Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-21 / 29. szám

Tizenheten jöttek . * * A* ország minden részéröl érkeztek vendégkombájnosok. Az aratás zökkenőmentes ütemének előfeltétele, bogy legyen A szalma gyors letakarítása a legfontosabb tennivalók köze elegendő szállítóeszköz. tartozik. Fotó: —tt— Dél-Szlovákiában minden percet kihasználnak az aratás gyors befejezése érdekében. Vizeink védelme — nemzedékek életének feltétele A népgazdaság érdekeivel összhangban Kutatási feladataink! ★ Szerződéses alapon a közellátás javára Töretlen munkalendülettel Bratislava déli részén terül el a Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupi­ce) Efsz határa. A földalap ebben a szövetkezetben nagyon változó, a jó minőségű földet még egy táblában is váltja a homokos, kavicsos talaj, s ezért nem egyöntetű a gabona érése. Csóka György, a szövetkezet alel­­nöke, aki egyben a gépesítés irányí­tója, már napok óta komor arccal figyeli az égboltot. Közben járják a határt, s bosszúsan állapítják meg az egyenletlen érést. Különösen az árpa­táblában szembetűnök a még mindig zöldes sávok, s így nem tudják majd sörárpaként értékesíteni. A búza je­lentős része már a kombájn kaszája alá érett, de az aratását csak hétfőn kezdték meg. A mezőgazdasági üzemben alapos tervet dolgoztak ki. A nyolc kombájn, közülük hét Kolosz és egy SZK-4-es, készenlétben áll a gazdasági udva­ron. Nem várnak segítséget, mert a terv szerint menne minden mint a karikacsapás. A kombájnokhoz viszo­nyítva van elegendő szállítóeszköz, tisztító- és szárítóberendezés, és ele­gendő munkaérő a szalma betakarí­tásához. Fölég azokról a táblákról szeretnénk mielőbb betakarítani a szalmát, ahová kukorica-napraforgó keveréket vetnek. Az elgondolások, amelyet papírra A civilizált társadalmakban az ara­tás és a cséplés mindig is a legfon­tosabb emberi tevékenységek közé tartozott. Így volt ez már az ókor fejlettebb társadalmaiban is (például Ö-Egviptom), s így van ez a mai na­pig. Hiszen a kenyérről, az élelemről, az élet alapvető feltételéről van szó. „Kérges a tenyerem, a tenyerem, azzal keresem a kenyerem, azzal keresem a télire valót..énekelték a hajda­ni summáslegények. S noha a mai aratók javarésze talán mér nem Is ismeri ezt a gyönyörű népdalt, bizony az 6 tenyerük is megkérgesedik a kombájn kormánykerekének szorítá­sától. Mert, habár az aratást ma már nagyteljesítményű gépekkel végzik, ha azt akarjuk, hogy a megtermett „élet“ ne menjen veszendőbe, hogy megtáraink megteljenek aranyló, acé­los gabonaszemekkel, alaposan meg kell fognunk a munka végét és ki kell hásználni minden kedvező alkal­mat. Az Idén az időjárás sem játszik kezünkre, szeszélyei kiszámíthatatla­nok, s csak a legnagyobb emberi ösz­­szefogás teheti valamelyest jóvá bot­rányos rosszindulatait. De azért a mezőgazdasági üzemek dolgozói derűlátóak. Valószínűleg azért mert az Idei aratást is az előző évekhez hasonlóan ügyes szervezés­vetettek, precízek, kivitelezhetők, ha... S ennél a ha-nál álljunk meg egy picit. Vannak mezőgazdasági üze­mek, ahol igyekeznek betartani az előzetes elképzeléseket, s a gazda­ságosság szempontjából azt várják, majd csak elmúlik az esős időszak, s akkor egy-kettöre magtárba kerül a gabona. Pontosan ki lehet számol­ni, mennyivel nagyobb a költségráfor­dítás, ha csak néhány órát aratnak naponta a kombájnok, ahhoz képest, ha egész nap folyamatosan üzemel­nének. Ez eddig rendben volna, de ki lát bele a holnapba. Lehet, a kö­vetkező napokban ideális idő lesz az aratásra, viszont az is megtörténhet, hogy újbői gyakori esőzések áztatják hosszabb-rövidebb ideig a határt. Ez elgondolkoztató, s minden bizony­­nyol azoknak van igazuk, akik nem késlekednek, és a lehetőség szerint kihasználnák minden órát az araj tásra. Ezt tették a féli (Tomášov) szövetkezetben is, ahol vasárnap szürkületig hét kombájn vágta a ga­bonát. Ennek meg is lett az ered­ménye, hiszen az aránylag kellemes, napos vasárnapon közel száz hektár­ról aratták le a búzát. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy á már béérett, esetenként túl­érett gabonát mielőbb aratni kell, mert a halogatás sok kárt okozhat. A szakemberek jól tudják, hogy a sei, a gépek és emberek jó összehan­golt munkájával, a szomszédos és a távolabbi járások együttműködésével végzik. Így van ez a Gombai (Hubi­ce) Állami Gazdaságban is, amely több mezőgazdasági üzemmel szerző­déses viszonyban van, s a szerződés értelmében kölcsönös segítséget nyúj­tanak egymásnak úgy az aratásban, mint a szalmabegyüjtésben és a töb­bi fontos betakarítási munkában. A gabona betakarításához saját gépi eszközeik kevésnek bizonyulnának, mivel csak tizenkét saját kombájnjuk van, ennek ellenére bíznak abban, hogy a kétezer száz hektárnyi föld­területről tíz-tlzenkét nap alatt sike­rül levágniuk, kicsépelniük, egyszó­val betakarítaniuk a gabonát, hiszen vendégkombájnosok is segítenek ne­kik, akik a Gellei (Holíče) Gép- és Traktorállomásról érkeztek. Harminckét kombájnnal aratják a gabonát! Két kombájnnal már július kilencedikén próbaaratást végeztek, s kombájnosok úgy látják, hogy az Idei aratás sem lesz valami könnyű. Ök természetesen minden tőlük telhe­tőt megtesznek. Időben indulnak, dol­goznak szorgalmasan, ameddig szük­séges. Július tizenegyedikén (ottjártunk­­kor) szép, derűs volt a reggel, s ti­túlérett meg-megáző gabona napról­­napra veszít a fajsúlyából, és ez or­szágos méretben nagyon jelentős kért okoz. Köztudott, hogy gabonából jó­val kevesebb lesz, mint az előző évek­ben. Éppen ezért az eredeti elképze­léseket félre téve, szükséges min­den lehetőt megtenni a minél gyor­sabb, legkisebb szemveszteséggel járó betakarítás érdekében. Az örök ellenség, a mostoha idő­járás támad, я gondolkodó ember védekezik és győzi >— tt — zenktlenc kombájn vágott neki úgy­nevezett csoportos bevetésben a ga­bonatáblának. A száztlzenhét hektár búza learatása egy napig tartott, más­nap már munkába léphettek a szal­­mabegyüjtő gépek. Az aratásban egyébként kiváló szovjet és NDK-beli kombájnok vesznek részt. Maguk a kombájnosok is többéves gyakorlattal rendelkeznek. A senicaiak is régi is­merősök Gombán, űgv dolgoznak, mintha csak otthon aratnának. Persze méltó versenytársakra találtak a ha­zai kombájnosokban, akik közül pél­dául Vízent Béla neve eléggé közis­mert. A gazdaság szocialista munkaver­senyt hirdetett az aratás résztvevői számára. A kombájnosok versenyének feltételei a következők: minimális (két százalékot meg nem haladó) szemveszteség, a kicsépelt gabona tisztasága s minél kevesebb törött szem, a legnagyobb teljesítmény (a legtöbb kicsépelt gabona) s végül a legkevesebb üzemzavar. Egy kombájn­ra körülbelül 73,4 hektárnyi gabona learatása vár. Az aratás tehát versenyben folyik, s a versenyt ezek a keménykötésű le­gények bizony nem veszik félvállról. Céljuk közös, pontosabban egy és ugyanaz: minden akadály ellenére időben fedél alá terelni az idei ter­mést, leendő mindennapi kenyerün­ket. NAGY TERÉZ CZUCZ JÓZSEF leszállt kombájnjá­ról, s megtörölve izzadt homlokát, fgy szólt: — Tudja, én elég mélyen alszom éj|ei, mégis többször felébredtem va­lamire. ügy látszik a rossz, a nem várt dolgok nyugtalanítják az embert. Esett az éjjel, nem is kevés, ami szá­momra azt jelentette: Józsi, másnap nem lesz aratás. De amint látja mégis aratunk. Reggel előbújt a napocska, jóllakattuk az „éhes oroszlánjainkat“ s máris indultunk. Valóban az „éhes oroszlánok“, a hatalmas Nivák nyelték a gabonát a hndosi (Vydrany) szövetkezet tábláin. Csak a megszokottnál azonban- las­súbb tempóban haladhattak a kom­bájnok, de minden percet ki kellett használni, mert nehéz feladat várt rájuk. Ugyanis kilencszáz hektárról a búzát, háromszáztíz hektárról az ár­pát kell levágniuk. — Bizony lassan megy az aratás — mondotta Czucz József — mivel a ga­bona elég nedves, s amint itt mife­lénk mondják, be van apadva. Főleg a kavicsosabb területeken van ez így, de ennek ellenére megteszünk min­dent, hagy minimális szemveszteség mellett takarítsuk be a gabonát. A kombájnos a néhány perces pi­henő után ismét a volán mögé ült, s a masina felfalta az imént még kalá­szokban ringó „életet“. Jő érzés volt nézni a csatarendben haladó kombáj­nokat. Jó érzés volt tudni: ezeket a gépeket kitűnő szakemberek kezelik. A sorban ott volt Hodosi János kom­bájnos is, aki a múlt évi aratásban — országos viszonylatban is — kitű­nő eredményt ért el, de nem hiány­zott Szelte Miklós és Gáspár Sándor sem, akik ugyancsak megérdemlik a kiváló kombájnosok jelzőt. Hol egy Trabant, hol egy Zsiguli bukkant fel a láthatár különböző pontjain, szállítva a növénytermesz­tési részleg vezetőit, akik rugalmasan intézkedtek, ha a munkát lassító, za­varó jelenségek eltávolítására szük­ség volt. Farkas Imre mérnök, főag­­rnnómus Ladával érkezett a búzaten­ger szélére. Az esős időjárás által keserített aratásról így vélekedett. — Szerencsénkre olyan aratócso­portunk van, amely már sok-sok éven keresztül vett részt a kenyércsatában. A fiúkat nem kedvetleníti el a szo­katlan időjárás, a nedvesebb gabona, szívvel-lélekkel dolgoznak. S ha már a kedvről beszéltem meg kell említe­nünk, mi vezetők sem vagyunk elke­seredve: ugyanis nem lett igazuk a vészharangot kongatöknak, a termés — a korábbi nagy szárazság ellenére is — aránylag jó. A gazdaságot vendégkombájnosok is segítik az aratásban. Amikor a zarhnačovicei gazdaság dolgozóit a munkakörülményeikről, ellátottságuk­ról kérdeztem, nagyon elégedetten szóltak: az üzemi konyha állítólag „férfias“ adagokkal látja el az aratás résztvevőit, s színvonalas az elszállá­solás is. A hodosi azon szerencsés gazdasá­gok közé tartozik, melyek saját szárí­tóberendezéssel rendelkeznek. Ha ugyanis az időjárás következtében kissé nedvesebb is a gabona, a szárí­tóberendezés „győzi“ a ráháruló fel­adatokat. A szövetkezet vezetői an­nak idején nem törődtek bele a nagy gondokat okozó raktárhiányba. Az újonnan felépített raktárhelyiség ak­kora, hogy a gabona központi rak­tárba való szállításának akadozása esetén is képes nagy mennyiségű mag befogadására. —kalifa— Mindennapi tenyerünkért A mezőgazdasági üzemek, tanulva a tavalyi hiányosságokból, alaposan felkészültek a gabonabetakarításra. Az alkatrészhiány ellenére is — ke­vés kivétellel — megjavították a betakarító gépeket. A mezőgazdasági üzemek számfthatnak a vendégkombájnosokra, valamint a társadalmi összefogásra. Az ezernyi jóakarat ellenére sem halad jó ütemben az aratás, mert hátráltatja a sötét feliegekbol meg-megeredö zápor, a tarlós esőzés. Szerencsére az idő viszontagságait jól ismerő mezőgazdasági dol­gozók igyekeznek minden órát kihasználni, hogy fogyasszák a kenyér­nek való aratását. A mezőgazdasági üzemek vezetői bíznak a gépeket irá­nyító emberekben, joggal, mert a kombájnosok és mások mindent elkö­vetnek, hogy a lehető leggyorsabban a magtárakba kerüljön a szem. Agrokomplex 79 ★ Klára ★ A por káros hatásáról ★ 1979. JÚLIUS 21. XXX. évfolyam 29. szám. Ara 1,— K6s Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából Fokozzuk a talaj termőképességét Kihasználni minden órát! Az igényesség jegyében ★

Next

/
Thumbnails
Contents