Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-17 / 46. szám
SZABAD F0LDMOVES 1979. november 17. A mrieprogram teljesítésében rejlő tartalékok (IV.) Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a takarmányhulladékok feldolgozásával kapcsolatban — a fehérjeprogram feladataival összhangban — évente öt feldolgozó üzem létesítésével számolt, főleg a közös mezőgazdasági vállalatokban. Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának dolgozói megállapították, hogy az említett feladatok teljesítése messze elmarad a várakozástól. A kormányszervek határozatainak életbeléptetésétől ugyan már két év telt el, de azóta csak egy ilyen kapacitást helyeztek üzembe, mégpedig a Cabaj—Cápor-i Egységes Földművesszövetkezetben. A mezőgazdasági minisztérium az 1978 —1980-as években csak egy feldolgozó üzem létesítésével számol, mégpedig a Bardejovská Nová Ves-i szövetkezetben. A Veiké Bierovce-i Közös Mezőgazdasági Vállalatban felépített és üzembe helyezett szárítóberendezés, amely a sertések ürülékének további felhasználására volt hivatott, szintén kudarcot vallott. A kísérletképpen *— nagy beruházással — létesített szárítóberendezés mindöszsze két évig működött, s a legújabb értesülések szerint már megkezdték a szétszerelését.. A fehérjetartalmú anyagok további fontos forrását képezik a takarmányélesztők. Évi termelésük meghaladja a tízezer tonnát, de ennél sokkal többre volna szükség. Gyártásuk nagyobb mérvű fokozásával az illetékesek azonban csak a nyolcadik ötéves tervidőszak éveiben számolnak, amikor is a Szesz- és Konzervgyárak vezérigazgatósága termelési és gazdasági egységeinek tervjavaslata alapján Leopoldovban felépítik az új, hidrolízisen alapuló üzemet. A javaslat értelmében az új üzemben évente negyedmillió tonna lignin- és cellulóztartalmú hulladékanyagot dolgoznának fel, amely lehetővé tenné négyezer tonna takarmányélesztő, tizenötezer tonna technikai lizín, húszezer tonna citromsav, huszonnyolcezer tonna alkohol és egyéb termékek gyártását. Az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma a CSSZSZK és az SZSZK kormányainak rendeletéi alapján feladatul kapta, hogy hathatós intézkedések kidolgozásával és ezek valóraváltásával segítsék elő az L- lizín gyártásának mielőbbi növelését. A Slovenská Eupőa-i BIOTIKA nemzeti vállalatban már az 1975-ös év végével ezer tonnával kellett volna növelni a gyártási kapacitást. Sajnos, az illetékesek ezt a feladatot nem teljesítették! Az 1975-ös év végére meghatározott évi háromezer tonna lizín legyártására előreláthatólag csak lseiben kerül sor, mert az üzem el; ső részének felújítását csak a múlt évben kezdték meg. A gazdasági állatok takarmányozásában a keveréktakarmányok egyre nagyobb jelentőségűek. Gyártásukat az 1974— 1978-as években — mennyiségileg — túlteljesítették annak ellenére, hogy nagy volt a hiány néhány összetevőből. Míg 1974-ben a fehérjetartalmú komponensek elegendő mennyiségben álltak rendelkezésre, addig az elkövetkező években mennyiségük egyre csökkent. Tavaly például már több mint huszonkétezer tonna fehérjetartalmú összetevő hiányzott! Ez végső soron azt eredményezte, hogy gyakran kellett változtatni a keveréktakarmányok összetételén. Tavaly például több mint százötven esetben került sor az összetevők kölcsönös, kisebb-nagyobb kicserélésére, helyettesítésére. Néhány fontos összetevő hiánya a keveréktakarmányok gyengébb minőségében is megmutatkozott. A legnagyobb eltérésekre a nitrogéntartalmú- és ag ásványi anyagok tekintetében került sor. A felülvizsgálás eredményei azonban azt is feltárták, hogy a felvásárló és ellátó üzemek dolgozói sem tettek meg minden tőlük telhetőt. Komoly fogyatékosságok fordultak elő az egyes komponenseknek a keverőüzemek közötti gyors és hatékony átcsoportosításával, átszállításával kapcsolatban is. Örvendetes tényként emelhetjük ki, hogy az állati termékek egységeire számított abraktakarmány-fogyasztás csökkenő irányzatot mutat. Például az egy liter tej termelésére jutó abrakfogyasztás az 1976. évi 35 dekagrammról tavaly 29 dekagrammra, a hízómarhák esetében az egy kiló súlygyarapodás termelésére jutó abrakfogyasztás pedig — ugyanabban az időszakban — 3,19 kg-ról 2,6 kilóra csökkent. Kisebb csökkenés volt tapasztalható a tojástermelés és a csirkehizlalás szakaszán is. A sertések hizlalásában ugyanakkor nem sikerült csökkenteni a fogyasztást, ami lényegében az 1976. évi szinten (4,06 kg/1 kg súlygyarapodás) maradt. Az említettek alapján tavaly — az 1976-os évi valósághoz viszonyítva — 224 ezer tonna abraktakarmányt takarítottunk meg. Ha alaposan szemügvre veszszük a keveréktakarmányok csökkent táplálóértékét — aA Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Banská Bystrica-1 Járási Bizottsága a közelmúltban plenáris ülést tartott, ahol behatóan foglalkozott a szervezetek tevékenységével, elért eredményeivel. A megvitatott kérdések homlokterébe a szocialista versenymozgalom és a dolgozókról való komplex gondoskodás került. Fokozott figyelmet szenteltek a dolgozók továbbképzésével, valamint a politikai-nevelő munkával kapcsolatos kérdéseknek is. Természetesen az építő jellegű bírálat sem maradt el. A vitában több szó esett a munkabiztonságról, joggal, mert a járásban e tekintetben több helyrehoznivaló akad és a fogyatékosságok kiküszöbölésében jelentős feladat hárul a SZFSZ szerveire is. A vitából kiderült, hogy a járásban naponta több mint kétszáz szövetkezeti tag munkaképtelen, és a balesetek száma meghaladja a közép-szlovákiai kerület átlagát. Nem nehéz kiszámítani, hogy a számottevő munkaképtelenség milyen óriási veszteséget jelent népgazdaságunk számára. A járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint a SZFSZ járási bizottsága komolyan foglalkozott ezzel a kérdéssel, főleg az okok feltárásával. Azonban a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a munkabiztonsság megtartására. Az elhangzott hozzászólások arra utalnak, hogy a járásban több intézkedést foganatosítottak az aránylag kedvezőtlen helyzet javítása érdekében. Igv mit sok helyütt a fehérjetartalmú összetevők hiánya eredményezett —, továbbá a tenyésztői munka alacsony színvonalát, az istállózás fogyatékosságait, a helytelen abraktakarékosságot stb„ arra a következtetésre jutunk, hogy mindez a gazdasági állatok hasznosságának pangásához, sőt néhány esetben csökkenéséhez vezetett. Az utóbbi öt év folyamán a legnagyobb méretű csökkenés a hizómarhák hizlalásánál volt tapasztalható. Míg 1973-ban a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása 0,84 kiló volt, addig tavaly 0,77 kilogrammra csökkent! A múlt évben a tehenek átlagos évi tejelékenysége harminchárom literrel csökkent. A valóság 2873 liter volt. Csak a tojástermelésben volt tapasztalható fejlődés! Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának dolgozói által végzett felülvizsgálás, elemzés eredményeiből arra következtethetünk, hogy a fehérjeprogram teljesítésének feladataival főleg az irányítás középső fokozatain, tehát — a mezőgazdasági minisztérium viszonylatában — a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságokon nem foglalkoztak eléggé. Ennek következtében a mezőgazdasági vállalatokban, üzemekben sem fordítottak kellő figyelmet és komolyságot e feladatoknak a teljesítésére. A МЁМ illetékes szakosztályai a feladatok konkrét teljesítése helyett a felelősséget és a tulajdonképpeni feladatok valóraváltását inkább az alárendelt szervezetekre, osztályokra hárították. A mezőgazdasági tárca szervein belül alig tettek valamit a kölcsönös előnyökön alapuló és összehangolt munka érdekében ... Energikusabb energiatakarékosságot! Beszélgetés CSERVENKA JÄNOSSAL, a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz energetikusával Központi határozatot idézek, ha azt mondom: a termelés minden vonalán takarékoskodjunk az energiával! A határozat teljes mértékben helyénvaló, hiszen hasonlóképpen, mint más világrészek államai, országunk sem rendelkezik fecsérelni való energiahordozóval. A laikus a fentiek hallatára esetleg ezt felelné: „Szükségtelen ezekről fecsegni, takarékoskodni kell, és kész ...“ Persze a termelésben dolgozó szakemberek véleménye már nem ilyen egyértelmű. Cservenka jánossal, a hidaskürti szövetkezet energetikusával való beszélgetésünkkor gyakran volt szó az emelkedő termelés és az energiatakarékosság közötti, sokszor labilis párhuzamról. Hogy mi a helyzet, ezzel kapcsolatban a hidaskürti szövetkezetben, a szakember így felelt: — Beosztásomnál fogva szigorúan kell ügyelnem arra, hogy a szövetkezet minden energia-fogyasztó bázisa — legyen az nagykapacitású szárító, vagy egy olajkályha — a legtakarékosabban üzemeljen. Természetesen a mindig fokozottabb termelés mellett a felhasznált energiamennyiségnek is szükségszerűen nőnie kell, persze a növekedési arányokkal olykor bajok vannak. Megfigyeltük például, hogy a jugoszláv gyártmányú POWELL dohányszárítónk aránylag kis teljesítményt nyújtott. Kicseréltük az elektromotort, n te1 iesítméov állásnál keletkezik meddőáram, melyet a mi gazdaságunkban négy helyen mérnek. Tavaly például meddőáramért 150 ezer korona büntetést fizettünk ki. — Ez elég nagy összeg. Tesznek valamit annak érdekében, hogy csökkentsék a meddőáramot? — Természetesen! Bár a meddőáram keletkezése nem a ml hibánk. Ugyanis meddőáram csökkenését csak kondenzátorok segítségével tudnánk elérni. De hiába rendeltünk, mert az illetékes cégtől visszautasító választ kaptunk. Csak hosszas utánjárásra sikerült két kondenzátort szereznünk. A két kondenzátor azt eredményezi, hogy az idén a meddőáramért már csak hetven-nyolcvanezer korona büntetést fizetünk majd. — Ez még mindig elég nagy összeg. Ha rendelkeznének a szükséges kondenzátorokkal, ezt a felesleges kiadást menyptHfP Iqhofno ncjöVkpnteni? a hidaskürti szövetkezetnek is ilyen nagyméretű bojlerek használata, mint a hatvannyolc darab kétszáz literesé, melyek évente 788 megawattóra áramot fogyasztanak. Szakemberek véleménye szerint a tízezer literes bojlerekkel ötven százalékos áramtakarőkosság is elérhető. A kétezer literes bojlerek, amelyeket újabban Teplicében gyártanak, nem felelnek meg a szakosított és összpontosított nagyüzemi állattenyésztés követelményeinek, és az üzemeltetésük is eléggé költséges. —■ Milyen a helyzet az olajtermékek — gázolaj,könnyű fűtőolaj — felhasználása terén? — A szárítók eléggé nagy fogyasztását a géppark további felesleges többletfogyasztása kíséri. Néhány intézkedéssel ugyan már tettünk kísérletet az üzemanyagfogyasztás csökkensz elmondottakat megállapíthatjuk, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma nem teljesítette teljes mértékben azokat a feladatokat, amelyeket a CSSZSZK és az SZSZK kormányai Elnökségeinek 1977. évi rendeletéi szabtak meg, főleg a hazai forrású értékes fehérjetartalmú nyersanyagok ésszerűbb kihasználását illetően. A mezőgazdasági üzemekben nem teljesítették a hüvelyesek termelését és felvásárlását, csökkent az évelő takarmányok területe. A gépipari tárca egységei nem látják el a mezőgazdasági üzemeket kellő betakaritógépekkel, ami nagy népgazdasági károkat okoz. A hazai forrású fehérjetartalmú nyersanyagok kihasználásánál az illetékesek nem veszik kellően figyelembe a tudományos kutatás eredményeit, ismereteit. E téren az ésszerű, összehangolt munka is hiányzik, mert ugyanazzal a kutatási feladattal több kutatóintézet is foglalkozik, és még így sorolhatnánk tovább a fogyatékosságokat ... Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának dolgozói a kötelességeiket elmulasztó' vezető dolgozók ellen negyvenkilenc esetben alkalmaztak fegyelmi és anyagi eljárást. Ez utóbbinak pénzbeli értéke meghaladta a huszonnégyezer koronát! BARA LÄSZLÖ például a SZFSZ járási bizottságán öttagú munkabiztonsági bizottság jött létre, amely a szakemberek bevonásával igyekszik a felmerülő problémákat megoldani. A vitában rámutattak arra is, hogv célszerű lenne, ha a szövetkezetekben tevékenykedő bizottság főleg az egészségvédelmi és munkabiztonsági bizottságok — nagyobb aktivitást fejtenének ki. A munkabiztonság és az egészségvédelem népszerűsítésének és propagálásának hatásos eszköze lehet például a faliújság. A negatív jelenségekre és a pozitív eredményekre a járási hírlapon keresztül is felhívják a lakosság figyelmét, hiszen az emberekre elsősorban nevelően kell hatni, vagyis kiemelni, dicsérni a jó eredményeket és bírálni a fogyatékosságokat. Valamennyi munkahelyen tudatosítani kell, hogy a legnagyobb érték az ember, s ezért egészségének védelmében mindent el kell követni. Célszerű lenne, ha minden dolgozó Ismerné és megtartaná a munkabiztonsági előírásokat! Az energiatakarekossagnak különböző, olykor „kövesbe látványos“ formái is vannak. Azzal például, hogy a képen látható gépjavítók becsületesen megjavítják az emelő hidraulikáját, egyúttal sok-sok liter olaj kárhaveszését gátolják meg. (r. n.) valamelyest javult, de az áramfogyasztás megkétszereződött. Tehát a jóval nagyobb áramfogyasztás mellett csak valamivel tudunk több dohányt szárítani. A mezőgazdász — akinek évről évre többet kell termelnie — úgy vélekedik, hogy megoldódott végre a dohányszárítás problémája. ■ Persze, én ezzel nem érthetek egyet, vagyis nem támogathatok olyan megoldást, amely az energiafogyasztás lényeges növekedésével jár, minimális szárításgyorsuiás mellett. Az elektromos árammal valóban takarékoskodni kell. — Melyik termelőegységükön lehetne még jobban takarékoskodni? — Szövetkezetünk múlt évi áramfogysztása 2800 megawattóra volt. Lényegesen több, mint az előző esztendőben. Ez főleg azzal magyarázható, hogy tavaly a túl nedves kukorica szárítása sok áramot igényelt. A legtöbb elektromos energiát a tallósl és a vízkeleti szárítónk „nyeli el“, ugyanis a szezon alatt egy szárító négy-ötszáz megawatt óra elektromos energiát is felhasznál. S mivel növeltük a takarmány- és gabonaszárító kapacitását, a fogyasztás további 250—300 kilowattórával növekedett. Ebben az esetben azonban nem beszélhetünk energiapazarlásról, mivel a szárítókapacitásunk növelése összhangban van a népgazdaság érdekeivel. Fizikai törvény, hogy a nagy áramfogyasztó bázisoknál meddő áram is keletkezik, amely lényegesen növeli az üzemeltetés költségeit. — Sajnos ez így van. Főleg a szárítóknál, az induktív ellen— Véleményem szerint huszonötezer koronára. A baj azonban ott van, hogy az ilyen méretű takarékosság egyelőre csak kívánság. Ezért ideje lenne az illetékes szerveknek többtermelésre szólítani azokat a vállalatokat, melyek az energiatakarékossághoz nélkülözhetetlen eszközöket gyártják. Számos ilyen fontos eszköz hiányzik, az említett kondenzátorok mellett problémák vannak például a vízmelegítő bojlerekkel is. Igaza van Cservenka Jánosnak. Vajon miért nem lehetne a mezőgazdasági nagyüzemek részére például tízezer literes bojlereket gyártani? Nyilván az energiafogyasztás szempontjából is sokkal előnyösebb lenne tésére, de említésre méltó eredmény még nem mutatkozott. Ezért a szövetkezet vezetősége kidolgozta az üzemtakarékosság részletes tervét, melyet a gazdasági udvaraink szakosítása után vezetünk be. E terv megvalósításában — takarékossági 'utalómmal — érdekeltté tesz;zük az illetékes dolgozókat és szigorítjuk az ellenőrzést is. Félreértés elkerülése végett hangsúlyozom, hogy beszélgetésünk főleg a gondok, a problémák oldaláról közelítette meg az energiával való takarékoskodás módját, lehetőségét, buktatóit, tehát azoknak a kisebbnagyobb intézkedéseknek értékelését, melyeket a hidaskürtí szövetkezetben a takarékosság érdekében tettek. Jó lenne, ha más szövetkezetben is helye, szava lenne az energetikusnak, jó lenne, ha máshol is így kutatnák, keresnék a módját annak, hogyan takarékoskodjunk az energiával. Persze feltétlenül meg keli említeni azt is, hogy ehhez nem elég az energetikus, a szövetkezet vezetőségének fáradságot nem ismerő munkája. Minden egyes szövetkezeti tagnak hozzá kell járulnia az energiaspóroláshoz, hiszen az egyénenkénti néhány liter kőolaj megtakarítása, egyetlen fölösleges égő kicsavarása — összevetve — tetemes megtakarításhoz vezethet. KALITA GÄB0R Az idei száraz ősz sajnos nem kedvezett a takarékossági törekvéseknek. A száraz talajt nehezen vágta az eke, a vontatók megerőltetett motorjai vedelték a naftát. A szerző felvételei.
