Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-24 / 47. szám
1979. november 24. SZABAD FÖLDMŰVES .11 A lakásgondok megoldását szorgalmazzák A dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) Járási Lakásépítő Szövetkezet küldötteinek november elején megtartott közgyűlése napirendjén, a szövetkezet tevékenységét elemző elnökségi beszámoló mellett, a lakásépítő szövetkezetek megalakulásának 20. évfordulójáról való megemlékezés is fő pontként szerepelt. Az ünnepi beszámoló kiemelte: szocialista hazánk minden feltételt megteremtett ahhoz, hogy a szövetkezeti •akásépítési forma a legmesszebbmenően hozzájáruljon a lakáshiány okozta gondok enyhítéséhez, illetve a lakáskérdés égető problémájának mielőbbi sikeres megoldásához. Mindez elsősorban azért történt, mert tudatosítottuk, hogy a lakáskérdés kedvező megoldása döntően kihat a munkaerők állandósítására és népünk életszínvonalának fejlődésére. A CSKP XI. kongresszusa Irányelveinek szem előtt tartásával és határozatainak teljesítésére törekedve, Csehszlovákiában 1959-ben alapoztuk meg a lakásépítés szövetkezeti formáját, melynek az volt a fő küldetése, hogy a lakosság széles körű bekapcsolásával, kezdeményező készségének fejlesztésével és az építkezésben való személyes részvételének és érdekeltségének elmélyítésével rövid idő alatt fellendítse a lakásépítés ütemét. A lakásépítés ezen új formája hazánk egyes vidékein Igen gyorsan meghonosodott. A kezdeményezést például az említett járásban is örömmel fogadták az emberek. Ennek bizonyítékául szolgál az a tény, hogy Dunaszerdahelyen már 1959 októberében, Somorján (Šamorín) és Nagymegyeren (Galovo) pedig a következő évben megalakult a lakásépítő szövetkezet. S persze további követőik is akadtak, mint például a járási építővállalat és a járási közegészségügyi intézet dolgozói, illetve Zlaté Klasy lakosai stb., akik saját lakásépítő szövetkezetét alakítottak. Ami pedig a legörvendetesebb, ezek a szövetkezetek nem csupán formálisan léteztek, hanem a megalakulást követően azonnal munkához is láttak. így aztán nem csoda, hogy e járásban már 1900-ban átadták az első szövetkezeti lakásegységeket a boldog tulajdonosoknak. Ma már bátran elmondhatjuk, hogy a járási lakásépítő szövetkezet beváltotta a hozzá fűzött reményeket; a közismert nehézségek ellenére sokat tett a lakáshiány okozta gondok enyhítéséért. A szövetkezeti lakásépítési forma létének két évtizede alatt öszszesen 3720 lakásegységet bocsátott a szövetkezet tagjainak rendelkezésére, s így a dunaszerdahelyí járás szövetkezeti lakásalapjának értéke megközelíti a 405 millió koronát. A szövetkezeti lakásépítés jelentőségének hangsúlyozása szempontjából fontosnak tartom megjegyezni, hogy a dunaszerdahelyi járásban a nevezett időszakban elkészült új lakások harminc százaléka éppen a szövetkezeti lakásépítés keretén belül épült fel. Ebben a járásban továbbra is nagy az érdeklődés a szövetkezeti lakásépítés iránt. Jelenleg közel másfélezer szövetkezeti tag iakáskérelmének kielégítését kell megoldani, de az előrejelzések azt mutatják, hogy az elkövetkező években egyre több lesz a szövetkezeti lakásépítés iránt érdeklődők száma, mégpedig nem csupán a városokban, hanem a nagyobb községekben is. — Sajnos — mondogatják a járási lakásépítő szövetkezet dolgozói —, a népszerűség növekedése nem csupán bíztató előjel, hogy a lakásépítés szövetkezeti formájának fejlesztésével kapcsolatos merész, de ugyanakkor valós elképzeléseink fokozatosan valóra válnak, hanem egyben azt is jelzi, hogy a jövőben még több gondunk-bajunk lesz. A vezetők ag-A dunaszerdahelyí járásban húsz év alatt háromezer hétszázhúsz szövetkezeti lakás készült Ы. Fotó: godalma érthető! Az építkezések körüli problémák még csak megoldhatók valahogy, viszont ezentúl már egyre inkább gondolni kell a régebbi, esetenként tíz-húsz éves lakások igényesebb karbantartására, javítására, esetleges korszerűsítésére vagy felújítására is. Mert — mint az a vitafelszólalásokban több ízben is elhangzott — az idő vasfoga megtette már a magáét! A szövetkezet dolgozói persze erre is gondoltak: a helyi karbantartó műhelyekben immár tizenhét „ezermester“ dolgozik, hogy minél kevesebb legyen a lakók bosszúsága. A jövőben jó}, felszerelt központi karbantartó részleg létesül, hogy színvonalasabbá váljék a lakóknak nyújtott szolgáltatás. Idejében gondoltak a nagyjavítások elvégzéséhez szükséges pénzalap megteremtésére is. Ezen az alapon ma már több mint kilenc millió koronát tartanak nyilván. Persze a gyors megoldást igénylő problémák tárháza ezzel még korántsem merült ki. A vitában felszólalók javasolták, hogy az illetékesek nagyobb körültekintéssel járjanak el az új lakások átvételekor, mert az utólag megállapított hibák kijavítása esetenként hónapokig elhúzódik, már amennyiben egyáltalán sor kerül a jogos panaszok orvoslására. Többen javasolták,-hogy a lakásépítő szövetkezet utólag végeztesse el a lakások ablakainak és ajtajainak bádoglemezes szigetelését, hiszen ezzel a lakások kifűtéséhez felhasznált energiának mintegy húsz százalékát megtakaríthatnák. Olyan javaslat is elhangzott, hogy amennyiben a takarékosságra törekvés elveinek érvényre juttatásával módosítani lehetne az érvényben levő előírásokat, célszerű lenne vízórákat felszerelni és bevezetni a vízfogyasztás iakásegységenkénti ellenőrzését. Mások azt kérték, hogy a nemzeti bizottságok nagyobb gondot fordítsanak a járulékos létesítmények építésére, a lakótelepek rendezésére, parkosítására, valamint a gyermekjátszóterek létesítésére, s egyben kijelentették, hogy ezen munkálatok mielőbbi elvégzését — társadalmi munkával — maguk a lakók is készek szorgalmazni. A tapasztalatok szerint a lakók szívesen bekapcsolódnak a környezet-szépítési munkába, viszont elkeseríti őket, ha a lakótelep másik végén dolgozó építővállalat tehergépkocsijai, pár méteres kerülő végett, keresztülgázolnak a parkosított területen, vagy a virágágy közepén lefordítanak négy-öt köb kavicsot. Mint a fentiekből is kitűnik, a közjó érdekében végzett húszévi munka mennyiségi és minőségi mutatóinak javításával a dunaszerdahelyí Járási Lakásépítő Szövetkezt is jelentősen hozzájárult az állami lakáspolitikából eredő politikai-társadalmi és gazdasági-szociális feladatok sikeres teljesítéséhez. Az új szervezési rendszer még kedvezőbb feltételeket teremtett a szövetkezeti lakásépítés fejlődéséhez. Bízunk benne, hogy a dunaszerdahelvi járásban is messzemenően kihasználják ezeket a feltételeket és a szövetkezeti lakásépítés társadalmi igényeknek megfelelő fejlesztésével továbbra is tevékenyen bekapcsolódnak a még mindig jelentős gondot okozó lakásprobléma megoldásába. 1Г Építünk, „építgetünk.. MEZŰGAZDASAGI ÉPÍTKEZÉSEK a GALÄNTAI (GALANTA) JÄRÄSBAN Mezőgazdaságunk üzemeink évről-évre újabb és újabb beruházásokkal gyarapítják a termelőeszközöket. A legnagyobb befektetéseket — a géppark állandó felújítása melletti— az állattenyésztési épületek felújítása, kiépítése jelenti. Hogy milyen sikerek, gondok övezik a galántai járáe mezőgazdasági építkezéseit, erre az alábbi írás keres választ. ■ A könnyű szerkezetű takarítanak meg. istállók kivitelezésével az építők pénzt, időt A szerző felvétele.-bor KÄDEK GABOR A fejlődő Szovjet-Moldávia A Szovjetunió délnyugati határán terül el a hányatott történelmű Szovjet-Moldávia. Alacsony dombság és síkság borítja. Előnyös feltételekkel rendelkezik a kertészethez, ez az oka, hogy az ország címerének egyik motívuma a szőlőfürt. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország nemzeti jövedelmének több mint a felét az ipar állítja elő, az élelmiszeripart is belevéve. Cukorgyárait évente 365 ezer tonna cukor, konzervgyárait évente egymilliárd doboz hagyja el, de újabban kifejlődött a hűtőberendezések, a kér tészeti gépek gyártása is. Erőteljesen fejlődik a cipőgyártás, a műbőrgyártás, a selyem- és textilipar. A több mint félezer nagy ipari üzem villanymotorokat, transzformá torokat elektromos és öntödei berendezéseket, traktorokat, mérőműszere két, háztartási gépeket és műszereket gyárt. Kisinyovnak, a fővárosnak közel félmillió lakosa van, de hat felsőoktatási intézménye, tudományos akadémiája, a műszer- és gépgyárak tucatjai fejlődő ipari várossá avatják. A köztársaság második legnagyobb városa Tyiraszpol, itt működik a Szovjetunió legnagyobb konzervgyára, és az egész köztársaság tanító- és tanárutánpótlásáról gondoskodó pedagógiai főiskola. Szovjet-Moldáviában ma minden 18 ezer lakosra tízszer annyi egyetemet végzett ember jut, mint Törökországban, és 2—3-szor több, mint Angliában, vagy a Német Szövetségi Köztársaságban. 1340-ben ezer orvos működött, ma hétezBrnégyszáz. A felnőtt lakosság 70 százaléka 1940-ben még analfabéta volt, ma pedig már nincs írástudatlan, és a 3,8 milliós lakosság egyharmada különböző oktatási intézményekben tanul. A Galántai Járást Mezőgazdasági Igazgatóság beruházási osztályának vezetője, Mészáros Vendel — gondterhelt ember. Nem csoda, hiszen a szakember számára, aki munkáját becsülettel akarja végezni, nem lehet közömbös, hogyan is gazdálkodik azokkal a milliókkal, melyek a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztését szolgálják. Hogy az építkezések vonalán melyek azok a főszempontok, amiket a beruházóknak figyelembe kell venniük, Mészáros elvtárs erről így beszelt: — A hatodik ötéves tervidőszakban fő feladatként a tehénistállők és hizlaldák kiépítését tűztük ki célul. Hiszen az egyre Igényesebb feladatokat a tej- és hústermelésben csakis úgy teljesíthetik a gazdaságok, ha szükséges termelőeszközökkel, főleg megfelelő istállókkal rendelkeznek. Egy-egy évben átlag negyvenötmillió koronát fordítunk az építkezésekre, s ezt az összeget igyekszünk jól elosztani. Tulajdonképpen az elosztáson múlik, melyik szövetkezetben mikor kerül sor bizonyos létesítmény felépítésére. — Nem érvényesülhet Itt néha a „demizsonpol ittka" ? — Nem érvényesülhet. Habár a múltban lehet, hogy előfordultak ilyen kísérletek, ma már ez ki van zárva. Ugyanis a szövetkezetnek és a jmí-nek a beruházásokról szóló javaslata több kézen átmegy, és a jóváhagyáshoz az illetékesek több körülményt vesznek figyelembe. — Milyen szempontokat? — Számos tényező figyelembe vételével — a szövetkezet meglevő istállóinak állapota, egy hektárra jutó állatállomány, a gazdaság termelési szerkezete stb. — kialakult egy fontossági sorrend, amely meghatározza az új létesítmények helyét, az építkezés határidejét. Természetesen az igények — mind a szövetkezetek, mind a mi részünkről — rendszerint nagyobbak a lehetőségeknél. Nekünk azonban szigorúan be kell tartani a tervezett keretet. Valamennyi építkezési munkálat előtt igényes feladat hárul -az építővállalatokra: a részletes költségvetések, tervek, a partnervállalatok és az építtetők együttműködési programjának kidolgozása, stb. Milyen gondokat rejtenek a felsorolt tények? ;— Sajnos, el kell mondanom, nagyon sok papír vész kárba, amíg némely építkezési munkálat megindul, a befejezésről nem is beszélve. Mint az építkezésekért felelős szervek egyikének, sok gondot okoznak nekünk a kivitelezők által rosszul elkészített közművesítés! tervek. Ismeretes: létezik egy alapterv, utána készül el — építész nyelven mondva — az akcióterv. Ha az alapterv felületes, kezdődik a „kálvária“. Ugyanis a partnervállalatok eszerint dolgozzák ki a saját terveiket, s ezek alapján létrejön a hiányos akcióterv. Késések, szállítási zavarok fordulnak elő, melyek sok vitát váltanak ki. A jmi illetékes dolgozóinak nagyon sok energiájába kerül a vállalatok között felmerülő pereskedések elsimítása, a kisebbnagyobb problémák intézése. A tervdokumentáció késése, hibás kivitelezése következtében jelenleg milyen építkezés átadási határideje „csúszik“? — Késnek például a vágfarkasdi (Vlűany) tehénístálló építésének előkészítő munkálatai, mert az egyes tervek nem hangolták kellőképpen össze. Természetesen nem minden építkezéssel kapcsolatban küzdünk a fent említett problémákkal. Például a Vágsellyén (Sala] épülő tehénfarm építése, melyet a galántai Agrostav épít, aránylag gyors ütemben halad. /vyyyvvvvyyvvvvs»iv Beszélgetésünk folyamán szó esett Arucsomagolás a szovhozközí konzervgyárban — Szovjet-Moldáviában. Fotó: N. Kovács István az Istállók berendezését szállító vállalatok, a különböző szolgáltatásokat nyújtó cégek együttműködéséről az építőkkel. Mészáros elvtárs kifejtette, hogy a nagy vállalatokkal való együttműködés során komolyabb problémák csak ritkán fordulnak elő. Persze itt Is vannak fennakadások. Az időtervet általában betartó Ágra Prelouő nemzeti vállalat például még mindig nem szállította le a szelőcei (Selice) szövetkezetben épülő Istálló gépberendezéseit. A farm az építők igyekezete ellenére sem készül el időre. Persze az említett berendezések felszerelését sokszor az építők is hátráltatják: a tíz-húszcentiméteres eltérések a tervrajztól — amit gyakran a betonozáskor vétenek az építők —i hónapokig késleltethetik az istállók átadását. A legnagyobb gondot rendszerint a kisebb szállításokat végző vállalatok okozzák. Mészáros elvtárs ezzel kapcsolatban egy „extrém“ példát említett. — Sopornyán (Šoporňa) felépíted tünk egy nagykapacitású pulykafarmot. A teljesen automatizált létesítmény elkészült, s mivel az egyik partnervállalat egy hónapos várakozási határidőre megígérte a Dieselagregát szállítását, a farm üzemeltetése megindult. Az áramfejlesztőt —■ a sok levelezés ellenére — még a mai napig sem küldték le. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a központi áramszolgáltatás „kiesése“ esetén tizennyolcezer pulyka fulladhat meg az épületben. Azt hiszem, az ilyen gépberendezéseket gyártó cégnek föltétlenül fontossági sorrend szerint kellene szállítani termékeit. — Melyek azok a komolyabb mezőgazdasági építkezések, amik jelenleg a járás területén folynak? — A beruházások között — amit szükségesnek tartok felsorolni — vannak korszerűsítésre váró épületek is, melyek népgazdaságilag fontosak, hiszen jóval kevesebb beruházási emésztenek fel, mint az új épületek, — Az egyik legnagyobb beruházásunk a nagyfödémesi (Veiké Oíany) szövetkezet tehénístállóinak felújítása és kibővítése, ami 798 tehén elhelyezését teszi lehetővé. A Veľký Grob-i szövetkezetben épülő tehénistálló felújítása tavaly kezdődött el, ahol tizennyolcmillió korona befektetéssel hétszázhúsz férőhelyes istálló készül. Mivel 448 férőhelyet az új beruházás, 314 férőhelyet pedig felújítás révén nyernek, nagyon gazdaságos építkezésről van sző. — Hol épülnek a legnagyobb beruházásokat igénylő istállók? — Az ilyen építkezéseink közé a vágseüyei (Sala) 1012 férőhelyes tehénistálló tartozik, amelynek felépítése harminchárommillió koronás beruházást igényel. A terv szerint a múlt évben nyolcmillió korona beruházást terveztünk, de ezt az összeget — bizonyos gondok miatt — nem merítettük ki. Tehénistállőt épít a Galántai Állami Gazdaság is. Ezt a 820 férőhelyes, huszonötmillió korona befektetéssel épülő objektumot 1980-ra kellene a kivitelezőknek átadniuk. A galántai Agrostav eddig jól teljesíti tervfeladatát, reméljük az istálló — a szokásostól eltérően — időre elkészül. Bár a mezőgazdasági építkezések területén is sok még a kisebb-nagyobb probléma, ennek ellenére leszögezhető: az utóbbi években ezen a területen is olyan eredmények születtek, melyek népgazdaságunk sikerei közé sorolhatók. Ezt a véleményt hadd támassza alá a következő kimutatás: Míg a galántai járásban az ötödik ötéves tervidőszakban 1193, addig g hatodik ötéves tervidőszakban már 3109 férőhellyel bővítették a tehénistállők kapacitását. KALITA GABOR
