Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-24 / 47. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. november 24. Fiatalok a mezőgazdaságban Szocialista mezőgazdaságunkban az idősebb nemzedéktől olyan fiatalok veszik át a stafétabotot, akik nem a földeken, apáik, nagyapáik mellett, hanem a mezőgazdasági szaktanin­tézetekben, a szakközépiskolákban sajátították el a gazdálko­dás mesterségét. Ma már nem kapával, kaszával dolgoznak, hanem százezreket érő gépeket és berendezéseket kezelnek. Lelkiimeretes munkájukon, szaktudásukon múlik, hogyan te­jelnek a tehenek, milyen termést ad a gabona. A rozsnyól (Rožňava) járásban a harminc éven aluli mezőgazdasági dolgozók száma az utóbbi években fokozatosan növekszik, s a fiatalok közül egyre többen térnek vissza szü­lőfalujukba. Vagyis a mezőgazdaság­ban megindult a „visszaáramlási“ fo­lyamat. Természetesen, a népgazda­ság munkaerőszükségletét hosszabb távon figyelembe véve, számolni kell azzal, hogy a mezőgazdasági dolgozók száma i—i a termelékenység növekedé­sével •—i a jövőben is csökken; azaz kevesebb létszámmal többet termelnek majd. Azonban a már említett vissza­áramlás örvendetes tény, hiszen a szövetkezetek és az állami gazdasá­gok vonzóerejét bizonyltja. •—< Főleg azok jönnek vissza >—< mondotta Piczinger Béla, a SZFSZ já­rási bizottságának titkára — akiknek Ipari szakmájuk van: lakatosok, he­gesztők, gép- és villanyszerelők vagy építőipari szakmunkások. De egyre több fiatal választja a növénytermesz­tési és az állattenyésztési szakot, mert rájöttek arra, hogy ezek a mun­kakörök is ugyanolyan rarfgúak mint az előzőek. Természetesen akad még tennivaló bőven, hogy a növényter­mesztési és az állattenyésztési irány­zatú szaktanintézetek megfelelő lét­számmal induljanak. Azonban az utób­bi években e tekintetben is jelentős javulást tapasztalunk. Jelenleg a rozsnyói járás mezőgaz­dasági üzemeiben mintegy hatszáz­­húsz harminc éven aluli fiatal dol­gozik. Kielégítő ez a létszám? —< Ha figyelembe vesszük, hogy já­rásunk mezőgazdaságában az állandó dolgozók száma hatezer körül inga­dozik, akkor ez az arány kielégítő. De ennél még fontosabb tényező a fiatalok szerepe a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében. Hiszen a fiata­lok azok, akik fokozott mértékben fo­gékonyak az új, korszerű gépek és technológia iránt, akiknek a képzett­sége, tudása hatványozottan megmu­tatkozik a termelési eredményekben. Mit tesznek a szakképesítés nélküli fiatalok továbbképzése érdekében? — Járásunkban ma már kevés az olyan fiatal, akinek ne lenne szakké­pesítése, sőt egyeseknek már több szakmájuk is van. Ha egy mezőgaz­dasági dolgozó tanulni akar, mi tá­mogatjuk, hiszen az igényes felada­tokat csak jól képzett szakemberek tudják eredményesen teljesíteni. Ezért a szövetkezetekben továbbképző tan­folyamokat szerveztünk, ahol a fiata­lok különböző szakképesítést szerez­hetnek. Szakmunkásképzést, illetve továbbképzést oktatási intézmények­ben is szervezünk. Egyre több dolgo­zó jelentkezik a szakközépiskolák le­velező tagozatára, ahol szakérettségit szerezhetnek. A taníiló dolgozók az összes törvényes kedvezményben ré­szesülnek. Am elsődleges célunk az, hogy az új munkaerők már szakkép­zettek legyenek. — A mezőgazdasági üzemek több­sége jó kapcsolatokat tart fenn a szakközépiskolákkal és a szakmun­kásképző intézetekkel: együttműkö­dési szerződéseket kötnek, a diákok rendszeresen látogatják az üzemeket, a mezőgazdasági üzemek pedig a ta­nuló fiatalokat több esetben ösztön­díjjal is támogatják. Milyen szerepe van a szövetkezetek SZISZ-szervezeteínek a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége ifjúsági poli­tikai-nevelő munkájában? — A SZFSZ járási bizottsága és a SZISZ járási bizottsága között szoros kapcsolat jött létre. A fiatalokat érin­tő lényeges kérdéseket közösen meg­tárgyaljuk egyrészt járási szinten, másrészt pedig .az egyes munkahe­lyeken. A mezőgazdaságban növekszik a SZISZ alapszervezeteinek száma, s ezeknek a tömegpolitikai tevékeny­ségével, mozgósító erejével számolnak is a gazdaságok a feladatok teljesíté­sében. Egyik legfontosabb célunk, hogy az 1980-as év végéig a járás tizennégy szövetkezetében legyen SZISZ-alapszervezet. Ifjúsági politikai­nevelő munkánkban a SZISZ-tagok létszáma bővítésének is nagy szerepe van. E tekintetben igen kedvezőek a feltételek a pelsőci (Plešivec), a lube­­nlki, a hosszúszói (Dlhá Ves), a Ge­merská Poloma-i, a honcei, a gočalto­­voi és a roštári szövetkezetekben, a­­hol nagyon sok fiatal dolgozik. A szövetkezeti demokráciához hoz­zátartozik a fiatalok véleménynyilvá­nítási joga s ennek érvényesítése. — Nem egy szövetkezetben a SZISZ-alapszervezetek taggyűléseikre meghívják a szövetkezet vezetőségét, s közösen megvitatják ügyes-bajos problémáikat. Az alapszervezetek gyakran védnökséget válalnak például a gépek karbantartása vagy a kör­nyezet szépítése és rendezése felett A SZISZ taggyűlésein általában mi­lyen problémák vetődnek fel? — Felvetették például a munkavé­delmi és munkabiztonsági fogyatékos­ságokat, szót emeltek az elavult nor­mák ellen, javasolták a hatékonyabb erkölcsi és anyagi ösztönzést, szor­galmazták, hogy több fiatal kerüljön a vezetőségbe. Kifogásolták a művelő­dési otthonok műsorainak alacsony színvonalát, javasolták szövetkezeti klubok létesítését, nemtetszésüket fe­jezték ki azért, hogy az újításaik ne­hézkesen valósulnak meg. Továbbá sürgették a szociális létesítmények fel­építését azokon a területeken, ahol még nincsenek, és a sportolási lehe­tőségek javítását. Sokan említették lakásépítési problémáikat, s több he­lyen hiányolták az üzemi lakásépít­kezést. Általában a taggyűléseken számtalan gondot felsorolnak a fiata­lok, de ezek kivétel nélkül olyanok, amelyek a gazdaságokban megoldha­tók. Említette, hogy a szociális létesít­mények építését is sürgették a fiata­lok, ezzel kapcsolatban ml a helyzet a járásban? — A fiatalok igényei helyénvalók. Hiszen egyetlen szövetkezetnek sincs saját bölcsődéje, óvodája, de még egészségügyi központja sem. A bete­gek kivizsgálása egy egész napot is igénybe vesz. Csupán három szövet­kezetnek van ifjúsági klubja, s üzemi konyha csak négy szövetkezetben ta­lálható. A szövetkezetek évente közel hatmillió koronát költenek szociális létesítmények építésre, de ebből kul­turális célokra alig marad egymillió korona. Áz említett összeg nagyobb részét lakásépítésre fordítják. ■—i Ma már mindennapi gyakorlattá vált, hogy a szövetkezet elnöke a fia­talokkal kapcsolatos kérdésekben ki­kéri a SZISZ-elnök véleményét. Bele­szólása van a kitüntetések javaslásá­­ban, a kinevezések és felmondások Jóváhagyásában, a továbbképzés ügyé­ben, a szociális támogatások odaítélé­sében stb. A kulturális rendezvények megszervezésében ugyancsak döntő szavuk van a SZISZ alapszervezetek­­nek. Az ifjúsági szövetséggel együtt­működve nagy gondot fordítunk a fiatalok szabad idejének hasznos ki­használására, a sportolási lehetőségek megteremtésére. Milyen feladatok várnak a SZFSZ járási bizottságának dolgozóira az ifjúsági politikai-nevelő munka to­vábbfejlesztésében? — A mezőgazdasági üzemek veze­tőinek és a SZFSZ dolgozóinak tuda­tosítaniuk kell, hogy a fiatalok aktív segítsége és közreműködése nélkül nem jut előbbre a mezőgazdasági ter­melés. Ezért az ifjúsággal kapcsola­tos valamennyi párt- és kormányha­tározatot következetsen és hiánytala­nul végre kell hajtani az üzemekben. Nagyobb erkölcsi és anyagi elismerés­ben kell részesítenünk a kiváló mun­kát végző fiatal szövetkezeti dolgozó­kat és az ifjúsági szocialista brigádo­kat. Fokozott figyelmet kell fordítani a politikai-nevelő munkára a fiatalok politikai látókörének szélesítése érde­kében. Ezek nem új feladatok, de megvalósításukban nem állhatunk meg — mondotta végezetül Piczinger Béla. ILLÉS BERTALAN Az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusa befejezté­vel nem zárult le az a nagyarányú folyamat, amely a kongresszus előtti vitában vette kezdetét, s a mezőgaz­dasági termelés továbbfejlesztésére, a hatodik ötéves terv igényes felada­tainak teljesítésére, valamint a fel­merülő fogyatékosságok, nehézségek kiküszöbölésére irányult. A kongresz­­szus utáni kampányban, s az ezt kö­vető időszakban valamennyi mezőgaz­dasági üzem, az agrokomplexum ter­melési-gazdasági egységek, valamint a középfokú és központi irányító szer­vek dolgozóinak fokozott aktivitást kell kifejteni a kongresszus által el­fogadott határozatok megvalósítására. Az intézkedések homlokterébe a vitá­ban és a kongresszuson elhangzott javaslatok megoldása került. A kongresszus előtti vitában a me­zőgazdasági dolgozók mintegy ki­lencven százaléka bekapcsolódott. A számtalan építő jellegű javaslattal, észrevétellel fényt 'derítettek mind­azokra a tartalékokra, amelyek a tu­dományos-műszaki vívmányok jobb ér­vényesítését, s ezáltal a mezőgazdasá­gi termelés belterjesítésát s haté­konyabbá tételét teszik lehetővé. Egy­idejűleg rámutattak -arra is, milyen irányba kell összpontosítani a figyel­met, illetve az intézkedéseket. A jobb áttekintés érdekében nem árt meg­említeni néhány adatot. A javaslatok több mint nyolcvan százaléka a me­zőgazdasági üzemekben felmerülő — vagyis a helyi jellegű — problémák megoldására s közel tíz százaléka a járási irányító szervek felé irányult. A többi javaslat a kerületi és a köz­ponti irányító szerveket érintette. A felsorolt adatokból nyilvánvalóvá vá­lik, hogy a fogyatékosságok kiküszö­bölésében, az adott lehetőségek ész­szerűbb kihasználásában elsőrendű feladat magukra a mezőgazdasági üzemekre hárul. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a kongresszus előtti időszakban tanúsított aktivitást és kezdeményezőkészséget a jelenlegi időszakban is lankadatlanul folytatni, sőt fokozni szükséges. Hiszen az igé­nyes munka „oroszlánrésze“ még elöl­tünk áll. A kongresszus utáni kampány során több intézkedés jött létre. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Szlovákiai Központi Bizottságá­val karöltve kidolgozta az utasításo­kat a kongresszusi határozatoknak, valamint a hozzászólásoknak az egyes mezőgazdasági üzemek és egyéb me­zőgazdasági intézmények feltételeire való konkretizálására. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a SZFSZ járási szervezetei részletesen tájékoztatták valamennyi mezőgazdasági üzem dolgozóját a CSKP 13. plenáris ülése és az efsz-ek IX. kongresszusának határozatairól. A járási mezőgazdasági igazgatóságok és a SZFSZ járási bizottságai felada­tul kapták a kongresszus előtti vitá­ból és a kongresszus határozataiból eredő problémák megoldását és az ebből kifolyólagos feladatok üzemek szerinti lebontását. A jelenlegi idő­szakban már több mezőgazdasági üzemben hozzáfogtak a rövidtávú in­tézkedések megvalósításához. Nem kevésbé fontos feladat lesz a fogana­tosított intézkedések megvalósítának tüzetes ellenőrzése az irányítás vala­mennyi fokán. A kongresszus utáni kampány eredményeit a zárszámadó taggyűléseken értékelik majd az egyes gazdaságok. A központi szervek felé irányuló hozzászólásokkal és javaslatokkal már a CSKP 13 plenáris ülése is foglalko­zott. Az illetékes szervek feladatul kapták az agrokomplexum számára szükséges gépi eszközök és komplex technológiai gépsorok biztosítását, egyrészt a hazai gyártás fejlesztésé­vel, másrészt pedig a széleskörű nem­zetközi együttműködés és munkameg­osztás kibontakoztatásával. Előtérbe került főleg az etető, fejő és kitrá­gyázó gépsorok, nagy befogadóképes­ségű mezőgazdasági tehergépkocsik gyártása, a pótalkatrészek időbeni és kellő mennyiségű biztosítása — főleg az alkatrészek felújításának jobb szervezésével —, valamint a műtrá­gyák és a növényvédőszerek gyártá­sának fokozása. Habár a központi szervek felé irá­nyuló hozzászólások hosszabb távú intézkedéseket követelnek, közülük már több a hetedik ötéves tervidő­szakra előirányzott új irányítási rend­szer tartalmává válik. De több javas­lat és hozzászólás kiinduló pontja lett az 1980-ban érvénybe lépő új gazdasági eszközök rendszerének. Kétségtelenül sok múlik majd a központi intézkedéseken főleg az anyagi-műszaki feltételek biztosításá­ban. Azonban szem előtt kell tartani, hogy ezek gyakran korlátozottak, mert több esetben behozatalra szo­rulnak. Az előttünk álló igényes fel­adatok teljesítésében — mindenek­előtt az idei és a következő évi terv­feladatokat illetően — a súlypont a középfokú irányító szervekre és a mezőgazdasági üzemekre hárul. Az ő kezükben vannak azok a lehetőségek és tartalékok, melyek feltárásával a mezőgazdasági termelés továbbfejlesz­tése, hatékonyabbá tétele valósítható meg. Ez természetesen csakis a ga­bonaprogram megvalósításával, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésé­vel, ésszerű takarmánytermesztéssel, a költségek csökkentésével, a takaré­kos anyag- és energiagazdálkodással, a dolgozók szakképzettségének növe­lésével, de nem utolsó sorban a dol­gozókról való komplex gondoskodás­sal érhető el. Ennek alapvető feltéte­le pedig a munkához való jó hozzá­állás, a fokozott aktivitás és kezde­ményezés valamennyi dolgozó részé­ről. KLAMARCSIK MÄRIA mérnök ■papjainkban a mezőgazdasági termelés fejlesztésében már nem'csupán a termelőerők fejlett­sége, nem is a munkaidő, hanem a tudomány alkalmazásának mér­téke válik fű tényezővé. Ahogy Marx fogalmazta: „nem a munká­ban töltött idő lesz a fejlődés mértéke, hanem az a bizonyos rendelkezésre álló idő, amelyben az ember más, fejlettebb szubjek­tummá válik, s mint fejlettebb szubjektum tér vissza a termelés­be és forradalmasltja azt“. A fenti idézet, bár ismétlésnek tűnik, napjainkban Is időszerű, Szólni kell tehát róla — két ok­ból is. Egyrészt mert a marxista közgazdasági elmélet megújulására volt szükség ahhoz, hogy a mar­xista gondolat — a legfőbb terme­lőerő, az ember a maga tapaszta­lataival, ismereteivel — eredeti erejével hassa át a közgazdasági gondolkodást, á szólni kell róla a tévében sugárzott „Haladó tapasz­talatok iskolája“ fényében is, hogy annak elvárásait a gyakorlatban is kamatoztatni tudjuk. XXX A tévé-iskola második témaköre után látogattunk el a mihályfai (Michal nad Ostrove) szövetkezet­be, s az előadássorozatból eredő kérdéseinkkel Tilajcsik Árpád mér­nököt, a „Haladó tapasztalatok is­kolája“ vezetőjét kerestük fel. • A Szlovákiai Földművesek Szövetségének járási bizottsága a televíziósorozat iránti érdeklődés, valamint a szerzett tapasztalatok gyakorlati felhasználása érdeké­ben hagyományosan versenyt hir­det. Tavalyelőtt a szövetkezetek, tavaly pedig az „iskolavezetők“ versenyében végeztek a harmadik helyen. Mivel magyarázza a szép sikereket? — Méltányoljuk annak a fontos­ságát, hogy az intenzív mezőgaz­dasági termelés nemcsak új szak­ismereteket, hanem újfajta szemlé­letet is kíván dolgozóinktól. A mezőgazdaság szocializálása u­­gyanis forradalmi módon alakítot­ta át a földművesek tudati viszo­nyait is. Először az bizonyosodott takozását, mivel a résztvevők a saját szemükkel győződhetnek meg arról a hatalmas fejlődésről, amely a mezőgazdaságunkat jellemzi. E- zen keresztül rájönnek arra, hogy a korral nekik is haladniuk kell, s ez a munkaerkölcs szempontjá­ból is nagy jelentőségű, mert elő­segíti a régi gondolkozásmód, a megszokások és a kényelemszere­tet leküzdését. Az adások fontos területeket érintenek, s valahogy olyan hely­zetet alakítanak ki, ahol az új kor­amely a céltudatos munkára, ön­művelésre ösztönző kapcsolatot tart fenn a kulturális intézmények­kel. Irányító szerepük két ténye­zőre összpontosul. Egyrészt az is­meretek elsajátításával alapot te­remtenek a képességek és készsé­gek teljes -kibontakoztatásához, másrészt, éppen a tévé-iskolának köszönve, jól megtanultak gazdál­kodni és kellően élni az adássoro­zat ismeretanyagával. Minden brigádnak külön munka­terve van, s az adás után tartanak LÉPÉS A CÉL FELÉ be, hogy a paraszti munkaerő gé­pekkel pótolható. Majd azt kellett tudomásul vennünk, hogy az apá­ról fiúra szálló szaktudás nem elég, mert akik iskolában tanulják a mezőgazdasági munkát, azok job­ban is értenek hozzá. Így a sok új munkaeszköz mellett új „szerszám­mal“ is meg kell ismerkednünk: s ez a tévé és a könyv. A „Haladó tapasztalatok iskolájának“ témakö­rei sok szállal szövik át napjain­kat, serkentői, követői a korszerű­södésre való törekvéseinknek. Mi igazodunk a nagyszerű lehetőség­hez, s differenciált eszközökkel igazítjuk azt céljainkhoz. 9 Az adássorozat mennyire se­gíti dolgozóik szakmai továbbkép­zését és nevelését? — A sorozat pozitívan befolyá­solja a kezdeményezőkészség kibon­szerű megoldások sikeresen szorít­ják ki a régit. S ez olyan tény, amely dolgozóinkat is gondolko­dóba ejti, s a legtöbben szinte sa­ját maguknak teszik fel a kér­dést: — Vajon én, hogyan vehet­nék részt ennek az újnak a meg­honosításában? О Több szövetkezetben objektív problémákkal kell megküzdeni: he­lyiséghiány, szervezési gondok, passzivitás. Szövetkezetükben nem fordulnak elő ezek a nehézségek? — Ilyen gondokkal nem küsz­ködünk. Száznyolcvan állandó dol­gozónk közül száztizenketten kap­csolódtak be a szocialista verseny­mozgalomba. A nyolc versenyző kollektíva közül hét a bronzfoko­zat büszke tulajdonosa. Nálunk a szocialista brigádtagok töltik be bizonyos fokig az irányítószerepet, brigádértekezletet, ahol azonnal megvitatják az ötletek, -javaslatok helyi felhasználásának lehetősé­geit is. # Bővebben szeretnénk hallani az adássorozatot követő vita hasz­nosságáról, az elfogadott ötletek­ről, javaslatokról, s alkalmazásuk helyi lehetőségeiről. — Az egyes adásokat követően nagyon élénk egészséges vita ala­kul ki, amelynek kapcsán a részt­vevőket sikerül nemcsak felvilágo­sítani, hanem meg is győzni a mezőgazdaság egyes időszerű prob­lémáiról. — Legnagyobb jelentőséget an­nak tulajdonítunk, hogy tagsá­gunkkal sikerült megértetni, hogy a termelési mutatók, a hatékony­ság további javítása elsősorban akkor érhető el, ha a dolgozók elegettesznek a velük szemben támasztott követelményeknekí Fon­tos, hogy tudatosan végezzék mun­kájukat, s legyenek a vezetők és a szakemberek partnerei. Ezt a célt viszont csak akkor érhetik el, ha bővítik szakpiai ismereteiket. О Befejezésül röviden a közön­ségszervezésről szeretnénk hallani. — A lebonyolítás egyetlen ne­hézsége: az adás nyelvi része. Ezt a prqblémát részben rögtönzött fordítással, részben pedig az adást követő konzultációk formájában oldjuk meg. Sokat segít a Szabad Földművesben megjelenő magyar fordítás is. Egyébként külön lektorcsopor­tunk van, melynek tagja: a szövet­kezet elnöke, a növénytermesztő, a zootechnikus, az üzemi pártszer­vezet elnöke, a gépesítőcsoport és az ökonómiai részleg vezetői. Az összetettebb, nehezebben érthető kérdések vagy kérdéscsoportok ha­tékonyabb megértéséhez gyakran ajánlunk szakirodalmat. Ölömmel tölt. el bennünket, hogy dolgozóink közül egyre többen vesznek kezük­be szakkönyvet. XXX Az elmondottak arra utalnak, hogy a „Haladó tapasztalatok Is­kolája“ a termelés hatékony növe­lésének az eszköze. Társadalmunk célja az ember, az emberi lét mind teljesebb és igazabb megvalósítása, kibontakoztatása. A továbbképzés és munka., művelődés és termelés összefonódása a dolgos hétközna­pokon: ez a cél felé vezető út kö­vetkező lépése. CSIBA LÄSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents