, méghozzá kiválóan. A három klub és a tizenhét szakkör főleg abban különbözik a többi érdekkörtől, hogy nem csupán versenyeken szerepelnek, de — különböző rendezvények alkalmával — bemutatókon is részt vesznek. Ennek a tevékeny-A mödellezőkörök kiállításokon Ts bemutajták repülő-, hajó- és rakétamodelljeiket. A szerző felvétele« ségüknek főleg ideológiai szempontból van nagy szerepe, mivel „produkcióik" láttán sok-sok fiatal határozta el, hogy tagja lesz a szakcsoportnak. A rádióskörökben összesen 468 tag tömörül. Mivel ez nem éppen magas szám, a járási bizottság legutolsó ülésén elhatározta, hogy rádiósfelszerelések vásárlása révén szeretné bővíteni a klubok taglétszámát. A HSZ újvári járási bizottságára — a többihez viszonyítva — különleges feladat hárul: mivel a járási székhelyen nincs katonai alakulat, Így soksok akciójukat önállóan, a saját képzésű szakembereik, elóadéik vezetésével kell megoldani a feladataikat ennek ellenére is jól, eredményesen teljesítik. KALITA GABOR
