Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-01 / 48. szám

1979. december 1. SZABAD FÖLDMŰVES ANKÉT! — ANKÉT! ANKÉT! — ANKÉT! ANKÉT! —ANKÉT! А |йп útmutatása nyomán... Udvardon (Dvory nad žitavou) 1948- ban létesült a gép­­szövetkezet Šuman József Javaslatára. A mindössze két traktor a kis- és középparasztok földjeit művelte. Lényeges fordulat a kővetkező év má­jusában jött létre, amikor a CSKP IX. kongresszusa irányt szabott a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséhez, a szövetke­zeti gazdálkodásra való áttéréshez. A már említett, valamint Ondrášek Péter és Hanzlík János sokat fára­doztak a szövetkezet megalakításán. Az efsz-előkészítő bizottsága 1949. jú­nius 15-én alakul, Hanzlík elvtárssal az elnöki tisztségben. Az SZLKP falusi szervezete és a hnb már az elején arra törekedett, hogy III. típusú szövetkezet alakul­jon; erre 1950. június 9-én sor is ke­rült. Az elhanyagolt községi legelő­ket, a megműveletlen egyházi és köz­­bírtokossági földeket felszántották. A szövetkezet első elnöke ,az efsz-előké­­szítő bizottság volt elnöke, Hanzlík elvtárs lett. A közös állatállományt 120 ló, 70 szarvasmarha (ebből csupán 9 tehén) képezte. Közös gazdasági épületek híján, az állatállományt tizennyolc he­lyen tartották. Ez a szükségmegoldás igen megnehezítette az állatállomány lelkiismeretes gondozását, s főleg ta­karmányellátását, takarmányozását. A növénytermesztés is nagyon kezdetle­ges volt: mindenféle növényt termesz­tettek. Később javult a helyzet: az állam hitelt nyújtott gazdasági épüle­tek építéséhez; s az akkor már létező Érsekújvárt (Nové Zámky) Gépállo­­hiás gépei segítették a földművelést; jobb agrotechnikával, talajjavítással fokozatosan megteremtették a hektár­hozamok emelésének előfeltételeit. Az Intenzív zöldség-, virág- és szőlőter­mesztés is megkezdődött. A fejlődés további szakasza a CSKP KB 1959. október 20-1 plénumülésének határozata alapján kezdődött, amikor a gépállomásokat felszámolták (pon­tosabban a traktorosbrigádokat), s a gépállomány a szövetkezetek birtoká­ba jutott. Ilymódon az udvárdi szövet­kezet műszaki- és káderellátottsága lényegesen javult (23 traktoros, 1 gép­javító és 1 gépesítő). Sor került nagy befogadóképessé­gű Istállók és egy gabonatároló stb. építésére, ami ugyancsak könnyített az állattenyésztés, valamint a növényter­mesztés helyzetén. Ezt még segítette Mafašnvský Józsefnek, a Bajcsi IBajč) Állami Gazdaság igazgatójának szak­­tanácsadása is. Később a szövetkezet elnöki tisztségét Műk József töltötte be. Az 1960-as években újabb fejlődés vehette kezdetét, amikor a növény­­termesztésben, az állattenyésztésben, a gépesítésben, valamint a kemizálás területén fokozottabb mértékben ér­vényesültek a haladó módszerek, a tudományos ismeretek, s ezáltal ja­vultak a gazdasági eredmények is. Mind nagyobb teret hódítottak a bő hozamú gabonafajták, a nagy hasz­­nosságú tenyészegyedek az állatte­nyésztésben. Tökéletesedett a munka­­szervezés, gyarapodott a tagok szak­mai-politikai ismerete, javult a terv- és munkafegyelem. Az akkori efsz­­elnök, majd az őt követő Blišťan Já­nos is huzamosabb betegeskedése miatt kénytelen volt lemondani, s az elnöki tisztséget Daniš Pál vette át, aki jelenleg Is a közös mezőgazdasági nagyüzem, az AURORA elnöke. A szövetkezet első főiskolai képzett­ségű szakembere, Pekarik József piér­­nök, 1960-tól az efsz főállattenyésztő­je, vagy ha úgy tetszik, az állatte­nyésztési fő-szakágazatvezető. Neki, valamint Németh Istvánnak (távúton szerezte meg a mérnöki oklevelet, s főüzemgazdász), Istenes Andrásnak (növénytermesztési fő-szakágazatveze­­tő), Mház Alajos mérnöknek (főgépe­sítő) kimagasló érdemeik vannak a mezőgazdasági termelés ipari szintre emelésében. A szövetkezet 1971 december utolsó napján „frigyre lépett“ a Baromiak! (Baranovo) Efsz-szel, s ekkor vette fel az AURORA nevet. Ilymódon még tovább gyarapodott a taglétszám, a földalap. S méglnkább a termelés ha­tékonyabbá, jövedelmezőbbé tétele a fő szempont. Újra előtérbe került a vizenyős területek lecsapolása, a talaj termőbbé tétele, a műtrágya és az is­tállótrágya szakszerű felhasználása, a jó minőségű vetőmag és a legkorsze­rűbb, nagy teljesítményű gépek, szál­lítóeszközök beszerzése, a betakarí­tási veszteség lehető legkisebbre csökkentése. S nem utolsó sorban az öntözéses növénytermesztés (a régi kavicsbánya vize jól hasznosul), 250 hektárnvi területet öntöznek, elsősor­ban a zöldségféléket, s kisebb mér­tékben a takarmánynövényeket. A kö­zeljövőben már félezer, s távlatilag ezer hektárnyi terület öntözésére ren­dezkednek be, teremtik meg hozzá az előfeltételeket. A szövetkezet a szakszerű és tudo­mányos tápanyagellátás szempontjá­ból szorosan együttműködik a brati­­slavai Talajjavitási Kutatóintézettel. A tudományos ismeretek gyakorlati felhasználása hatékonyan segíti az eredményesebb, s jövedelmezőbb nö­vénytermesztést. Ugyanez elmondható a trnavai Kukoricatermesztési Kutató­intézettel való szoros együttműködés eredményességéről is. Az állattenyésztésben a szarvasmar­ha- és a sertéstenyésztésre fordítják a legfőbb figyelmet. Felszámolták a kis tejhozamú tehénállományt, s 1970- ben a tejtermelés lényeges fokozása, a haszonérték-növelés került előtérbe, mégpedig az alföldi fekete-tarka te­hénfajta keresztezésével. Az idén már elérik a 3800 literes fejési hozamszin­tet, ami igen nagy előrelépés (1967- ben még csak 2100 litert fejtek tehe­nenként!). _ Az 1976-ban felépült ötezer férőhe­lyes sertéstelepen évente 100 vagon húst állítanak elő (a szövetkezet a já­rás egyik legnagyobb sertéstenyésztő­je). Minden jel arra mutat, hogy rö­vid időn belül 1800—2000 tonna ser­téshúst lesznek képesek évente elő­állítani. Megvalósult az az elképzelés is, hogy a szarvasmarhatenyésztés to­vábbfejlődjék: határidő előtt, 1978 november elején elkészült az 1200 férőhelyes, korszerű tehenészeti komplexum, melynek a SZISZ KB volt a védnöke. Érdemes megjegyezni, hogy az AU­RORA szövetkezet, amelynek taglét­száma 888 fő, közülük kilencvenen rendelkeznek mezőgazdasági fő-, illet­ve középiskolai képzettséggel, százöt­­venöten pedig alapfokú mezőgazda­­sági szakképzettséggel. Ezen kívül a szövetkezeti munkaiskola is évről év­re működik, ezen kívül a Haladó ta­pasztalatok iskolája előadásait is nagy érdeklődés, gazdag vita kiséri, illetve követi. Ugyancsak kellő fi­gyelmet fordítanak a dolgozók esz­mei-politikai nevelésére az alap- és középfokú pártoktatás keretében. A közös gazdaság legodaadóbb, élenjáró, közel-félszáz dolgozóját leg­felsőbb szerveink magas állami és mi­niszteri (szakágazati) kitüntetésben részesítették — erkölcsileg és társa­dalmilag is elismerve a közösség ér­dekében végzett áldozatkész munkás­ságukat. Az udvardl szövetkezet a 30 éves működése során mindenkor szem előtt tartotta a CSKP KP és az SZLKP KB, valamint a többi párt- és állami szervek határozatait, a társadalom érdekeit, következtésen teljesít­ve az ebből eredő fel­adatait. Ezt teszi most is; a XV. pártkong­resszus határozata szellemében mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy a lehető legeredményesebben hozzájáruljon a célul tűzött élelmiszer-önel­látáshoz. A lakosok önzetlensége, áldozatkészsége A legnagyobb érték Az ötezer férőhelyes, korszerű sertéstelep. PhDr. Hofer Érsekújvár (Nové Zámky) Lajos, Waskos krónikát tesz elém Csáji w István, a csécsi (Ceőejovce) Győzelmes Február Efsz egyik alapí­tótagja, a jelenlegi efsz-elnök. — Lapozgass csak bele, Sanyikám! Ebben minden lényegesebb esemény, adat megtalálható a szövetkezet ala­kításától napjainkig — biztatott. Hát érdemes belelapozgatni! No meg be­járni a határt, s elbeszélgetni az em­berekkel. Ha manapság az ember felkeresi a Rozínl- vagy a Harangozól-dülőt, eljut Makrancíg (Mokrance), Szesztáig, s a Kanyapta patakig, egészen más kép tárul eléje, mint 30 évvel ezelőtt: ipari jellegű mezőgazdasági termelés folyik itt. A mostanit megelőzően ez év feb­ruárjában jártam Csécsen, a zárszám­adó közgyűlésen. Már akkor megálla­píthattam, a szövetkezet krónikájának mottója máslthatatlanul tükrözi azo­kat a lépéseket, amelyeket 1949. au­gusztus 15-től — harminc év alatt — megtett a közös gazdaság. Igen, három évtizeddel ezelőtt 23 zsellér és szegényparaszt — köztük 16 kommunista — megalakította az akkori szepsi (Moldava nad Bodvou) járés első szövetkezetét, 822 hektár mezőgazdasági területen. Ez a terü­let két év múltával 1663 hektárra bő­vült, vagyis a szövetkezet egészközsé­givé vált, az élen Pelegrin Elek el­nökkel. A kezdet bizony nagyon nehéz volt: a hozamátlag igen alacsony volt sze mesékből, s a tejtermeléssel sem di­Ésszel, szorgalommal Szocialista rendszerünkben a társa­dalmi munka legnagyobb értékét az az önzetlenség adja, amellyel honpol­gáraink a közvetlen környezetüket, lakóhelyüket szépítik, s egyben a Nemzeti Front választási programter­vének valóra váltásához járulnak hozzá. Bármerre is járunk s tekintünk szét a losonci (Lučenec) járásban, szinte mindenütt azt az újkeletű, errefelé divatos közmondás — Ki faluját sze­reti, jó munkával építi! — gyakorlati kézjegyeit látjuk. Az SZNF 35. és a NOFSZ 62. évfordulója tiszteletére vállalt sokezer egyéni és kollektív hazafias kötelezettség ezt a gyors ütemű fejlődést csak tovább ösztönöz­te, segítette. Erről tanúskodik külön­ben a 6. ötéves tervidőszakra elő­irányzott mintegy 120 millió korona értékű terv a „Z“ akciót illetően, melyből már 100 milliós érték valóra vált. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lendület továbbfolytatásával megte­remtődtek az előfeltételei a meghatá­rozóit „Z“ akciós tervek határidő előtti teljesítéséhez, illetve túlteljesí­téséhez. Az áldozatvállalás, a lelkesedés, az igyekezet jelenleg is töretlen a járás­ban. Ennek szemléltetésére álljon itt néhány, a teljesség igénye nélkül ki­ragadott tény: # MALINEC községben például az SZNF 35. évfordulója tiszteletére, a választási program keretében kitűzött célok — faluszépítés, művelődési ház és sportpálya-építés stb. — valóra váltása érdekében a lakosság jóval több mint hárommillió korona értékű szocialista munkafelajánlást tett, amit a „Z“ akció keretében időarányosan teljesítenek: eddig már mintegy két­millió korona értékű munkát végez­tek el. # SÍDEN az óvoda, az iskola, az élelmiszerüzlet és a kultúrház felépí­tését követően a falu sportéletének fejlesztése érdekében sportközpont építését kezdték el, négymillió korona költségráfordítással. # FÜ LEK PÜSPÖKIBEN (Fifakovské Biskupice), Sőregen (Surice) és Ter­­beléden (Terbelovce) a „Z“ akció ke­retében új, korszerű kultúrház épül. Viszont Zlatnán másfélmillió korona költséggel új, négytantermes iskola épült. A községszápitésben, s község­­fejlesztésben az ógácsi lakosok sem maradtak el a járás más települései­től. Az idén egyebek között, megjaví­tották a járdákat, elvezették a fölös talajvizet, s emlékművet építettek az SZNF hőseinek tiszteletére, továbbá új iskolát építenek 35 tanuló számá­ra, másfélmillió korona költségráfor­dítással. # DOBROČON az óvodaépítés, csa­tornázás és a járdák betonozása mel­lett szintén több száz óra társadalmi munkát végeztek az elmúlt hónapok­ban a falu lakosai, amiért a hnb nyil­vános dicséretben részesítette a leg­áldozatkészebb, lelkes honpolgárokat. О TAMÁSIBAN (Tomašovce) gyara­pították az óvodai férőhelyek szá­mát, tűzoltószertárat, borbélymühelyt, szennyesruha-begyűjtőhelyet létesítet­tek, vendéglővel is ellátott, új bevá­sárló központot építettek, valamint több száz fa, díszcserje ültetésével gyarapították a zöldövezeteket; fel­újítják a kultúrházat, rendbeteszik a buszvárő-helyeket, s újabb tűzoltó­szertár építéséhez is hozzákezdenek. • RAPPON (Rapovce) a községfej­lesztésbe és szépítésbe az öt falut —1 Mulyad, Pilis, Lipovany, Mucsin és Rapp — egyesítő JÖVÖ Efsz is példa­mutatóan bekapcsolódott, segít a tár­sadalmi munkán kívül anyagiakkal is a kultúra és a sportélet fellendítésé­ben: klubhelyiség és munkásszálló lé­tesül. S így folytahatnám a példák soro­lását, amelyek mindazt tükröznék, hogy falvaink képe ebben a járásban is alapvetően megváltozott. Már szinte minden ház előtt zöldsáv húzódik, villának beillő új családi házak épül­tek az utóbbi években, az ablakok és kiskertek távasszal-nyáron virágosak, a közutak, járdák portalanítottak, aszfaltozottak, még a legrövidebb ut­cákban is. Az otthonok többségében egészsé­ges ivóvíz található, valamint fürdő­szoba, személyautó. A közvilágítás is aránylag jó, korszerűsített. Az új hnb- és szövetkezeti irodaházakat, művelődési otthonokat, óvodákat, üz­leteket, orvosi rendelőket, iskolákat mindenütt parkok, díszcserjék, zöld­övezetek ölelik, s nyáridőben virágok díszlenek, pompáznak. Mindezek szembetűnő jelei falvaink szüntelen gazdagodásának, a CSKP XV. kongresszusa határozatából eredő ezirányú feladatok valóra váltásának, s annak az önzetlen szorgalomnak, áldozatvállalásnak, amivel a lakosság a „Z“ akció keretében — és azon kí­vül — a választási programoknak megfelelően csinosítja, jobbítja (és úgy lenne jó, ha kellően védelmezné is!) közvetlen környezetét. Szerény véleményem: nemcsak el­vétve, egy-egy faluban, hanem minde­nütt nagyobb megbecsülésben és er­kölcsi-társadalmi elismerésben kellene részesíteni a legjobb, a legönzetle­nebb társadalmi munkásokat, s mun­kaközösségeket, a különféle tömeg- és társadalmi szervezeteket — leg­alább évente egyszer, így az év végi ünnepek előtt. Hiszen igazán megér­demelnék! Ez újabb lendületet, ser­kentő erőt jelentene a közjó lelkes, hű pártfogóinak, értékteremtőinek. S azokat is gondolkozásra, bekapcso­lódásra késztethetné, akik eddig távol maradtak, kivonva magukat az egész község lakosainak érdekeit szolgáló kötelességteljesítés alól. (kanizsai csekedhettek, a hústermelés sem érte el a tíz vagonnyit évente... Elmond­ható: a 30 év alatt a fejlődés olyan magas fokát érték el, amelyről ál­modni sem mertek. Ma a szövetkezet 3150 hektáros (2700 hektár a szántó), tavaly már közel 1,8 millió liter tejet termeltek a 650 tehéntől. A Dienes­­házaspár tavaly 3600 literes fejési át­lagot őrt el — 32 tehén van a gond­jaikra bízva. Az ő fejőcsbportjuk Pe­legrin Mihály vezetésével versenyez a megtisztelő szocialista brigád címért. Harminc évvel ezelőtt e szövetkezet őse, vagyis a gépszövetkezet mind­össze két Zetor—25-ös traktorral ren­delkezett. Jelenleg a szövetkezet össz­vagyonának értéke meghaladja a 160 millió koronát. Míg a szövetkezeti tagok évi kere­seti átlaga 1960-ban 17 ezer korona volt, most ez 40—45 ezer koronát tesz ki, vagyis közel a háromszorosa. De nem ritkaság az évi ötvenezer korona sem. A négyszáz dolgozóinak az 5. ötéves tervidőszakban például négy venmillió koronát fizettek ki munka­díj címén. A 6. ötéves tervidőszakra mintegy tízmillióval lesz több a bér­­fejlesztési terve — vagyis ötvenmillió korona körül lesz. Ez mintegy 20 szá­zalékos bértöbbletnek felel meg. Mindez meglátszik Csécs megujho­­dott arculatán: a lakások korszerűsít­ve, vagy teljesen új házsorok, utcák láthatók. Míg 30 évvel ezelőtt csupán egy motorkerépárt tartottak nyilván a községben, ma már minden második, harmadik udvarban személygépkocsi látható (a legkülönbözőbb márkájú). Természetesen, az anyagi jólétnek meg is teremtették az alapját: a Hó­lyagos, a Zálogos és a Kiskas dűlőket (amelyek mocsaras rétek, legelők vol­tak) lecsapolták, s talajjavítást vé­geztek. Ezek a területek ma a szö­vetkezet legbőtermőbb táblái közé sorolhatók. Erre igen nagy szükség volt, hiszen a szövetkezet 2400 hek­tárnyi területen gabonát és kukoricát termeszthet. A szemestermény évente eléri a 700 vagont. Ezen kívül ter­mesztenek a Győzelmes Február szö­vetkezetben még évente 35 vagon szőlőt, 15 vagon gyümölcsöt, s az előbb említett mennyiségben tejet, húst. Az olajosrepcének is egyik leg­nagyobb termesztői a járásban. A dolgozókról való gondoskodás elég széleskörű. Nagyon is előtérbe került a lakásprobléma megoldása: A 120 férőhelyes új óvoda, amely közős erűvel épült. eddig 26 szövetkezeti lakással rendel­keznek, a jövő évben ez 18 lakásegy­séggel gyarapodik. A munkaerők Ilyen méretű állandósításához a szövetkezet egymillió koronával járult hozzá. Jó érzés arról is hírt adni, hogy a hnb és az efsz között igen jó a köl­csönös megértés és az együttműködés. Ennek eredménye például, hogy Sző­lőskén kiszélesíthették a hangszóró­hálózatot, járdákat építhettek, porta­­lanithatták 4 kilométernyi szakaszon a helyi közutakat. Megkezdődött a pa­takszabályozás, készül a községi víz- és gázvezetékhálózat... Ezért a köz­ségfejlesztési példás igyekezetért — a járásban elsőként — dicsérő elisme­résben és pénzjutalomban részesültek — a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya által. Rövidesen — valószínű, még a nem­zetközi gyermekév keretében — átad­ják rendeltetésének a 120 férőhelyes új óvodát, valamint a 20 férőhelyes bölcsődét. Ennek a nagyszerű gyer­mekintézménynek a létesítéséhez a szövetkezet is jelentős mértékben hozzájárult — anyagiakkal, szakem­berekkel, munkaerőkkel, szállítóesz­közökkel. Am nemcsak az anyagi jólétről be­szélhetünk; az emberek ma már egyre több figyelmet fordítanak szellemi felemelkedésükre, szélesítik látókörü­ket, szakmailag és politikailag rend­szeresen gyarapítják tudásukat, kultu­­rális igényeik kielégítéséről is kellő­képpen gondoskodik a szövetkezet. IVÄN SÁNDOR, Kassa (Košice)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents