Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-24 / 47. szám

A hüsmiulak vitaminszükséglete u. Az irodalmi közlések eléggé eltérő igényeket állapítanak meg. Parigi-Bint a vemhes, szoptató és a hlzónyúl takar­mányában tizenötezer, tíz-húsz­ezer, illetve tizenötezer NE/kg takarmány А-vitamin adagolást tart szükségesnek. Hasonló A- vitaminigényt közöl több szer­ző. Razzorenova A-vitaminkl­­egészítést javasol, minden kilo­gramm élősúly után 250 NE/nap mennyiségben. Ez az eltérés nyilvánvalóan az etetett alapta­karmány eltéréséből adódik. Vegyes takarmányozás eseté­ben inkább csak kiegészítés le­het szükséges; sok sárga kuko­rica etetése ugyancsak csök­kenti a kiegészítésként kívána­tos A-vitaminmennyiséget. Kizárólag tápetetés mellett Scheelje és munkatársai a mi­nimális A-vitaminlgényt 900 NE/kg takarmány jelölik meg, míg Olsen a vemhes anyanyúl igényét 1500, 2500, illetve 1000 NE/nap arányban adja meg. Az amerikai National Research Council azt javasolja, hogy a növendéknyulak kapjanak 3000 t—3200 gamma-bétakárotint test­súly-kilogrammonként. AZ A-VITAMIN PÓTLÁSA A nyulak takarmányaikban karotinhoz jutnuk, amiből a májban képződik az A-vitamin. Elsősorban a zöldtakarmányok, a zöld szénák és lisztek, a sár­garépa és a kukorica jöhetnek számításba, mint karotlnforrá­­sok a házlnyúl számára. Hazai tápjainkban nagy mennyiségű (20—40 százalék) forrólevegős szárítású lucernalisztet etetünk, így sok karotint juttatunk a nyulak szervezetébe. Ugyanak­kor számolnunk kell azzal, hogy Scheelje és munkatársai szerint a zöld szénalisztek dús karotintartalma eléggé rosszul értékesül. így az A-vitaminki­­egészítés indokolt lehet, külö­nösen a vemhes és szoptató anyanyulak, valamint a nagy növekedési erélyű hústlpusú növendékek és a fedező bakok takarmányozásában. A nyúltá­­pokba ezért adagoljuk a pre­­mixet. A szerződéses termelte­tésben intenzív húsnyulakkal foglalkozó kistermelők részére változatlanul ajánlatos a zöld­­takarmány, télen pedig a sárga­répa etetése. D-VITAMIN A nyulak vitaminellátásával kapcsolatos vizsgálatok elsősor­ban az А-vitaminra terjedtek ki. Jóval kevesebb adat találha­tó a világirodalomban a D-vita­­minra vonatkozólag. Scheelje és munkatársai szerint a D- vitamin hiánya főként a nagy szaporaságú fajtáknál okoz ko­molyabb gondokat. A nagy lét­számú almokat hozó anyák iva­dékai között gyakori az angol­kór. Különösen a helytelen Ca:P arány esetében mutatták ki az angolkórt. Erre a Natio­nal Research Council közlemé­nye is utal. Parigi-Bini szerint a minimá­lis igény takarmánykilogram­­monként 300—400 NE-re tehe­tő, de a gyakorlatban 1000 NE szintet adagolnak. Hazánkban a D-vitamin pótlása a Phylaxia készítmények mellett Ossiferol révén is megoldható. A kister­melők jó eredményeket érhet­nek el a napon szárított lucer­naszéna etetésével. E-VITAMIN A nagyüzemi nyúltelepeken főleg akkor emlegetik az E- vitamin hiányát, amikor baj van a szaporasággal. Kétségte­len, hogy hiánya a magzatok felszívódásában és az életkép­telen ivadékok világrajöttében nyilvánul meg. Többen (köztük Holdas és munkatársai) már izomsorvadást is kimutattak. A házinyúl az E-vitamin hiá­nyára határozottan érzékeny. Scheelje és munkatársai szerint annyira, hogy előbb elhullik, mintsem hogy a szaporodási szervek zavarai kimutathatók lennének. Az izomsorvadás különösen akkor figyelhető meg, ha a ta­karmány zsírtartalma nagy. Bragdon és Levine azt tapasz­talták, hogy az E-vitaminban szegény, zsírban viszont dús takarmányozás nyomán szív­izom-gyulladás lépett föl. Pari­gi-Bini közlése szerint az E- vitamin hiánya a vázizmok és szívizmok egyidejű elfajulását, továbbá a máj zsíros elfajulá­sát válthatja ki. Jenkins megfi­gyelése szerint a nyúl E-vita-A tenyésztő és az állal közűit kialakított jó kapcsolatot mu­tatja be felvételünk, amelyet a nemesített rövid- és hosszú­­szőrű macskák nemrégiben Bra­­tislavában megrendezett máso­dik nemzeti kiállításon készí­tettünk. Fotó; — Mm min szükséglete nagyobb, mint a kérődzőké. Takurmánykilo­­grammunként 25—50 NE-t tart szükségesnek. Megjegyezzük, hogy a nyál­ban szelénhiányról még nem számoltak be; ismeretlen, hogy a tápban adott szelén az E- vitaminhiányt milyen mérték­ben befolyásolhatja. A gyakorlatban az E-vitamin hiánya meglehetősen ritka ak­kor, ha a zöldtakarmányokat, szénái iszteket, gabonadarákat etetünk. Mégis jó hatásúnak bizonyult a kora tavaszi fedez­tetés! idény megkezdése előtt a csíráztatott gabonamagvak ete­­tése. Nagyüzemekben a Phyla­­sol E javasolható. (Folytatjuk) VW4/^^/WWW\n^l Nemrégiben Kántor István elvtárssal, az Érsekújvárt (Nové Zámky) Városi Nemzeti Bizottság titká­rával a díszma­darak tenyész­­:éséröl, tartásé- ' ről beszélgettürfK. Kántor elv­társ a kisállattenyésztésnek már több mint negyven éve bódoi. Kezdetben diszgalambokat (an­gol goiyvás, angol lobit, blon­­dinetta stb.) tartott, melyekkel a nemzetközi kiállításokon ér­tékes díjakat, köztük több „Champion“ díjat nyert. Ezekből a galambokból még ma is te­nyészt néhány példányt. A felszabadulás után az egyik nemzetközi kiállításon nagyon megtetszettek neki az egzoti­kus madarak. Ezt követően tért át ezek tenyésztésére, tartására. Tenyészetében vannak nagy szürke jákó-, Sándor-, törpe-, veréb-papagájok stb. Az emlí tetteken kívül még megtalálha­tók a nimfapapagájok, kilenc színváltozatban. Kántor elvtárs a díszmadarak kiváló tenyész­tője és ismerője. Nagy sikert ért el a mutációs szóváltoza­tok kialakítása terén. Kedveli a madarakat A papagájokon kívül — nagy számban — apró egzotikus ma­iarakat is tart, úgyszólván a ilág összes tropikus tájáról, látogatásom idején, ami a te­­iiyészidény közepére esett, úgy­szólván minden fajta egzotikus madarának volt szaporulata. Kántor elvtárs megjegyezte, hogy nálunk és európai vi­szonylatban ritkán szaporítha­tok a nagy és a rózsaszín mel­lű Sándor-papagájok. Neki azon­ban ez is sikerült... Ez első­sorban azzal indokolható, hogy minden feltételnek megfelelő, Részlet a minden tekintetben megfelelő madárházból. (A szerző felvétele) fűthető, tágas, külső röpdékkel ellátott madárháza van. A szak­szerű kezelés és etetés mellett a madároduk elkészítésére is nagy gondol fordfl. A kisállat­tenyésztőt az a cél vezérli, hogy természetes környezetet teremt­sen a madaraknak. 'A nagy számú egzotikus dísz­madarak gondozása, kezelése és szakszerű etetése sok időt igényel a tenyésztőtől. Ezért minden szabadidejét a madarak között tölti. Természetesen, hosszú idő leit el addig, mire kialakította a szép és ritkaság­nak számító díszmadár-tenyé­szetét. Szaktudását állandóan a leghíresebb szerzők könyveinek tanulmányozása révén gyarapít­ja. Mintegy száz kötetből álló szakirodalmi könyvtára van. Kántor István, mint a városi nemzeti bizottság titkára is fe­lelősségteljesen végzi munkáját. Célja: a járási székhely állandó fejlesztése és szépítése, hogy a régi történelméről nevezetes város fejlődésével a mai kor­ban is méltó helyet érjen el. Kántor clvtársnál láthattuk, hogy a foglalkozás és a kedv­telés mennyire megfér egymás mellett. PhDr. HOFER LAJOS, Nové Zámky 4 Д Csehországi Gyümölcsé­­szék és Kiskertésiek Szövetsége a napokban, ponto­sabban november 24—25-én Prágában tartja VI. kongresz­­szusát. Ebből uz alkalomból rö­vid áttekintést szeretnénk adni a csehországi kertbarátok, kis­­kertészek életéről, munkájáról, eddigi eredményeikről és a jö­vő időszak feladatairól. Amikor öt évvel ezelőtt’ a Szövetség feldolgozta az ötödik .kongresszus, később pedig a CSKP XV. kongresszusának ha­­tároíatait, két alapvetően fon­tos célkitűzésről döntött: 1. tovább gyarapítani a tag­ság létszámát, megteremteni az aktív pihenés előfeltételeit, és biztosítani a kiskertészkedéshez szükséges kellékeket, segédesz­közöket; 2. hozzájárulni a kertbarátok által felkínált zöldség- és gyü­­mölcsmennyiség értékesítésével a küzd látás gondjainak enyhí­téséhez. Ma, a hatodik kongresszus idején elmondhatjuk, hogy a kertbarátok az említett felada­tok teljesítésében példásan helytálltak. A Szövetség tevékenységében a kerttelepeken történő zöld­ség- és gyümölcstermesztés kor­szerű formának számít. Hiszen ennek nemcsak a kertbarátok és családtagjaik szempontjából, hanem népgazdasági szempont­ból is nagy jelentősége van. A CSGYKSZ alapszervezetei és a nemzeti bizottságok vezető dolgozóinak jó együttműködé­sét bizonyítja, .hogy a kerttele­pek területe az ötödik kong­resszus óta eltelt időszakban ezer hektárral nőtt, és elérte a négyezernyolcszázötven hektárt. Ezen a területén közel kilenc­venezer kert található, ame­lyekben közel százezer kertba­rát tevékenykedik. A kerttelepi gazdálkodás iránt egyre na-, gyobb az érdeklődés, hiszen je­lenleg több mint tizenötezren várnak a mezőgazdasági mű­velésre, alkalmatlan és sok he­lyütt parlagon heverő földterü­letek felosztására! A kertbarátok azonban elvár­ják, hogy az illetékes szervek, szervezetek, nemzeti bizottsá­gok a jövőben sokkal hatéko­nyabb munkát végezzenek a^ mezőgazdasági művelésre alkal­matlan területek kiutalásakor, hiszen ezt a CSSZSZK kormá­nyának, valamint a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium rendeletéi, határozatai is előírják. Nem Véletlen, hogy ezzel a problé­mával a CSKP KB 13. plenáris ülésén is behatóan foglalkoz­tak. I Pozitívumként emelhető ki, hogy a CSGYKSZ Központi Bi­zottsága és a szövetség szerve­zetei az utóbbi öt év folyamán a politikai és nevelői, valamint a népművelői, propagációs és szervezői munkában is példás tevékenységet fejtettek ki. Az elmúlt években bebizonyoso­dott, hogy a közel háromszáz­­negyvenezer tagot számláló szövetség fontos láncszeme a Nemzeti Frontba tömörülő tár­sadalmi érdekszervezeteknek. A tagok az utóbbi években egyre nagyobb mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek a felvásárló vállalatoknál és a szövetség által létesített kis­kereskedelmi üzlethelyiségek­ben. Példaként említeném, hogy teleiére meghirdetett verseny­mozgalomba 2230 helyi szerve­zet és KO járási bizottság kap­csolódott be. A tagok és a tisztségviselők ennek során a legnagyobb figyelmet az ifjú­sággal történő együttműködés elmélyítésére, a nemzeti bizott­ságok választási programjának teljesítésére, és a felvásáuló vállalatokkal történő adásvételi kapcsolatok megkötésére fordí­tották. Az idén a Szövetség VI. kongresszusának tiszteletére meghirdetett versenymozgalom­ba 2263 helyi szervezet és 64 járási bizottság kapcsolódott be. A tagok az idén elsősorban a mezőgazdasági csúcsmunkák­ban és a választási program teljesítésében vettek részt... A kertbarátok múlt évi pél­dás munkája számadatokkal is bizonyítható: a felvásárló vál-C SEHORSZÁGI TAPASZTALATOK Khontakozik a kertbarátmozgalom a CSSZK-ban a felvásárolt bo­gyósok hetven százaléka, a csonthéjasok és almagyümöl­­csűek hatvan, illetve a fok­hagyma ötven százaléka a kert­barátoktól, kistermelőktől szár­mazik. Szeretnénk megemlíteni azt is, hogy a szövetség az eddi­giek folyamán a gyengébb mi­nőségű, tehát a közvetlen fo­gyasztásra alkalmatlan gyü­mölcs hasznosítása érdekében is sokat tett. A iagok önkéntes munkájának eredményeként egész sor feldolgozói kapaci­tást létesítettek, úgyszólván a CSSZK minden táján. Jelenleg több mint 720 ilyen kapacitást tartanak nyilván, melyekben évente több mint ötezer tonna gyümölcsöt dolgoznak fel. A szövetség szervezeteinek munkáját az évenként meghir­detett szocialista versenymoz­­galom nagy mértékben meg­könnyíti. A CSGYKSZ Központi Bizottsága minden évben új versenymozgalmat hirdet, és a legjobbak elismeréséről, megju­­talmazásáról sem feledkezik meg. Csak két példát említe­nénk: tavaly a Februári Győ­zelem 30. évfordulójának tisz­aiatoknál 43 ezer tonna gyü­mölcsöt, 65 ezer tonna szőlőt, 4000 tonna zöldséget, 6,2 tonna majoránnát, 760 tonna fokhagy­mát stb. értékesítettek.' Ugyan­akkor a szervezett tagok tavaly 1 millió 250 ezer óra társadal­mi munkát végeztek a mezőgaz­dasági csünsmunkák idején. A kevésbé hozzáférhető helyekről 8000 tonna jó minőségű szénát takarítottak be, és még sorol­hatnánk tovább... Röviden az elkövetkező idő­szak feladatairól. A kertbarátok további munkáját a szövet­ség VI. kongresszusának hatá­rozatai szellemében fejtik ' ki, amelyek elsősorban a CSKP XV. kongreszsusának és a CSKP KB 13. plenáris ülésének határoza­taiból indulnak ki. A CSKP XVI. kongresszusa után a CSGYKSZ Központi Bizottsága kidolgozza a szövetség új, igé­nyesebb feladatait. A kertbará­tok a jövőben előreláthatólag a következő feladatok teljesítésé­re fordítják a legnagyobb fi­gyelmet: ■ a kerttelepek létesítéséhez szükséges földterületek meg­szerzése és felosztása; ■ biztosítani a faiskolai ter­­mékeket, anyagokat és a kiskertészkedéshez szüksé­ges kellékeket, segédeszkö­zöket; ■ jobb lehetőségeket teremteni a kertbarátok által felkínált zöldség és gyümölcs zavard tálán, folyamatos értékesíté­séhez; ■ kiszélesíteni a gyümölcsfel­dolgozói kapacitásokat; ■ elmélyíteni az ifjúsággal tör­ténő együttműködést, főleg a fiatal termelők körei szá­mának növelésével; ■ emelni a szakiskolások, elő­­’ adások színvonalát; ■ létrehozni szakosztályokat 6s szakosított szervezeteket; ■ támogatni a Nemzeti Front célkitűzéseinek valóraváltá­­sát; ■ hozzájárulni a mezőgazdasá­gi csúcsmunkák sikeres el­végzéséhez és a kevésbé hozzáférhető helyeken a szé­na begyűjtéséhez; ■ a gyógynövények termeszté­sével hozzájárulni a gyógy­szeripar nyersanyagokkal való jobb ellátásához; ■ a népgazdasági igényeknek megfelelő zöldség- és gyü­mölcsfélék (például a fok­hagyma, a dughagyraa, A szamóca és egyéb bogyós­­gyümölcsüek, a kevésbé is­mert és elterjedt zöldségfé­lék stb.) termesztésének népszerűsítése; ■ a nemzeti bizottságokkal e­­gyüttmüködve segíteni a vá­rosok és községek szocialis­ta arculatának kialakításá­ban, a parkok gondozásá­ban, az életkörnyezet szün­telen javításában stb. Az említettekből megállapít­hatjuk, hogy a kertbarátokra, kiskertészekre az elkövetkező időszakban sokkal igényesebb feladatok várnak, mint koráb­ban! Forrásanyagok alapján: —Mm

Next

/
Thumbnails
Contents