Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-17 / 46. szám

I _ SZABAD FÖLDMŰVES, 1979. november 17. Október fénye világítja utunkat (Folytatás az 1. oldalról) rakéták és más korszerű fegyverek. A katonai felvonulást a moszkvai dolgozók hatalmas, színpompás felvo­nulása követte. Az élen az ifjúság ha­ladt. Utána következett Moszkva egyes városkerülete dolgozóinak, a moszkvai üzemek, intézmények és tu­dományos intézetek dolgozóinak me­nete. A Vörös téren megtartott ünnepi felvonulás kifejezője volt a párt és a nép egységének, a Szovjetunió népei testvériségének, a szocialista közös­ség országai megbonthatatlan barát­ságának, a proletár internacionaliz­musnak. Megmutatta, milyen büszke a szovjet nép hazájára, az elért sike­rekre és hogy kész mindent megtenni a kommunista társadalom felépítésé­ért. Ünnepi nagygyűlés Prágában A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 62. évfordulója alkalmából Prá­gában, a Július Fučík Művelődési és Pihenőpark ünnepélyesen feldíszített kongresszusi csarnokában Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága, a CSKP Prági Fővárdsi >és a Közép-csehországi Kerületi Bizottsága, a CSSZSZK és a CSSZK Nemzeti Fron­­ja Központi Bizottsága, a Fővárosi Nemzeti Bizottság, valamint a Közép­csehországi Kerületi Nemzeti Bizott­ság ünnepi naggyűlést rendezett. A nagygyűlés résztvevői — kiváló dolgozók, munkások, a fővárosban székelő hivatalok, tudományos és kul­turális társadalmi intézmények dolgo­zói, katonák, SZISZ-tagok, pionírok — lelkes tapssal köszöntötték a dísz­elnökségben helyet foglaló párt- és állami küldöttséget: Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, köztársasági elnököt, Ľubomír Štrougalt, a CSSZ­SZK kormányelnökét, valamint a CSKP KB Elnökségének további tag­jait. A nagygyűlésen résztvett Vlagyimir Vlagyimirovics Mackevics, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövete, to­vábbá a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége, élén Alekszan­­der Ruszanovval, az SZKP Moszkvai Területi Pártbizottságának titkárával. MILOŠ JAKEŠ ELVTÄRS BESZÉDÉBŐL Emlékezni jöttünk a szovjet embe­rek, egyszersmind az egész nemzet­közi forradalmi mozgalom és a hala­dó emberiség nagy ünnepéről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójáról. Azért jöttünk össze, hogy csodálatunkat és tiszteletünket fejezzük ki a hős szovjet népnek, fel­szabadítónknak, hű barátunknak és szövetségesünknek és dicső lenini kommunista pártjának, a szovjet nép győzelmei ösztönzőjének és szervező­jének. Az Októberi Forradalom győ­zelme mélyreható társadalmi változá­sok korszakát nyitotta meg, új sza­kaszt kezdett az emberiség történel­mében, a kapitalizmusból a szocializ­musba és a kommunizmusba való át­menet korát. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével nemcsak győzni tudott a forradalomban, hanem meg tudta vé­deni forradalmát az ellenség támadá­saival szemben. Élethalálharcot kel­lett vívnia rögtön a hatalom meg­szerzése után a polgárháborúban és 14 ország fegyveres intervenciója .el­len. A munka területén is győzött a szocializmus alapjainak felépítése so­rán, a belső ellenséggel és a nemzet­közi elszigetelésre tett kísérletekkel folytatott harcban. A szovjet nép hő­siességével bevonult a történelembe a Nagy Honvédő Háború idején, amely az európai népek szabadságáért és létéért vívott háború volt, és amely a fasizmus vereségéhez vezetett. Ez számos ország számára megkönnyítet­te a szocialista fejlődés útjának meg­kezdését. Az Októberi Forradalom eszméi gyorsan továbbterjedtek, .és minden földrész dolgozói számára vonzókká váltak. Hazánk is, a szocialista közös­ség szilárd láncszeme, jelentős szere­pet tölt be a KGST-ben és a Varsói Szerződésben. Az e téren kifejtett együttműködésben fontos szerepe van a Szovjetuniónak, hatalmas népgazda­ságának és nyersanyagkészleteinek, fejlett tudományos-műszaki alapjának. Az Októberi Forradalom nagy ha­tást gyakorolt nemzeteink életére. Be­folyásolta az önálló Csehszlovákia létrejöttét, a CSKP megalapítását, a szovjet kommunisták forradalmi ta­pasztalatai segítettek pártunknak ab­ban, hogy betölthesse a munkásosz­tály élcsapatának szerepét a dolgozók szociális jogairért, a kapitalizmus megdöntéséért folytatott küzdelemben és a nemzeti felszabadító harcban. A Szovjetunió és más szocialista országok internacionalista segítségé­nek volt köszönhető, hogy 1968-ban politikai eszközökkel, fegyveres harc nélkül leküzdjük az ellelnforradalmi veszélyt. A CSKP élére került új ve­zetőség leküzdötte a mély válságot, helyreállította a párt marxista-leni­nista egységét élvezető szerepét. A Szovjetunió baráti" tetteivel gyakran bizonyította, hogy odaadó barátunk és legközelebbi szövetségesünk. Egész társadalmunk a XV. párt­kongresszus határozatainak sikeres megvalósítására törekszik. Az eredmé­nyek mellett azonban problémáink és fogyatékosságaink is vannak. A leg­fontosabb feladat ezért az, hogy a XV. pártkongresszus programjával és a CSKP KB üléseinek határozataival összhangban a munka hatékonyságá­nak növelésére és minőségének javí­tására törekedjünk. Beszédének további részében Jakeš elvtárs időszerű nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozott. Nagyra érté­kelte a Szovjetunió azon törekvéseit, amelyek a világbéke megőrzésére, a lázas fegyverkezési hajsza leállítására és az általános leszerelésre irányul­nak. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­uniónak nagy érdeme van a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szó­ló szovjet—amerikai szerződés meg­kötésében. Leszögezte, hogy a Szovjet­unió béketörekvését fejezi ki az az új kezdeményezés is, amelyet Leonyid Brezsnyev elvtárs terjesztett elő októ­ber 6-án Berlinben. Csehszlovákia Kommunista Pártja és népünk teljes mértékben támogatja ezt az új kez­deményezést. ÜNNEPI ÜLÉS BRATISLAVÄBAN A bratislavai ünnepi gyűlést az SZLKP Központi, Bratislavai Városi és Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága, valamint a Szlovák Nemzeti Front Központi, Bratislavai Városi és Nyu­gat-szlovákiai Kerületi Bizottsága rendezte. A résztvevők lelkes tapsa közepette foglalták el helyüket a Kultúra és Pihenés Parkja nagytermének dísz­emelvényén Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák mi­niszterelnök, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja. Ián Janik, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára mondott ün­nepi beszédet. JÄN JANIK BESZÉDÉBŐL Ján Janik elvtárs beszédének beve­zető részében hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a világ első szocialista forradalma volt, mely megtörte az imperializmus monopolhelyzetét, s megkezdte a vi­lág politikai, társadalmi és gazdasági arculatának megváltoztatását. Az orosz proletariátus és forradal­mi pártja az egész világnak megmu­tatta, hogy felépíthető az új, antago­­nisztikus osztályoktól, kizsákmányo­lástól, elnyomástól mentes társada­lom. Egyre erősödik a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom. Ennek legnagyobb sikere, hogy a második világháború után létrejött a szocia­lista világrendszer, melynek országai a nemzetközi haladás legfontosabb tényezői. A Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország sikerei bi­zonyítják a reális szocializmus fölé­nyét, és a tudományos szocializmus eszméinek fokozott vonzerőt adnak. Az Októberi Forradalom győzelmé­vel történelmi jelentőségű fordulat következett be a nemzetközi kapcso­latokban. A szovjet állam kezdettől fogva a népek megértésére és békés együttműködésére törekedett. Ezzel összehangban áll a Szovjetunió új békekezdeményezése, amelyet Leonyid Brezsnyev elvtárs terjesztett elő Ber­linben. Az új szovjet javaslatok bizo­nyítják, hogy a Szovjetunió őszintén a világbékére, az országok közötti bizalom megszilárdítására törekszik. Ezt követően Nyikolaj Goncsarov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja kö­szöntötte a gyűlés résztvevőit. A nemzetközi diáknapon HŐSI FEJEZET AZ ANTIFASISZTA ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBEN Hazánk népe sohasem törődött bele a fasiszta megszállásba. Különösen kiéleződött a helyzet a megszállt cseh országrészekben, ahol a nácik otthonosan rendezkedtek be, miután 1939. március 15-én a köztársaság maradék része fölött is megkondítot­­ták a lélekharangot, s létrehozták a Cseh—Morva Védnökséget, melyet terméseztesen a birodalom szerves részének tekintettek. A nácik nem rejtették vékd alá szándékaikat, mi­lyen sorsot szánnak a cseh népnek, és elsősorban a cseh kultúra meg­semmisítésére vettek irányt. Napiren­den volt a cseh kulturális dolgozók tömeges letartóztatása, deportálása, kivégzése. Mindez erősítette az ellen­állás szellemét a népben, s a szerve­zett antifasiszta ellenállás a legkövet­kezetesebb harcosoktól — a kommu­nistáktól — minden réteget bevont a cselekvésbe. 1939. október 28-a hatalmas tünte­tések, megmozdulások jegyében telt el. A párt hívó szavára munkások, alkalmazottak, tisztviselők és diákok vonultak fel, hogy megemlékezzenek a köztársaság kikiáltásának évfordu­lójáról. E napon az emberek zöme távolmaradt munkahelyétől. Az akciók erejét az is fokozta, hogy a náci Németország mintegy két hónappal előtte rohanta le Lengyelországot, és robbantotta ki ezzel a második világ­háborút, s a cseh népben élt a szláv összetartás gondolata, a szolidaritás erős érzése a náci agresszió újabb áldozatával. A történetírás ezt a meg­mozdulást a népi ellenállás első nagy hullámaként örökítette meg. Nem volt vértelen. Prágában és más városokban is a tüntetők megütköz­tek az SS és az SA gégemetsző legé­nyeivel, a náci érzelmű diákokkal. Prágában több helyen sortűz is dör­dült. Holtan rogyott a kövezetre Jan Sedláček munkás, és súlyosan megsebesült Jan Opletal orvos­tanhallgató. A nemzeti megmozdulás méretei a náci hatóságokat is meglepték, s a közvetlen megtorlás ekkor elmaradt. Am amikor Jan Opletal belehalt sebe­sülésébe és november 15-i temetését követően a diákok újabb tüntetéseket szerveztek, a német rendőrség akció­ba lépett. Sok diákot letartóztattak és a hírhedt pankráci gyűjtőfogházba és fegyházba hurcoltak. A diákok megmozdulása kapóra jött a náci hatóságoknak, hogy ennek ürügyével megtorláshoz folyamodja­nak és frontális támadást intézzenek a cseh értelmiség ellen. November 17-re virradó éjjel megszállták a csehországi főiskolákat és diákottho­nokat. Itt több mint 1200 diákot letar­tóztattak és a sachsenhauseni kon­centrációs táborba deportáltak. Any­­nyi fáradságot sem vettek, hogy ösz­­szehívják a hírhedt vérbíröságot. A Cseh Diákszövetség kilenc tisztség­­viselőjét bírósági ítélet nélkül egy­szerűen kivégezték. November 17-én Hitler személyes parancsára az összes csehországi főiskolát bezár­ták. A tilalom eleinte három évre szólt, a gyakorlatban azonban a há­ború végéig érvényben maradt. A véres dráma nem törte meg az antifasiszta ellenállást. Méginkáb erő­södött a nemzeti öntudat, szorosabbá váltak az ellenállás egyes rétegeinek és szervezeteinek kapcsolatai. Erőt adott az a tudat is, hogy világszerte szolidaritást vállaltak a cseh diákok­kal és értelmiségiekkel. A világ diák­sága tiltakozott a náci bestialitás el­len. Közeledni kezdtek egymáshoz az antifasiszta érzelmű fiatalok, s 1941. november 17-én Londonban összeült a Nemzetközi Diákparlament, mely a hős cseh diákok emlékre nemzet­közi diáknappá nyilvánította novem­ber 17-ét. Éppen negyven éve, hogy az anti­fasiszta cseh diákok színre léptek a megszállók ellen. Hőstett volt ez a maga nemében, mely erkölcsi erőfor­rást jelentett a további felszabadító harcokban, s amely örök erkölcsi példamutatás marad ifjúságunknak. Őr—• Szlovákia fővárosa a nemzetközi gyermekévben Közeledik az év vége, égyben a nemzetközi gyermekév vége is, s al­kalom nyílik arra, hogy mérlegeljük, mi minden valósult meg a nemzet­közi akcióval kapcsolatos tervekből, elképzelésekből az egyes helyeken. Lássuk Szlovákia fővárosának, Brati­­slavának a példáját. Bevezetőül: 11 olyan rendezvény zajlott le, melynek középpontjában az emberpalánták, a gyermekek álltak. Ami ezekkel az emberkékkel kap­csolatban a figyelem előterébe kíván­kozik, elsősorban az egészségvédelem, a betegségek megelőzése, hisz a lé­nyeg, a fő cél az, hogy szocialista társadalmunk viszonyai között új, egészséges nemzedék nőjön fel. Vo­natkozik ez mindenekelőtt az orvosi intézmények gyarapodására. így pél­dául Bratislava ligetfalusi részében három üj gyermekorvosi rendelő nyílt, és bővült az elsősegélynyújtás. Fon­tos lépés volt, hogy a járványkórház­ban 60 férőhellyel gyermekosztályt létesítettek. Külön tanácsadót rendez­tek be az abnormálisán csekély test­súllyal született gyermekek megfigye­lésére. Bizonyára nagy eredménynek számít, hogy a Dérer akadémikusról elnevezett kórház és poliklinika ke­­.rétében hozzálátta^ t ' program megvalósításához gyermekek esetében. Szlovákia fővárosában mintegy 92 városkerületi gyermekszakorvos törő­dött a legifjabb nemzedék egészség­­védelmével. Ami pedig a gyógykezelést Illeti, 5591 hatévesnél kisebb és 13 508 6— 15 év közötti gyermeket vettek orvosi nyilvántartásba. Felfigyeltető, hogy nőtt a kiújuló légzőszervi megbetege­­dések száma, vagyis e bajok a gyer­mekek 2,6 százalékát sújtják Bratisla­­vában, allergiás megbetegedéseket pe­dig 1300 gyermeknél észleltek, 27 fog­orvos csak gyermekekkel foglalkozik, 25 pedig serdülőkkel. Az idei eredmé­nyek között könyvelhető el 79 gyer­mek utókezelése Tatranské Mlynčeky­­ben. A nemzetközi gyermekév jegyében tanácskozott Bratlslavában a XX. nemzetközi gyermekgyógyászati kong­resszus is. A gyermekekről valö gondoskodás szerves része a bölcsődei szolgálat. Szlovákia fővárosában jelenleg 105 bölcsőde működik, melyben mintegy hatezer gyermek kapott helyet. A mikrobölcsődék gondolata Itt valaho­gyan nem talált táptalajra, mindösz­­............. sze kettő van. Sajnos, a böl­csődékben — a gondos ellá­tás ellenére is nagyobb ará­nyú a gyermekek megbete­gedése, mint a szlovákiai át­lag, ez a sajátos nagyvárosi környezettel és hatásokkal magyarázható, viszont mini­mális a sérülések száma, bár a bratislavai gyermekek kö­zül évente általában minden negyedik valamilyen sérü­lést szenved. Bratislavában jelenleg 20 orvos látja el 90 alapiskola és 164 óvoda egészségügyi szolgálatát. Az állam és a társadalom gyermekvédelmének és gon­doskodásának még egy fon­tos ismérve van: a csecse­mőhalandóság aránya. Brati­slavában ez csak 20 ezrelék volt. Ezek csak alapvető ada­tok, de híven tükrözik a gyermekek szociális viszo­nyait szocialista társadal­munkban, azt, hogy a gyer­mekek biztos és boldog jö­vőjének megteremtése az egész állam, az egész társa­dalom ügye, állampolitika. (1) Csehszlovák vezetők üdvözlő táviratai Moszkvába Gustáv H u s á к, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök és Ľubomír Š t r o u g a 1 szövetségi miniszterel­nök táviratban fejezte ki jókívánsá­gait Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöké­nek ás Alekszej Koszi ginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmá­ból. Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 62. évfordulója alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a csehszlovák kormány és Csehszlovákia dolgozó népe nevében, valamint saját nevünk­ben is legforróbb elvtársi üdvözletün­ket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának és Minisztertanácsának, vala­mint az egész testvéri szovjet népnek. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom, amely megkezdte a világ szo­cialista átalakulásának folyamatát, a 20. század legfontosabb eseménye lett. Megmutatta a munkásosztálynak és minden dolgozónak a felszabadulás útját, és jelképévé vált annak a harc­nak, amelyet a nemzetközi proletariá­tus vív az új, szociális szempontból igazságos társadalmi rendszer felépí­téséért. Az Októberi Forradalom köz­vetlen hatására más országokban is megkezdődött a leigázott népnek a nemzeti szabadságért és a szociális igazságért folytatott harca. Az Októberi Forradalom győzelmé­vel elválaszthatatlanul összefügg Cseh­szlovákia dolgozóinak sorsa és az ön­álló csehszlovák állam létrejötte. A Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Há­borúban a fasizmus fölött aratott győ­zelme országunk nemzeteinek is meg­hozta a szabadságot, s így népünk a CSKP vezetésével megkezdte az új, szociális szempontból igazságos tár­sadalom építését. A szovjet nép az Októberi Forra­dalom halhatatlan eszméihez hűen a Szovjetunió lenini Kommunista Pártja vezetésével épiti a kommunista tár­sadalmat, és ezzel folytatja Leninnek, a nemzetközi proletariátus zseniális vezetőjének nagy művét. Azok az óriási sikerek, amelyeket ezen az úton haladva a szovjet kommunisták és dolgozók öntudatos, áldozatkész munkával érnek el, megteremtik a Szovjetunió politikai, gazdasági és védelmi erejének szilárd alapját, je­lentősen erősitik a szocializmus nem­zetközi tekintélyét és befolyását, s táplálják a világbéke megőrzéséhez fűzött reményeket. Csehszlovákia kommunistái és dol­gozói őszintén örülnek a szovjet nép építőmunkája kiváló sikereinek, és gratulálnak e sikerekhez, amelyekből erőt és tanulságot merítünk a CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítése, a fejlett szocialista társa­dalom építése során. A szovjet állam egész története meggyőzően tanúsítja, hogy a szocia­lizmus és a béke elválaszthatatlan. A Szovjetunió új békekezdeményezése, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev elv­társ, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke terjesztett elő Berlinben az NDK megalapítása 30. évfordulójá­nak ünnepségein, valamint a szovjet —amerikai SALT—II.. szerződés alá­írása az egész világ előtt ismét meg­mutatta a Szovjetunió külpolitikájának elvhűségét, nagymértékben humánus és békeszerető jellegét, azt, hogy a Szovjetunió következetesen küzd a békéért és a nemzetközi együttműkö­désért, a népek szabadságáért és füg­getlenségéért. Ezt a békepolitikát tel­jes mértékben támogatja Csehszlová­kia népe is, amelyet a Szovjetunióhoz a hagyományos barátság, a szövetség és a testvéri együttműködés szilárd szálai fűznek. Ezeket a kapcsolatokat — amelyek a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus jói bevált elvein alapulnak — a jövő­ben tovább mélyítjük és szilárdítjuk népeink, a szocialista országok egysé­ge és összetartása javára, a béke és a nemzetközi biztonság érdekében, az imperializmus és a hegemonizmus el­len, a szocializmus és a nemzetközi haladás győzelméért vívott közös harc javára. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 62. évfordulója alkalmából to­vábbi sok sikert kívánunk Önöknek, kedves Elvtársak, a szovjet kommu­nistáknak és a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusa határozatai­nak megvalósításához, a kommunista társadalom épftéséhez, a békéért, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítéséért, a fegyverkezési haj­sza leállításáért, a haladásért és a népek barátságáért folytatott küzde­lemhez. A Dérer Kórház és Poliklinika járvány­pavilonjának gyermekosztályán.

Next

/
Thumbnails
Contents