Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-24 / 47. szám

Növényvédő szerekről kertbarátoknak DITHANE M—45 Hatóanyag: 80 % mancozeb. Figyelmeztetés: Gyakorlatilag nem mérgező! A méllek szá­mára ártalmatlan! A készítmény esetleges lenyelése, belélegzése és a bőr felületével való érint­kezése ártalmas! A szert olyan helyen tároljuk, ahol a gyerme­kek nem férhetnek hozzál Át­nedvesedéskor az öngyulladás veszélye is fennáll! Csakis a használati utasítás szerint al­kalmazzuk! Használatánál ü­­gyeljünk arra, hogy a permet ne érje a szomszéd növényze­tét! A szer felhasználása után a csomagolóanyagot azonnal semmisítsük meg! Felhasználás: A borítón talál­ható használati utasítás szerint az alma- és a körtefa varaso­­dása ellen 7,5—10 liter vízre számítva keli egy csomagot adagolni. Ez 0,2—0,26 °/o-os tö­ménységű oldatnak felel meg. Az élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idő 21 nap. A sárga- és az őszibarack, valamint a cseresznye és a meggy esetében a monília, a gnomóniás levélfoltosság és a cilindrospóriumos betegség el­len szintén 7,5—10 liter vízre számítva kell egy csomagot adagolni, ami 0,2—0,26 %-os oldatnak felel meg. Az élelme­zés-egészségügyi várakozási idő huszonegy nap. Szőlőre az orbánc és a pero­­noszpóra ellen szintén 7,5—10 liter vízre számítva kell egy csomagot adagolni. Ez ugyan­csak 0,2—0,26 %-os töménységű oldatot jelent. Az élelmezés­egészségügyi várakozási idő 21 nap. Szamócában (a hónapos faj­tákon kívül) a gomba eredetű levélfoltosság ellen tíz liter víz­re számítva kell egy csomagot adagolni. Ez 0,2 %-os oldatnak felel meg. Mivel a permetanya­­got azonnal a gyümölcs beta­karítása után ajánlatos hasz­nálni, élelmezés-egészségügyi várakozási idővel nem kell szá­molni. Ribiszkére az antraknózis el­len 7,5 liter vízre számítva kell egy csomagot adagolni. Ez 0,26 %-os oldatnak felel meg. Az élelmezés-egészségügyi várako­zási idő 21 nap. Vörös- és póréhagyma eseté­ben a peronoszpóra ellen tíz liter vízre számítva két csoma­got kell adagolni, ami 0,4 %-os tömépységű oldatnak felel meg. Az élelmezés-egészségügyi vára­kozási idő 14 nap. Hagymánál a nedvesítő adagolása szüksé­ges! A paradicsomnak a fitoftóra, a szeptóriás levélfoltosság és a feketefoltosság elleni permete­zéséhez tíz liter vízre számítva kell egy csomagot adagolni, ami 0,2 %-os oldatnak felel meg. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 21 nap. Burgonyára a fitoftóra és az alternáriás levélfoltosság ellen tíz liter vízre számítva kell két csomagot adagolni. Ez 0,4 szá­zalékos töménységű oldatnak felel meg. Az élelmezés-egész­ségügyi várakozási idő 7 nap. A kardvirág és a tulipán ese­tében a gombabetegségek ellen 7,5 liter vízre számítva kell egy csomagot adagolni, ami 0,26 %-os oldatnak felel meg. Itt és a további három esetben nem kell élelmezés-egészség­ügyi várakozási idővel számol­ni. A dísznövények esetében a levélfoltosság ellen tíz liter vízre számítva kell egy csoma­got adagolni. Ez 0,2 %-os ol­datnak felel meg. Rózsára a csillagpenészese­­dés ellen 7,5 liter vízre számít­va kell egy csomagot adagolni, ami 0,26 %-os töménységű ol­datnak felel meg'. Szegfűre rozsda ellen tíz li­ter vízre számítva kell egy cso­magot adagolni, ami 0,2 %-os oldatnak felel meg. A Perozin 75 В és a Fundazol 50 WP készítményeket —• kis csomagolásban — a Dithane M-45 követte. (A szerző felvétele) Ez a készítmény az említet­teken kívül még felhasználható zellerre a szeptóriás levélfol­tosság, paprikára a fenésedés, majoránnára az alternáriás le­vél-, szár- és termésfoltosság, mákra a peronoszpóra és a Helminthosporium, tárkonyra a rozsda ellen és a babvetőmag csávázására. Ez utóbbi esetben a Dithane M-45 és a Fundazol 5Ô WP kombinációját (1—1 grammm/kg] célszerű alkal­mazni. Megjegyzés: Az előírt szer­mennyiséget először kevés víz­ben kásaszerűen oldjuk fel és jól keverjük el, majd csak ezt követően adagoljuk a szükséges vízmennyiséghez! Munkavédelmi előírások, vé­dőeszközök: A Dithane M-45 használatakor a munkaegész­ségügyi várakozási idő 3 nap. A permetlé előkészítésekor nö­vényvédelmi munkaruhát, védő­kalapot, gumikesztyűt, por el­len védő szemüveget és kolloid­­szűrős légzésvédőt, kijuttatása­kor pedig növényvédelmi mun­karuhát és védőkalapot ajánla­tos használni. Munka közben ne étkezzünk, ne dohányoz­zunk, szeszes italt se fogyasz­­sunk! A permetezés befejezése után meleg vízzel és szappan­nal alaposan mosakodjunk meg! Gyártó vállalat: Rohm and Haas, GmbH, Ausztria. A készítmény súlya: 20 gramm. Kiskereskedelmi ár: 2 korona 60 fillér. Csomagolja: A Bratislavai CHEMIKA Kereskedelmi Vállalat handlovái központja. fblm) 4 • N A kisállattenyésztésnek ha­zánkban már régóta hagyomá­nyai vannak. Ez a kedvtelés ugyanis nemcsak aktív pihenést jelent, hanem hasznot is a nép­gazdaságnak. A gyógyszeripar különböző készítményeivel nagy mértékben hozzájárul a te­nyésztői munka megkönnyítésé­hez, a kisállattenyésztés sike­reinek eléréséhez. A hazai pia­con szinte évente jelennek meg áj gyógyszerek, készítmények, melyekre a magas gyógykeze­lési hatásfok, a célnak megfe­lelő csomagolás és a gyógysze­rek kellő alakja, változata a jellemző. Ezt a cikket a kisállatte­nyésztőknek, állatbarátoknak szántam. Megírásánál az a ve­zérgondolat kísért, hogy átfogó képet adjak a már ismert és jól bevált, valamint az új ké­­szítméányekről, gyógyszerekről és felhasználásuk módjáról. A leírt készítmények többsége olyan, hogy beszerzésükhöz nincs szükség állatorvosi elő­írásra, receptre. írásom azon­ban a csakis állatorvosi re­ceptre kiadott készítményekkel is foglalkozik. Pozitívumként emelhető ki, hogy a gyógyszer­­ipar — amely elsősorban a gaz­dasági állatok eredményes te­nyésztéséhez szükséges készít­mények, gyógyszerek gyártásá­ra fordítja a legnagyobb figyel­met — a kisállattenyésztőkről sem feledkezik meg. A gyógyszerek felhasználásá­nak, alkalmazásának többféle módja van. Közismert, hogy vannak olyan készítmények, amelyek belső, szervezeten be­lüli alkalmazásra és vannak olyanok is, amelyek külső, felü­leti alkalmazásra hivatottak. A gyártó vállalatok e céloknak megfelelően csomagolják a készítményeket, gyógyszereket. Gyakran olyan eset is előfor­dul, hogy ugyanazon készít­ményt többféle módon, alakban lehet felhasználni. Például a Chronicin injekció, tablet­ta, kenőes, fülcseppek és spray formájában is megvásárolható. A gyógyszerek formáit a fejlő­dés során a korszerű gyógyke­zelés feltételeihez mérten ala­­‘ kították ki. Míg régebben a tea, a por, a különböző főzetek és a ke­nőcs forma volt a legelterjed­tebb, addig manapság a por alakú készítmények, tabletták vagy cukorréteggel bevont or­vosságpirulák, a tea és főzetek hatóanyagai injekció, a külön­féle kenőcsök pedig szóró­­vágy porlasztócsomagolás for­májában kerülnek a tenyésztők­höz. Itt azonban meg kell je­gyezni, hogy néhány régi, de jól bevált forma még a nagy műszaki fejlődés ellenére is megőrizte jelentőségét, hatásfo­kát. Ma a legkorszerűbb formá­nak a szóró- úgy porlasztó­csomagolásban forgalomba ho­zott, úgynevezett „spray“ or­vosi készítményeket tekinthet­jük. Ezek előnyét elsősorban az egyszerű és biztonságos szállításban, a gyors és kéznél levő felhasználásban, a magas gyógykezelési hatásfok elérésé­ben, a nehezen hozzáférhető helyek, sebek könnyű kezelé­sében és az esztétikai csoma­golásban kell látnunk. Ma már elmondhatjuk, hogy az ilyen készítmények nagy népszerű­ségnek örvendenek mind az ál­latorvosok, mind pedig a te­nyésztők körében. Az állattenyésztésben azok a készítmények és gyógyszerek használhatók,- amelyeken zöld pírnke van a következő felirat­tal: „Csakis állatok részére“.­­Ha a készítmény ezen kívül fe­kete csíkkal van megjelölve, akkor mérget tartalmaz, ha kék csík található rajta, akkor ká­bítószert tartalmaz. Mindemel­lett még más feliratokat is ta­lálhatunk a címkén, mint pél­dául: „Használat előtt felrázni“, „Használati utasítás“ stb. (Folytatjuk) Tôheniadäs a ziildsegiiajtatasban A zárt termesztőberendezések a kórokozó gombák számára is kedvező élet- és fertőzési kö­rülményeket nyújtanak. A gya­kori öntözések nyomán kiala­kuló nagy talajnedvesség és páratartalom, a különböző mun­kálatok során okozott növény­sérülések pedig a járványok kialakulásának feltételeit te­remtik meg. A tőhervadás megbetegedése­ket okozó gombafajok fertőző képletei a több éves hajtatás során olyan mértékben elsza porodhatnak a talajban, hogy kétségessé tehetik a termesz tést. A tenyészidő előrehaladté val a növényállomány a fertő­zés nyomán nagyon kiritkul. A tőhervadásos betegségek elleni védelem — kórokozók sokfélesége folytán — ma a hajtatás legnagyobb gondjai kö­zé tartozik. Az esetek többsé­gében a fertőzés súlyossága szakszerű talajkezelést tesz szükségessé. A KÓROKOZÓK korodik. A termesztő eleinte csupán vízhiányra gondot, mert a körfolyamat meglehetősen lassú. A levelek száradása, zsu­gorodása csak később mutatko­zik. A száron kívülről semmi A fehérpenészes rothadás — amelyet a Sclerotinia gombafa­jok okoznak — is teljes tőpusz­tulást okoz zöldségféléinken. Ojabban paprikán és salátán nagyobbak a kártételek. Elsőként a fuzáriumos és verticilliumos tőhervadást em­lítjük. E gombák károsításai, a betegségek tünetei nagyon ha­sonlóak. Általában paradicso­mon, uborkán és paprikán lép­nek föl, az utóbbin azonban a legjelentősebb a kártételük. Ká­rosításuk folytán a legalsó, leg­idősebb levelek kezdetben fony­­nyadnak, hervadnak, a fiatal levelek széle pedig fölfelé kun­sem árulkodik a fertőzésről, felhasítva azonban a gyökér­­nyaki részen jól látható az edénynyalábok barnulása. A kórokozók az edénynyalábban élősködnek, s megbénítják a vízszállítást. Fotó: —tt okozó a talajban fölhalmozódó képletei útján fertőz, elsősor­ban sebzéseken keresztül. Pap­rikán a szártövet betegítl meg. Először vizenyős folt árulkodik a fertőzésről, majd a megtáma­dott tő elszárad, a bogyók aszalódnak. A kórokozó jelen­léte a bélszövet helyén találha­tó borsószem nagyságú fekete szkleróciumokről mutatható ki megbízhatóan. A paradicsom és az uborka esetében a fertőzés szintén a talaj közelében alakul ki, s szintén a vízszállítás bénul meg. Salátán, a fonnyadó töve­ken a fehér penészgyep árul­kodik a betegségről. A VÉDEKEZÉS A hervadásos betegségek el­len állománykezelésekkel nehéz védekezni, nincs még olyan ki­dolgozott permetezési módszer, amely biztonságos megelőzést nyújtana. A gombaölőszerek közül a Fundazol 50 WP, illetve a Topsin M 70 WP ismételt, megelőző használata hatásos. A beteg növények azonnali eltávolításán túl a megoldást a talajkezelésekben kell keres­nünk. A kultúraváltás idősza­kában gondot okoz annak el­döntése, hogy milyen területen végezzük el az olcsónak egyál­talán nem mondható talajgőzö­lést vagy kémiai talajfertőtlení­tést. A tőhervadásos megbete­gedést mutató berendezésekben feltétlen indokolt a talajfertőt­lenítés. A talajgőzölőszerek közül a Di-Trapex a leghatásosabb, raj­ta kívül a Basamid G vehető számításba. A kisüzemi hajta­tásban, ha a tőpusztulások is­mételten járványos méreteket öltenek, egyelőre csak a fólia­sátrak áthelyezésétől remélhe­tünk megoldást. Dr. BUDAI CSABA (Kertészet és Szőlészet) ■gátunk a gyümölcsfák trá­­gyázásának jelentőségé­vel kevesebben foglalkoznak, mint külföldön. Arra a kérdés­re, bogy a jó hatás elérése vé­gett egy-egy gyümölcsfára szá­mítva mennyi ipari trágyát kell adagolni, a következőképpen válaszolhatunk: Minél fiatalabb a gyümölcsfa, annál kevesebb trágyát kell adagolni és megfordítva; ellen­ben minél silányabb a talaj, annál többet. Ezzel kapcsolat­ban nagy jelentősége van a ta­lajvizsgálat eredményeinek, me­lyek figyelembe vételével nem­csak jobb hatást érhetünk el, de csökkenthetjük a feleslege­sen kijuttatott ipari trágyák mennyiségét is. A német tudományos intéze­tek kísérletei és a gyakorlati tapasztalatok szerint egy négy­zetméternyi területre számítva az alábbi trágyamennyiséget adagolhatjuk: trágyáiéból 5 li­ter, fekáltrágyábél 3 liter, kom­­posztból 10 kg, istállótrágyáből 4,5 kg, Thomas-salakból 6—8 dkg, szuperforszfátból 3—4 dkg, 40 százalékos kálisóból 2,5—3 dkg, chilei salétromból (két adagban, kétheti időköz­ben) 2—3 dkg, szénsavas am­móniákból 1,5—2 dkg, mész­­nitrogénből 2 dkg, égetett mészből 1,5—2 dkg, mésziszap­bái 80—100 dkg stb. Az emlí­tett kisebb adagokat a fiata­labb és alacsonyabb növésű, a nagyobbakat pedig az idősebb és terebélyesebb fák esetében használjuk. A gyümölcsfák trágyázásáról О A szakszerűen ápolt és trágyázott gyümölcsfák meghálálják a termelő fáradozását. Fotő: —nkl Az egy fára szükséges trá­­gyamennyiség kiszámításánál a korona alatti terület nagyságá­ból kell kiindulni. Ezt egy pél­dán keresztül szeretném ismer­tetni: Egy almafa esetében a korona csurgási körének átmé­rője 8 méter. Ehhez a tovább­terjeszkedő gyökérzet gyanánt számoljunk még 2 métert, te­hát a trágyázandó terület ke­rülete 10 méter lesz. Ennek négyzetméterekben megadott nagyságát úgy számítjuk ki, hogy a kerület felét, tehát az 5-öt négyzetre emeljük és be­szorozzuk 3,14-el, durván há­rommal. A kapott eredmény 75 négyzetméter. Ha a fát kénsa­vas ammóniákkal, szuperfosz­fáttal és kálisóval szeretnénk trágyázni, akkor a korábban ajánlott nagyobb adagok (2,4 és 3 dkg) alapján 1,5 kg kén­savas ammóniákot, 3 kg szu­perfoszfátot és 2,25 kg kálisőt kell adagolnunk__ Arra azonban ügyeljünk, hogy különösen a fiatal fák alá túl sok ipari trágyát ne adagol­junk, mert a savas anyagok a gyökérzetet is megtámadhatják, s a fa kiszáradhat. Ne feled­kezzünk meg arról sem, hogy a csonthéjasok trágyázásánál a foszfor- és kálitrágyákből ugyan többet is adagolhatunk, de a nitrogéntrágyából csak keveset adagoljunk, mert ettől a fa könnyen mézgafolyást kaphat. KMOSKO LÄSZLÚ mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents