Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-21 / 29. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. jűlius 21. V Ľubomír Strougal Nyugat-Szlovákiában Ľubomír Štrougal, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök a múlt héten munkalátogatást tett a nyugat-szlovákiai kerületben. Tájéko­zódott a Bős (GabÉikovo)—Nagymaros vízlépcsőrendszer építéséről és a táj mezőgazdasági fejlődéséről. Štrougal elvtárs és kísérete meghallgatta j ú­­lius Hanus szlovák miniszterel­nök-helyettes tájékoztatóját a mun­kálatokról, majd a vajnoryi Vízgaz­dálkodási Kutatóintézet hidraulikai Elhunyt Vasil A CSKP Központi Bizottsága, a Szö­vetségi Gyűlés Elnöksége, a cseh­szlovák hadsereg parancsnoki kara és az Antifasiszta Harcosok Szövetsé­gének Központi Bizottsága gyászjelen­­térst adott ki VAS1L VALÓ mérnök­vezérezredesnek, a nemzetvédelmi miniszter első helyettesének 58 éves korában váratlanul bekövetkezett ha­láláról. laboratóriumában megtekintette a víz­lépcsőrendszer modelljét. A vendégek Somorján (Samorín) megszemlélték az épülő levezető csa­tornát. Strougal elvtárs és kísérete látoga­tásának végén a Bősi Állami Gazda­ságban megtekintette a búzaföldeket, érdeklődött az aratási előkészületek­ről, valamint a termés veszteségmen­tes betakarítására tett intézkedések­ről. Való elvtárs Való elvtárs aktív részvevője volt a hazánk felszabadításáért vívott har­coknak, részt vett a duklai hadműve­letekben. A felszabadulás után külön­féle politikai és katonai tisztségeket töltött be. Számos hazai és szovjet kitüntetés tulajdonosa volt. Való elv­társat hétfőn, július 16-án búcsúztat­ták a strašnicei krematórium szertar­tási termében. A z agrokomplex ’79 mezőgazdasági **és élelmiszeripari országos kiállí­tás az idén augusztus 18. és szeptem­ber 9. között tartja nyitva kapuit, je­lentőségét növeli, hogy a CSKP törté­nelmi jelentőségű IX. kongresszusa és szocialista mezőgazdaságunk harmin­cadik évfordulójának jegyében ad át­tekintést arról, hogy mezőgazdasá­gunk és élelmiszeriparunk hogyan já­rult hozzá a lakosság élelmiszer­szükségletének kielégítéséhez. Az érdeklődők, de elsősorban is a fiatalok egyben részletes áttekintést nyerhetnek arról is, hogy az eltelt harminc esztendő folyamán hogyan fejlődött a növénytermesztés és az állattenyésztés, miként változott az emberek gondolkozása és magatartá­sa, valamint a falusi dolgozók mun­ka- és életkörnyezete. A kiállítás arra a kérdésre is vá­laszt ad, hogyan lehet és kell a kor­szerű állattenyésztés nélkülözhetetlen feltételét, a kellő mennyiségű és ki­fogástalan minőségű takarmánybázist létrehozni. Az Agrqkomplex '79 jellemzi a test­véri szocialista országok mezőgazda­ságának és élelmiszeriparának fejlő­dését is, főleg kidomborítja azokat az intézkedéseket, amelyeket a szocia­lista közösség országai a közélelme­zés színvonalának emelése, valamint a dolgozók munka- és életfeltételei­nek javítása céljából tesznek. Az országos mezőgazdasági és élei-Д Vöröskereszt hírei A Vöröskereszt gellei (Holice) szer­vezete nagyon aktív tevékenységet fejtett ki a múlt évben, s must lan­kadatlan buzgalommal törekszik a szervezet legutóbbi kongresszusán ki­jelölt feladatok maradéktalan teljesí­tésére. A tagok aktivitását a jó veze­téssel magyarázzák, amely K i r e t h Júlia elnök érdeme. A 319 tagú helyi szervezet állandóan gyarapodik, tavaly 19 új tag lépett soraiba. Egy új hagyomány kezdete Bendes István vnb-alelnök átadja az Minden hagyománynak van kezde­te, s minden kezdet hagyománnyá válik, ha azt az illetékesek ápolják, továbbfejlesztik.. A Komáromi (Komárno) Városi Nemzeti Bizottság keretében működő polgári ügyek testületé új hagyomány kialakítását kezdte meg; megszervez­te a város legtevékenyebb érettségiző diákjainak és tanoncainak találkozó­ját a város vezetőivel és képviselői­vel abból az alkalomból, hogy befe­jezték tanulmányaikat. A találkozóra két alkalommal került sor. A találko­zókon jelen voltak a SZISZ . járási bizottságának és a járási nemzeti bi­zottságnak képviselői. A vendégeket Nagy Géza, a püt titkára üdvözölte, majd Bende István, a vnb alelnöke méltatta megható ünnepi beszédében emléklapot az egyik vietnami fiúnak. a tanulóifjúság és a fiatal szakmun­kások tevékenységét, a tanulásban, társadalmi munkában, a sport és a kulturális élet területén elért ered­ményeiket. Az érettségizettek nevében Kondé Gabriella mondott köszönetét a város nemzeti bizottságának, amely figyelemmel kísérte és támogatta a tanulók munkáját. A találkozó részvevőinek a városi zeneiskolaié? ^.gimnáziumok tanulói színvonalas kulturális műsorral ked­veskedtek, majd a Komáromi Vnb és a püt emléklapokat és könyvajándé­­kokat adott át a végzett diákoknak és szakmunkásoknak, köztük öt viet­nami fiúnak is, akik nemcsak a szak­májukat, hanem a szlovák nyelvet is nagyon jól elsajátították Komáromban. —bar—i A Vöröskereszt gellei szervezete legfőbb feladatának az ingyenes vér­adás szervezését tartja. Tavaly 66 ön­kéntes véradóval büszkélkedhetett, pedig a járási bizottság által megkí­vánt szám csak 20 volt. A helyi szervezet aktív tevékenysé­gét bizonyítja az is, hogy 32 előfize­tőt szereztek a NÉPEGÉSZSÉG című folyóiratra. Tagjai szorosan együtt­működnek a Honvédelmi Szervezettel, s a helyi földművesszövetkezet mel­lett egészségügyi csapatot hoztak lét­re. (Szabó Jánosné) A Vöröskereszt mihályfai (Michal na Ostrove) szervezete is fellendítette tevékenységét a Vöröskereszt kong­resszusának határozatai szellemében. A kongreszusi előkészületek során 30 önkéntes véradót tüntettek ki. (Bognár László) •i 41 |#elet-Szlovákla gazdasági fejlő­­** désében a múltbán is nagy Jelentősége volt a víznek. A folyók szabályozásával elsősorban az árvíz­­veszély ellen védekeztek. Kelet-Szlo­­vákia mezőgazdasági földterületének mintegy 40 százaléka olyan ártér, ahol a folyók szabályozása előtt rendszeresen pusztított az árvíz. A mezőgazdaság korszerűsítése, az Ipartelepítés, a község- és városfej­lesztés folytán napjainkban mind na­gyobb szerephez jut a vízgazdálko­dás. A második világháború előtt Szlovákiában alig 19 ezer hektáron végeztek talajjavítást. Csak a mun­kásosztály 1948 februári győzelme után fordíthattunk megérdemelt fi­gyelmet a talajra és termőképességé­nek fokozására. 1946 és 1960 között 481 millió korona ráfordítással 49 ezer hektáron végeztünk talajjavítást, melynek volumene 1961 és 1965 kö­zött jelentősen bővült. Az említett időszakban 74 ezer hektár talajjaví­tási költségei elérték az 1 milliárd 900 millió koronát. А XIII. pártkongresszus után meg­gyorsult a melioráció üteme. A ne­gyedik ötéves tervidőszakban 57 és fél ezer hektáron létesült öntöző­­rendszer, 49 és fél ezer hektárnyi te­rületet pedig kétmilliárd korona rá­fordítással lecsapoltattunk. А XIV. pártkongresszus 65 ezer hektárnyi talaj lecsapolását, 90 ezer hektáron pedig öntözőrendszerek építését irá­nyozta elő az ötödik ötéves tervidő­szakra. E program megvalósítása há­rom és fél milliárd koronába került. 1971-ben létrejött a talaj termővé tételének állami alapja, s ez lehetővé tette nem beruházási jellegű munká­latok rendszeres és célszerű előkészí­tését. Az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott munkák volumene elérte az egymilliárd korona értéket, ez pe­dig lehetővé tette volna 272 ezer hektár talaj termőképességének fakó zását. Mindenekelőtt az erózió okozta károk pótlásáról, a terméketlen és elsenyvedt talajok, rétek, legelők stb. feljavításáról volt szó. Intézkedések történtek a talaj kémhatásának és a hatóanyag-gazdálkodásnak módosítá­sára, táblásításra, földutak építéséra stb. A szükséges munkagépek hiánya miatt nem teljesítik a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott feladato­kat. Az eddig átadott berendezések tíz százaléka különféle objektív okok miatt nem működik. Am lássuk, hogyan fest a kelet­­szlovákiai síkság vízgazdaségl elren­dezése. Ez 1959 óta napjainkig több mint másfél milliárd koronába került. Az építők derekas munkát végeztek, szabályozták az Ung, a Feketevíz, a Latorca és a Bodrog folyókat és vé­dőgátakat építettek Csicseren (Ciča­­rovce) és Nagyráskán (Veiké Räškov­­ce), Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) pedig szivattyúállomás lé­tesült. Zemplínska Šíraván 334 millió köbméter befogadó képességű víztá­roló, Bésen (Besa) pedig ugyancsak, 53 millió köbméteres víztároló léte­sült. A korszerű mezőgazdasági terme­lési feltételek megteremtését, Illetve javítását célzó munkák közül kiemel­kedik a talajjavítás. Kelet-Szlovákiá­­ban több mint 60 ezer hektáron al­kalmaztak alagcsőrendszerrel kombi­nált altalajvlzszint-szabályozást, ezt 1980-ig még további nyolcezer hek­táron alkalmazzák. Nem beruházási jellegű munkálatok keretében 64 és fél ezer hektárnyi talaj feljavítását irányozták elő, s ebből a mai napig 37 220 hektáron valósult meg a me­lioráció. Az öntözőhálózat tízezer hektáron épült ki. A talajjavítás hasz­nossága többszörösen igazolást nyert. Azelőtt szemes kukoricából 23, ga­bonából 17, cukorrépából 195, burgo­nyából 80, zöld takarmányból pedig 15 mázsa volt az átlagos hektárho­zam. A talajjavítás után, a legéssze­rűbb öntözési rendszer érvényesülése mellett szinte megduplázódtak a ho­zamok. Az öntözéses növénytermesz­tést folytató mezőgazdasági üzemek­ben a termelési érték hektáronként átlag 5614 koronával, vagyis az ön­tözést nem alkalmazó üzemekkel szemben 70 százalékkal nőtt. Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) nemrégen tárcaközi össze­hangoló — ellenőrző értekezletet ren­deztek, amelyen részt vett Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Július Hanus szlovákiai miniszterelnök-helyettes, Ján Janovic mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, Vladimír Margetín, erdőgaz­dasági és vízgazdálkodási miniszter, Vladimír Hajko, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia elnöke, Ján Pirö, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára. Megállapították, hogy a jövőben minden erót a talaj termő­­képességének fokozására kell össz­pontosítani s a kelet-szlovákiai sík­ság termőföldjének védelmét és ki­használását célzó tervek kidolgozásá­ba a tudományos intézetek munkatár­sait Is be kell vonni. A módosított távlati koncepciós terv alapján a kelet-szlovákiai kerület­ben összesen 112 408 hektáron kell lecsapolni a talajvizet, ebből 1980-ig 68 ezer hektáron. 110 ezer hektáron tervezik az öntözőhálózat kiépítését. A hatodik ötéves tervidőszak végéig 12 és fél ezer hektárra terjesztik ki az öntözést. A hetedik ötéves terv­időszakra összesen 1 milliárd 110 millió koronát Irányoztak elő a kelet­szlovákiai síkság talajjavítására. Fokozzuk a talaj termőképességét AGROKOMPLEX 79 míszeripari kiállítás öt témakört fog- segíti elő a kollektív szellem és az lal össze. # Az első témakör: a csehszlovák szocialista mezőgazdaság harmincéves fejlődése. Bemutatja, hogyan alakult át az egykori kistermelés korszerű nagyüzemi termeléssé. e A második témakör a takar­mányból való önellátottság elérésé­nek lehetőségeit dokumentálja és egyben tényekkel bizonyítja, hogy ez az önellátottság nagy mértékben hoz­zájárul népgazdaságunk stabilizálódá­sához. # A harmadik témakör a mező­gazdaságból származó Ipari nyers­anyagok racionális feldolgozását hir­deti és egyben utal arra Is, hogy az élelmiszeripari hulladékokat hogyan lehet az állatok takarmányozásában hasznosítani. % A negyedik témakör a feltaláló- és újítémozgalomról ad áttekintést, kiemeli, hogy a mezőgazdasági újítá­sok egész sora, a feltaláló és újító mozgalom fontos szerepet tölt be a tudományos-műszaki forradalomban, vagyis a mezőgazdasági termelés tu­dományos-műszaki fejlesztésében. # Az ötödik témakör pedig kiin­dulva a szocialista társadalom alap­vető céljából, arról ad átfogó képet, hogy szocialista rendszerünk miként Veterán tűzoltó A környéken talán nincs olyan em­ber, aki ne ismerné, kedvelné az örökké vidám, kedves és mindenkor segítőkész juhász Lajos bácsit, a Tűzoltószövetség izsai helyi szerveze­tének egyik legidősebb tagját. A belvíztől sújtott területeken, a michalovcei, a trebišovi és a vranovi járásban, a Labore, Latorca, Ondava és Topia folyőknál szivattyútelepeket létesítenek a belvíz átemelésére. A termelést ugyanakkor a termelési szerkezet némi megváltoztatásával akarják olcsóbbá tenni. így a gyü­mölcsösök területét a jelenlegi 2945 hektárról négyezer hektárra bővítik, 1500 hektáron pedig szőlőt telepíte­nek. A gyepterület érthetően 8200 hektárral csökken. Az értekezleten jóváhagyták a he­tedik ötéves tervidőszak komplex ta­­lajjavításí programját. Ján Janik elv­társ, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára méltatta ennek jelentőségét. Hangsú­lyozta, hogy az utóbbi Idők talajjaví­tási létesítményei igazolták a párt és az állam célirányos politikájának he­lyességét. A legjobban bizonyítják ezt a mezőgazdasági üzemek kiváló gaz­dasági eredményei, mivel ezek az üzemek egyre termékenyebb talajo­kon gazdálkodnak. Szeretnénk valamit megjegyezni: a kelet-szlovákiai síkság tereprendezése nagy összegeket emészt fel, tehát nem mindegy, hogyan használjuk ki a költséges létesítményeket. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntözőberendezések teljesítőképessé­gét nem mindenütt használják ki tel­jesen. A vízgazdálkodás a környezetvédel­met is magába foglalja. A kerület természeti környezete a lecsapolás folytán lényegesen megváltozott, az állandó vízfelület a tizedére csök­kent. A korábbi egészségtelen nyir­kosságot kedvezőtlen aszály váltotta fel. Az aszály káros hatása mellett további környezetrontó tényező lépett színre — az ipari, a mezőgazdasági és a háztáji szennyvizek kedvezőtlen hatása. A szennyvíz mennyisége az utóbbi tíz esztendőben megnégyszere­ződött, ma már meghaladja a napi 40 ezer köbmétert. Reméljük, az illetéke­sek figyelme erre is ki fog terjedni. ILLÉS BERTALAN emberi kapcsolatok fejlődését, az em­ber jó egyéni tulajdonságainak és a társadalmi érdekeket is szolgáló kedvtelésből végzett termelő és alko­tó munkájának kibontakozását. A kiállítás ideje alatt az érdeklő­dők tanulmányozhatják a növényter­mesztés és az állattenyésztés legkor­szerűbb módszereit is a Nyitrai Ál­landó Mezőgazdasági Kiállítás Gazda­ságában, illetve annak egyes terme­lési részlegein. Megismerkedhetnek az öntözéses növénytermesztés, vala­mint a speciális növények termeszté­sének, a tejtermelés, a növendékmar­­ha-nevelés és a sertéstenyésztés leg­korszerűbb módszereivel, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek további fontos tényezőivel. A látogatók szakmai tájékozottsá­gát, főleg azonban történelmi ismere­teinek gyarapodását szolgálja a nit­­rai Szlovák Mezőgazdasági Múzeum, melynek megtekintését csak ajánlani tudjuk. A szocialista mezőgazdasági nagy­üzemi termelésünk fejlesztésével járó bonyolult kérdések megoldása szakis­mereteink szüntelen gyarapítását igényli. E nemes törekvésünkben se­gítségünkre lesz az Agrokomplex ’79 kiállítás is. Aki csak teheti, feltétle­nül tekintse megl —pa— Már 16 éves kora éta tűzoltó, és évek hosszú során gazdag tapasztala­tokat gyűjtött, melyeket ma is jól kamatoztat. A járás határain túl Is becsülik, szeretik és tisztelik. Hosszú időn át 6 volt a szervezet elnöke, de felesége halála után lekö­szönt. A tűzoltószervezethez azonban nem lett hűtlen. Minden szabad ide­jét a fiatalok nevelésének szentelte. Foglalkozott velük, felkészítette őket a körzotl versenyekre. Az utóbbi években Komlós Menyhért pedagó­gusnak segít a pionír tűzoltók felké­szítésében. Neveltjei ott vannak a já­rás legjobb 16 raja között, s részt vesznek a Láng honvédelmi és tűz­oltóverseny járási döntőjében. Hét évtized gondjai, megpróbáltatá­sai nehezednek a vállára, de ő min­dig vidám, s ezért szeretik is a fia­talok. Ügy veszik köfül, mint apjukat. Ilyenkor mélyebben nyúl a zsebébe, hogy megvendégelje a raj tagjait.* Már személyes jelenlétével megnyug­tatóan hat a versenyzőkre, ezért isi ragaszkodnak hozzá. Juhász Lajos bácsi sok évtizedes munkáját a felsőbb szervek is nagy­ra értékelik, amit a legjobban az bi­zonyít, hogy mellén ot díszeleg a bel­ügyminisztérium „Bátorságért“ jelvé­nye, mellyel az árvíz idején végzett önfeláldozó munkáját jutalmazták, meg a Csehszlovák Tűzoltószövetség Központi Bizottságának érdemérme. Az örökifjú, mindig tettre kész Ju­­házs Lajos bácsi az idén is ott volt a körzeti, illetve járási versenyen. Tanácsaival nagyban hozzájárult vé­denceinek sikeres szerepléséhez. Kí­vánjuk, hogy még nagyon sokáig ne­velje az izsai önkéntes tűzoltók után­pótlását, példájával necsak a fiata­loknak, hanem az idősebb korosztá­­lyúaknak is mutasson utat. Andriskin József A dolgozók érdekében A Szakszervezetek Szlovákiai Taná­csának képviselői a közelmúltban saj­tóértekezleten tájékoztatták az újság­írókat a dolgozókról való komplex gondoskodás jelenlegi állapotáról. Dr. Marta Lndrovská, az SZSZT titkára beszámolójában többek között elmondotta, hogy az üzemekben a szakszervezeti bizottságok nagy fi­gyelmet fordítanak a szociális prog­ram megvalósítására. Leginkább az üzemi étkeztetés, az óvodák és böl­csődék építésének javítása, a dolgo­zók és gyermekeik üdültetésének megszervezése foglalkoztatja őket. Rendszeresen ellenőrzik a munkavé­delmi előírások betartását és az üze­mek vezetőivel együttműködve igye­keznek a lehető legjobb munkakörül­ményeket megteremteni. Lényeges ja­vulás történt az üzemi étkeztetés te­rén; jelenleg a dolgozók 37,3 száza­léka étkezik üzemi étkezdében. Ál­landóan figyelmet fordítanak a dol­gozók gyógykezeltetésére és az út­törőtáborok kiépítésére. Ludrovská elvtársnő beszámolójában rámutatott néhány hiányosságra is. Bár a mun­kabalesetek száma az utóbbi öt évben 18,4 százalékkal csökkent, azonban néhány esetben a biztonsági előírá­sok felelőtlen mellőzése tragikus kö­vetkezményekkel járt. —per—

Next

/
Thumbnails
Contents