Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-08 / 49. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. december 8. 8. Állatról emberre terjedő betegség: A SÖMÖR VÉDŐINTÉZKEDÉSEK A GOMBÄS MEGBETEGEDÉS ROHAMOS ELTERJEDÉSÉNEK MEGAKADÄLYOZÄSÄRA Аг utóbbi években — mint azt a munkából eredő megbetegedések sta­tisztikai áttekintése is mutatja — a mezőgazdaságban dolgozók között gyarapodott a gombás megbetegedé­sek száma. A gombás megbetegedések közül leggyakoribb a trichophytia, amelyet népiesen sömörnek is neveznek. El­szomorító, egyre több a köztársaság területén az olyan esetek száma, ami­kor a betegség állatokról átterjed az emberekre. A fertőzés forrását a bor­jak és tehenek képezik a leggyak­rabban. Ez a betegség a szarvasmar­hákon kör alakú kiütés formájában jelenik meg a fejrészen, ahol kihull a szőrzet és szürkés var keletkezik. Az elhalt bőr felületén vagy a genny­csomóban található kórokozó (fona­las gomba) vagy közvetlenül terjed a beteg állatról az egészségesre, érintkezéssel, vagy a közvetlen kör­nyezetből, ahol egy évnél tovább is megtartja életképességét. Fertőződhet az állat a gondozótól is, aki egyik­ről a másikra átviheti. A ragály az emberre leggyakrab­ban a beteg állattal való közvetlen érintkezés útján, ritkábban közvetve в beteg állatok által megfertőzött tárgyakkal történik. Természetesen az utóbbi sincs kizárva, s így például a munkaruha érintkezésével megkap­hatja olyan személy is ezt a beteg­séget, aki nem dolgozik a fertőzött helyen. A fonalasgomba-megbetegedés (sö­­mör) az embernél a következő for­mában jelentkezik: 1. Azon a bőrfelületen, ahol nincs haj, vagy bajusz, gyulladás keletke­zik, mely erősen viszket. Később gennyes kiütések keletkeznek. 2. Ha a fertőzés a hajfelületet, illet­ve a bajusszal takart bőrfelületet tá­madja meg, mélyreható. Az elgeny­­nyesedett kiütések nagyobb felületű­éit, és azok apró nyíláson tisztulnak. A betegség e formája gyors orvosi kezelésre szorul. E ragályos megbetegedés terjedésé­nek kedvezőtlen állapotán változtat­nunk kell. Minden esetben szigorú­an járjunk el, hogy minél előbb orvo­soljuk ezt a problémát. A ragály elleni védekezés egészség­­ügyi intézkedésekből és egyéni óva­tosságból áll. A védelem egyik fon­tos része: az állatok helyes etetése, elhelyezése és gondozása. A fonalas gomba nagyon gyorsan szaporodik nedves környezetben, ezért nagy gon­dot kell fordítani az istállók megfe­lelő szellőztetésére és a száraz kör­nyezet kialakítására. Az istállókat emiatt negyedévenként meszeljük 1 százalékos rézgálic-oldat hozzáadásá­val, mely a gombák növekedését meg­akadályozza. A ragály elleni védekezés megkö­veteli az istállók feltétlen tisztántar­tását, a mikroklíma javítását. Arra is ügyelni kell, hogy minden tárgy, amellyel az állatokat tisztítják, fertőtlenítve legyen, és ugyanakkor ne használják egészséges állatok tisz­togatására is. Az állatgondozók nem kerülhetik el az állatokkal való közvetlen érintke­zést, még akkor sem, ha az állatok betegek. A ragály átvitelét állatról emberre a következő védelmi követelmények «— óvintézkedések — megtartása lé­nyegesen csökkenti: # Ne engedjék illetéktelen szemé­lyek, főleg gyermekek belépését a fertőzött területre. 