Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-15 / 50. szám

SZABAD FOLDMOVES 4 1979. december 1% Csak az adhat, akinek van miből Bárhogyan számoljuk, már csupán három hét választ el bennünket az év utolsó napjától, s azután — tetszik vagy sem — számot kell adnunk róla, hogyan dolgoztunk, hogyan teljesítet­tettük feladatainkat. A mezőgazdasági üzemek vezetői is gyakran előveszik a papírt és a ceruzát, s számolgatják: lesz-e nyereség, s mennyi? Gyakran szóba kerül a gazdasági ösztönzők Ja­nuár elsején életbe lépő űj rendszere és a módositott felvásárlási árak ru­galmas, ésszerű alkalmazásával kap­csolatos rendelkezés is. Sok gazda­ságban örömmel fogadták ezt a ren­delkezést, hiszen a társadalmi és a csoportérdekeket összehangolva igyekszik előmozdítani a piaci ellá­tottság javulását. A rendelkezés lé­nyege, hogy a gazdaságok a terven felül értékesített állati termékekért megkapják a Januártól esedékes árat, viszont aki lemarad a tervteljesítés­ben, az Jövőre is az idei áron érté­kesítheti a termékeit, amíg ki nem egyenlíti a tartozását. Az időjárás mostoha volt a növénytermesztőkhöz, sok gazdaságban éppen az állatte­nyésztési ágazattól remélik a pénz­ügyi mérleg helyrebillentését. Azok­ban a gazdaságokban, ahol tervsze­rűen fejlesztik az állattenyésztést, és nem csupán az év végén veszik kéz­be a papírt meg a ceruzát, ott bizo­nyára joggal reménykednek. November utolján a nagykürtöst (V. KrtíS) és a lévai (Levice) járás­ban megdöbbenve tapasztaltam, hogy némely mezőgazdasági üzemek veze­tői még nem hallottak a gazdasági ösztönzők alkalmazásával kapcsolatos, fentebb említett módosító rendelke­zésről, ellenben keseregnek, hogy hiánnyal fogják zárni az évet. Viszont akik év közben is számoltak és a múlt hibáiból okulva tették amit keli, azok most elégedettek, és jogos büsz­keséggel ígérik: többet adnak a ter­vezettnél! A varbói (Vrbovka) Vörös Csillag Efsz-ben Hlinica Évával, az állatte­nyésztési ágazat ökonómusával be­szélgettem. Megtudtam, hogy a négy­ezer hektáros gazdaság az idén 360 topna sertéshús, 264 tonna marhahús, 120 tonna baromfihús és 25 tonna juhhús értékesítésével számolt. A no­vember végéig elért eredmények arra engednek következtetni, hogy adós­sággal zárják majd az évet. Igaz, hogy sertéshúsból többet ígérnek a tervezettnél, de ez csupán az ágazat és a közös pénzügyi helyzetét javítja, a piaci választékot nem. S ami ugyan­csak elgondolkoztató: a múlt évi si­kertelenség után az idén sem sike­rült megteremteniük a tejtermelési feladatok teljesítésének feltételeit. A csaknem ötezer hektáros nyényei (Nenince) Vörös Lobogó Efsz vezetői­vel folytatott beszélgetésem ismét meggyőzött róla, hogy az egyesült szövetkezet szilárd léptekkel halad a fejlődés útjján. Nemcsok László elnök és Domin János mérnök, a szövetke­zet alelnöke örömmel újságolta, hogy az állattenyésztés tervezett termelési és értékesítési feladatait maradékta­lanul teljesítik. Az új felvásárlási árak életbeléptetésével kapcsolatos rendelkezést örömmel fogadták, és élnek is a kedvező lehetőséggel. Ogy tervezik, hogy terven felül legalább húsz tonna sertéshúst, ugyanannyi ba­romfihúst, másfél millió darab tojást és körülbelül 120 ezer liter tejet ér­tékesítenek. Ezzel egyrészt hozzájá­rulnak a fogyasztói piac jobb ellátá­­sához, másrészt pótolják a kedvezőt­len időjárás okozta növénytermesztési mérleghiányt. Természetesen a jövő évi feladatok teljesítésére is felkészültek. Az állat­­tenyésztésben tizenkét százalékos fej­lődést szeretnének elérni. A tervek szerint jövőre százhúsz tonnával több húst, félmillió literrel több tejet és egymillió darabbal több tojást fognak értékesíteni. További üzemekkel e­­gyüttműködve ezer tonna sertéshús kitermelésére alkalmas hizlaldát épí­tenek, melynek első csarnokait már január elején üzembe helyezik. ь-i Az utóbbi években sokat tettünk az állattenyésztés fejlődéséért •—i hangsúlyozta a többi között Domin János mérnök —, s fáradozásunk nem volt hiábavaló. Az évről-évre növekvő feladatok teljesítésében szép eredmé­nyeket értünk el. Örülünk a sikernek, de tudjuk, hogy többre is képesek vagyunk. Vagyis — tovább akarunk lépni. Ha sikerül, egyszerre tizenkét lépcsőfokot. Hogy sikerül-e, az első­sorban rajtunk múlik. Nem csupán többet akarunk termelni, de olcsób­ban is. A termelés növekedését első­sorban a hasznosság javításával ter­vezzük elérni, de természetesen az állatok létszámát is növeljük. Az idén a sertéseknél ötvenhárom, a hízómar­háknál pedig nyolcvanöt dekás átla­gos napi és egyedenkénti súlygyara­podást értünk el. Jövőre ennél jobb átlagot szeretnénk kimutatni, s köz­ben abraktakarékosabbá kívánjuk ten­ni a sertéshizlalást. Az idén előrelát­hatólag megközelítjük a darabonkénti 3200 literes fejési átlagot. Nem világ­ra szóló eredmény, de nem is lebe­csülendő, ha hozzátesszük, hogy 1350 darabos állománnyal és az engedé­lyezettnél kevesebb abrak felhaszná­lásával értük el. Jövőre ötszázezer literrel tervezzük növelni a termelést, pontosabban az értékesítést. Az Ipolyszakállasi (Ipeľský Soko­­lec) Efsz az idén nem tudott megbir­kózni az erejét meghaladó hústerme­lési és értékesítési feladatokkal, így még jövőre is jó ideig a régi felvá­sárlási áron fogja értékesíteni termé­keit. A járási irányszámok alapján úgy tervezték, hogy az év folyamán 2,8 millió liter tejet, 372 tonna mar­hahúst és 617 tonna sertéshúst adnak piacra. Az üzemgazdász szavai szerint az állattenyésztés körülbelül 1,3 mil­lió korona mérleghiánnyal zárja majd az évet. A tejtermelésben elért eredményei­kért nem kell szégyenkezniük, hiszen mintegy százezer liter tejet értékesí­tenek terven felül. Mégpedig annak ellenére, hogy a 730 férőhelyes te­hénfarmot június vége helyett csak december derekán vehetik át. Jövőre 250 ezer liter tejjel többet kell ter­melniük, ami bizony gondot okoz, mert az új épületek megfelelő állo­mánnyal történő betelepítése nem könnyű feladat. A régi technológiá­hoz szokott teheneket nem állíthatják be a korszerű istállókba, saját erőből pedig egyelőre csupán százharminc üszőt tudtak előkészíteni. Az említettnél sokkal nagyobb gon­dot okoz számukra a marhahizlalásl feladat teljesítése. Az idén negyven tonnás hiánnyal zárják az évet, s a jövő évi kilátásaik sem rózsásak. Ogy érzik, többet várnak tőlük, mint a­­mennyire az erejükből és a lehetősé­geikből futja. Sertéshús-termelési feladataik telje­sítésének a malacnevelés múlt évi si­kertelensége vetett gátat. Kevés volt a malac, s felsőbb utasításra még ab­ból is el kellett adniuk száz darabot. Az idén kocánkénti átlagban tizen­nyolc malacot választanak el, s ha továbbra is tartani tudják a színvo­nalat, akkor jövőre nem lesz problé­ma teljesíteniük a termelési-értékesí­tési feladatot. Persze javítaniuk kéne a súlygyarapodást is, hiszen az öt­venegy dekagrammos darabonkénti és napi felhízás még a helyi adottságok közepette is szerény eredmény. A korszerűsített állatszállások remélhe­tőleg hozzájárulnak majd a kitűzött cél eléréséhez. Az elmondottak kapcsán hangsú­lyozni szeretném: Magától értetődő, hogy a feladatok egyre igényesebbek, és mint az élvonalbeli üzemek példá­ja bizonyítja, a megnövekedett fel­adatokat csakis akkor tudjuk teljesí­teni, ha nem torpanunk meg a prob­lémák előtt, ha nem kibúvók és elfo­gadható érvek keresésére pazaroljuk az időt és az energiát, hanem inkább a megoldás lehetőségeit, a munkánk­ban, hozzáállásunkban és sajátos adottságainkban rejlő tartalékokat kutatjuk. Mert adni, és többet adni csak az tud, akinek van miből, aki egész évben ésszerűen gazdálkodott! KÄDEK GÄBOR' |ü|inden évszaknak megvan a maga sajátossága, jellegze­tessége. Így a mezőgazdaságban a téli időszakban a szakmai gazda­godásé. Tudás nélkül nincs előre­haladás: ami tegnap elégnek bizo­nyult, az holnap már kevés lesz. Az ismeretgazdagítás, a továbbkép­zés, a termelés hatékony fokozásá­nak eszköze. Ezért a szellemi-szak­mai felkészülés az idén is igényes feladat. Megvalósítása a mezőgaz­dasági üzemek vezetőire, szakem­bereire, műszaki- és egyéb dolgo­zóira hárul. A téli nyugalom kezdetén több szövetkezetben érdeklődtünk afe­lől, hogyan kezdték meg a szövet­kezeti munkaiskola keretében szer-' vezett szakmai oktatást. A vála­szokból kiderült, hogy sok helyen később kezdték meg a téli iskolá­zás idei évfolyamát. Ennek oka a késő őszig elhúzódó betakarítás volt, sok helyüt az őszi mélyszán­tással is elmaradtak. Viszont ör­vendetes, hogy egyre nagyobb a­­zoknak a száma, akik a szövetke­zeti tagok szakmai továbbképzésé­nek ezt a formáját helyesnek és hasznosnak tartják. A szövetkezeti munkaiskola, a haladó tapasztala­tok tévéískolája a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének idei kampányában is élhelyet foglal el. Az SZFSZ szerveinek elsődleges feladata az oktatásnak mélyebb, tartalmasabb értelmet adni. így a szövetkezetek vezetőinek igyekeze­te arra irányul, hogy kiküszöböl­jenek minden zavaró jelenséget, körülményt, mely a tagok tovább­képzésének kibontakozását, az ok­tatás minőségi javítását gátolja. A vágsellyei (Šaľa) Barátság Efsz-ben korán felismerték a dol­gozók továbbképzésének fontossá­gát. A múlt évi tapasztalatokból kiindulva, a haladó tapasztalatok iskolájával kombinálva, az idén részlegek szerint szervezték meg a szövetkezeti munkaiskola idei év­folyamát. Ez az oktatási módszer célszerűnek bizonyult, mert a tan­anyagot könnyebben átvehetik a maguk meghitt kollektívájában, a speciális kérdésekkel kapcsolatos témák előadását pedig kisebb kör­ben rendezik meg a közvetlenül érdekeltek számár'a. Az oktatás új-Az önképzés fontossága szerű megszervezésének egyik elő­nye a munkahelyek szerinti szako­sításban van, másrészt a szövetke­­ten vesznek részt az előadásokon, zet vezetőségének sikerült saját szakemberei sorából oktatókat, előadókat biztosítania. Például a vágsellyei részleg kétszázharminc hallgatójának Baluška Štefan a ve­zetője, a večal részlegen Takáfi Miklós felügyelete alatt hatvanket­­a Dlhá n/Váhom-t részlegen Szent­­iványi László vezetésével nyolc­vanöt hallgató részvételével folyik a szakmai oktatás, továbbá a ki­rályfai (Král n/Váhom) részleg nyolcvanhárom dolgozójának Var­sányi Ferenc a vezetője. Ezenkívül az állattenyésztési dolgozók számára a szükséges ké­pesítés megszerzését elősegítő szakmai oktatást, a továbbképzés különböző formáit rendszeresítet­ték. Az iskolázás keretében a te­henészet dolgozói tanfolyamokon sajátítják el a fejőberendezések helyes használatát és kezelését. A gépesítés vonalán gépkocsivezetők, traktorosok, kombájnosok és gép­javítók vesznek részt a szövetke­zeti munkaiskolán. A továbbképzés megszervezése Šimko Michal és Sedlák Mikuláš mérnök hatáskörébe tartozik. Tő­lük tudtuk meg, hogy a szövetke­zetben a múlt hónapban már meg is kezdődött a szövetkezeti munka­iskola, amelyben négyszázhatvan dolgozó vesz részt. Az eddig meg­tartott előadások elérték céljukat, a részvétellel elégedettek. Minden előadás után élénk vita folyik. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők ak­tívan bekapcsolódnak, s az iskolá­zást komolyan veszik. De szerve­zői, előadói is sokat várnak az új módszerek alkalmazásától, mely­nek célja az érdeklődés felkeltése volt..Az iskolázás befejezése után az oktatást kiértékelik. A legaktí­vabb hallgatókat, előadókat pénz­jutalomban részesítik. A kulturális­szociális alapból összesen 101 300 koronát fordítanak erre a célra. Azonban törekvésük fő célja az, hogy a hallgatók valóban tanulja­nak az értékes előadásokból, sok hasznos tudást, tapasztalatot vi­gyenek magukkal munkahelyükre, a termelésbe. *—nt— Milliók lángokban II. rész Az élet védelmében a tulajdon óvá­sában jelentős szerep hárul a tűzmeg­előzésre, annak megszilárdítására és továbbfejlesztésére. Hazánkban a tüz­esetek megelőzésében, a károk elhá­rításában az állami és a gazdasági szervek, valamint az állampolgárok közreműködése révén érvényesül a szervezett védekezés. A megelőzés te­rén ma már örvendetesen érvényesül a társadalom hozzájárulása, de azt is meg kell állapítani, hogy a kívántnál lassúbb ütemű a megelőzés technoló­giai ismereteinek elsajátítása. Az sem vitatható, hogy a tűzesetek kárérté­kének növekedése legtöbb esetben szemléleti, magatartásbeli okokra ve­zethető vissza. Mezőgazdaságunkban az iparszerű termelés rohamos terjedése, a gépesí­tés színvonalának emelkedése a meg­előzés lehetőségeit is megteremtette. Sajnos, gazdaságaink egy része nem él ezekkel a lehetőségekkel. Az álla­mi gazdaságokban a tűzmegelőzés színvonala megközelíti az iparban ta­­pasztalat, a termelőszövetkezeteké vi­szont nem tükrözi a gazdaságok le­hetőségeit. Szövetkezeteinkben a tűz­biztonsági technika nem tart lépést a nagyfokú műszaki fejlesztéssel. Nem kielégítő és megfelelő a riasztási le­hetőség, kevésbé szakszerű a tűzve­szélyes gépek kezelése és karbantar­tása, sok helyen megoldatlan a fel­ügyelet, s a szabályok megszegése következtében sok haszonállatot, ál­lattartó-épületet, magtárat pusztít el a tűz. Az idén is tetemes mennyiségű