Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-15 / 50. szám
Í979. december 15. SZABAD FÖLDMŰVES, Felhívás a NATO-államokhoz: Ne bonyolítsák a helyzetet Berlinben közleményt adtak ki a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak kétnapos berlini tanácskozásáról, melyen a miniszterek véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. A közlemény hét pontba foglalva tárgyalja az ülés anyagát. A miniszterek újból megerősítették államaik elkötelezettségi szándékát, hogy más államokkal és békeszerető erőkkel együtt állhatatosan munkálkodnak az enyhülés elmélyítésén és megszilárdításán, s a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatában foglalt javaslatok valóra váltásán. Kiemelték a SALT-I1. szerződés nagy jelentőségét, valamint annak fontosságát, hogy hatályba lépése után haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a SALT-IIl. szerződésről, vagyis a hadászati fegyverzetek további korlátozásáról és érdemi csökkentéséről. A miniszterek újból kifejezték, hogy halaszthatatlan feladat a fegyverkezési verseny megfékezése, a tényleges leszerelési intézkedésekre való áttérés, különösen a nukleáris leszerelés területén. Az ülésen képviselt államoknak erre vonatkozó javaslatai érvényben maradnak és mielőbbi megvalósítására várnak. Az ülésen megállapították, hogy a Szovjetunió újabb kezdeményezései teljes összhangban vannak a politikai tanácskozó tesület tavaly novemberi moszkvai nyilatkozatával, s leszögezték: a szocialista országok mélységesen békeszerető politikáját kifejező kezdeményezések célja, hogy elősegítsék a katonai szembenállás szintjének csökkentését, az európai fegyverkezési verseny megszüntetését, beleértve a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyvereket is, s hogy erőteljes lendületet adjanak az európai biztonság katonai vonatkozásait érintő fontos megállapodások elérésének. Nagy aggodalommal állapították meg, hogy a NATO-ban folytatják, sőt erőltetik az európai fegyverkezési hajsza további fokozását, mindenekelőtt azzal, hogy új típusú amerikai közép-hatőtávoíságü nuklofiris rakétafegyverek nyugat-európai (/helyezésére irányuló terveket dolgoznak ki, hogy ka'tonai fölényre tégvenek szert a szocialista országokkal szemben. A miniszterek felhívással fordulnak a NATO tagországainak kormányaihoz,, hogy a Varsói Szerződés tagállamai konstruktív és békeszerető lépéseinek fényében újból tekintsék át az Európában kialakuló helyzetet, és ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek bonyolítanák ezt. A katonai enyhülést szolgáló intézkedések egyeztetésének gyakorlati módozatait áttekintve, a miniszterek tájékoztatták egymást azokról a megbeszélésekről és konzultációkról, amelyeket országaik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett többi állammal folytattak összeurópai politiki színtű konferencia összehívására. Első szakaszában a munkát a bizalomerősítő intézkedésekre kellene összpontosítani. Az ülésen képviselt államok készek megállapodni arról, hogy — a záróokmány által meghatározott körzetben tartott nagy hadgyakorlatokról nem 25 ezer, hanem 20 ezer fős szint feletti szárazföldi csapatmozgásokat bejelentik; —■ az ebben a körzetben tartott nagy légi hadgyakorlatokat bejelentik; — az összeurópai értekezleten részt vett többi állam parti vizeinek közelében folytatott nagy haditengerészeti gyakorlatokat bejelentik; — a hadgyakorlatok méreteit 40— 50 ezer fős szintre korlátozzák. Készek megvizsgálni a bizalomerősítő intézkedésekkel kapcsolatos más javaslatokat is. Véleményük szerint a katonai enyhülést és a leszerelést célzó kézzelfogható intézkedések annál hatékonyabbak és messzehatóbbak lesznek, minél határozottabban párosulnak a háború kitörése veszélyének csökkentését, az államok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló politikai és szerződéses jogi lépésekkel. Ez egyaránt érvényes globális és európai méretekben. A konferencia gyakorlati előkészítését illetően, az ülés részvevői azon a véleményen vannak, hogy az előkészítés kapcsolódjék az összeurópai keretekben megvalósuló más gyakorlati lépésekhez, amelyek közül a soron következő az összeurópai értekezleten részt vett államok képviselőinek küszöbönálló madridi találkozója. Ogy vélik, konzultációiknak lényeges szerepet kell játszaniuk abban, hogy egyetértésre jussanak a konferencia összehívásáról és előkészítéséről. Meggyőződésünk, hogy lehetőleg minél előbb, például 1980 tavaszára össze kellene hívni egy sokoldalú előkészítő munkatalálkozót. Az ülés részvevői újból megerősítették, hogy államaik érdekeltek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikerében. A Szovjetunió döntése Közép-Európában állomásozó csapatai létszámának és fegyverzetének egyoldalú csökkentésére az előrehaladás új feltételeit teremti meg a bécsi tárgyalásokon. Az előrehaladás megköveteli a tárgyalások nyugati részvevőitől, fejezzék ki politikai akaratukat és készségüket, hogy ténylegesen hozzájárulnak megállapodás eléréséhez, a katonai enyhüléshez Közép-Európában. A miniszterek újból megerősítették, hogy államaik fontosnak tartják az összeurópai értekezlettel megkezdődött folyamat továbbfejlesztését, ami az enyhülést, a biztonság megszilárdítását és az együttműködés erősítését szolgálja Európában. A madridi találkozónak hozzá kell járulnia az összeurópai eszmecsere kibővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a helsinki záróokmány, mint egységes egész, megvalósításához. Reményüket fejezték ki, hogy a madridi találkozó alapos előkészítése, tárgyszerű és konstri^ktív légkörben történő lebonyolítása érzékelhető előrelépést tesz tehetővé a találkozón a záróokmányban foglalt elvek és ajánlások valóra i'áitásában. A miniszterek kifejezték államaik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sőt erősödő próbálkozásai miatt, amelyek fékezik az snyhülés elmélyítésének folyamatát, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítanak a népek között, s aláássák az államok közötti kölcsönös együttnűködést és kölcsönös megértést. Az ülésen véleménycserét folytattak a Varsói Szerződés fennállásának közelgő 25. évfordulójáról, s /ele kapcsolatban ajánlásokat fogadtak el. Ülésezett a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága Szovjet csapatkivonás az NDK-ból Külpolitikai kommentárunk A harc újabb szakaszába lépett MADE IN PENTAGON (Kukrinyikszi rajza) hegedűs szerepét. Valószínű, Carneíro lesz a miniszterelnökjelölt. “ A portugál tömegek változásokat akarnak. Nem kétséges, hogy haladó változásokat. Soares szocialista párti politikája, főként egységbontó an ti. kommunizmusa miatt, képtelen volt érvényre juttatni a tömegek érdekeit. Ezért is pártoltak el tőle választói. Hasonló helyzetbe kerültek, mint a legutóbbi parlamenti választásokon az olasz szocialisták. Mkrio Soares pártja jellegtelenné vált/ mert hütJ len lett eredeti küldetéséhez. A kommunisták ennek tudatában számítanak azoknak a dolgozó tömegeknek a bizalmára és támogatására, amelyek a múltban Soarest támogatták. Mint Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a választások után kijelentette, a portugáliai társadalmi küzdelmek újabb szakaszában fő feladat a demokrácia, az eddigi demokratikus vívmányok meg. védése, bárki kerüljön kormányra. Erre törvényes alap a forradalom szülte alkotmány, s a párt erre táj maszkodva .fog ellenzéki szerepében küzdeni a demokráciáért és a haladó fejlődésért. Elvszerű és időszerű állásfoglalás, mert a jövő kormányfőiéként emlegetett Carneiro már célzott arra, hogy szándékában állna a demokratikus intézmények és az alkotmány lerombolása. Persze, sok függ az ország politikai erőitől és nem utolsó sorban a forradalom fő ere. jétől, a hadseregtől. Sajnos, a csatavesztett Soares nem okult, és nem is látja a helyzetet a maga komolyságában, ö gratulál a győztesnek, akivel szemben a jövőre „kemény ellenfélként“ ajánlja be magát, ugyanakkor esztelenül a „kommunisták és szocialisták konflík. tusos kapcsolatairól“ fecseg.... LÖRINCZ LÄSZL0 Az iráni események hetek óta izga-' ** lomban tartják a világ közvéleményét. Sok minden történt, zajlanak az események, s úgy látszik, ami Iránban történik, az egész térségre kihat, világpolitikai rangra emelkednek az események. ■t Próbáljuk meg legombolyítani az j. események fonalát. Ф Mehdi Bazargan kormányát hen tekkel ezelőtt súlyos bírálat érte, к hogy nem kormányoz, s főként nem szerez következetesen érvényt a Khomeini ajatollah által követett és . szorgalmazott éles antiimperialista irányzatnak. Bazargan kormánya le_ mondott, s amennyiben miniszterei s valamilyen ügyvezető kabinetként gyakorolják a kormányzást, ez’ az iszlám forradalmi tanács vezetésével és felügyeletével történik. A Mohammed Reza Pahlavi volt- iráni sah mexikói menedékhelyéről 3 visszatért az Egyesült Államokba, c hogy kezeltesse magát. Az exuralkot dó mirigyrákban és epebajban szen- i ved, állapotának súlyosságáról vitáz- 5 nak. Az iráni kormány letartóztatást 1 parancsot adott ki ellene és kiadat sát követelte Washingtontól, amely ' ezt várhatóan megtagadta. ф Az iráni kormány és közvéle- i mény arra a meggyőződésre jutott,- hogy az amerikai kormány még min• dig a megdöntött iráni sah mellett • áll, s logikusan ellensége a népnek ■ és mostani államrendszerének, emiatt- haragját tiltakozásokkal és tömeg- 1 tüntetésekkel fejezte ki. Az iráni tö' megek antiimperialista, Amerika- I ellenes hangulatát az is fokozta, ■ hogy a teheráni amerikai nagykövetség több munkatársáról kiderült, I aknamunkát folytatnak különféle hír' szerző szervek szolgálatában. Feldü■ hödött diákok megszállták az amerikai nagykövetséget, túszokat szedtek és így akartak nyomást gyakorolni ’ Cartér elnökre, hogy szolgáltassa ki IRÁNI HELYZETKÉP Ha az imperializmus a zavarosban halászik a sahot az új iráni rendszernek, hogy forradalmi bíróság elé állítsák, felelősségre vonják gonosztetteiért és bizonyos „vagyoni körülményeket“ is tisztázzanak. A túszok jelentős részét, főként a nőket és négereket, azóta már szabadon engedték, a túszkérdés megoldása, mely pillanatnyilag a leginkáb vet árnyékot az irániamerikai kapcsolatokra, azonban még várat magára, noha már az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt is szerepelt. ф A Biztonsági Tanács többszöri halogatás után összeült és úgy döntött, hogy ezt a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel össze nem egyeztethető lépést az iráni kormánynak, mely a valóságban támogatja a diákok mozgalmát, orvosolni kell: a túszoknak vissza kell nyerniük szabadságukat. A határozat ugyanakkor nyitva hagyja az ajtót az amerikai-iráni viszony békés rendezése előtt. ф Khomeini ajatollah kormányzata azonban nem tartja a Biztonsági Tanácsot illetékesnek arra, hogy Irán viszonylatában ilyen kérdésről döntsön. A BT tárgyalásain nem Ghotbzadeh külügyminiszter képviselte a kormányt, hanem egy jóval kisebb beosztású ügyvivő, akinek nem volt felhatalmazása kötelezettségek vállalására. A további tárgyalások, egyezkedések útját azonban Teherán sem vágta el. Á Polarizálódnak a nézetek. A túszok sorsa érthetően izgatja az amerikai és általában a nyugati közvéle. ményt. Ezzel kapcsolatban "olyan nézetek is felütötték a fejüket, hogy az Egyesült Államok állami büszkeségétől eltekintve, megéri-e az exuralko. dó patronálása az amerikai-iráni viszony végsőkig való kiéleződésének kockáztatását. Sőt, Andrew Young volt ENSZ-nagykövet, az uralkodó kiadása mellett foglalt állást, nem von. va kétségbe, hogy Pahlavi bűntette, két követett el, s ezek kivizsgálást kívánnak. Henry McDonald, Young utóda, óvatosabban fogalmazott, de végülis a BT határozata nem zárta ki egy ilyen vizsgálat lefolytatásának lehetőségét. ф Az események hátterében az ázsiai térség népeinek antiimperialista megmozdulása áll. A túszkérdés az amerikai politika más területeire is ráirányította a figyelmet. A túszkérdésben Carter elnök nem átallott volna a régi amerikai módszerhez folya. modní, a rohamnaszádok politikájához, ám nagyot változott a világ, erre rá kellett ébrednie. Az iráni nép döntő többsége Khomeini mellett áll, ezt az iszlám alkotmány elfogadásával kapcsolatos népszavazás eredményei is megmutatták. Sőt, a nemzetiségi kérdésben Khomeinivel szemben álló szunita mohamedán kurdok, arabok és más nemzetiségek is támogatták a Washingtonnal szembeni kiállását. Pakisztánban forrongó muzulmán tömegek felgyújtották az amerikai nagykövetség épületét- A Szaúd-Arábiában fellázadt csoport, amelyet a mekkai szentélyben tettek ártalmat, lanná, szintén rokonszenvezett az iráni diákokkal. Washington minden erőszakos lépésével mohamedán tengerrel találná magát szemben. ф Az amerikai imperializmus agresszív fellépésének fg akadálya azonban a Szovjetunió elvszerű és világos állásfoglalása. A Pravda ve-' zércikkeiből és más hivatalos állás-' foglalásokból kitűnik, hogy szovjet részről nem helyeslik a túszszedés módszerét, de jogosnak tartják az iráni nép felháborodását, azt a köJ vetélését, hogy szolgáltassák ki felelősségrevonás végett a sahot, és származtassák vissza az Iránból kivitt, a néptől elorzott vagyonát. Az elvszerű szovjet állásfoglalás mellett nagy súlya van annak a figyelmeztetésnek is, hogy a Szovjetunió nem nézné tétlenül, ha az Egyesült Államok agressziót kísérelne meg a túszok ki. szabadítására, és ezzel olyan veszélyt idézne elő, hogy véres háború törhet ki a térségben. Az amerikai flotta hadmozdulataiból ugyanis következtetni lehetett ilyesmire, noha Carter elnök az utóbbi időben már békésebb húrokat penget. A szovjet álláspont tehát e térségben is a béke megőrzésének fontos tényezője. i—in—< A múlt héten Varsóban, a Lengye Népköztársaság fővárosában a Varsó Szerződés tagállamainak honvédelm miniszteri bizottsága is ülést tartott A tanácskozáson részt vettek a tag országok honvédelmi miniszterei, to vábbá az egyesített fegyveres erőt főparancsnoka és vezérkari főnöke Az ülésen Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Népköztársaság honvédelmi minisztere elnökölt. A honvédelmi miniszteri bizottság űm/hanoi'ílacr ác +ct 1 ioc mártál/hűn +á. mogatja a Szovjetunió új békekezde ményezését, amelyet Leonyid Brezs nyev terjesztett elő Berlinben, a Né met Demokratikus Köztársaság fővá rosában mondott október 8-i beszédében. A tanácskozáson megvitatták az egyesített fegyveres erők szokványos tevékenységének kérdéseit s vonatkozó határozatokat hoztak. A munka jellegű ülésen a kölcsönös megértés légkörében folyt a tanácskozás. A múlt héten Wittenbergben baráti találkozón búcsúztatták az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregcsoport egy páncélos alakulatát, mely Brezsnyev elvtárs október 6-i berlini bejelentésének megfelelően elhagyja az NDK területét és visszatér a Szovjetunióba. A találkozóra NATO-álIamokből való tudósítókat is meghívtak. Mint ismeretes, a legutóbbi szovjet békekezdeményezés szerves részeként az elkövetkező 12 hónap során húszezer szovjet katonát, ezer harckocsit és meghatározott mennyiségű haditechnikát vonnak ki az NDK területéről. Pintassilgo asszony többhónapos kormányzása után a várakozásnak megfelelően ismét urnákhoz járultak a portugál választók. Már ötödször, de az első, 1976-ban megtartott szabad parlamenti választások után másodszor álltak ilyen sorsdöntő kérdés előtt: kinek a kezébe adják az ország kormányzását. Igaz, a probléma élét valamelyest tompítja, hogy a mostani választások eredményeként megalakuló kormány csak egy évre kap megbízatást, jövőre ugyanis — az alkotmánnyos előírások szerint — megtartják az esedékes rendes választásokat. Miért váltak szükségessé a most lezajlott rendkívüli választások? A portugáliai fejleményekről időszerűségüknek megfelelően tájékoztattuk olvasóinkat. Mario Soares szocialista párti kormányfő annak idején antikommunista manőverezésével annyira elszigetelődött a parlamentben, hogy a gazdaságpolitikai kérdésekben megejtett bizalmi szavazáskor megbukott. Mota Pinto és mások technokrata, „apolitikus“, de nyíltan konzervatív, jobboldali kormányai tiszavirágéletűeknek bizonyultak, s a kormányválság megoldása egyetlen módjának rendkívüli választások kiírása mutatkozott, miután Soares szocialistái megtagadták az összefogást a kommunistákkal, akik erélyes intézkedéseket és határozott politikai irányvonalat követeltek a demokratikus szellemű reformok folytatására, az eddigi vívmányok megvédésére és a szélsőjobboldal egyre agresszívabb térhódításának visszaszorítására. Szabálytalan a nyugati világ választási matematikája, és kiszámíthatatlan a választók hangulata. Ám sejthető volt, hogy a jobboldal előretör, noha óriási tömegek álltak a kommunisták választási tömbje mögött. A jobboldali veszélyt Eanes köztársasági elnök is felismerte, s legutóbb egyik beszédében fel is hívta rá a figyelmet azzal kapcsolatban, hogy puccskísérlet céljával történt jobboldali tiszti szervezkedést lepleztek le. Ha a portugáliai választások eredménye meglephetett valakit, az Mario Soares exminiszterelnök és szocialistái. ök a választások egyetlen vesztesei. A 263-ról 250 tagúra szűkített parlamentben ugyanis a szavazatoknak mintegy 27 százalékát szerezték meg, mandátumaik száma 107-ről 73-ra csökkent. Ezzel szemben — az előző választásokhoz képest — a kommunisták előretörtek, mert választási tömbjük, az Egyesült Népi Szövetség 47 mandátumot kapott, ennek keretében a kommunistákat 44 mandátum illeti meg. Mondottuk, a jobboldal agresszívan előretört. Választási tömbje, a hangzatos elnevezésű Demokratikus Szövetség 125 mandátumot mondhat magáénak, s a három Jobboldali párt tömbjén belül Francisco Sa Carneiro szociáldemokratái játsszák až első