Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-17 / 46. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1S7S. november 17. 12. TANULNI A LEGJOBBAKTOL! Fejegetünk, fejegetünk... ? Közeleg az év vége. Ez idő tájt már világosan kirajzolódik a kép: teljesül-e a kitűzött tervfeladat, vagy sem. A galántai járás tejtermelésben lemaradozó mezőgazdasági üzemeiben aligha ... Sajnos, az adósság csak gyarapodhat, hiszen a téli hónapok nemigen kedvezőek a magas tejhozamszint elérésére. Inkább az elért fejési hozam megtartására fordítódik a legfőbb figyelem, mintsem annak fokozására. Nos, ebben a járásban nem százezrekben, hanem egy és háromnegyed millió literben fejezhető ki a lemaradás. Ezt a mintegy féltucatnyi élenjáró tejtermelő üzem — mint például a nádszegi (Trstice), a zsigárdi (Žiharec), a deáki (Diakovce), a peredi (Tešedikovo), a vágsellyei (Sala) szövetkezet és az Orföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság —, ha mennyire jó is, képtelen' a járási tejtermelési terv teljesítését egyensúlyban tartani. A gyönge és középes tejterrííelő üzemek száma az élenjárókénál jóval több. Mi adódott ebből? Nagyon is felbillent a mérleg: egyik serpenyője fönt állapodott meg, a másik meg alant. Az 1713 000 liter tej lemaradás mégis a járás három legjobb tejtermelő üzeme között tartják őket számon. A fejőgulyások értettek a baráti hangvételű, előremutató, a hibák orvoslását sürgető beszélgetésből. Ennek megfelelően dologhoz láttak. Javították a takarmányozási technikát: egyedileg, a tejhozam szerint etetik a teheneket; a tej literének előállításához 0,26 kg erőtakarmányt használnak fel. Az illetékes szakvezetők gondoskodnak arról, hogy elegendő és jó minőségű terimés takarmányhoz jussanak a tehenek. No meg a rendszeres ellenőrzések során arra is ügyelnek, hogy a takarmány jól értékesüljön, ne menjen belőle semmi veszendőbe. (A silókukoricájuk jóval többet adott 400 mázsánál hektáronként, amit szakszerűen tartósítottak, ezzel is megteremtve a bő tejhozam elérésének alapját. És ml lett az eredmény? Az 5,7 literes napi, tehenenkénti fejési átlagot sikerült a HALADÄS fejőgulyásainak 9,5 literre emelniük, s ezáltal besorakozniuk az úrföldiek mögé. Remélhető, hogy a továbbiakban is hasonló igyekezetei, szorgalmat tanúsítanak. Mert hiszen a több tej termelése saját jól felfogott érdekük is, nemcsak a közösé: több tej — több pénz — jobb munkakedv! MI LESZ A LEMARADÓKKAL? más-más részeire is elmennek, hogy tanulmányozhassanak olyan termelésiirányítási rendszereket, amelyek gyakorlati meghonosítása a saját üzemükben is időszerű, s fölöttébb jövedelmezőnek Ígérkező. Azt tartják: tanulni sosem szégyen! Hátha az élenjáró mezőgazdasági üzemek vezetői szükségesnek tartják a szellemi tőke rendszeres gyarapítását, s minél előbbi felhasználását, hogy az termelőerővé váljék, akkor a gyöngébbek, a közepesek miért nem ...? Hiszen épp ők szorulnak rá erre a legjobban...! Ezúttal a tejtermelésről van szó. S köztudott, hogy épp a szomszédos dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás Szlovákia egyik legjobb — ha csak nem a leges-legjobb — tejtermelő járása. Az idei fejési hozamátlaguk terve tehenenként 3800 liter, amit valószínű, hogy túlteljesítenek. Viszont a galántai járásé félezer literrel kevesebb, s eléréséről szinte szó sem lehet. Ha ekkora, szinte akúttá fajuló problémája a szóbanlevő járásnak a tejprobléma, miért nem szerveznek tanulmányutat a dunaszerdahelyi járásba, annak leghíresebb tejtermelő üzemeibe? Egészen biztos, hogy jócskán kifizetődne az Ilyen irányú törekvés, fáradozás. Hasznosulhatna az összegyűjthető sok értékes tapasztalat. Afféle gyógyír lehetne mindez a orvoslására. (szeptember 20-1 állapot) egyáltalán nem válik a gyönge és közepes tejtermelő üzemek illetékes szakvezetőinek dicséretére. Még kevésbé a kommunistáknak, akik fokozott mértékben felelősek a lemaradásért, az SZLKP járási bizottsága plénumülésének erre vonatkozó határozata részbeni teljesítéséért. PÄLFORDULÄS A HALADÁSBAN Járásszerte köztudott, hogy a vágfarkasdi (VICany) székhelyű HALADÄS-ban huzamosabb ideig igen roszszul^állt a tejtermelés „szénája“. Joggal nevezték őket sereghajtóknak! Ezt az állapotot végképp megelégelték: afféle pálfordulás következett be. Erről érdemes néhány szót szólni, hogy más, tejtermelésben lemaradozó üzemek vezetői Is tanuljanak belőle — s mielőbb cselekedjenek. Az történt ugyanis, hogy a HALADÁS kommunistái napirendre tértek a tejügy fölött. Az üzemi pártalapszervezetek tevékenységét összehangoló, irányító és ellenőrző csúcsbizottság mélyrehatóan elemezte a tejtermelés lemaradásának okait, feltárta a fogyatékosságokat, élt a segítő szándékú bírálat eszközével, megkereste a probléma megoldásának legcélravezetőbb útját-módját. Természetesen az elemzés nem maradt visszhang nélkül. A gazdag vita után hatáťozati javaslatok születtek, melyeket a pártalapszervezetek kommunistái a taggyűlésen jóváhagytak. Ezt követte a fejőkkel való közvetlen beszélgetés. Hangsúlyt kapott: szégyen a járásban a legutolsó helyen kullogni — a tejtermelésben. A kommunisták, nagyon helyesen, hivatkoztak a szomszéd zsigárdiakra, akik semmivel sem rendelkeznek jobb adottságokkal, Mire várnak például Pusté Sadyban? Ök a leggyöngébbek a tejtermelésben járási méretben. A napi fejési átlag egy tehénre vetítve 7,1 liter. Vagy más, gyönge tejtermelők. Hiszen az idén már nem hivatkozhatnak ■■— előszeretettel — arra, hogy nincs elegendő terimés takarmányuk; termett mindenütt bőven... Szerény véleményünk: jobbára emberi hozzáállás, az irányítás, a szervezés és az ellenőrzés tökéletesítésének kérdése, hogy a tejtermelésben döntő javulás következzék be a közeljövőben. Ha a kommunisták személyes jó példát mutatnak, ha érvényesül következetesen a párt vezető szerepe a termelésben — mint ahogy a HALADÁS-ban is tették! —. akkor másutt Is javulás következhet be. A hibák fölött szemet hunyni, megalkuvó magatartást, közömbösséget tanúsítani nem nehéz. Ám, ha elharapódzik, olyan mint a ragályos betegség, melyből aztán nehéz a gyógyulás. A hibalehetőségek kizárásáért a napnak szinte minden órájában csatázni kell —, hogy fel ne halmozódjanak. AHOGY A KÍVÜLÁLLÓ LÄTJA Jól emlékszem, úgy tizenöt-húsz évvel ezelőtt a hazai tanulmányutakra, tapasztalatcserékre sokkal több figyelmet fordítottak a galántai járásban. A gyöngébb eredményeket felmutató mezőgazdasági üzemek vezetői, élesebb észjárású dolgozói hamar felkerekedtek — autóbuszba, autóba ültek i— s irány az élenjáró mezőgazdasági nagyüzemek. Oda mentek, ahol tanulmányozhattak egyes haladó, a gyakorlatban jól bevált termelési, irányítási vagy éppen jutalmazási módszert, s az értékes tapasztalatokat azután hasznosították a szövetkezetben, állami gazdaságban. Manapság meg mintha épp ettől idegenkednének a gyöngébb és közepes termelőüzemek. Bezzeg az élenjáró mezőgazdasági üzemek vezetői ma sem szalasztják el a tapasztalatgyűjtő tanulmányutak nyújtotta lehetőségeket. Még a világ VERSENYEZNI JÖ, DE ...! Ha átrándulnának a szomszédos élenjáró járásba — a legjobbakhoz—, a legilletékesebb vezetők, szakvezetők, s fejőcsoportok vezetői többek között megismerhetnék a járási tejtermelés! verseny jól bevált módszereit, tapasztalatait. Ugyanakkor arra is rádöbbennének, hol követik el a legvaskosabb hibákat. Mért a rosszul szervezett és irányított, a legfőbb célt szem elől tévesztő termelési verseny nem előre, hanem hátramozdító. Márpedig a galántai járás tejtermelési versenye lehetne sokkal tömegmozgósítőbb hatású, célratörőbb, a gyöngébb és a közepes tejtermelő üzemek fejőgulyás-csoportjait jobban felkaroló, segítő. A többséget ezek képezik. S ha épp ezek nem mozdulnak egyre feljebb az előrehaladás létráján — amelyek sokat lendíthetnének a tejtermelésben, ha fokozatosan is, de behozva lemaradásukat — akkor a tejtermelési verseny nem tölti be igazi, nemes küldetését. Holott a verseny egyik legfőbb célja: az élenjárók segítsék a gyöngéket, a közepesek, a közepeseket pedig az élvonalbeliek színvonalára! Milyen a dunaszerdahelyi járás tejtermelési versenye? Az élenjáró járáshoz méltói Magas színvonalú. Egyéneket, fejőcsoportokat, tejtermelő üzemeket mozgósító. A rejtett tartalékokat feltáró és hasznosító. A gyöngébbeket és a közepeseket jobb eredmények elérésére serkentő. A minőségi követelményeket is számonkérő. Még a tehenek fajtajellegét is figyelembevevő. Miért serkentő, mozgósító, nagyobb eredmények elérésére buzdító? Mert a versenyfeltételek a fejlődést szolgálják. így merül fel a kérdés: menynyivel több a fejési hozamátlag a tavalyinál? Mennyire abraktakarékos a tejtermelés? A tejtermelő üzem vajon 100 százalékra eleget tett-e a tejeladási kötelezettségének? Az értékesített tejnek I. és II. minőségi osztálya együttvéve eléri-e a 90 százalékot? És folytathatnánk tovább a tehénlétszámterv teljesítésével stb. Ügy hisszük, a járási tejtermelési terv ilyen célratörő, magas szintű megszervezése és helyes irányítása, valamint a versenyeredmények rendszeres értékelése, a tapasztalatok közhasznú népszerűsítése magában hordozza annak sikerességét, tömegmozgósító erejét. Ezért ajánljuk a galántai járás illetékeseinek figyelmébe. Meg más járásokéba is, hiszen a jő tapasztalatok, bevált módszerek, termelési,. irányítási rendszerek úgy válna kincsetérővé, ha általános érvényűén, minél szélesebb körben alkalmazzák azokat. A szellemi tőke — holt töke. Ha viszont termelőerővé válik, a fejlődést lendíti előré. • • * ' ' J \ N. KOVÁCS ISTVÁN Szabad mozgás, jó erőnlét, megfelelő fajtajelleg, kiváló takarmányalap - bő tejhozam. Korszerű szálastakarmány-tartósítás. (Tóth Dezső felvételei) MAGYARORSZAGI TAPASZTALATOK Bábolnai Марок ’79 A Bábolnai Napok ’79 rendezvény mottója: „A hatékonyság növelését segítő eljárások bemutatása, az energia- és anyagtakarékosság, a veszteségeket minimálisra csökkentő eljárások propagálása“. A bemutatót egy helyen szervezték meg, s így a látogatók kis távolságon belül tekinhették meg a’gyakorlati gépbemutatót, az állógép-bemutatót, a fajtabemutatót, a gyomirtási és a bioaktív anyagokkal való kísérleteket. A fajtabemutatón részt vevő tizenhárom bel- és külföldi hibridelőállító cég képviselői személyesen mutatták be az Igények szerint elvetett hibridjeiket. Megtekinthettük a gyomirtással, valamint a különböző biokatalizátorokkal kezelt kísérleti parcellákat is. •i* A gépbemutatón számos olyan géppel találkoztunk, amelyekkel jó minőségben és nagy termelékenységgel végezhetők el a különböző munkaműveletek. A gyakorlati gépbemutató — évek óta a leglátogatottabb — az idén sem okozott csalódást. A különböző technológiákhoz szükséges gépek közül csak a legfontosabbakat mutatták be, de így is több mint száz különböző típusú gép vizsgázott üzemelés közben. A kukoricabetakarító gépek közül az Axial-Flow rendszerű, a Rába-motorral működő Claas Dominátor (Do—106-os) a Claas Dominátor Do—105-ös kombájnra szerelve, — valamint a Békéscsabai Mezőgép Vállalat RR—601-es szárrendrakőja érdemel említést. Újdonságnak számított az EMG gyártmányú szemveszteségmérő is. Ugyancsak a békéscsabai gyárban készült az SZ—6 típusú szárvágó szecskázó. A renden levő kukoricaszár feldolgozását mutatták be a Hesston 4800-as felszedő szecskázóval. A kukoricaszár bedolgozásánál az eddig ismert Miller és Rába —IH—770-es nehéztárcsák mellett megismerhettük az amerikai Rome—Tac W 1632 és az angol Towner típusú nehéztárcsákat is. Előnyük, hogy a Rába—Steiger 245—250-es és a Kirovec K—700-as traktorokkal is gazdaságosan üzemeltethetők. Egyre jobban elterjed a teljes kukoricanövény, illetve a csövesen zúzott kukoricanövény betakarítása. A kukoricanövény betakarításánál a már jól ismert Hesston, az E—281, és a Claas Jaguar gépek mellett első ízben szerepelt a csehszlováklengyel kooperációban gyártott SPS 421-es, valamint a szovjet KSZK 100-as önjáró silózógép. A csőzűzalék-készítő gépek között találtuk a Hesston cég Field Queen típusú önjáró gépét is. A különböző talajművelésl technológiák között több olyan gépet találtunk, amelyek lehetővé teszik a műveletek számának csökkentését, az altalajlazítást egybekötik a talajmüveléssel. Újdonság volt az amerikai Щ—735 típusú eke és a IH 3288-as összkerékhajtású nehéz univerzális traktor. Szintén első ízben szerepelt az NDK gyártmányú В—550-es eke és a В—601-es szántáselmunkáló. A- lacsony fajlagos vonóerőigénye miatt felhívták a figyelmet a RAU és a Rabewark mélykultivátorokra, valamint a Howard cég 4 SR típusú lassú fordulatszámú, lazltőkésekkel felszerelt talajmaróra. A látogatók megismerkedhettek a Rába—IH Rome —Towner nehéztárcsával is. A nagy választékú vetőgépek közül figyelmet érdemelt a IH 620-as, a Massey Ferguson 130-as és az Amazone 1006-os vetőgép. Hasonló bemutatók hazai viszonylatban is hasznosnak bizonyulnának. Csapó Ferenc mérnök, a Bajcsi ÁG gépesítője