gabona vált földjeinken a tűz marta­lékává. Legtöbb tennivaló tehát a megelő­zés terén van. Tény, hogy a „vörös kakas“ garázdálkodása elleni harcot még békés körülmények között sem tudjuk megfelelően felvenni. A tűz­károk növekedésének okát a követke­zőkben foglalhatjuk össze: ♦ A dolgozók preventív képzésé­nek elhanyagolása; felelőtlenség, fi­gyelmetlenség. ♦ A tűzoltószerek és- eszközök elavultsága. ♦ A tűzoltótestületek kiképzési színvonalának csökkenése, az akció­képesség növelésének elhanyagolása. ♦ Több gazdaságunkban nem tár­ják fel kellőképpen az előidéző oko­kat, nem tesznek megfelelő intézke­déseket a megelőzésre. ♦ A biztonsági megbízottak egy ré­sze még az alapvető megelőzési isme­reteket sem ismeri, s munkájukat né­ha még maguk is sokadrangúnak íté­lik. ♦ A dolgozók oktatásának színvo­nala is különböző, sőt előfordul, hogfl formális. ♦ Több dolgozó mar fiatal korábaa megszokja, hogy toldozott-foltozott^ tűzveszélyes gépeken dolgozik. Így nem alakul ki benne az egészséges veszélyérzet, a biztonságra ügyeié* reflexe. Ez mind olyan probléma, melyet nagyobb felelősségérzettel könnnyen kiküszöbölhetnénk. Tűzoltótestület u« gyanis minden mezőgazdasági üzem­ben létezik. A legnagyobb hiba azon­ban az, hogy közülük nem mindegyik akcióképes. Nehézséget okoz néhány helyen a tagállomány korösszetétele is. A testületekben több helyen idő­sebb emberek vannak, akik fzikailag, már nem alkalmasak a rájuk bízott feladatok elvégzésére. A vázolt hiányosságok kiküszöbö­lése érdekében szükségszerű a tűzbiz­tonság hatékonyságának az emelése, a hanyagság, s nem utolsósorban a mértéktelen alkoholfogyasztás telje* kiküszöbölése. Ezzel szemben a párt vezető szere­pének következetes elmélyítésével a dolgozókban ki kell alakftaní olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az ön­fegyelem, egészséges életkedv, a tár­sadalmi tulajdon iránti felelősségér­zet, megfontoltság, kezdeményező­készség, példamutatás stb. Igyekezzünk a tűzmegelőzés számá­ra megnyerni minél több nőt és fia­talt. Nagyon sok efsz-ben működnek női és ifjúsági szocialista brigádok, főképpen a dohány-, zöldség és a gyümölcstermesztés szakaszán, össze­szokott kollektívákról van sző, ame­lyeket egy kis kezdeményezéssel meg lehetne nyerni a tűzbiztonság számá­ra. Az utánpótlást pedig toborozzuk az iskolások soraiból. A honvédelmi nevelés oktatásának tervében fontos helyet foglal el a tűzmegelőzés. A tűzmegelőzés olyan közös érdek, amely szemléletváltozást, az állam­­polgári felelősség felkeltését igényli. Azokban a gazdaságokban, ahol meg­felelően foglalkoznak ezzel a témá­val, ahol a beszámoltatás, szükség esetén pedig a felelősségrevonás sem marad el, ott lényegesen kevesebb a szabályszegés, rangjuk van a rendel­kezéseknek, és a tűzbiztonság feltéte­lei is kedvezőbbek. A termelés és a tűzmegelőzés legyen közös feladata a vezetőknek, a munkát irányító szak­embereknek, a tűzoltóságnak — ide­értve a gazdaságok és a falvak tűz­biztonságát ellátó önkéntes tűzoltók tíz- és százezreit is — és minden dol­gozónak. (Folytatás következik) flg SZFSZ IIM Több bölcsődét és övödét A nemzetközi gyermekév jegyében zajló esztendő utolsó napjai szám­adásra köteleznek bennünket, hogy valóban megtettünk-e mindent a gyermekekről való szociális gondos­kodás terén, a harmonikus fejlődésük érdekében. Az elért eredmények érté­kelése egyben lehetővé teszi a tarta­lékok feltárását a szociális gondosko­dás továbbfejlesztésére. A fent említett kérdések napirend­re kerültek azon az értekezleten is, amelyet a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, valamint a SZFSZ Szlovákiai Bizottsága rendezé­sében a közelmúltban Trnaván tartot­tak meg. Az értekezleten jelen volt az összes szövetkezetek képviselője. Ján Hučko mérnök, a SZFSZ Szlo­vákiai Bizottságának titkára beszámo­lójában rámutatott arra, hogy a me­zőgazdaság reszortjában a bölcsődék, a mikrobölcsődék és az óvodák épí­tése nem halad a megkövetelt ütem­ben. Az 1980-ig tervevett — 9647 fé­rőhelyet biztosító — létesítményeknek csak ötven százaléka épült fel, s e­­miatt több száz szülő kérvénye elin­tézetlen maradt. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy a szövetkezetek vezetősége szüntelenül, és fokozott mértékben foglalkozzon a szociális gondoskodás kérdéseivel s Javaslatokat terjesszen a tagság elé, hogyan lehetne a böl­csődét, óvodát igénylő családok igé­nyeit kielégíteni. Ma a szövetkezetek­ben adottak a feltételek az iskola előtti létesítmények építésére — főleg az anyagi kérdések szempontjából —, mert a beruházási költségeket a kul­turális és szociális alapból meríthe­tik. Az értekezleten bebizonyosodott, hogy több olyan szövetkezet is akad, ahol példásan és eredményesen meg­oldották a bölcsődék, óvodák kérdé­sét. Közülük a legjobb tizenhárom szövetkezetét értékes tárgyi- és pénz­jutalomban részesítették. A kitünte­tettek között az Ivánka pri Nitre-i Virágzás Efsz is szerepelt. Jozef Kolenöík mérnök, a szövetke­zet elnöke hozzászólásában az aláb­biakat mondotta: — Korán felismertük, hogy a mun­kaerőhiányt —. főleg a női munka­erők esetében — csakis a Jobb mun­ka- és életkörülmények biztosításával oldhatjuk meg. Az utóbbi években va­lamennyi munkahelyen szociális be­rendezéseket létesítettünk, bevezettük az üzemi étkeztetést, s a járásban a legtöbb lakásegységet építettünk a tagok számára. A régi adminisztratív épületet harminc férőhelyes óvodává alakítottuk át, hetvenezer korona be­ruházással. Az intézkedések meghoz­ták a várt eredményt. A szövetkezeti tagoTc gyermekei megfelelő gondosko­dásban és nevelésben részesülnek. A szülők elégedettsége a munkájukban is megmutatkozik, elsősorban a mun­kaidő jobb kihasználásában és a na­gyobb teljesítményben. Ez pedig a feladatok teljesítésében is kedvezően visszatükröződött. Az iskola előtti létesítmények épí­tését tovább folytatjuk. Befejezés előtt áll az új, korszerű, hatvan férő­helyes óvoda építése. Az új épület át­adása után a régi óvodát bölcsődévé alakítjuk. így megfelelő mennyiségű férőhelyet biztosíthatunk valamennyi szövetkezeti tag gyermeke számára. Hasonló szavak hangzottak el az elért jó eredményekről a többi hozzá­szóló beszámolójából is. Megállapít­ható, hogy az aktívaértekezlet igen hasznosnak bizonyult. A sok újszerű tapasztalat, megoldás vagy Javaslat minden bizonnyal hozzájárul a szo­ciális gondoskodás terén kifejtett te­vékenység további javításához, töké­letesítéséhez. Jozef Prokeš mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents