Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-24 / 47. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. november 24. Fiatalok a mezőgazdaságban Szocialista mezőgazdaságunkban az idősebb nemzedéktől olyan fiatalok veszik át a stafétabotot, akik nem a földeken, apáik, nagyapáik mellett, hanem a mezőgazdasági szaktanintézetekben, a szakközépiskolákban sajátították el a gazdálkodás mesterségét. Ma már nem kapával, kaszával dolgoznak, hanem százezreket érő gépeket és berendezéseket kezelnek. Lelkiimeretes munkájukon, szaktudásukon múlik, hogyan tejelnek a tehenek, milyen termést ad a gabona. A rozsnyól (Rožňava) járásban a harminc éven aluli mezőgazdasági dolgozók száma az utóbbi években fokozatosan növekszik, s a fiatalok közül egyre többen térnek vissza szülőfalujukba. Vagyis a mezőgazdaságban megindult a „visszaáramlási“ folyamat. Természetesen, a népgazdaság munkaerőszükségletét hosszabb távon figyelembe véve, számolni kell azzal, hogy a mezőgazdasági dolgozók száma i—i a termelékenység növekedésével •—i a jövőben is csökken; azaz kevesebb létszámmal többet termelnek majd. Azonban a már említett visszaáramlás örvendetes tény, hiszen a szövetkezetek és az állami gazdaságok vonzóerejét bizonyltja. •—< Főleg azok jönnek vissza >—< mondotta Piczinger Béla, a SZFSZ járási bizottságának titkára — akiknek Ipari szakmájuk van: lakatosok, hegesztők, gép- és villanyszerelők vagy építőipari szakmunkások. De egyre több fiatal választja a növénytermesztési és az állattenyésztési szakot, mert rájöttek arra, hogy ezek a munkakörök is ugyanolyan rarfgúak mint az előzőek. Természetesen akad még tennivaló bőven, hogy a növénytermesztési és az állattenyésztési irányzatú szaktanintézetek megfelelő létszámmal induljanak. Azonban az utóbbi években e tekintetben is jelentős javulást tapasztalunk. Jelenleg a rozsnyói járás mezőgazdasági üzemeiben mintegy hatszázhúsz harminc éven aluli fiatal dolgozik. Kielégítő ez a létszám? —< Ha figyelembe vesszük, hogy járásunk mezőgazdaságában az állandó dolgozók száma hatezer körül ingadozik, akkor ez az arány kielégítő. De ennél még fontosabb tényező a fiatalok szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Hiszen a fiatalok azok, akik fokozott mértékben fogékonyak az új, korszerű gépek és technológia iránt, akiknek a képzettsége, tudása hatványozottan megmutatkozik a termelési eredményekben. Mit tesznek a szakképesítés nélküli fiatalok továbbképzése érdekében? — Járásunkban ma már kevés az olyan fiatal, akinek ne lenne szakképesítése, sőt egyeseknek már több szakmájuk is van. Ha egy mezőgazdasági dolgozó tanulni akar, mi támogatjuk, hiszen az igényes feladatokat csak jól képzett szakemberek tudják eredményesen teljesíteni. Ezért a szövetkezetekben továbbképző tanfolyamokat szerveztünk, ahol a fiatalok különböző szakképesítést szerezhetnek. Szakmunkásképzést, illetve továbbképzést oktatási intézményekben is szervezünk. Egyre több dolgozó jelentkezik a szakközépiskolák levelező tagozatára, ahol szakérettségit szerezhetnek. A taníiló dolgozók az összes törvényes kedvezményben részesülnek. Am elsődleges célunk az, hogy az új munkaerők már szakképzettek legyenek. — A mezőgazdasági üzemek többsége jó kapcsolatokat tart fenn a szakközépiskolákkal és a szakmunkásképző intézetekkel: együttműködési szerződéseket kötnek, a diákok rendszeresen látogatják az üzemeket, a mezőgazdasági üzemek pedig a tanuló fiatalokat több esetben ösztöndíjjal is támogatják. Milyen szerepe van a szövetkezetek SZISZ-szervezeteínek a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége ifjúsági politikai-nevelő munkájában? — A SZFSZ járási bizottsága és a SZISZ járási bizottsága között szoros kapcsolat jött létre. A fiatalokat érintő lényeges kérdéseket közösen megtárgyaljuk egyrészt járási szinten, másrészt pedig .az egyes munkahelyeken. A mezőgazdaságban növekszik a SZISZ alapszervezeteinek száma, s ezeknek a tömegpolitikai tevékenységével, mozgósító erejével számolnak is a gazdaságok a feladatok teljesítésében. Egyik legfontosabb célunk, hogy az 1980-as év végéig a járás tizennégy szövetkezetében legyen SZISZ-alapszervezet. Ifjúsági politikainevelő munkánkban a SZISZ-tagok létszáma bővítésének is nagy szerepe van. E tekintetben igen kedvezőek a feltételek a pelsőci (Plešivec), a lubenlki, a hosszúszói (Dlhá Ves), a Gemerská Poloma-i, a honcei, a gočaltovoi és a roštári szövetkezetekben, ahol nagyon sok fiatal dolgozik. A szövetkezeti demokráciához hozzátartozik a fiatalok véleménynyilvánítási joga s ennek érvényesítése. — Nem egy szövetkezetben a SZISZ-alapszervezetek taggyűléseikre meghívják a szövetkezet vezetőségét, s közösen megvitatják ügyes-bajos problémáikat. Az alapszervezetek gyakran védnökséget válalnak például a gépek karbantartása vagy a környezet szépítése és rendezése felett A SZISZ taggyűlésein általában milyen problémák vetődnek fel? — Felvetették például a munkavédelmi és munkabiztonsági fogyatékosságokat, szót emeltek az elavult normák ellen, javasolták a hatékonyabb erkölcsi és anyagi ösztönzést, szorgalmazták, hogy több fiatal kerüljön a vezetőségbe. Kifogásolták a művelődési otthonok műsorainak alacsony színvonalát, javasolták szövetkezeti klubok létesítését, nemtetszésüket fejezték ki azért, hogy az újításaik nehézkesen valósulnak meg. Továbbá sürgették a szociális létesítmények felépítését azokon a területeken, ahol még nincsenek, és a sportolási lehetőségek javítását. Sokan említették lakásépítési problémáikat, s több helyen hiányolták az üzemi lakásépítkezést. Általában a taggyűléseken számtalan gondot felsorolnak a fiatalok, de ezek kivétel nélkül olyanok, amelyek a gazdaságokban megoldhatók. Említette, hogy a szociális létesítmények építését is sürgették a fiatalok, ezzel kapcsolatban ml a helyzet a járásban? — A fiatalok igényei helyénvalók. Hiszen egyetlen szövetkezetnek sincs saját bölcsődéje, óvodája, de még egészségügyi központja sem. A betegek kivizsgálása egy egész napot is igénybe vesz. Csupán három szövetkezetnek van ifjúsági klubja, s üzemi konyha csak négy szövetkezetben található. A szövetkezetek évente közel hatmillió koronát költenek szociális létesítmények építésre, de ebből kulturális célokra alig marad egymillió korona. Áz említett összeg nagyobb részét lakásépítésre fordítják. ■—i Ma már mindennapi gyakorlattá vált, hogy a szövetkezet elnöke a fiatalokkal kapcsolatos kérdésekben kikéri a SZISZ-elnök véleményét. Beleszólása van a kitüntetések javaslásában, a kinevezések és felmondások Jóváhagyásában, a továbbképzés ügyében, a szociális támogatások odaítélésében stb. A kulturális rendezvények megszervezésében ugyancsak döntő szavuk van a SZISZ alapszervezeteknek. Az ifjúsági szövetséggel együttműködve nagy gondot fordítunk a fiatalok szabad idejének hasznos kihasználására, a sportolási lehetőségek megteremtésére. Milyen feladatok várnak a SZFSZ járási bizottságának dolgozóira az ifjúsági politikai-nevelő munka továbbfejlesztésében? — A mezőgazdasági üzemek vezetőinek és a SZFSZ dolgozóinak tudatosítaniuk kell, hogy a fiatalok aktív segítsége és közreműködése nélkül nem jut előbbre a mezőgazdasági termelés. Ezért az ifjúsággal kapcsolatos valamennyi párt- és kormányhatározatot következetsen és hiánytalanul végre kell hajtani az üzemekben. Nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesítenünk a kiváló munkát végző fiatal szövetkezeti dolgozókat és az ifjúsági szocialista brigádokat. Fokozott figyelmet kell fordítani a politikai-nevelő munkára a fiatalok politikai látókörének szélesítése érdekében. Ezek nem új feladatok, de megvalósításukban nem állhatunk meg — mondotta végezetül Piczinger Béla. ILLÉS BERTALAN Az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusa befejeztével nem zárult le az a nagyarányú folyamat, amely a kongresszus előtti vitában vette kezdetét, s a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésére, a hatodik ötéves terv igényes feladatainak teljesítésére, valamint a felmerülő fogyatékosságok, nehézségek kiküszöbölésére irányult. A kongreszszus utáni kampányban, s az ezt követő időszakban valamennyi mezőgazdasági üzem, az agrokomplexum termelési-gazdasági egységek, valamint a középfokú és központi irányító szervek dolgozóinak fokozott aktivitást kell kifejteni a kongresszus által elfogadott határozatok megvalósítására. Az intézkedések homlokterébe a vitában és a kongresszuson elhangzott javaslatok megoldása került. A kongresszus előtti vitában a mezőgazdasági dolgozók mintegy kilencven százaléka bekapcsolódott. A számtalan építő jellegű javaslattal, észrevétellel fényt 'derítettek mindazokra a tartalékokra, amelyek a tudományos-műszaki vívmányok jobb érvényesítését, s ezáltal a mezőgazdasági termelés belterjesítésát s hatékonyabbá tételét teszik lehetővé. Egyidejűleg rámutattak -arra is, milyen irányba kell összpontosítani a figyelmet, illetve az intézkedéseket. A jobb áttekintés érdekében nem árt megemlíteni néhány adatot. A javaslatok több mint nyolcvan százaléka a mezőgazdasági üzemekben felmerülő — vagyis a helyi jellegű — problémák megoldására s közel tíz százaléka a járási irányító szervek felé irányult. A többi javaslat a kerületi és a központi irányító szerveket érintette. A felsorolt adatokból nyilvánvalóvá válik, hogy a fogyatékosságok kiküszöbölésében, az adott lehetőségek észszerűbb kihasználásában elsőrendű feladat magukra a mezőgazdasági üzemekre hárul. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a kongresszus előtti időszakban tanúsított aktivitást és kezdeményezőkészséget a jelenlegi időszakban is lankadatlanul folytatni, sőt fokozni szükséges. Hiszen az igényes munka „oroszlánrésze“ még elöltünk áll. A kongresszus utáni kampány során több intézkedés jött létre. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottságával karöltve kidolgozta az utasításokat a kongresszusi határozatoknak, valamint a hozzászólásoknak az egyes mezőgazdasági üzemek és egyéb mezőgazdasági intézmények feltételeire való konkretizálására. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a SZFSZ járási szervezetei részletesen tájékoztatták valamennyi mezőgazdasági üzem dolgozóját a CSKP 13. plenáris ülése és az efsz-ek IX. kongresszusának határozatairól. A járási mezőgazdasági igazgatóságok és a SZFSZ járási bizottságai feladatul kapták a kongresszus előtti vitából és a kongresszus határozataiból eredő problémák megoldását és az ebből kifolyólagos feladatok üzemek szerinti lebontását. A jelenlegi időszakban már több mezőgazdasági üzemben hozzáfogtak a rövidtávú intézkedések megvalósításához. Nem kevésbé fontos feladat lesz a foganatosított intézkedések megvalósítának tüzetes ellenőrzése az irányítás valamennyi fokán. A kongresszus utáni kampány eredményeit a zárszámadó taggyűléseken értékelik majd az egyes gazdaságok. A központi szervek felé irányuló hozzászólásokkal és javaslatokkal már a CSKP 13 plenáris ülése is foglalkozott. Az illetékes szervek feladatul kapták az agrokomplexum számára szükséges gépi eszközök és komplex technológiai gépsorok biztosítását, egyrészt a hazai gyártás fejlesztésével, másrészt pedig a széleskörű nemzetközi együttműködés és munkamegosztás kibontakoztatásával. Előtérbe került főleg az etető, fejő és kitrágyázó gépsorok, nagy befogadóképességű mezőgazdasági tehergépkocsik gyártása, a pótalkatrészek időbeni és kellő mennyiségű biztosítása — főleg az alkatrészek felújításának jobb szervezésével —, valamint a műtrágyák és a növényvédőszerek gyártásának fokozása. Habár a központi szervek felé irányuló hozzászólások hosszabb távú intézkedéseket követelnek, közülük már több a hetedik ötéves tervidőszakra előirányzott új irányítási rendszer tartalmává válik. De több javaslat és hozzászólás kiinduló pontja lett az 1980-ban érvénybe lépő új gazdasági eszközök rendszerének. Kétségtelenül sok múlik majd a központi intézkedéseken főleg az anyagi-műszaki feltételek biztosításában. Azonban szem előtt kell tartani, hogy ezek gyakran korlátozottak, mert több esetben behozatalra szorulnak. Az előttünk álló igényes feladatok teljesítésében — mindenekelőtt az idei és a következő évi tervfeladatokat illetően — a súlypont a középfokú irányító szervekre és a mezőgazdasági üzemekre hárul. Az ő kezükben vannak azok a lehetőségek és tartalékok, melyek feltárásával a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése, hatékonyabbá tétele valósítható meg. Ez természetesen csakis a gabonaprogram megvalósításával, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével, ésszerű takarmánytermesztéssel, a költségek csökkentésével, a takarékos anyag- és energiagazdálkodással, a dolgozók szakképzettségének növelésével, de nem utolsó sorban a dolgozókról való komplex gondoskodással érhető el. Ennek alapvető feltétele pedig a munkához való jó hozzáállás, a fokozott aktivitás és kezdeményezés valamennyi dolgozó részéről. KLAMARCSIK MÄRIA mérnök ■papjainkban a mezőgazdasági termelés fejlesztésében már nem'csupán a termelőerők fejlettsége, nem is a munkaidő, hanem a tudomány alkalmazásának mértéke válik fű tényezővé. Ahogy Marx fogalmazta: „nem a munkában töltött idő lesz a fejlődés mértéke, hanem az a bizonyos rendelkezésre álló idő, amelyben az ember más, fejlettebb szubjektummá válik, s mint fejlettebb szubjektum tér vissza a termelésbe és forradalmasltja azt“. A fenti idézet, bár ismétlésnek tűnik, napjainkban Is időszerű, Szólni kell tehát róla — két okból is. Egyrészt mert a marxista közgazdasági elmélet megújulására volt szükség ahhoz, hogy a marxista gondolat — a legfőbb termelőerő, az ember a maga tapasztalataival, ismereteivel — eredeti erejével hassa át a közgazdasági gondolkodást, á szólni kell róla a tévében sugárzott „Haladó tapasztalatok iskolája“ fényében is, hogy annak elvárásait a gyakorlatban is kamatoztatni tudjuk. XXX A tévé-iskola második témaköre után látogattunk el a mihályfai (Michal nad Ostrove) szövetkezetbe, s az előadássorozatból eredő kérdéseinkkel Tilajcsik Árpád mérnököt, a „Haladó tapasztalatok iskolája“ vezetőjét kerestük fel. • A Szlovákiai Földművesek Szövetségének járási bizottsága a televíziósorozat iránti érdeklődés, valamint a szerzett tapasztalatok gyakorlati felhasználása érdekében hagyományosan versenyt hirdet. Tavalyelőtt a szövetkezetek, tavaly pedig az „iskolavezetők“ versenyében végeztek a harmadik helyen. Mivel magyarázza a szép sikereket? — Méltányoljuk annak a fontosságát, hogy az intenzív mezőgazdasági termelés nemcsak új szakismereteket, hanem újfajta szemléletet is kíván dolgozóinktól. A mezőgazdaság szocializálása ugyanis forradalmi módon alakította át a földművesek tudati viszonyait is. Először az bizonyosodott takozását, mivel a résztvevők a saját szemükkel győződhetnek meg arról a hatalmas fejlődésről, amely a mezőgazdaságunkat jellemzi. E- zen keresztül rájönnek arra, hogy a korral nekik is haladniuk kell, s ez a munkaerkölcs szempontjából is nagy jelentőségű, mert elősegíti a régi gondolkozásmód, a megszokások és a kényelemszeretet leküzdését. Az adások fontos területeket érintenek, s valahogy olyan helyzetet alakítanak ki, ahol az új koramely a céltudatos munkára, önművelésre ösztönző kapcsolatot tart fenn a kulturális intézményekkel. Irányító szerepük két tényezőre összpontosul. Egyrészt az ismeretek elsajátításával alapot teremtenek a képességek és készségek teljes -kibontakoztatásához, másrészt, éppen a tévé-iskolának köszönve, jól megtanultak gazdálkodni és kellően élni az adássorozat ismeretanyagával. Minden brigádnak külön munkaterve van, s az adás után tartanak LÉPÉS A CÉL FELÉ be, hogy a paraszti munkaerő gépekkel pótolható. Majd azt kellett tudomásul vennünk, hogy az apáról fiúra szálló szaktudás nem elég, mert akik iskolában tanulják a mezőgazdasági munkát, azok jobban is értenek hozzá. Így a sok új munkaeszköz mellett új „szerszámmal“ is meg kell ismerkednünk: s ez a tévé és a könyv. A „Haladó tapasztalatok iskolájának“ témakörei sok szállal szövik át napjainkat, serkentői, követői a korszerűsödésre való törekvéseinknek. Mi igazodunk a nagyszerű lehetőséghez, s differenciált eszközökkel igazítjuk azt céljainkhoz. 9 Az adássorozat mennyire segíti dolgozóik szakmai továbbképzését és nevelését? — A sorozat pozitívan befolyásolja a kezdeményezőkészség kibonszerű megoldások sikeresen szorítják ki a régit. S ez olyan tény, amely dolgozóinkat is gondolkodóba ejti, s a legtöbben szinte saját maguknak teszik fel a kérdést: — Vajon én, hogyan vehetnék részt ennek az újnak a meghonosításában? О Több szövetkezetben objektív problémákkal kell megküzdeni: helyiséghiány, szervezési gondok, passzivitás. Szövetkezetükben nem fordulnak elő ezek a nehézségek? — Ilyen gondokkal nem küszködünk. Száznyolcvan állandó dolgozónk közül száztizenketten kapcsolódtak be a szocialista versenymozgalomba. A nyolc versenyző kollektíva közül hét a bronzfokozat büszke tulajdonosa. Nálunk a szocialista brigádtagok töltik be bizonyos fokig az irányítószerepet, brigádértekezletet, ahol azonnal megvitatják az ötletek, -javaslatok helyi felhasználásának lehetőségeit is. # Bővebben szeretnénk hallani az adássorozatot követő vita hasznosságáról, az elfogadott ötletekről, javaslatokról, s alkalmazásuk helyi lehetőségeiről. — Az egyes adásokat követően nagyon élénk egészséges vita alakul ki, amelynek kapcsán a résztvevőket sikerül nemcsak felvilágosítani, hanem meg is győzni a mezőgazdaság egyes időszerű problémáiról. — Legnagyobb jelentőséget annak tulajdonítunk, hogy tagságunkkal sikerült megértetni, hogy a termelési mutatók, a hatékonyság további javítása elsősorban akkor érhető el, ha a dolgozók elegettesznek a velük szemben támasztott követelményeknekí Fontos, hogy tudatosan végezzék munkájukat, s legyenek a vezetők és a szakemberek partnerei. Ezt a célt viszont csak akkor érhetik el, ha bővítik szakpiai ismereteiket. О Befejezésül röviden a közönségszervezésről szeretnénk hallani. — A lebonyolítás egyetlen nehézsége: az adás nyelvi része. Ezt a prqblémát részben rögtönzött fordítással, részben pedig az adást követő konzultációk formájában oldjuk meg. Sokat segít a Szabad Földművesben megjelenő magyar fordítás is. Egyébként külön lektorcsoportunk van, melynek tagja: a szövetkezet elnöke, a növénytermesztő, a zootechnikus, az üzemi pártszervezet elnöke, a gépesítőcsoport és az ökonómiai részleg vezetői. Az összetettebb, nehezebben érthető kérdések vagy kérdéscsoportok hatékonyabb megértéséhez gyakran ajánlunk szakirodalmat. Ölömmel tölt. el bennünket, hogy dolgozóink közül egyre többen vesznek kezükbe szakkönyvet. XXX Az elmondottak arra utalnak, hogy a „Haladó tapasztalatok Iskolája“ a termelés hatékony növelésének az eszköze. Társadalmunk célja az ember, az emberi lét mind teljesebb és igazabb megvalósítása, kibontakoztatása. A továbbképzés és munka., művelődés és termelés összefonódása a dolgos hétköznapokon: ez a cél felé vezető út következő lépése. CSIBA LÄSZLÖ
