Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-15 / 50. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. december 15. PeMamutató kommunista Fiatalos mozgású, mosolygó arcú, közvetlen ember. Korát meghazud­toló frissességgel végzi munkáját rendkívül igényes sokoldalú tájéko­zottságot, gyors re- {j agálást, pontos tör­vényismeretet 1- génylő beosztásá­ban. Az idő azonban megállíthatatlan: Miklós István elvtárs, a Dunaszerda­­helyi Járási Nemzeti Bizottság elnöke, hatvan éves. Irodájában csaknem ötpercenként cseng a telefon, egymásnak adják a kilincset az ügyfelek. Miklós István­nak mindenkihez van egy-két kedves szava, magáévá próbálja tenni az emberek ügyes-bajos dolgait, segítsé­get kíván nyújtani elintézésükhöz. Életútja szervesen egybekapcsoló­dott a jobb, igazságosabb társadalmi rendszerért vívott harccal. Tevékeny­ségével mindenkor a dolgozó nép ügyét szolgálta. Nem is tehette más­ként, hiszen fiatalon megismerte a régi, embertelen társadalmat, a saját bőrén tapasztalta a kizsákmányolást. A felszabadulás után rögtön tudta, hol a helye. Mindig ott állt, ahol a legnagyobb szükség volt rá, ahová a párt és a társadalom állította. Tevékenyen részt vett a gép- és traktorállomások szervezésében, volt traktoros élmunkás s mint ilyen lett egy gtá igazgatója. Elévülhetetlen ér­demei vannak a mezőgazdaság szo­cialista kolektivizálásában. Agitátor* ként járta a falvakat, hogy a fel­­emelkedés útjára terelje az embere­ket. Bízott a párt mezőgazdasági po­litikájában, meg volt győződve he* lyességéről, hitt az eszmében. Am bi­zonyítania kellett, mert az emberek nem olyan könnyen Indultak el ta­pasztalatok nélkül az ismeretlen felé. Őszinte szavaira, meggyőző érvelé­sére több csallóközi községben össze­fogtak a kis- és középparasztok és megalakították a szövetkezetét. Miklós István azóta sem vált meg a mezőgazdaságtól. Mint az ország egyik legfejlettebb mezőgazdasági já­rásának parlamenti képviselője szívén viseli a szocialista mezőgazdaság to­vábbfejlesztését. A CSSZBSZ Járási Bizottságának elnökeként többször is járt a Szovjetunióban, jó személyes kapcsolatai vannak szovjet mezőgaz­dasági szakemberekkel. Nem kis ér­deme van abban, hogy a dunaszer­­dahelyi járásban a nagyhozamú szov­jet vetőmagfajták termesztése révén értek el gabonatermesztési rekord­hozamokat. Munkájában mindig őszinte, elvtár­si légkör kialakításán fáradozik. Kommunistaként érdemdús tevékeny­séget fejt ki különféle párt- és ál­lami tisztségekben. Mindenkor tud­ta, hol a helye, kit képvisel. Válasz­tói bizalommal keresik fel. ö pedig osztja gondjaikat, s elfoglaltsága el­lenére gyakran látogat el hozzájuk, a mezőgazdasági "üzemek dolgozói­hoz. >— A bizalom légköre, az állandó kapcsolat nélkUl el sem képzelhető a képviselői munka, < jegyzi meg szerényen, i—* Hatékony segítséget kapok még a Járási pártbizottságtól és a Nemzeti Front járási bizottságá­tól. Miklós elvtárs évek óta tevékeny tagja a járási pártbizottságnak, nagy jelentőséget tulajdonít a párt tömeg­kapcsolatai elmélyítésének. — Jó érzés, hogy az emberek bíz­nak bennem. Az utóbbi évtizedben járásunk óriási fejlődést ért el, ami a lakosság becsületes hozzáállásának, a párt politikája melletti elkötelezett­ségének nagyszerű bizonyítéka és eredménye. A szocialista mezőgazda­ság három évtizedes eredményei pe­dig számos mutatóban megközelítik, sőt elérik a világszintet. Minden té­ren eredményesen megvalósítjuk a választási programot. Megvannak a feltételeink, hogy az ősziek betakarí­tása után az év végéig még enyhít­sünk az idei kedvezőtlen időjárás okozta gabonatermesztési vesztesé­geken. Felcsillan a szeme, amikor jövő­beli elképzeléseiről beszél. A járás­ban jelentősen előrelépnek a lakás­építés, a bölcsődék és óvodák épí­tése, az orvosi szolgálat és a köz­szolgáltatások bővítése terén. Gyakran megtörténik, hogy későn, jóval a munkaidő után tér haza csa­ládjához, amióta fontos közéleti tiszt­ségeket tölt be. Atérzi, hogy a párt és a nép szolgálata felette megtisz­telő feladat s többletmunkát és le­kötöttséget jelent. Meggyőződésünk, hogy a kommu­nista érdemeit méltányoló Béke­világtanács Emlékérem joggal sora­kozik kitüntetései mellé. Svinger István Veteránokra, mártírokra emlékezni Negyedszázada az élet színességéért A Zselizi Vnb (Želiezovce) mellett működő polgári ügyek testületé jubi­lál, immár 25 évi tevékenységre te­kint vissza. A 17 tevékeny tagból álló testület 11 kisegítő csoportra támasz­kodva, melynek 36 tagja különféle üzemekben és intézményekben buz­­gólkodik, Alžbeta Trechová elnök ve­zetésével valóban érdemdús munkát végez. Ha csak statisztikailag von­nánk meg tevékenysége mérlegét, ak­kor is képet nyernénk munkássága méreteiről. Csak az év első felében 62 névadó ünnepségen közreműkö­dött, és szervező munkájának magas színvonalú eszmei-politikai tartalmá­ra vall, hogy a névadó ünnepségeket nem követte egyházi keresztelő. Negy­venkét pár esküdött örök hűséget egymásnak, közülük harminchétén csak a városi nemzeti bizottságon. Mind többen igénylik polgári temeté­sek rendezését. A társadalmi élet más eseményeire, egyéb területekre Is kiterjed a polgá­ri ügyek testületének figyelme. Színe­sebbé teszik az évfordulók és munka­­jubileumok megünneplését, bensősé­gesen vesznek búcsút a bevonuló újoncoktól, s ugyanolyan szívélyesen köszöntik és fogadják a leszerelőket. Évente általában egyszer nagy össze­jövetelt rendeznek, amelyen < rend­szerint a személyi igazolványok át­­nyújtásakor —a város fiataljai hűsé­get fogadnak a marxizmus—leniniz­mus és a szocialista hazafiság esz­méinek. A testület tevékenységét nemcsak a lakosság méltányolja, hanem a párt­ós állami szervek is nagyra értékelik. A közelmúltban a trenčíni járás húsz­tagú küldöttsége tanulmányozta Zselí­­zen a polgári ügyek testületének munkáját, melynek színvonalasságára az egész kerületben felfigyeltek. A zseliziek most hat-nyolctagú női ének­kart szeretnének alakítani, hogy köz­reműködésével még inkább emelje az egyes rendezvények színvonalát. Zselizen a polgári ügyek testületé­nek tevékenységében fontos helyet foglal el az agitációs és propaganda munka is. Több nyilvános helyen kép­híradókat helyeztek el, hogy a város valamennyi lakosa tájékozódjék a tes­tület életéről és munkájáról, melyet egy közös cél vezérel és hat át: a lakosság, elsősorban a fiatalok mar­xista—leninista szellemű átnevelése és nevelése. ÁBEL GÄBOR A püt egyik rendezvényén. II A XV. pártkongresszus anyagában megállapítást nyert, hogy „to­vább nő a tudományos-műszaiiS fej­lesztés szerepe, amely legfőbb ténye­zője a munka társadalmi hatékonysá­ga biztosításának, a technológiai fej­lődésnek, a ynersanyag- és energia­­források felhasználásának és fejlesz­tésének, az élet- és munkakörülmé­nyek javításának“. A tömör fogalma­zás új minőségi színtű feladatok so­rozatát tartalmazza, melyeket fokoza­tosan, az egyes központi bizottsági ülések útmutatása szerint feltétlenül meg kell oldanunk, hogy előrehalad­hassunk a kijelölt úton. Ezek a fel­adatok méreteikben, tartalmukban szerkezeti változásokkal és a szakká­derek kérdésével függnek össze. Nem vitás, hogy gazdasági fejlődésünkben már most nemzedékváltás játszódik le, я hogy távlatilag még élesebb megvilágításban lép előtérbe ez a kérdés. Am milyen nemzedékváltás zajlik? A közgazdasági fogalmat jelentő újra­termelésben beszélhetünk egyszerű és bővített újratermelésről, s ehhez hasonlóan elemezhetjük a