Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-15 / 50. szám
Kovács Ferenc mérnöknek, a szövetkezet elnökének ünnepi beszéde után gazdag kultúrműsor szórakoztatta a dolgozókat. Fotó: Biščo Szabad 1979. DECEMBER 15. XXX. évfolyam 50. szám. Ara 1,— K6s Az SZSZK Mezőgazdaság i és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja . - - : v• ' r “• I ■■ . földműves Lapunk tartalmából Gondok, távlatok, megoldások * Csak az adhat, akinek van miből * Milliók lángokban * öszvégi számvetés * Egy szeminárium margójára * Hatvanéves a hivatásos színhézmozgalom * Elsőrendű célunk: a vásárlók elégedettsége * A baromfitermékek egyre jelentősebbek a közellátásban * Szakoktatási központok célkitűzései * Haladó tapasztalatok iskolája, IV. lecke * Napkelte A fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő szőgyéni (Svodín) Barátság Efsz egyik veterán dolgozójának, Jónás Boldizsárnak soha sem volt sok ideje megfigyelni és gyönyörködni benne, hogy milyen szép a szőgyéni határban a napkelte. >— Számunkra mindig a ihunka. jelentette az élet eltéphetetlen láncolatát. Hogyan is fért volna ebbe bele a hajnalpírra való rácsodálkozás? Hogyan is lehettünk volna önfeledt élvezői a jelenetnek, amikor a nagy fekete búra kifényesedik? Mi arra születtünk, hogy újra és újra sürgessük az időt. Aztán, ha a nap déli harangszóra átfordult a kék égkalapon, visszafogtuk az idó múlását, mert mindig maradt még jócskán a dologból — hangzanak boldogan a szavak, s Boldizsár bácsi bólogat hozzá. t— Harminc év nagy Idő, egy egész emberöltő, és mi ritka nagy emberöltőt értünk meg — fűzte tovább az emlékezés szavait. Harminc év valóban nagy idő.,i Oh, hányán, de hányán vannak széles e hazában, akik az új emberöltő elején, Jónás Boldizsárhoz hasonlóan, úgy találkoztak a történelemmel, hogy cselédsorsból, munkássorsból a közéletbe csöppentek bele. És nem tudták, nem tudjják abbahagyni. Az ősi ösztön él bpnnük. MINDIG EGYMÁSRA VOLTUNK UTALVA Szorgalmas, földszerető emberek a szőgyéniek. Oly nagyon ragaszkodtak földjeikhez, hogy mi tagadás, 1949- ben nem mindenki fogadta örömmel az efsz-szervezőket. Az első közös aratásra 1950-ben került sor, amikor a parcellákat még mezsgyék választották szét. Az év őszén azonban nemcsak a mezsgyék tűntek el, hanem az emberi szivek Is összeölelkeztek. Szánalmas gazdálkodás folyt még akkor a négyszázhatvannyolc hektáron. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy a szövetkezeti eszme ellenzői feltették a kérdést: „Mit akarnak ezek az ágrólszakadtak!“ És most emlékezhettek, akik megélték ezt az időt. Andersen meséjének rút kiskacsájából büszke hattyú nőtt fel. Vagyis: Az ökörfogatos „első közösből“ korszerű mezőgazdasági nagyüzem. A FALUBÓL ORSZÁGOS FŐÚTVONAL INDUL A szó átvitt értelmében Szőgyénből valóban elindult egy „országos útvonal“. Mégpedig olyan, amelyik forradalmi változásokhoz vezetett a földművesszövetkezetek életében. A Barátság Efsz kilencszázötven tagja 4967 hektáron gazdálkodik. Terméseredményeik országos viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak és háromszorosaň-négyszeresen is meghaladják a harminc évvel ezelőtti hozamokat. Öntözési lehetőségeik minimálisát, ennek ellenére a növénytermesztés szakaszán tizenkét-tizenöt százalékkal gazdágabb termést takarítanak be, mint a járási átlag. Kukoricából több mint egy, babból pedig 3,5 százalékát adják az ország össztermelésének. Évente gazdag termést ad a szőlő, gyümölcs és zöldség Is.' Ehhez nemcsak megfelelő mennyiségű szerves- és műtrágya, nemcsak fejlett technika kellett, hanem emberi szorgalom és hozzáértés is. Az egykori kisgazdák és cselédek ivadékainak a keze alatt gazdagon terem a föld. Az a föld, amelyre a mozdulatlanság, maradiság, az apáról fiúra szálló termelési, gazdálkodási módszerek voltak jellemzők. E területen Is gyors változások történtek. Az állattenyésztés talán még a növénytermesztésnél is dinamikusabban fejlődött. Az elmúlt évtizedeket öszszehasonlító grafikonok pedig azt bizonyítják, hogy a szőgyéniek váratlan, kiemelkedő dolgokat sohasem produkáltak. Mindig arra költöttek, amit a népgazdaság megkívánt, s amihez támogatásra számíthattak. Amit viszont egyszer elértek, azt nem hagyták elsorvadni. Az utóbbi időszakban tovább gyarapodott az efsz sertés-, szarvasmarha- és baromfiállománya és hasznossága is. A hatodik ötéves terv négy éve alatt 896 tonna marha-, 6512 tonna sertés-, 1256 tonna baromfihú?t,.valarftint tizenegymillió liter tejet értékesítettek. Az efsz állatgondozói az Idén is Jelesre vizsgáztak: negyvennyolcmillió koronára növelték a nyerstermelést, az állattenyésztésből eredő bevétel is tovább nőtt. A szövetkezet fenállásának harmincadik évfordulója tiszteletére pedig november végén teljesítették a kétmillió ötszázezer literes tejeladási tervüket. A falu és a szövetkezet ma már szinte ezer szállal kötődik egymáshoz. Száz és száz emberi sors formálódott a kedvezőbb, az új körülmények között. összekovácsolta, egységessé tette az embereket a közös munka, s az, hogy mindenki aszerint boldogul, ahogyan és amennyit dolgozik. Nem véletlen, hogy Kovács Ferenc mérnök, a szövetkezet elnöke mindennél szívesebben beszélt az emberek szorgalmáról, jövőbe vetett hitükről. Nem véletlen, hisz maga is átélte a nehéz időket, amikor e két tényezőn múlott minden. Mennyi áldozat, és küzdelem árán jutottak el idáig, s most elmondhatják: Az úttörők nem csapták be a kételkedőket, a kishitüeket sem. Az évforduló alkalmából „A mezőgazdaság kiváló dolgozója“ minisztert kitüntetést Fazekas János — az efsz alelnöke —; Schindler András, Benye Béla, Turcsik Béla, Landszman Lőrinc, Porubszkyné, Vargáné, Bartal János, Balog László és Kőta József kaptak. Emlékplakettal pedig Jónás Boldizsárt, Kátai Sándort, Barna István és Metz Irént tüntették ki. G О О A szövetkezetben kilenc mérnök és harminchat középiskolát végzett szakember dolgozik. A tagok átlagos évi keresete 23 ezer 650 korona. A fiatalabbak közül többen a tengernél is megcsodálhatták már a napfelkeltét. Szerintük azonban a hajnal misztikuma, a pirkadat falujuk határában a legszebb. CSIBA LÄSZLÖ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■«•e I |gy tartják, télen a földművesek ^ keveset dolgoznak. Ez részben Igaz, hisz a földeket, réteket vastag hótakaró borítja. Ilyenkor a mezei dolgozók is behúzódnak a jó meleg szerelőcsarnokba, műhelybe, raktárba. Mivel télidőben kevesebb a munka, mint a tavaszi-őszi időszakban, több idő jut a művelődésre, a szakmai továbbképzésre. A szövetkezeti tagok közvetlenül a munkahelyükön bővíthetik szakmai tudásukat, sajátíthatják el ismereteiket a szövetkezeti munkaiskolák keretében. Ezt a tanfolyamot a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal közösen szervezi és. ellenőrzi. Hogyan valósul meg a tagok szakmai ismereteinek továbbképzése a téli időszakban a somorjai (Samorín) Kék Duna Egységes Földműves Szövetkezetben, erről tájékoztatott Csóka Mária, a szövetkezet káder- és személyzeti előadója. >-* A szövetkezeti munkaiskolának Tanulni sohasem késő! nálunk már hagyománya van. Az elmúlt évek eredményeiből kiindulva nyugodtan állíthatom, hogy szövetkezetünkben csaknem százszázalékos a részvétel ezeken a tanfolyamokon. Ez elsősorban a jó szervezésnek köszönhető, s nem utolsó sorban a tagok aktivitásának és érdeklődésének. Dolgozóink tudatosítják, hogy mindenki saját magának tanul, ami aztán a béreken is visszatükröződik. Az idén is számítunk minden tag jelenlétére. A témák három csoportra oszlanak, melyeket a kerületi és járási szervek, valamint saját szüvetkezetünk dolgozott ki. Az első előadást december közepén kezdjük. Hogy miért ilyen későn? A kezdés pontos dátumát a felsőbb szervek határozzák meg. Járásunkban az őszi munkák elhúzódása Mivel kedveskedünk December az ajándékozás hónapja. Szeretteit mikuláskor s karácsony* kor szinte mindenki meglepi valamivel. Ajándékot adunk és kapunk. Az ajándékozásban nem az érték a lényeg, hanem az, hogy nem feledkeztünk meg hozzátartozóinkról, családunk tagjairól, rokonainkról, egyszóval a figyelmességen van a hangsúly. Egyik ismerősöm mesélte a minap, hogy nagy gondban van, mert nem tudja eldönteni, mit vásároljon egyéves kisfiának, hiszen már agyon van halmozva. Végül a feleségével együtt úgy döntöttek, hogy vesznek neki egy játék-teherautót. Bíró Olga elárusító a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda 1 Kék Duna Áruházban, ö elmondta, hogy Kati nővérének hajszárítót, édesanyjának pongyolát vett ajándékba, csak azt nem tudta még eldönteni, mit vegyen az édesapjának. A kedvesét villany borotvával szeretné meglepni, feltéve, ha kap, mert német gyártmányút nehéz beszerezni. Puková Éva két gyermek édesanyja, ö kilenc éves kisfiának meséskönyvet és társasjátékot vesz, három éves kislányának hajasbabát. Trecohlavová Helena, a háztartási cikkeket árusító, részleg vezetője Idősebbik (férjezett) lányának mintegy ezer korona értékű ajándékot vett, a fiatalabbnak pedig egy hordozható televízió készüléket. Tőle tudtuk meg, mi iránt legnagyobb az érdeklődés, mi az, amit a vásárlók zöme keres. •— Ilyenkor, karácsony előtt keresett áru a tranzisztoros rádió, a mag* netofon, a villanyborotva, továbbá a különféle kerámia- és kristálytértárgyak. A férfiak körében nagy az érdeklődés a mosógépek lránt. Több fiatalasszony pedig motorkerékpárt keres. így sorolhatnánk tovább. A fentiekből talán az is kiderül, hogy Ilyenkor meglepően bőkezűek vagyunk. Mégse feledjük: az ajándék akkor is ajándék, ha kevesebb pénzbe kerül. Ezért tetszett nekem az a többgyermekes anyuka, aki minden gyermekének könyvet vásárolt, A könyv d legszebb ajándék, erről ne feledkezzünk meg legalább most, karácsonykor. S a karácsonyi • könyvpiacon' a választék Is nagy, bőséges. A könyvek türelmesen és szeretettel várnak mindenkit. Ha nem találjuk meg azt a könyvet, amit szeretnénk, ha tanácstalanok és határozatlanok vagyunkj forduljunk az elárusítókhoz, szívesen és előzékenyen útbaigazítanak. *—nt—« ■imimiiHiHHiimimMHinniiiiimHiiiHiiiiiniii a negyvenen ott lesznek, és sikeresen vizsgáznak. A százhuszonnyolc órás iskolázás márciusban fejeződik be szóbeli és írásbeli vizsgával. A tanfolyam főleg azok számára indul, akiknek eddig nem volt alkalmuk és lehetőségük továbbképezni magukat. E két iskolázáson kívül rendszeresen figyelemmel kísérjük a televízióban a haladó tapasztalatok iskoláját. Az adást minden szövetkezeti tagnak előre bejelentjük, s itt a szövetkezet irodájában közöspn nézzük meg. A műsor után elmagyarázzuk a hallgatóknak azt, amjt nem értettek meg kellőképpen az adásból, és aplikáljuk a mi mezőgazdasági üzemünk helyzetére. A somorjai Kék Duna Egységei Földműves Szövetkezetben hasznosan töltik a téli időszakot: tanulnak, hogy boldoguljanak. Az önképzés, művelődés mindig is célja volt és lesz a haladó emberiségnek. f a r a h miatt még sehol nem kezdték meg a téli iskoláztatásokat. Különben a témák már ki vannak dolgozva, s tudjuk ki, mikor, milyen témát ad elő. A szövetkezeti munkaiskolákon kívül decemberben egy szakosított tanfolyam indul a dolgozók továbbképzése szempontjából, ahol a sikeres záróvizsga után a hallgatók megkapják a Somorjai Mezőgazdasági Szaktanintézet szaklevelét. Tavaly ugyanezen a tanfolyamon tizenhat traktoros végzett, s az idén harminc állattenyésztőt javasoltunk erre az iskolázásra. Ezenkívbül a Szarvai (Rohovce) Állami Gazdaságból tíz állattenyésztő hozzánk fog járni, Így negyven tanulóval indulhat meg a tanfolyam. Remélem, a záróvizsgán mind