Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-17 / 46. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 11 1979. november 17. Ha az élelmiszerellátás jelenlegi színvonalát a tíz évvel ezelőttivel öszszehasoniítjuk, nyilvánvalóvá válik, hogy e téren is óriási előrehaladást tettünk. Ennek köszönve, az élelmiszerfogyasztás hazánkban aránylag magas, sőt azt lehet mondani, hogy több tekintetben a fejlett tőkés országokéval vetekedik. Azonban kevésbé ismert tény, hogy gyakran milyen nehézségek, fokozott erőfeszítés és számottevő költség árán kerül az élelmiszer az asztalunkra. Ugyanis egyrészt nem vagyunk önellátók, másrészt pedig élelmiszeriparunk több komoly nehézséggel küzd. Említést érdemel, hogy a nyersanyagok világpiaci árának szüntelen emelkedése, valamint a felmerülő problémák ellenére hazáknban az élemiszerek ára stabil maradt. Éppen ezért szükséges az élelmiszeripar helyzetével behatóbban foglakozni, s keresni annak módját, hogyan lehetne a termelés hatékonyságát fokozni, a nehézségeket, fogyatékosságokat mielőbb kiküszöbölni. A közelmúltban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendezésében megtartott sajtóértekezleten Ladislav Cupik mérnök miniszterhelyettes, valamint az élelmiszeripari termelési-gazdasági egységek vezérigazgatóinak jelenlétében napirendre került élelmiszeriparunk jelenlegi helyzete és távlati fejlesztése. Amint az elhangzottakból kiderült, élelmiszeriparunk feldolgőzó kapacitása jelentősen elmaradt a fejlődésben. így például, csak a legfontosabbat említve, 1980-ig száznegyvenháromezer liter tej hűtésére, kilencven-A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) ** konzervgyár idei nyerstermelési terve megközelíti az ötvenhárom és fél millió koronát. Az üzem rendszeres tervteljesftésének alappilére a nyolc szocialista brigád. Szükség is van az igyekvő, kezdeményezőkész dolgozókra, hiszen évente többezer tonna termék hagyja el a gyár kapuját. Ebben az évben például hatszáz tonna gyümölcskompót, ezerhatszáz tonna zöldségkonzerv, ezerszáz tonna uborkakonzerv, hatszáznyolcvan tonna paradicsompüré, kétszáznyolcvan tonna turistakonzerv, négyszáz tonna húskonzerv és négyszáz tonna készételkonzerv gyártásával számolnak. GAAL DEZ1DEK, az üzem ökonómusa ottjártamkor sajnálkozva állapította meg, hogy a szamócatermesztéssel felhagytak a Csallóközben. Szilva is kevés termett, így Szlovákia távolabbi vidékeiről szerezték be a szükséges mennyiséget. Viszont kiváló uborkatermést értek el a partnergazdaságok, ezáltal jelentős mennyiségű konzervet készítettek. Az apró méretű eltevési uborkából még többet is felvásároltak volna, mert az ízletes tartósított uborka az üzem legkeresettebb exportcikke. Az idényben három műszakban dolgoznak. Gaál mérnök elmondotta, kétezer tonna hús, majdnem hétezer tonna cukorrépa feldolgozására hiányoznak kapacitások. Azonban a sörparban, ä konzervgyárakban és a pékségekben sem kedvezőbb a helyzet. A kapacitáshiány az esetek többségében a késztermékek mennyiségének növelését, az áruválaszték bővítését hátráltatja és sokszor a minőség rovására megy még akkor is, ha a dolgozók fokozott igyekezetét fejtenek ki. Az élelmiszeripar továbbfejlesztésében kulcskérdéssé vált a termelő kapacitások bővítése. Ezért a következő ötéves tervidőszakban a beruházások a jelenlegi három és fél milliárd koronáról kétszeresére növekednek. Az új létesítmények építése mellett, a meglevő üzemek korszerűsítésére is sor kerül. E nem csekély célkitűzés megvalósításában igényes feladat hárul majd a tervező és építkezési vállalatokra is. Hiszen közreműködésük nélkül a beruházások aligha valósulhatnak meg a tervezett határidőre. A kapacitáshiány és az aránylag gyakori kedvezőtlen munkörülmények ellenére az elmúlt négy év alatt jelentősen javult az élelmiszerek minősége. Erre bizonyítékul szolgál a minőségben észlelhető különbségek fokozatos kiküszöbölése a csehországi és a szlovákiai élelmiszeripari cikkek között. Sőt, ebben az esztendőben néhány ágazat termékeinek minősége — például a baromfiiparban — felülmúlja a csehországiakét. Azonban egyes élelmiszerek minőségével korántsem lehetünk elégedettek. Több helyrehozni való akad főleg a tejipar-Előtérben hogy az üzem törzsgárdája sokkal jobban bírja erővel, mint jó néhány elavult gépsor, amelyek közül különüsen a töltőgépek hibásodnak meg gyakran. Ezért elsőrendű feladat az üzem korszerűsítése, hiszen ez a termelés lényeges fokozását, hatékonyabbá tételét jelentené. Amíg a gyár felújítására sor nem kerül, addig rendkívül nagy szükség van az ügyes, dolgos, kitartó munkásokra. Az üzem munkaerőhiánnyal küzd, ezért a csúcsidényben idénymunkásokat alkalmaz. Többségük \ nyugdíjas, de szorgalmas munkaerő. Ezenkívül a „legkeményebb“ két hónapban főiskolások is besegítenek. A nyáron százötven diák dolgozott az üzemben. A csúcsidényben folyó derekas munkáról legjobban az a tény tanúskodik, hogy csupán egyetlen vasárnapon szünetelt a gyárban a munka. A dolgozók hetvenöt százaléka nő, többségük családanya.' Becsülettel végzett munkájukért kiérdemlik azt a szociális gondoskodást, amit az üzem vezetősége biztosit számukra. Így például az üzemrészlegeken hűtőszekrények, az öltözőkben hajszárítók állnak rendelkezésükre. A szabadságot. ban, a húsiparban, a szeszgyárakban, a pékségekben s részben a konzervgyárakban is. A következő időszakban több Intézkedésre kerül sor az élelmiszeripari cikkek minőségének javítása érdekében. így például 1980-tól kezdve valamennyi élelmiszerüzemben bevezetik a minőség komplex irányításának rendszerét. Ez annyit jelent, hogy az egyes termelési-gazdasági egységek valamennyi dolgozója — a vezetőktől kezdve egészen az árut szállító gépkocsivezetőkig — felelős és anyagilag érdekelt lesz az áru minőségéért. Ezen túlmenően anyagilag érdekeltté teszik az őstermelőket is. Hiszen a késztermék minőségét a nyersanyag minősége lényegesen befolyásolja. Ezért már 1981Ttől kezdve a cukorrépát a cukortartalom szerint vásárolják fel s emelkedik a kenyérgabona ára is. A jobb közellátás, de főleg az áru minőségének javítása érdekében elmélyülnek az élelmiszeripar és a kereskedelmi hálózat közötti kapcsolatok is. Itt elsősorban az élelmiszerüzletek megfelelő felszerelése (hűtőpultok, raktárak) kerül előtérbe. Az élelmiszerellátással szemben támasztott évről-évre fokozódó igények kielégítése szempontjából lényegbevágó kérdéssé vált az élelmiszeripar és az őstermelő közötti integráció mielőbbi megvalósítása. Csakis ezáltal válik lehetővé az összehangolt termelés, vagyis a lakosság egyenletes ellátása megfelelő menyiségű, jó minőségű áruval. Hogy ez/megvalósítható, erre példa a baromfiipar, ahol д jó együttműködés eredménye az áru mennyiségében és minőségében is megnyilvánult. E tekintetben jó tapasztalatokkal rendelkezik a dohányiparunk is, amely a termelőket sokoldalúan támogatja, főleg a gépi eszközök beszerzésében és a szervizszolgálat biztosításában. A továbbfejlődés érdekében feltétlenül szükséges a jó együttműködési kapcsolatok megteremtése, főleg a tejiparban, a húsiparban, a konzervgyárakban, de a többi élelmiszeripari termelési-gazdasági egységben is. Klamarcsik Mária mérnök a minőség a hétvégeket a szakszervezeti üdülőházban tölthetik, vagy ha úgy tetszik, sportolhatnak. A közelmúltban megrendezett sportdélutánon az üzem száznégy dolgozója kapcsolódott be a különféle sportversenyekbe. Látogatásom KALMÄR JÓZSEFNÉL, az üzem felvásárlójánál ért véget. Itt találkoztam RÓZSA SÁNDOR agronómussal is. Rőzsa elvtársnak nem irigylésre méltó a dclga, hiszen a mezőgazdasági társulás embereként a tagüzemek és a termelők érdekeit képviseli. Kalmár elvtárs viszont a felvásárlóét. Az ő hozzáállásukon, szakértelmükön múlik, hogy a két érdek végülis közös nevezőre jusson. Beszélgetés közben Kalmár elvtárs megjegyezte: — A termelők nagyobb gondot fordfthatnának a minőségre, mert az eddigi tapasztalat szerint a tervezett pénzbevételt inkább a nagyobb mennyiséggel próbálják elérni. A minőség alakulását ecsetelve ide kívánkozik a megállapítás: a felvásárolt eltevési uborkának mindössze tíz százaléka érte el az első osztályú minőséget. Éppen ezért a jövőben mindent meg kell tenni a minőség javítása érdekében. —kgy— Már harminc éve... A szinte naponta utazó embernek sem tűnik fel, hogy a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat az idén már harmincéves fennállását ünnepli. Nemrégiben Robert Zangl mérnök, a tudományok kandidátusa, az SZSZK Belügyminisztériuma Közlekedésrendészeti Főosztályának igazgatója, és Jaromír Vaculík mérnök, a bratislavai nemzeti vállalat igazgatója sajtótájékoztatón számoltak be az eddigi eredményekről és a jövő időszak célkitűzéseiről. Köztudott, hogy a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat egységeinek legfontosabb feladata az autóbuszokkal történő tömegközlekedés és a közúti teherszállítás biztosítása. Míg a vállalat autóbuszai 1949-ben mindöszsze kétszáz útvonalon közlekedtek, addig manapság a vonalak száma közel a tízszeresére nőtt! Hosszuk az SZSZK-ban meghaladja a 102 ezer kilométert! Ma a vállalat autóbuszai (közel négyezer) naponta száztizenhét távolsági, huszonhat nemzetközi és több mint ezernyolcszáz települések közötti vonalon közlekednek. Mindemellett az SZSZK negyvenegy városában a városi tömegközlekedésről is gondoskodnak. Az autóbuszvonalak hálózata az SZSZK-ban a községek és települések 99,7 százalékát érinti. Szeretném azonban megjegyezni, hogy a vJHalat dolgozóira a jövőben még igényesebb feladatok várnak, főleg a tömegközlekedés minőségi színvonalának további emelésében... A teherszállítás szintén jelentős feladat, hiszen a vállalat tehergépkocsijai ma — az 1949-es évi valósághoz viszonyítva — 115-szörte több árut forgalmaznak. Csak az érdekesség kedvéért említeném, hogy tavaly a tehergépkocsik 117 millió tonna árut szállítottak. A vállalat több ezer tehergépkocsiját számos szocialista szervezet használja, hiszen az áruszállítást országos viszonylatban 23' százalékban bonyolítják le. A közúti teherszállítás az őszi mezőgazdasági csúcsmunkák sikeres teljesítéséhez is jelentős mértékben hozzájárul, főleg a cukorrépa és a burgonya betakarításában. A vállalat tehergépkocsijai a nyugat-szlovákiai kerületben nyolc, a közép- és kelet-szlovákiaiban pedig egy-egy cukorgyárba szállítják a répát. A vállalat tehergépkocsijai által lebonyolított nemzetközi teherszállítás nagy mértékben hozzájárul a hazai termékek, gyártmányok értékesítéséhez. A kamionok az európai, a közel- és közép-keleti országokba tavaly például 580 ezer tonna árut szállítottak. A vállalat egységeire, dolgozóira az SZSZK kormányának 383/1978-as és a 275/1978-as számú rendelete értelmében mind a tömegközlekedés, mind pedig a közúti teherszállítás terén igényes feladatok várnak. A harmincéves jubileum alkalmából kitüntették a vállalat legjobb eredményeket elérő dolgozóit. Huszonheten állami, száznyolcvanán pedig ágazati kitüntetésben részesültek. Bízunk benne, hogy a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat harmincötezer (az SZSZK-ban számítva) fős tábora a jövőben mindent elkövet a tömegközlekedés és a teherszállítás minőségi színvonalának emelése érdekében! A tömegközlekedés esetében ez azonban nemcsak rajtuk, hanem az utasokon is múlik... BARA LASZLÖ Az idei gazdag uborkatermés feldolgozása gyors ütemben haladt, és a konzervgyárak raktáraiban tornyosodnak a szállításra váró konzervek. Fot6: ® % Gazdag szüret Gömörben Sőreg (Surice) nemcsak dimbesdombos tájáról, természeti szépségéről híres, hanení az eredményesen gazdálkodó földmüvesszövetkezetéről is. A hajdanában elmaradott szövetkezet Pölhös Károly mérnök és Homoiya István közgazdász vezetésével a losonci (Lučenec) Járás mezőgazdasági üzemelnek élvonalába került. A két szakember szüntelenül arra törekedett, hogy a szántóföldi növények termesztésére alkalmatlan sőregi—csornai dombos területek termőképességét növeljék, a növénytermesztés számára használhatóvá tegyék. Habár több év átlagában kimagasló eredményeket értek el az állattenyésztésben, elsősorban a kocatenyésztésben — amiért elismerésben részesült a szövetkezet —, mégis a legszembetűnőbb eredményt a dombos területek teraszosításában érték el, amelyet tíz évvel ezelőtt kezdtek meg. A teraszokon szőlőt és gyümölcsfákat telepítettek. Ebben az esztendőben már nyolcvanhét hektárról szüreteltek szőlőt. Az öröm mellett bizony komoly gondot jelentett a szövetkezet dolgozói számára, hogy az őszi munkálatok sikeres és főleg Időbeni elvégzése mellett jól megszervezzék a gazdag szőlő- és gyümölcstermés szüretjét Is. A sőregi—csornai dombokon a brigádosok is sokat segítettek, hogy a termés mielőbb biztonságba kerüljön. Az Idei meleg, száraz ősz kedvezett a szőlő beérésének. A must cukortartalma tizennyolc-huszonkét fok között ingadozott Ilyen jó minőségű szőlőt Sőregen még nem szüreteltek. A szőlőt a losonci borüzemnek adták eh Kétszáz tonna szőlő felvásárlására kötöttek szerződést, de a jő termés lehetővé tette, hogy a tervet mintegy harminc tonnával túlteljesítsék. A szőlő szüretelésével párhuzamosan az almát is szedték. A legjobb terméshozamot — hektáronként közel kétszáz tonna ^ James Grieve fajta nyújtotta. A földművesszövetkezetnek a szőlő- és almaszüretben hathatós segítséget nyújtottak a losonci és a fülekl egészségügyi központ, valamint a fülekl Béke üzem dolgozói, akik dicséretet érdemelnek a közjó érdekében végzett munkájukért, azért, hogy magukévá tették a párt- és állami szervek felhívását és messzemenő segítséget nyújtottak a mezőgazdaságnak az őszi termények gyors betakarításában. Csák István Bővül a szolgáltató hálózat A galántat (Galanta) járásban harminc évvel ezelőtt alakultak az első szolgáltatást üzemek. A vendéglők, a cukrászdák, a festő, kárpitos, fényképész és rádiőjavltő üzemek sok segítséget nyújtottak és nyújtanak a lakosságnak. A több kis üzem 1964- ben a járási köszolgáltatási vállalat megalakulásával „egy tető alá került“. A vállalat tevékenysége eleinte csak a városokra korlátozódott, de fokozatosan a falvakban is kiépítette hálózatát. Ma a járás községeiben huszonhét férfi és tizenhat női fodrászat, továbbá harmincöt mosoda és vegytisztító működik. A vállalat vezetői és dolgozói mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a járás lakosságának minél jobb szolgáltatást nyújtsanak. Kiváló és minőségi munkájukról több elismerés, kitüntetés tanúskodik, s nem véletlenül tartják Szlovákia egyik legjobban működő közszolgáltatási vállalatának. A vállalat dolgozói és kollektívái kiemelkedő eredményeket értek el, amiért külön kitüntetésben részesültek. Közülük említést érdemelnek a fodrászatok, az autójavítók, a mosodák és a vegytisztitők dolgom zól. A vállalat vezetősége szem előtt tartja a tényt, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalát 4 már meglévő üzemek korszerűsítésé* vei, s új központok építésével fokozhatja. Ezzel összhangban a közeljövő* ben tovább bővítik a szolgáltatási üzemek hálózatát. Több új létesítmény építése már folyamatban van.Így például Galántán 1981-re tervezik Szlovákia egyik legkorszerűbb mosodájának és vegytísztitójának átadását Az új létesítmény költségei elérik a harmincegymiilió koronát. A közeljövőben Sereden is megkezdik a korszerű szolgáltatási központ építését hozzávetőleg tízmillió korona beruházással. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a közszolgáltatási vállalat aránylag rövid idő alatt nagy jelentőségű üzemmé fejlődött, amely a járás lakosságának sokrétű segítséget nyújt. Feltételezzük, hogy az új létesítmények átadása után a szolgáltatások minősége tovább javul, a lakosság megelégedésére és örömére. OLÁH GYULA Hatékonyabb erdővédelem Az elmúlt év január 1-én érvénybe lépett az erdővédelemről szóló 100/ 1977-es számú törvény. E törvény értelmében az Érsekújvár! (Nové Zámky) Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályán is megalakult az erdővédelmi bizottság. Ančin Mátyás mérnök, a jnb mezőgazdasági osztályának vezetője elmondta, hogy a járás erdőterülete eléri a tizennégyezer hektárt. Ebből nyolcvannégy hektár a földművesszövetkezetek tulajdona, de 1981-től ez a terület is az erdészeti igazgató ság hatáskörébe kerül. Az erdővédelmi bizottság eredményesen tevékenykedik, Így például csőszöket jelöltek ki, akik ötszáz-ötszáz hektárnyi erdőterület körzetében őrködnek. Feladatkörükbe nemcsak az erdőtűz megakadályozása tartpzík, hanem jogukban áll pénzbeli büntetés kiszabása is mindazokkal szemben, akik megszegik a rendeletet: vagyis fiatal ültetvényeket pusztítanak, engedély nélkül fát vágnak kf, személygépkocsival hatolnak be az erdő területére, táskarádiót működtetnek ... stb. Az új törvény rendelete! minden bizonnyal hathatósan hozzájárulnak az erdők és a zöldövezetek védelméhez és e területek további bővítéséhez. Pénzes István