nemzedék­­váltásának, a munkaerők újratermelő­désének a kérdését is. Ezért nem egy­szerű folyamatról van szó, hanem a szocialista társadalom, az állam ille­tékes szervei által céltudatosan és átfogóan irányított olyan nevelési, képzési és tervezési folyamatról is, hogy a ma dolgozóit ötéves tervidő­szakok távlatában képzettebb, a mo­dern technika és technológia ismere­teit elsajátító, a tudományos-műszaki fejlődés jövő követelményeinek eleget tevő fiatal munkaerők váltsák fel. A társadalmi életnek erre a területére is joggal vonatkozik az az általános megállapítás, hogy a holnapot már ma teremtjük meg. E folyamat irányí­tása, ösztönzése, vele kapcsolatos tu­dományos és gyakorlati megalapozott­ságú javaslatok kidolgozása és elő­terjesztése a munkaügyi és népjóléti minisztérium hatáskörébe tartozik. A távlatokat persze úgy értjük meg, ha ismerjük az eredményeket. Szocialista társadalmunk méltán büsz­ke lehet arra,, hogy az ILO, a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet kormá­nyunk által is aláírt és a parlament­ben ratifikált konvenciójának megfe­lelően nálunk gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság, s e téren vezető helyen állunk. Európában. A legutób­tanak s érettségivel végződnek, u­­gyanakkor érezhetően csökkenni fog a két vagy háromévfolyanios ún. inas­­iskolák végzett növendékeinek száma a népgazdasági dolgozók szerkezeté­ben. Távlatilag nagyon fontos szem­pont, hogy csak a munkásfoglalko­zást tekintve, s teljes szakképzettség­gel rendelkező munkások arányszáma 1990-ig eléri a felerészt, örvendetes tény az is, hogy a szakképzettség színvonala a két nemzeti köztársaság viszonylatában mér most lényegében kiegyenlítődött. Gondok, távlatok, megoldások Ы húsz évben azonban a gazdasági szerkezet módosulásának megfelelően változások történlek a munkaerők gazdasági szektorok szerinti megosz­lásában, s ez a folyamat tovább foly­tatódik, a tudományos-műszaki forra­dalom érvényesülésével párhuzamo­san a nagyobb szaktudást igénylő ágazatok javára, jellemző adat, hogy a nyolcadik ötéves terv végén, 1990- ben a népgazdasági dolgozók 19 szá­zaléka várhatóan főiskolai végzettsé­gű lesz. A kérdés boncolása közben fény derül arra, milyen fontos szerep vár megreformált iskolarendszerünkre a jövő szakembereinek, illetve népgaz­dasági dolgozóinak képzésében. Hatá­rozottan nőni fog a főiskolai végzett­ségű szakemberek száma, mely 1905 körül megközelítheti a 200 ezrei. A szakkáderek jórészét a szakközépis­kolák fogják nyújtani, melyek alapos és a modern technika követelmé­nyeinek megfelelő szaktudás mellett komoly általános műveltséget is nyúj-A munkaerők szakképzésének kér­dése elvileg tisztázott, de gyakorlati­lag még megoldandó feladat, s ennek érdekében még több nehézséget kell leküzdeni, meg kell teremteni a peda­gógiai és anyagi feltételeket az irány­zatnak megfelelő nívós szakemberkép­zésre, mert mint mondottuk, a jövő­ben — ötéves tervidőszakokban — a munkaerők természetes kiesését kell pótolni, másrészt pedig a megnőtt és bonyolultabb feladatok több és fel­készültebb munkaerőt is fognak igé­nyelni. Az elvárások szerint érzékel­hetőbb lesz a minőségi növekvés a mennyiséggel szemben a népgazdaság minden szektorában. Például olyan munkahelyeken, melyeket pillanatnyi­lag háztartást is vezető nők töltenek be, a jövőben az új koncepciójú szak­­tanintézetekből kikerülő képzett erők fogják betölteni, nagyobb szaktudás­sal, hozzáértéssel. Másrészt viszont az is igaz, hogy a munkaerők pótlása, illetve feltőltése szempontjából a ház­tartásbeli nők mind kisebb lehetősé-A napokban a hazai munkásmozga­lom három kiválóságára emlékezünk, akik egész életükkel a párt és a nép ügyét szolgálták, s ketten közülük vértanúhalált haltak. ANTONIN ZÄPOTOCKÝ elvtárs, köztársaságunk második mun­káselnöke 95. életévét töltötte volna be december 19-én. Kladno vidékén született a csehországi szociáldemok­rácia egyik alapítójának családjában. A szülői környezetben szívta magába a haladó tanokat. Kőfaragónak tanult ki és 16 éves korában már a szociál­demokrata párt ifjúsági szervezője­ként működött. A pártban a marxista baloldal egyik vezéralakja lett, s 1920- ban küldöttként részt vett a Kommu­nista Internacionálé II. kongresszu­sán. 1922 és 1925 között már a CSKP főtitkárának tisztségét töltötte be, s a parlamentben is képviselte a pártot. Zápotocký elvtársat 1928-ban bevá­lasztották a Vörös Szakszervezeti In­­ternacionáléba. Legfőbb munkaterü­lete a szakszervezeti munka lett. 1935-ben a KI Végrehajtó Bizottsága póttagjának is megválasztották. 1938-ban a CSKP feloszlatása után illegális munkát fejtett ki itthon. 1939-ben határátkelési kísérlet közben a nácik letartóztatták és koncentrá­ciós táborba hurcolták. Hazatérve tevékenyen részt vett az ország szocialista újjáépítésében, s a szakszervezetek élén nagy része volt a Februári Győzelem kivívásában. 1948-től 1953-ig kormányfői tisztséget töltött be, majd Klement Gottwald halála után, 1953-ban köztársasági el­nökként 1957-ben bekövetkezett halá­láig az állam élén állt. A munkásmozgalom krónikásaként több irodalmi értékű művel is meg­örökítette nevét. MIRKO NEŠPOR emléke az ifjúság nemzeti hőseként él tovább. Szeptemberben lett volna 55 éves. A fiatal főiskolás, mérnök­hallgató Orava vidékén gyakornokos­­kodva ismerkedett meg az illegális mozgalommal. Rövidesen bekapcsoló­dott az antifasiszta ellenállásba, poli­tikai tevékenységet fejtett ki Oraván és segített a forradalmi nemzeti bi­zottságok szervezésében. A Szlovák Nemzeti Felkelés kitöré­se után egy partizáncsapattal az Alacsony-Tátrába vonult. Megbetege­dett, s kénytelen volt hazatérni szü­lővárosába, Skalicába. 1944 decembe­rében Bratislavába készült, amikor a fasiszta rendőrség letartóztatta. Ke­gyetlen kínvallatás után 1944. decem­ber 17-én bestiálisán meggyilkolták a Tiso-rendszer pribékjei. ADLER KAROLY emlékezetét különös kegyelettel ápol­ják a csehszlovákiai magyar dolgo­zók. A koltai származású fogtechni­kus ifjúkorától a kommunista moz­galomban tevékenykedett. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején Roštár köz­ségben egy héttagú partizáncsoport parancsnoka lett. A csoport csakha­mar gyarapodásnak indult és a szlo­vák-magyar határvidéken Rozsnyó (Rožňava) és )olsva (Jelšava) környé­kén eredményes hadicselekményeket hajtott végre. Csoportja később a Petőfi Sándor csoporttal egye­sült, s ennek az alakulatnak lett a parancsnoka. Adler Károlyt Vyšná Slanánál a német fasiszták elfogták, és 1944. december 20-án Dobšinában kivégezték. 1964-ben in memoriam Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki hősiességéért a szocialista rend­szer. (1) A televízió ünnepi műsorkínálata A Szlovák Televízió műfajilag gaz­dag, választékos programot készített azoknak, akik az ünnepeket otthon töltik, és szabad idejükben sokat Időznek a képernyő előtt. A műsort úgy Igyekeztek összeállítani, hogy mindenkit kielégítsen, szórakoztató és tanulságos legyen, a nézők tetszé­sük szerint válogathassanak az ünne­pek alatt a képernyőn megjelenő 36 műsorszám között, . , A televízió munkatársai sok érde­kes, izgalmas, tanulságos és kacag­tató műsort készítettek a gyermekek és a fiatalok számára is, nemcsak az ünnepnapokra, hanem az egész szünidőre. A bő választékból a tv­geket fognak jelenteni munkaerő szerzésére. Mint ismeretes, hazánk munkaerő­gondokkal küszködik. Tekintettel az iskolából kikerülő új évfolyamokra, nemzedékekre, a helyzet valamelyest javulni fog, de 1990-ig azért feszes lesz a munkaerő-gazdálkodásban. Ép­pen ezért lépnek előtérbe olyan fon­tos tényezők, mint a munkaerők ha­tékony felhasználása, ésszerű alkal­mazása, hogy sehol se legyenek ki­használatlan tartalékok. Ezért nem lesz meglepő, ha a gyermekgondozás­sal kapcsolatos előnyöket a jövőben az eddigiekhez képest nem tudjuk bő­víteni (például kétéves anyasági sza­badság). A munkaerők kérdésével és után­pótlásával kapcsolatban még számos kérdés megoldásra vár, s pártunk központi bizottsági ülései is foglal­koznak velük. A kérdés nem problé­mamentes, és nem lesz az a jövőben sem. Pillanatnyilag például sokszor nehézségeket okoz a végzett főisko­lások elhelyezése, elsősorban humán területeken, ám a termelésben is problémák vannak, amikor végzett mérnök nem a felkészültségének és gyakorlatának megfelelő beosztásba kerül, ami gyárakban, sőt mezőgazda­­sági üzemekben is előfordul. Persze regionális szempontból is más-más képet mutat ez a probléma, minél keletebbre megyünk, annál kevésbe jelent problémát. ( Vannak távlataink, elképzeléseink, céljaink, feladataink. Megvalósításuk­kal és megoldásukkal igyekszünk idő­előnyt nyerni, mert az idő kérlelhe­tetlenül múlik, és igen fontos ténye­ző. Am biztonságérzetet ad minden­ben az tudat, hogy a világ legigazsá­gosabb társadalmát építjük és soha­sem merülhetnek fel antagonisztikus ellentmondások. LÖRINCZ LÄSZLÖ mesék, bábjátékok és rajzfilmek mel­lett nem hiányoznak majd olyan klasszikus művek tv-változatai sem, mint például Jack London elbeszélé­sei, Swift: Gulliver utazásai, Andersen meséi. Persze, Laurel és Hardy ko­mikus történetei is szórakoztatják majd a fiatalokat és felnőtteket egy­aránt.­A karácsony estére szerkesztett műsor nemzeti jellegű lesz. Népda­lokból, népi hagyományokból, vala­mint szlovák költők és Írók müvei­ből állították össze. ígéretesnek m­­tatkozik Ján Solovifc: Élnek még jó emberek című háromrészes tévé-játé­ka, amely egy fiatal házaspár vál­ságán keresztül az önzés, a magá­nyosság és az emberi összetartozás kérdéseivel foglalkozik. A történet a három karácsonyi ünnepnapon ját­szódik le, ami csak növelt a sorozat aktualitását. Érdemes megemlíteni, hogy december 30-án — az első mű­sor esti adásában — kezdődik Zeman őrnagy történeteinek további tízrészes sorozata. A szilvesztert műsor délelőtti adá­sát — az első programon — a gyer­mekeknek és a fiataloknak szánták* A száznyolcvan percig tartó szóra­koztató műsor s— Szilveszter gyere­keknek, avagy csodazongora — egy korszerű moziban játszódik le, ahol a zongorista egy csodazongora segít­ségével a gyermekek kívánságát vará­zsolja a vászonra. A szórakoztató kisfilmek színes mozaikja minden bizonnyal kielégíti az összes kategó­riák Igényét — a kicsinyektől egé­szen a serdülőkig. A délutáni és kora esti órákra több mikrokoméd iából és zenés mű­sorból állították össze a programot. Ezt követi majd a már hagyományos nagy esztrádműsor, amelyben leg­nevesebb komikusaink, színészeink, táncdalénekeseink és együtteseink éj­félig szórakoztatják a tévénézőket.­­Éjfél után részletek következnek a szocialista országok műsoraiból, majd reggel háromig örökzöld melódiákból és * sikeres slágerekből összeállított zenés műsor következik. A rendezők az első és a második program adását úgy igyekeztek összeállítani, hogy az egyes zsáne­­rek különbözzenek és a két adás programjai ne fedjék egymást. Az ünnepi műsorok gazdag válasz­téka ígéretesnek mutatkozik. Remél­hető, hogy a tévé munkatársainak sikerült elérniük, hogy — mindenki megelégedésére — a műsor színvo­nalas és valóban szórakoztató legyen. >—klam—i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents