Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-17 / 46. szám
A húsnvulak vitaminszükséglete A termelés növelése érdekében a genetikusok egyre nagyobb termelöképosségü fajtákat tenyésztenek ki. Természetes, hogy ezek nagyobb igényeket támasztanak a takarmányok tápláló- és hatóanyagai iránt. A húsnyulaktól gyorsabb súlygyarapodást, jobb takarmányértékesítést és kedvezőbb vágási eredményeket kívánnak meg. Világszerte törekednek ezért arra, hogy az intenzív húsnyúlfajták vitaminszükségletét megismerjék. Ez a vizsgálódási terület egészen rövid múltra tokinthet vissza, hiszen a legtöbb országban a nyulakat napjainkban is vegyes, tehát eléggé természetszerű takarmányozásban részesítik, s így a vitaminhiány ritkábban fordul elő. A teljesen tápokra alapozott takarmányozás azonban ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatta. Tanulmányunk célja a rendelkezésre álló, nem túlságosan bőséges irodalmi anyag összefoglalása, különös tekintettel arra, hogy a nyúltápok tartalmazta vitaminszintek milyen mértékben fedezik a megállapított igényeket. A hásnyulak takarmányozás; során leggyakrabban az A, D é E vitaminok hiánya okoz gon dot, de kimutatták már a K é В csoportbeli vitaminok hiánya ból eredő rendellensségeket is Az egyes vitaminokkal kapcso latos irodalmi anyagot ebben p fontossági sorrendben csoport» sítottuk. A-VITAMIN Az А-vitamin hiánya a ház nyulakban ugyanolyan tünete két idéz elő, mint más háziállatokban. Elsősorban a szaporodásban és a fiatalkori növekedésben mutattak ki A-vitamin hiány keltette rendellenességet. Scheelje és munkatársai szerint a karotinhiányos takarmányozás következtében magzat-felszívódás, a libidó megszűnése, a született fiókák számának és az alomsúlynak a csökkenése, vagyis a magzatuk vyenge fejlődése észlelhető. Bizonyos, hogy a tenyészanyák hiányos A-vitaminellátása esetén a szopósnyulak életképessége csökken, felléphet vízfejűség és más fejlődési rendellenesség is. A vitaminhiány gyakran a szem, a tüdő és a légutak hurutos, gennyes gyulladásában mutatkozik meg, de kimutatták a hüvely falának gyulladását, ami az A-vitamin „hámvédő“ szerepének ismertében jól érthető. Az A-vitamin hiányának hatásait jól szemlélteti Payne és munkatársainak vizsgálatsorozata. Választott új-zélandi húsnyulakat (4 hetes kortól 24 héten keresztül), továbbá tenyészanyákat és tenyészbakokat takarmányoztak nlvan keverékekkel, amelyekben testsúly-kilogrammonként és naponta 0, 3, 6 és 12 mikrogrannn A-vitamint adagoltak. A növendéknyutakban a vitaminhiányok az ötödik hét után kezdtek jelentkezni, amikor a máj A-vitamin tartaléka kimerült. Azok a csoportok, amelyek 0 és 3 mikrogramm A-vitamint kaptak, csököttek maradtak. Csökkent a takarmányfogyasztás, ami a súlygyarapodást gátolta. A kísérlet 17. hete után a vitaminhiány már elhullásban is megnyilvánult. A kísérlet utolsó szakaszában hasme nés, nagyfokú lesoványodás, légzési zavarok és a szemgyulladás mutatkozott. Payne és munkatársai úgy találták, hogy az intenzív Itúsfajta növendéknyulak A-vitaminszükséglcto napi 8 mikrogramm ts-kg-ra tehető. Ugyanezek a szerzők tenyészbakukkal végzett kísérleteikben megállapították, hogy a 0 és 3 mikrogramm A-vitamin-szinteken az ondó kimutathatóan gyengébb minőségű volt. Magas szinteken nőtt az életképes ondósejtek száma és az ondó térfogata. A tenyészanyákkal végzett kísérletek szerint a U és 3 mikrogramm A vitaminban részesült egyedek gyengébb fogamzási eredményeket adtak. Emellett több volt az elhullás, annyira, hogy a 12 és G mikrogramm A-vitamint fogyasztó anyák Ivadékai csak 59, illetve 15 százalékban érték meg a kéthetes kort. Az életképesség csökkenése különösen nagymérvű volt a 3 mikrugrammos csoportban, ugyanis az Ilyen anyanyulak egyetlen ivadéka sem érte meg a kéthetes kort. Az elhullott kisnyulaknál a szemek rendellenességei, belső vérzések és enteritisz volt kimutatható. A gyakorlatban előforduló kisebbfokú A-vitaminózis mindenképpen rontja az alomszámokat és a fiatalkori növekedési erélyt. A NYULAK A VITAMINIGÉNYE Az említett vizsgálatok eredményeként Payne és munkatársai meghatározták a nyulak A- vitainin-szükségletél. Szerintük a növendéknyulaknak az optimális növekedéshez napi 8 mikrograinin testsúly-kilogramm A- vitaininra van szükségük. Ez 1000 gramm takarmányban 600 NE-nek felel meg, ami jóval alacsonyabb érték, mint amit sertések esetében kimutattak {2000 NE/10UÜ gramm takarmány). Tenyészhakokra vonatkozólag Payne és munkatársai szintén 8 mikrogrammot adnak meg. Ez a szint elegendő az ondótermeléshez kifejlett bakokban, azonban ennél több szükséges a fiatal bakok ondó termelésének optimális megindulásához. Tenyész-anyany utaknak 20 mikrogrammot adnak meg napunta és testsúly-kilogrammonként. (Folytatjuk) „Kertészet és Kisállatte** nyésztés“ című rovatban már több ízben foglalkoztunk a szerződéses állattartás, állathizlalás kérdéseivel, problémáival. Egyéni kistenyésztők bemutatásán vagy járási összefoglulók ismertetésén keresztül. Nemrégiben a Nyugat-szlovákiai Húsipar komáromi (Komárno) központjában érdeklődtünk a szerződéses állattartás helyzetéről. Még elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy eddig az idei és a múlt évi eredmények tekintetében nem tapasztalhatók nagy különbségek. Ez számadatokkal is bizonyítható: Míg tavaly a kistenyésztők október végéig kétszázötven hízómarhát és százharminchárom hízósertést értékesítettek, addig az idén — ugyancsak tíz hónap átlagában — kétszázötvennyolc, illetve százharminchét darabot. Mennyiségileg az idén — a mültévi valósághoz viszonyítva •— még kisebbek a különbségek, hiszen október végéig mindössze 8,0 tonnával több marha- és 0,3 tonnával több sertéshúst adtak a közellátásnak. Az említettekből lényegében arra következtethetünk, hogy a komáromi járásban az eddigiek során — a régi tenyésztőkön kívül — még nem sokan éltek az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának idei, állathizlalást serkentő rendeletéivel, intézkedéseivel. De térjünk vissza a szerződéskötésekhez. Az idén 286 tenyésztő háromszázkilencvenkét szarvasmarha, negyvenhárom tenyésztő száznyolcvan sertés, és két tenyésztő huszonöt bárány hizlalására kötött szerződést. (A többi állatok szerződéses hizlalásával nem foglalkozunk, mert ez nem tartozik a húsipar hatáskörébe — a szerk. megjegyzése.) Külön említést két község és két város érdemel: Gután (Kolárovo) száztizenhét szarvasmarha és húsz sertés, Vágfüzesen (Vŕbová nad Váhom) negyvenegy szarvasmarha, Komáromban hetvenhét sertés, Bogyón (Bodza) pedig negyvenegy szarvasmarha hizlalására és értékesítésére kötöttek szerződést. Az egyéni tenyésztők viszonylatában a gútat Jezsó Béla négy, jancsó László és Gogh László három-három, a vágfuzesi Győré József és a bogyói Fűzik Kálmán úgyszintén három-három szarvasmarha, ilvet a komáromi Koniar András húsz, Csinger József pedig tíz sertés hizlalását vállalta. A Nyugat-szlovákiai Húsipar komáromi központja felvásárló osztályának dolgozói, a helyi nemzeti bizottságok dolgozóival karöltve áprilisban kezdték meg a szerződéskötéseket. A hangosbeszélőn keresztül tájékoztatták az érdeklődőket, majd a hnb épületében a feltételek részletes ismertetése után a „ráállókkal“ adásvételi szerződést kötöttek. Sajnos, a Komáromi Mezőgazdasági Termény fel vásárló és Ellátó tízein nem tudott lépést tartani а МЁМ rendeletéivel, mert eleinte nagyon akadozott a takarmányok kiutalása. A tenyésztők sok helyütt csak három hónapjára kapták meg a keveréktakarmányokat! Ebből kifolyólag voltak olyan kistenyésztők is, akik felbontották a korábban megkötött szerződést. Az utóbbi időben a keveréktnkarmányok kiutalása már problému mentes. A hizlalásra szánt borjak és választott malacok beszerzése szintén problémába ütközött, s lényegében ugyanez mondható el napjainkról is. A helyzeten némileg a Bajcsi Állami Gazdaság segített, mert mintegy száz — 80—120 kilogramm élősúlyú — borjút adott el az érdeklődőknek, kilónként körülbelül 18 koronáért. Szeptember első hetében azonban ott is beszüntették a borjak eladását, mert ezt az év végére tervezett szarvasmarha-állomány megtartása nem tette lehetővé. Még aggasztóbb a helyzet a választott malacok beszerzésével kapcsolatban. Itt a tenyésztők kizárólag saját magukra vannak utalva, ami a hizlalási költségek növekedését eredményezte! Bízunk abban, hogy a járás felelős szervei a jövőben mindent elkövetnek a választott malacok és a borjak beszerzése érdekében, hiszen manapság már csak ez az egyedüli fékezője a szerződéses állattartás, állatliizlalás további elterjedésének, kiszélesítésének! (hím) A szerződéses állattartásról £k zöldség- és gyümölcsfélék gazdasági növényeink sorában igen jelentős helyet töltenek be, mert a termőföld ésszerűbb hasznosítása lránt mind fokozottabb Igényeket támasztunk. Termesztésükkel képesek vagyunk az eddig nem művelt területeket Is termelésbe vonni, s a termőföld értékét fokozni. A zöldség- és gyümölcsfélék termesztése viszont körültekintő, szakszerű ápolást Igényel, mert csak ebben az esetben kamatoztatja azt a területet, amelyet elfoglal. Az említetteket figyelembe véve nagy szolgálatot tesznek a Szlovákiai GyUmölcsészek és Kiskertészek Szövetségének helyi szervezetei. — A somorjai (Ítamorín) kiskertészkedok szervezetének százötven tagja van. A tagság által művelt területek nagysága négy-nyolc ár küzütt mozog — mondotta Pongrácz Gábor, a helyi szervezet elnöke. Mivel házikertekről van szó, első szempont az egyéni gyümölcs- és zöldségszükséglet fedezése, de az eladásra szánt termékmennyiség is évről évre növekedik. Jól szemlélteti ezt, ha az idei felvásárlási értéket összehasonlítjuk a tavalyival: 1978-ban kétszáznegyvenezer, az idén pedig már közel háromszázezer korona értékű zöldséget értékesített a szervezet tagsága. A számok további olyan jelenségeket Is fukarnak, amelyekre érdemes felfigyelni. Somorján nem volt hagyománya a zöldségtermelésnek, az i szinte teljesen az SZGYKSZ szervezésében kezdődött el. Ennek természetes velejárója a sokféleség volt. A jelenlegi arányeltolódások azt jelzik, hogy kezd kiválasztódni a néhány főbb zöldségfajta, amit nagyobb mennyiségben termelnek. Így a korai fóliás szakaszban főképpen a salátára, a nyári időszakban pedig a paprikára és a paradicsomra szakosodnak. Ennek egyik oka az, hogy bizonyos zöldségfélék termelésénél nagyobb gyakorlatra tettek szert a termelők, de jövedelmezőbb is nagyobb területen egy-két növényt termelni. 4* A A gyümölcsnemeket és fajtákat úgy válogatták össze, hogy az alma, a sárgabarack és a körte legyen túlsúlyban. A telkek kis területét figyelembe véve, leggazdaságosabb a törpefák nevelése, mivel közöttük а zöldség részére is marad hely. Tapasztalataik szerint megfelelő szakmai gondozással a törpefák élettartalmát is meg lehet hoszszabbítanl, terméshozam szempontjából pedig gazdaságosak. Facsemete- és palántanevelés szempontjából nincsenek problémáik. Facsemetéket az úszori (Kvetoslavov) faiskolából kapnak, a palántákat pedig többnyire maguk nevelik. A gyümölcs és a zöldség értékesítése szerződéses. Piacigényeiket teljes mértékben megoldja az Gszori Felvásárló Üzem. 4- 4-Zöldség-, gyümölcs- és virágkiállítás. A kép jobboldalán Pisch László mérnök, a Kék-Duna Efsz elnöke, tőle balra pedig Varga László, a helyi szervezet alelnöke látható. Fotó: Kontár Gy< i— A kiállítások alapvető célja a legjobb kistermelői eredmények propagálása, a szervezeti tevékenység bemutatása. A látogatók közül olyanok is kedvet kaphatnak a kertészkedés Irányított tervszerű kistermelés A kistermelés fontosságának megfelelően hagyományosan rendeznek kiállításokat és borkóstolót. A zöldség- és gyümölcskiállítást a szüreti ünnepély keretében, a borkóstolót pedig a téli időszakban rendezik meg. egyik vagy másik ágának műveléséhez, akik eddig ezzel nem foglalkoztak—határozta meg a rendezvények célját Varga László, a szervezet alelnöke. A szervezeti élet tehát élénk, ami a vezetőség és a tagság aktivitását dicséri. A tagok közül elsősorban Czucz József, Pék József, Hattas Gyula, Csémi Antal és Matus Ferenc érdemel említést, akik a szervező munkában is az élen járnak. 4* 4* Amikor a SZGYKSZ III. kongresszusa kapcsán a szervezeti élet főbb tényezőit vesszük sorra, mindig az elsők között szerepel az emberek szorgalma, aktivitása, hozzáértése. Ami a tagság szakmai felkészítését illeti, arra jó időszaknak kínálkozik a tél. Nemcsak azért, mert régen is télre tették —, mert hosszabbak az esték, s kevesebb a tennivaló — a szakmai képzés fő idényét. Somorján van egy másik ok is. Ilyenkorra már kialakul a szervezet jövő évi terve, s a szakmai képzést, a továbbképzést ehhez a tervhez igazítják. A, tagság egy jól szervezett előadássorozaton vesz részt, amelyen megismerkedik a szervezet tervével, s mindazzal, ami saját munkaterületükön elengedhetetlen a magasabb színvonalú, eredményesebb munkához. Az előadásokon olyan újdonságukat is elsajátítanak, amelyek ismerete nélkül lehetetlen lenne előbbre lépni, a korszerű eljárásokat jobban hasznosítani. Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását — az időszerű tennivalók előtt — az élenjáró nagyüzemekben szervezett tanulmányutakon sajátítják el. A szervezet további tevékenységére jellemző, hogy elmélyítette a városi nemzeti bizottsággal való együttműködést, főleg a tagok szocialista kötelezettségvállalásainak és a Nemzeti Front választási programjából eredő feladatok teljesítésének összehangolása terén. A környezetszépítés szakaszán például a szervezet tagsága hétszáz óra társadalmi munka ledolgozását vállalta, s ezt a valóságban ezerkilencszáz órára teljesítette. 4* 4» A városban egyre kevesebb az elhanyagolt, ápolatlan kert. A vnb megértő segítsége, a jó együttműködés sokat jelent a további fejlesztésben. Az irányított, tervszerű kistermelés megfelelő szakmai továbbképzéssel párosulva továbbra Is szilárd alapot biztosít. —c s í b a—«