9 A beteg állatok gondozását kü­lön védőöltözetben végezzék, amely szorosan zárja a nyak-, csukló-, boka­részt, viseljenek sapkát, vagy kendőt és gumicsizmát. ф A beteg állatok gondozása köz­ben használjanak gumikesztyűt. 9 Munkaruhájukat csak a munka­helyen viseljék. A munkaruhát gon­dosan helyezzék el öltözőjük szekré­nyében. Ne hagyják az istállóban, mert a kórokozó csírák rákerülhetnek ruhájukra. @ Munkájuk végeztével kezüket először kefével 2 százalék Chloramint tartalmazó meleg vízben mossák meg, majd pedig szappannal, s utána zu­hanyozzanak le. ф A munkaruha mosása hetente végzendő. ф Az istállóban tartózkodás ideje alatt tilos az étkezés, a dohányzás és az ivás. A betegség megelőzése és az álla­tokról tapintás útján átvett betegség megelőzése csak a Személyi tisztaság fokozásával lehetséges. Mindebből következik: az állatokról emberekre terjedő betegségnek elejét venni csak együttes megelőző óvintézkedésekkel lehetséges. Az óvintézkedéseknek a fertőzés forrásai eltávolítására, a fer­tőzési gócokkal való érintkezés kor­látozására, a fertőzést elősegítő utak megszakítására és végül a dolgozók betegségellenálló-képességének foko­zására kell irányulniuk. Ezeket az intézkedéseket az állat­egészségügyi és az egészségügyi szer­veink, főleg a járványmegelőző egész­ségügyi szolgálat szervei foganotosít­­ják. Äm e szervek intézkedései csak úgy hatásosak, ha dolgozóink széles rétegei támogatják. MUDr. ZÄSZLÖS ZSUZSA, Dunajská Streda illltlliliillllllllill rosukat szépítik, s hulladékgyűjtés keretében 11 600 kilogramm papírt, 900 kilogramm textilt és 3300 kilo­gramm vasat adtak a népgazdaság­nak. Ezen kívül kamillából 15, hársfa­virágból 20 és bodzavirágból 10 kilo­grammot gyűjtöttek. Az I. és a II. la­kótelep térségében elültettek félezer jegenyefát s kétszázötven rózsatűvet, díszcserjét. Az eddigi eredmények, valamint a megtisztelő kitüntetés további jó munkára sarkallja az iskola úttörőit, szikráit, úttörövezetőit és pedagógu­sait. t—bar— Hansliánné Nagy Mária és Szép La­­josnő. Tőlük tudtúk megvhogy a pio­nírok és a szikrák a SZISZ KB által kiadott — Éljünk, dolgozzunk és ta­nuljunk a szocializmusért! — jelszó jegyében tevékenykedtek, s ünnepel­ték meg a SZISZ Pionírszervezete megalakulásának 30. évfordulóját, a nemzetközi gyermekévet és több je­lentős évfordulót. Valamennyi pionír bekapcsolódott a P—30 raja címért folyó, rajok közötti' versenybe. Teljesítették a versenyfel­tételeket, de még a Nevelési rendszer feladatait is. Elismerésre méltó tevékenységet fejt ki az iskolában működő 27 érdek­kör. E körök tagjai vetélkedőkön, versenyeken, seregszemléken, járási, kerületi és országos fesztiválokon számos győzelmet arattak, öregbítve iskolájuk jó hírnevét. A pionírok gazdag kulturális tevé­kenységet fejtenek ki a városi Polgári Ügyek Testületé rendezvényeinek ke-Kitüntetett pionírcsapat A komáromi (Komárno) II. lakótele­pi általános iskola pionírcsapata már sok éven át igen sokrétű tevékenysé­get fejt ki, s eredményesen. Ezen eredményes . munka, valamint az SZNF 35. évfordulója tiszteletére vál­lalt kötelezettségeik kimagasló telje­sítése elismeréséül a Szocialista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizottságától a HATODIK ÖTÉVES TERV emlékérem I. fokozatát kapták. Ennek az iskolának 403 pionírja "és 207 szikrája van. Csapatvezetőik: rétében, rendszeresen látogatják az őrsújfalui (Nová Stráž) nyugdíjasok otthonát, ugyanezt teszik Kolozsné­­mán (Kližská Nemá) és Őgyaltán . (Hurbanovo). Énekkaruk részt vesz a Jőkai-napokon, az AHSZ alapszerve­zetének, a szocialista brigádoknak ünnepi ülésein, a SZISZ által rende­zett Télapő-ünnepségen, s egyéb ren­dezvényeken, ahol a pionírok és szik­rák műsora mindig nagy sikert arat. Közhasznú munkát is végeznek: vá­A NYÁRI NYÜZSGŐ ÉLETNEK csu­pán az emléke maradt. A Nagy­erdő fái és bokrai fölött, egy éltes tölgy bütykös ágán két színtelenné fakult levél búsult. Mozdulatlanul me­redtek a dísztelen erdőre, az elárvult természetre. Az egyik levélke alig hallhatóan megszólalt: — Én nem leszek az elmúlásé, mint az avarban nyugvó testvéreim. Dísz­leni akarok! Hadd lássa a tél, hogy kegyetlensége sem bír a gallyról le­­kényszeríteni... Rügypattanás után hadd egye a sárga irigység levéltest­véreimet, ha- meglátnak az ágon... — Ne légy önző, testvérem! — szó­lalt meg a másik levélke, a jóval sze­rényebb. — Sorsunkat, életünket a természet bölcs rendje irányítja. Kül­detésed az ágon befejeződött. Ezt ne­ked is tudomásul illenék venni!... Ök, a rügyben szunnyadók folytatják majd azt a folyamatot, amit megsza­kított az ősz. Engem nem az önzés köt a gallyamhoz. A konok széllel sem azért dacolok, mert ki akarok rajta fogni. Csak még egyszer szeret­ném látni a felkelő napot. Ktcsit süt­kérezni a derűs fényében! BETELJESÜLT a szerény levélke vá­gya. Alkonyat után megszelídült a szél. Tova úsztak a komor fellegek. Kiderült. Amikor már utolsókat pislá­koltak az ég csillagmécsesei, s a lát­határ peremén a hajnal köszöntötte a szendergő vidéket, fényes ragyogással felkelt a nap, a dérré merevedett har­mat apró kristályát a gyémánt-tündé­rek könnycseppjeiként tündököltek, mint a mesében. Néma áhítattal gyönyörködött a szerény levélke a felkelő nap ma­gasztos szépségében ... És amikor a napkorong a képzelet elérhetetlen magasságába emelkedett, egyre jobban zsibbadt, erőtlenedéit. Majd amikor alig érezhető, lágy fuvalom lopako­dott az ágak közé, a kis levélke meg­vált ágától. Lassan, libegve ereszke­dett a földre. Beteljesedett a sorsa. GŐGÖS LEVÉL-TESTVÉRKÉJE szem­telenül tekintett utána, majd öntelten nézett a környező fák, bokrok csu­pasz ágaira. Mintha csak ezt mondta volna: — Nézzétek csak! A sok millió le­vél közül egyedül én maradtam az ágon. Hírmondója az elmúlt nyárnak kis más lehetne rajtam kívül?! A nappalok egyre rövidültek, az éj­szakák hosszabbodtak. Egy éjjel meg­eredtek az ég csatornái. Mire az eső­cseppek a földre értek, megfagytak, hópelyhekké változtak. A gőgös levél­ke mindjobban fázott, meg a magány is kegyetlenül gyötörte. Bezzeg bánta már, hogy gőgösködött, túltéve test­vérkéin. EGY VIHAROS ÉJSZAKÁN a levélke görcsösen kapaszkodott az ágba, de hasztalan: egy erős szélroham magá­val ragadta a mélybe, s vadul táncol­tatta a csontkeménnyé fagyott hóré­tegen, sodorta egyre tovább, tovább, majd egy fatörzsnek ütközött, dara­bokra zúzódott. Így fizetett rá gőgösségére a levél­ke. Nagyravágyásának lett az áldoza­ta. Maradt volna szerény, akkor most együtt álmodozhatna levéltestvérkéi­vel a rügyfakasztó tavaszról, mely a szép, bőkezű nyár reményét hozza, tartogatja^ Téglás Ferenc Jótett helyébe jót ne várj! — avagy Az idős emberek hónapja — októ­ber — már tovaosont, decembert mu­tat a naptár. Az ezt jelző falragaszo­kat, röplapokat is már cafatokra áz­tatta a huzamos esőzés... No de pil­lantsunk vissza egy kicsit erre a hu­mánus kezdeményezésre, amúgy szűk­­markúan, csupán a lelkekre apellálva. A jelzett hónapban hány idős szülő várta szeretettel, hogy a már szár­nyára bocsátott, önállósult gyerme­keitől, unokáitól, vagy tömeg- és tár­sadalmi szervezetektől meghívást kap, olyan találkozóra, összejövetelre, ün­nepségre, ahol majd méltatják a szü­lők, nagyszülők munkásságát, megkö­szönik a gyermekeikért, a társadalom érdekében tett hasznos munkájukat, fáradozásukat. Várták azt is, hogy hátralevő életükhöz jó erőt, egészsé­get, boldog, örömteljes öregkort kí­vánnak. 0 0 0 A 70 éven már túl járó Kozák há­zaspár is ilyen megtisztelő ünnepség­re várt. Több gyermeket felnevelt, va­lamennyinek segített a talpraállásban, az önállósulás útját egyengette: er­kölcsileg és anyagilag. Jól emlékszem, Kozár bácsi az ötve­nes években ezeket mondta: „Embe­rek! A hústermelésünk sok drága ta­karmányt emészt fel, a malacelválasz­tási átlag is alacsony. Dolgozó né­pünk több és olcsóbb húst vár tőlünk. Mi az ipartól megkapjuk a szenet, a textilt, a gépeket, a vegyszereket, a műtrágyát, mindent.. Ismerem ezt az embert: azelőtt örökké a mások földjén gürcölt. A felszabadulás után az állami gazda­ságban maradt, az állattenyésztésben. Fejt, sertéseket gondozott. Örökké azon munkálkodott, hogy a családja semmiből se szenvedjen hiányt. Sőt még az unokákra is gondolt: ha neki és a feleségének nem jutott gyermek­szoba, zuhanyos melegvizes fürdő, já­ték és ruha, legyen az unokáknak, ne maradjanak el másoktól. Kozár bácsi már a hét X-en túl volt, amikor nyugdíjba ment. Több mint százezer koronát takarítottak meg, tették azt rendszeresen a bankba. Az öregek a keresetből éltek, a nyugdíj­­járadékot meg a bankba vitték. Ügy gondolták: az a gyermek örökli majd a megtakarított pénzt, amelyik majd gondjukat viseli, ha rászorulnak, mint gyámoltalan öregek. Mi történt valójában? Mivé vált a jól elképzelt szándék? A „milliomosok negyedében“ fel­épült egy többszintes családi ház, pompás berendezés is került belé. Természetesen a szülők megtakarított százezer koronáját is elnyelte a több­szintes ház építkezési költsége. A szülők boldogok voltak, hogy segít­hették fiukat, nem kell a majori la­kásban kuporogniuk —, mint nekik valaha. — Milyen szép volt az élet —* mondta a Kozár házaspár. — Fiunk, menyünk dolgozott, mi meg meleg étellel vártuk őket haza. A mosás, takarítás is a miénk volt, meg az udvar rendtartása. A közös háztartás, a közös vagyon (hiszen kisebb vagyont ér ma egy többszintes családi házi) boldoggá tette a családot, pláne az öregeket Csakhogy a városias jólétet, a nagy lábon élést is meg lehet únni. S az unja meg először, aki ehhez végképp nem volt szokva; akinek a szociális helyzete a fényűzést nem engedte meg. A hálátlanság és finomkodás férge munkálni kezdett: már a kö­szönés sem volt a fiú Ínyére, az idős ember megszokott tájszólásos beszéde még kevésbé. Már azt sem látta szí­vesen, ha reszketett az öregek keze. .4 Az is egyre tarthatatlanabbá vált, ha „hasonszőrű“ jött a házhoz vendég­ként, az öregeket nem lehetett hét lakatra elzárni. Még kínosabb volt, ha az öregeket be is kellett mutatni a vendégeknek. így hát aztán betelt a pohár: meg kellett tőlük — mármint az öregektől — szabadulni... Hát persze, hogy. ez esetben a )ó szülők, az „értetlenek“ nagyon is ér­tettek a csípős megjegyzésekből. Odébbálltak. Helyet adva a fiatalok nyugalmának, háborítatlanságának. A különc, az ötödik kerék szerepének betöltését végképp megelégelve. Az őszbeborult Kozár házaspár egyszoba­­konyhában meghúzódva — csupán a nyugdíjra támaszkodva —, magába roskadva éli örömtelen életét, meg­fosztva a magabiztosságtól — és a hamis illúzióktól pőrére vetkőztetve. O G О Lám, az ismert közmondás az ellen­kező tartalommal telítődött : Jótett helyébe jót NE VÄRJ ...! BÚKOR József, Szímő (Zemné) U Tér peremei. 34. Ékezettel betegség. 35. Alak. 37. Észak-Amerikai lakos y—j. 38. Zuhanok. 42. Vegyjele Pb. 44. Zamat. 45. Korszak. 46. Vágány. 48. Ajándékoz. 49. Cipészszerszám. 50. Gyermekköszöntés. 51. Nem egé­szen agg. Beküldendő a függőleges 1., 5. és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 46. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Örök időkre a Szovjetunióval, és soha más­képp! Kijev — Aeroflot — Bondarcsnk —■ Eizenstein ВАМ — Solohov Mihail. Könyvnyertesek: Balogh Erzsébet, Marcelháza (Marcelová), ifj. Zsilla Zoltánná, Szentkirály (Kráľ), Aleva László, Berzéte (Brzotín). FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első ré­sze, zárt betűk: s, a. 2. Hangszer. 3. .. bla. 4. A másik oldalra. 5. Az idé­zet 2. része. 6. Angol hosszmérték. 7. Oregon része. 8. Római ezeregy. 9. Az idézet 3. része, zárt betűk: n, a, a. 11. Gaz. 12. Ék! 14. Pohár néme­tül. 15. R. L. V. 17. Az aki tartozik. 18. Oxigénigényes. 19. Ámbár röv. 20. Afrikai főváros. 22. Hangszer. 26. Eu­rópai főváros. 29. Keszkenők. 30. Ál­lam Közel-Keleten. 32. Elemrész. 33. VÍZSZINTES: 1. Balkán nép. 5. Ma­gyar nagyközség. 10. Nem engedé­lyez. 11. Ékezettel nagyipari. 12. To­jás németül. 13. Férje. 14. Hívás. 15. Szarvasfajta. 16. Francia névelő. 17. Angol főnemes névelővel. 18. Vé­kony deszkadarab névelővel. 19. Adám tulajdona. 20. Nem sok. 21. Aludni sze­retne. 23. Tiszta németül. 24. Ház­őrző. 25. A galán­­tai autók jelzése. 26. A mélybe. 27. Elektromos töltésű atom. 28. Egy an­golul. 29. Kevert bokrok. 30. Jegyez. 31. Hangtalan sé­ta. 32. Alant 33. Trombitahang. 34. Ipari növény. 35. Akta. 36. Valaki­nek a lábnyomai. 38. Kedd közepe. 39. Károly János. 40. Erő betűi. 41. Maga. 42. Surran. 43. Ismeretlen név­jele. 44. Igevégződés. 35. Battéria. 47. A-val a végén romlás szlov. z—s. 49. Ütmenti mélyedés. 50. Ital alvilági nyelven. 52. Kevert idő. 53. Hacsatur­­jan szovjet zeneszerző személyneve. 54. Tűznyelv.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents