Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-15 / 50. szám

SZABAD FOLDMOVES

4

1979. december 1%

Csak az adhat, akinek van miből

Bárhogyan számoljuk, már csupán három hét választ el bennünket az év utolsó napjától, s azután — tetszik vagy sem — számot kell adnunk róla, hogyan dolgoztunk, hogyan teljesítettettük feladatainkat. A mezőgazdasági üzemek vezetői is gyakran előveszik a papírt és a ceruzát, s számolgatják: lesz-e nyereség, s mennyi? Gyakran szóba kerül a gazdasági ösztönzők Január elsején életbe lépő űj rendszere és a módositott felvásárlási árak rugalmas, ésszerű alkalmazásával kapcsolatos rendelkezés is. Sok gazdaságban örömmel fogadták ezt a rendelkezést, hiszen a társadalmi és a csoportérdekeket összehangolva igyekszik előmozdítani a piaci ellátottság javulását. A rendelkezés lényege, hogy a gazdaságok a terven felül értékesített állati termékekért megkapják a Januártól esedékes árat, viszont aki lemarad a tervteljesítésben, az Jövőre is az idei áron értékesítheti a termékeit, amíg ki nem egyenlíti a tartozását. Az időjárás mostoha volt a növénytermesztőkhöz, sok gazdaságban éppen az állattenyésztési ágazattól remélik a pénzügyi mérleg helyrebillentését. Azokban a gazdaságokban, ahol tervszerűen fejlesztik az állattenyésztést, és nem csupán az év végén veszik kézbe a papírt meg a ceruzát, ott bizonyára joggal reménykednek.

November utolján a nagykürtöst (V. KrtíS) és a lévai (Levice) járásban megdöbbenve tapasztaltam, hogy némely mezőgazdasági üzemek vezetői még nem hallottak a gazdasági ösztönzők alkalmazásával kapcsolatos, fentebb említett módosító rendelkezésről, ellenben keseregnek, hogy hiánnyal fogják zárni az évet. Viszont akik év közben is számoltak és a múlt hibáiból okulva tették amit keli, azok most elégedettek, és jogos büszkeséggel ígérik: többet adnak a tervezettnél!

A varbói (Vrbovka) Vörös Csillag Efsz-ben Hlinica Évával, az állattenyésztési ágazat ökonómusával beszélgettem. Megtudtam, hogy a négyezer hektáros gazdaság az idén 360 topna sertéshús, 264 tonna marhahús, 120 tonna baromfihús és 25 tonna juhhús értékesítésével számolt. A november végéig elért eredmények arra engednek következtetni, hogy adóssággal zárják majd az évet. Igaz, hogy sertéshúsból többet ígérnek a tervezettnél, de ez csupán az ágazat és a közös pénzügyi helyzetét javítja, a piaci választékot nem. S ami ugyancsak elgondolkoztató: a múlt évi sikertelenség után az idén sem sikerült megteremteniük a tejtermelési feladatok teljesítésének feltételeit.

A csaknem ötezer hektáros nyényei (Nenince) Vörös Lobogó Efsz vezetőivel folytatott beszélgetésem ismét meggyőzött róla, hogy az egyesült szövetkezet szilárd léptekkel halad a fejlődés útjján. Nemcsok László elnök és Domin János mérnök, a szövetkezet alelnöke örömmel újságolta, hogy az állattenyésztés tervezett termelési és értékesítési feladatait maradéktalanul teljesítik. Az új felvásárlási árak életbeléptetésével kapcsolatos rendelkezést örömmel fogadták, és élnek is a kedvező lehetőséggel. Ogy tervezik, hogy terven felül legalább húsz tonna sertéshúst, ugyanannyi baromfihúst, másfél millió darab tojást és körülbelül 120 ezer liter tejet értékesítenek. Ezzel egyrészt hozzájárulnak a fogyasztói piac jobb ellátásához, másrészt pótolják a kedvezőtlen időjárás okozta növénytermesztési mérleghiányt.

Természetesen a jövő évi feladatok teljesítésére is felkészültek. Az állattenyésztésben tizenkét százalékos fejlődést szeretnének elérni. A tervek szerint jövőre százhúsz tonnával több húst, félmillió literrel több tejet és egymillió darabbal több tojást fognak értékesíteni. További üzemekkel együttműködve ezer tonna sertéshús kitermelésére alkalmas hizlaldát építenek, melynek első csarnokait már január elején üzembe helyezik.

ь-i Az utóbbi években sokat tettünk az állattenyésztés fejlődéséért •—i hangsúlyozta a többi között Domin János mérnök —, s fáradozásunk nem volt hiábavaló. Az évről-évre növekvő feladatok teljesítésében szép eredményeket értünk el. Örülünk a sikernek, de tudjuk, hogy többre is képesek vagyunk. Vagyis — tovább akarunk lépni. Ha sikerül, egyszerre tizenkét lépcsőfokot. Hogy sikerül-e, az elsősorban rajtunk múlik. Nem csupán többet akarunk termelni, de olcsóbban is. A termelés növekedését elsősorban a hasznosság javításával tervezzük elérni, de természetesen az állatok létszámát is növeljük. Az idén a sertéseknél ötvenhárom, a hízómarháknál pedig nyolcvanöt dekás átlagos napi és egyedenkénti súlygyarapodást értünk el. Jövőre ennél jobb átlagot szeretnénk kimutatni, s közben abraktakarékosabbá kívánjuk tenni a sertéshizlalást. Az idén előreláthatólag megközelítjük a darabonkénti 3200 literes fejési átlagot. Nem világra szóló eredmény, de nem is lebecsülendő, ha hozzátesszük, hogy 1350 darabos állománnyal és az engedélyezettnél kevesebb abrak felhasználásával értük el. Jövőre ötszázezer literrel tervezzük növelni a termelést, pontosabban az értékesítést.

Az Ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec) Efsz az idén nem tudott megbirkózni az erejét meghaladó hústermelési és értékesítési feladatokkal, így még jövőre is jó ideig a régi felvásárlási áron fogja értékesíteni termékeit. A járási irányszámok alapján úgy tervezték, hogy az év folyamán 2,8 millió liter tejet, 372 tonna marhahúst és 617 tonna sertéshúst adnak piacra. Az üzemgazdász szavai szerint az állattenyésztés körülbelül 1,3 millió korona mérleghiánnyal zárja majd az évet.

A tejtermelésben elért eredményeikért nem kell szégyenkezniük, hiszen mintegy százezer liter tejet értékesítenek terven felül. Mégpedig annak ellenére, hogy a 730 férőhelyes tehénfarmot június vége helyett csak december derekán vehetik át. Jövőre 250 ezer liter tejjel többet kell termelniük, ami bizony gondot okoz, mert az új épületek megfelelő állománnyal történő betelepítése nem könnyű feladat. A régi technológiához szokott teheneket nem állíthatják be a korszerű istállókba, saját erőből pedig egyelőre csupán százharminc üszőt tudtak előkészíteni.

Az említettnél sokkal nagyobb gondot okoz számukra a marhahizlalásl feladat teljesítése. Az idén negyven tonnás hiánnyal zárják az évet, s a jövő évi kilátásaik sem rózsásak. Ogy érzik, többet várnak tőlük, mint amennyire az erejükből és a lehetőségeikből futja.

Sertéshús-termelési feladataik teljesítésének a malacnevelés múlt évi sikertelensége vetett gátat. Kevés volt a malac, s felsőbb utasításra még abból is el kellett adniuk száz darabot. Az idén kocánkénti átlagban tizennyolc malacot választanak el, s ha továbbra is tartani tudják a színvonalat, akkor jövőre nem lesz probléma teljesíteniük a termelési-értékesítési feladatot. Persze javítaniuk kéne a súlygyarapodást is, hiszen az ötvenegy dekagrammos darabonkénti és napi felhízás még a helyi adottságok közepette is szerény eredmény. A korszerűsített állatszállások remélhetőleg hozzájárulnak majd a kitűzött cél eléréséhez.

Az elmondottak kapcsán hangsúlyozni szeretném: Magától értetődő, hogy a feladatok egyre igényesebbek, és mint az élvonalbeli üzemek példája bizonyítja, a megnövekedett feladatokat csakis akkor tudjuk teljesíteni, ha nem torpanunk meg a problémák előtt, ha nem kibúvók és elfogadható érvek keresésére pazaroljuk az időt és az energiát, hanem inkább a megoldás lehetőségeit, a munkánkban, hozzáállásunkban és sajátos adottságainkban rejlő tartalékokat kutatjuk. Mert adni, és többet adni csak az tud, akinek van miből, aki egész évben ésszerűen gazdálkodott!

KÄDEK GÄBOR'

|ü|inden évszaknak megvan a maga sajátossága, jellegzetessége. Így a mezőgazdaságban a téli időszakban a szakmai gazdagodásé. Tudás nélkül nincs előrehaladás: ami tegnap elégnek bizonyult, az holnap már kevés lesz. Az ismeretgazdagítás, a továbbképzés, a termelés hatékony fokozásának eszköze. Ezért a szellemi-szakmai felkészülés az idén is igényes feladat. Megvalósítása a mezőgazdasági üzemek vezetőire, szakembereire, műszaki- és egyéb dolgozóira hárul.

A téli nyugalom kezdetén több szövetkezetben érdeklődtünk afelől, hogyan kezdték meg a szövetkezeti munkaiskola keretében szer-' vezett szakmai oktatást. A válaszokból kiderült, hogy sok helyen később kezdték meg a téli iskolázás idei évfolyamát. Ennek oka a késő őszig elhúzódó betakarítás volt, sok helyüt az őszi mélyszántással is elmaradtak. Viszont örvendetes, hogy egyre nagyobb azoknak a száma, akik a szövetkezeti tagok szakmai továbbképzésének ezt a formáját helyesnek és hasznosnak tartják. A szövetkezeti munkaiskola, a haladó tapasztalatok tévéískolája a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének idei kampányában is élhelyet foglal el. Az SZFSZ szerveinek elsődleges feladata az oktatásnak mélyebb, tartalmasabb értelmet adni. így a szövetkezetek vezetőinek igyekezete arra irányul, hogy kiküszöböljenek minden zavaró jelenséget, körülményt, mely a tagok továbbképzésének kibontakozását, az oktatás minőségi javítását gátolja.

A vágsellyei (Šaľa) Barátság Efsz-ben korán felismerték a dolgozók továbbképzésének fontosságát. A múlt évi tapasztalatokból kiindulva, a haladó tapasztalatok iskolájával kombinálva, az idén részlegek szerint szervezték meg a szövetkezeti munkaiskola idei évfolyamát. Ez az oktatási módszer célszerűnek bizonyult, mert a tananyagot könnyebben átvehetik a maguk meghitt kollektívájában, a speciális kérdésekkel kapcsolatos témák előadását pedig kisebb körben rendezik meg a közvetlenül érdekeltek számár'a. Az oktatás új-Az önképzés fontossága

szerű megszervezésének egyik előnye a munkahelyek szerinti szakosításban van, másrészt a szövetketen vesznek részt az előadásokon, zet vezetőségének sikerült saját szakemberei sorából oktatókat, előadókat biztosítania. Például a vágsellyei részleg kétszázharminc hallgatójának Baluška Štefan a vezetője, a večal részlegen Takáfi Miklós felügyelete alatt hatvanketa Dlhá n/Váhom-t részlegen Szentiványi László vezetésével nyolcvanöt hallgató részvételével folyik a szakmai oktatás, továbbá a királyfai (Král n/Váhom) részleg nyolcvanhárom dolgozójának Varsányi Ferenc a vezetője.

Ezenkívül az állattenyésztési

dolgozók számára a szükséges képesítés megszerzését elősegítő szakmai oktatást, a továbbképzés különböző formáit rendszeresítették. Az iskolázás keretében a tehenészet dolgozói tanfolyamokon sajátítják el a fejőberendezések helyes használatát és kezelését. A gépesítés vonalán gépkocsivezetők, traktorosok, kombájnosok és gépjavítók vesznek részt a szövetkezeti munkaiskolán.

A továbbképzés megszervezése Šimko Michal és Sedlák Mikuláš

mérnök hatáskörébe tartozik. Tőlük tudtuk meg, hogy a szövetkezetben a múlt hónapban már meg is kezdődött a szövetkezeti munkaiskola, amelyben négyszázhatvan dolgozó vesz részt. Az eddig megtartott előadások elérték céljukat, a részvétellel elégedettek. Minden előadás után élénk vita folyik. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők aktívan bekapcsolódnak, s az iskolázást komolyan veszik. De szervezői, előadói is sokat várnak az új módszerek alkalmazásától, melynek célja az érdeklődés felkeltése volt..Az iskolázás befejezése után az oktatást kiértékelik. A legaktívabb hallgatókat, előadókat pénzjutalomban részesítik. A kulturálisszociális alapból összesen 101 300 koronát fordítanak erre a célra. Azonban törekvésük fő célja az, hogy a hallgatók valóban tanuljanak az értékes előadásokból, sok hasznos tudást, tapasztalatot vigyenek magukkal munkahelyükre, a termelésbe. *—nt—

Milliók lángokban

II. rész

Az élet védelmében a tulajdon óvásában jelentős szerep hárul a tűzmegelőzésre, annak megszilárdítására és továbbfejlesztésére. Hazánkban a tüzesetek megelőzésében, a károk elhárításában az állami és a gazdasági szervek, valamint az állampolgárok közreműködése révén érvényesül a szervezett védekezés. A megelőzés terén ma már örvendetesen érvényesül a társadalom hozzájárulása, de azt is meg kell állapítani, hogy a kívántnál lassúbb ütemű a megelőzés technológiai ismereteinek elsajátítása. Az sem vitatható, hogy a tűzesetek kárértékének növekedése legtöbb esetben szemléleti, magatartásbeli okokra vezethető vissza.

Mezőgazdaságunkban az iparszerű termelés rohamos terjedése, a gépesítés színvonalának emelkedése a megelőzés lehetőségeit is megteremtette. Sajnos, gazdaságaink egy része nem él ezekkel a lehetőségekkel. Az állami gazdaságokban a tűzmegelőzés színvonala megközelíti az iparban tapasztalat, a termelőszövetkezeteké viszont nem tükrözi a gazdaságok lehetőségeit. Szövetkezeteinkben a tűzbiztonsági technika nem tart lépést a nagyfokú műszaki fejlesztéssel. Nem kielégítő és megfelelő a riasztási lehetőség, kevésbé szakszerű a tűzveszélyes gépek kezelése és karbantartása, sok helyen megoldatlan a felügyelet, s a szabályok megszegése következtében sok haszonállatot, állattartó-épületet, magtárat pusztít el a tűz. Az idén is tetemes mennyiségű gabona vált földjeinken a tűz martalékává.

Legtöbb tennivaló tehát a megelőzés terén van. Tény, hogy a „vörös kakas“ garázdálkodása elleni harcot még békés körülmények között sem tudjuk megfelelően felvenni. A tűzkárok növekedésének okát a következőkben foglalhatjuk össze:

♦ A dolgozók preventív képzésének elhanyagolása; felelőtlenség, figyelmetlenség.

♦ A tűzoltószerek és- eszközök elavultsága.

♦ A tűzoltótestületek kiképzési színvonalának csökkenése, az akcióképesség növelésének elhanyagolása.

♦ Több gazdaságunkban nem tárják fel kellőképpen az előidéző okokat, nem tesznek megfelelő intézkedéseket a megelőzésre.

♦ A biztonsági megbízottak egy része még az alapvető megelőzési ismereteket sem ismeri, s munkájukat néha még maguk is sokadrangúnak ítélik.

♦ A dolgozók oktatásának színvonala is különböző, sőt előfordul, hogfl formális.

♦ Több dolgozó mar fiatal korábaa megszokja, hogy toldozott-foltozott^ tűzveszélyes gépeken dolgozik. Így nem alakul ki benne az egészséges veszélyérzet, a biztonságra ügyeié* reflexe.

Ez mind olyan probléma, melyet nagyobb felelősségérzettel könnnyen kiküszöbölhetnénk. Tűzoltótestület u« gyanis minden mezőgazdasági üzemben létezik. A legnagyobb hiba azonban az, hogy közülük nem mindegyik akcióképes. Nehézséget okoz néhány helyen a tagállomány korösszetétele is. A testületekben több helyen idősebb emberek vannak, akik fzikailag, már nem alkalmasak a rájuk bízott feladatok elvégzésére.

A vázolt hiányosságok kiküszöbölése érdekében szükségszerű a tűzbiztonság hatékonyságának az emelése, a hanyagság, s nem utolsósorban a mértéktelen alkoholfogyasztás telje* kiküszöbölése.

Ezzel szemben a párt vezető szerepének következetes elmélyítésével a dolgozókban ki kell alakftaní olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az önfegyelem, egészséges életkedv, a társadalmi tulajdon iránti felelősségérzet, megfontoltság, kezdeményezőkészség, példamutatás stb.

Igyekezzünk a tűzmegelőzés számára megnyerni minél több nőt és fiatalt. Nagyon sok efsz-ben működnek női és ifjúsági szocialista brigádok, főképpen a dohány-, zöldség és a gyümölcstermesztés szakaszán, összeszokott kollektívákról van sző, amelyeket egy kis kezdeményezéssel meg lehetne nyerni a tűzbiztonság számára. Az utánpótlást pedig toborozzuk az iskolások soraiból. A honvédelmi nevelés oktatásának tervében fontos helyet foglal el a tűzmegelőzés.

A tűzmegelőzés olyan közös érdek, amely szemléletváltozást, az állampolgári felelősség felkeltését igényli. Azokban a gazdaságokban, ahol megfelelően foglalkoznak ezzel a témával, ahol a beszámoltatás, szükség esetén pedig a felelősségrevonás sem marad el, ott lényegesen kevesebb a szabályszegés, rangjuk van a rendelkezéseknek, és a tűzbiztonság feltételei is kedvezőbbek. A termelés és a tűzmegelőzés legyen közös feladata a vezetőknek, a munkát irányító szakembereknek, a tűzoltóságnak — ideértve a gazdaságok és a falvak tűzbiztonságát ellátó önkéntes tűzoltók tíz- és százezreit is — és minden dolgozónak.

(Folytatás következik)

flg

SZFSZ

IIM

Több bölcsődét és övödét

A nemzetközi gyermekév jegyében zajló esztendő utolsó napjai számadásra köteleznek bennünket, hogy valóban megtettünk-e mindent a gyermekekről való szociális gondoskodás terén, a harmonikus fejlődésük érdekében. Az elért eredmények értékelése egyben lehetővé teszi a tartalékok feltárását a szociális gondoskodás továbbfejlesztésére.

A fent említett kérdések napirendre kerültek azon az értekezleten is, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a SZFSZ Szlovákiai Bizottsága rendezésében a közelmúltban Trnaván tartottak meg. Az értekezleten jelen volt az összes szövetkezetek képviselője.

Ján Hučko mérnök, a SZFSZ Szlovákiai Bizottságának titkára beszámolójában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság reszortjában a bölcsődék, a mikrobölcsődék és az óvodák építése nem halad a megkövetelt ütemben. Az 1980-ig tervevett — 9647 férőhelyet biztosító — létesítményeknek csak ötven százaléka épült fel, s emiatt több száz szülő kérvénye elintézetlen maradt.

A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy a szövetkezetek vezetősége szüntelenül, és fokozott mértékben foglalkozzon a szociális gondoskodás kérdéseivel s Javaslatokat terjesszen a tagság elé, hogyan lehetne a bölcsődét, óvodát igénylő családok igényeit kielégíteni. Ma a szövetkezetekben adottak a feltételek az iskola előtti létesítmények építésére — főleg

az anyagi kérdések szempontjából —, mert a beruházási költségeket a kulturális és szociális alapból meríthetik.

Az értekezleten bebizonyosodott, hogy több olyan szövetkezet is akad, ahol példásan és eredményesen megoldották a bölcsődék, óvodák kérdését. Közülük a legjobb tizenhárom szövetkezetét értékes tárgyi- és pénzjutalomban részesítették. A kitüntetettek között az Ivánka pri Nitre-i Virágzás Efsz is szerepelt.

Jozef Kolenöík mérnök, a szövetkezet elnöke hozzászólásában az alábbiakat mondotta:

— Korán felismertük, hogy a munkaerőhiányt —. főleg a női munkaerők esetében — csakis a Jobb munka- és életkörülmények biztosításával oldhatjuk meg. Az utóbbi években valamennyi munkahelyen szociális berendezéseket létesítettünk, bevezettük az üzemi étkeztetést, s a járásban a legtöbb lakásegységet építettünk a tagok számára. A régi adminisztratív épületet harminc férőhelyes óvodává alakítottuk át, hetvenezer korona beruházással. Az intézkedések meghozták a várt eredményt. A szövetkezeti tagoTc gyermekei megfelelő gondoskodásban és nevelésben részesülnek. A szülők elégedettsége a munkájukban is megmutatkozik, elsősorban a munkaidő jobb kihasználásában és a nagyobb teljesítményben. Ez pedig a feladatok teljesítésében is kedvezően visszatükröződött.

Az iskola előtti létesítmények építését tovább folytatjuk. Befejezés előtt áll az új, korszerű, hatvan férőhelyes óvoda építése. Az új épület átadása után a régi óvodát bölcsődévé alakítjuk. így megfelelő mennyiségű férőhelyet biztosíthatunk valamennyi szövetkezeti tag gyermeke számára.

Hasonló szavak hangzottak el az elért jó eredményekről a többi hozzászóló beszámolójából is. Megállapítható, hogy az aktívaértekezlet igen hasznosnak bizonyult. A sok újszerű tapasztalat, megoldás vagy Javaslat minden bizonnyal hozzájárul a szociális gondoskodás terén kifejtett tevékenység további javításához, tökéletesítéséhez.

Jozef Prokeš mérnök