Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-17 / 46. szám

1979. NOVEMBER 17. XXX. évfolyam 46. szám. Ara 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja között — eredményesen Mindenki nyer * A lucerna magtermése ■жам—ши tírir rmiriM Október fénye világítja utunkat A világtörténelmi eseményekről mindig megemlékeztek, és fejet hajtot­tak azok előtt, akik fáradhatatlanul harcoltak a társadalom fejlődéséért, az emberek jobb életéért. Lényegében a nemes törekvések mindig előrelé­pést jelentettek, s egyben az emberek jobb életét szolgálták. Viszont a dolgozók nagy tömegének csak egy társadalmi rendszer egyengette az útját, a marxizmus—leninizmus nagy eszméje, a kommunista társadalmi rendszer felépítése. A nagy gondolatoknak nyitott teret a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, amely lehetővé tette a nagy célok gya­korlati megvalósítását. A világ dolgozói ezért évről-évre megünneplik az óriási jelentőségű évfordulót. + A KREML KONGRESSZUSI PALO­­TAjABAN ünnepi ülést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 62. évfordulója alkalmából. Az ülés elnökségében Leonyid Brezsnyev, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja más vezető képviselői, valamint a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom kiemelkedő személyiségei foglaltak helyet. Az ülésen számos külföldi vendég és a diplomáciai tes­tületek tagjai is részt vettek. Az ünnepi ülésen Andrej K i г 11 e n­­k o, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titká­ra mondott beszédet „Október zászla­ja — a béke és az építés zászlaja“ címmel. Ezt követően a résztvevők ünnepi hangversenyt hallgattak meg. A Szovjetunió szövetségi köztársa­ságainak fővárosaiban és más váro­saiban is Ünnepi üléseken emlékeztek meg a Nagy Október 62. évforduló­járól. Andrej Kirilenko, ünnepi beszédé­ben többek között hangsúlyozta, hogy a Nagy Október fő eredménye a Szov­jetunióban felépftett fejlett szocialista társadalom, az, hogy három világrész számos országában az új társadalmi rendszert építik, és állandóan erősö­dik a szocialista világrendszer. Az Októberi Forradalom nagy ha­tással volt a XX. század minden ha­ladó mozgalmára és világforradalmi folyamatban egyesítette a szocializ­mus építését, a nemzetközi munkás­­osztálynak, a gyarmati országok né­peinek és a demokratikus erőknek a harcát — mondotta Andrej Kirilenko. A Nagy Október következetes foly­tatását és alkotó továbbfejlesztését jelenti pártunk mai politikai irányvo­nala, amelyet a XXIII., XXIV. és XXV. pártkongresszus tűzött ki. Ez az irányvonal, a szovjet társadalom sok­oldalú fejlődéséhez, a szocialista álla­mok egységének és együttműködésé­nek megszilárdításához vezet. Ez olyan irányvonal, amely erősíti a ba­rátságot és az összetartást a felszaba­dult országokkal, az összes haladó és demokratikus erővel, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a nemzetközi biztonság szavatolását célozza — je­lentette ki Andrej Kirilenko. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára ezután Leonyid Brezsnyev érdemeiről szólt, s megálla­pította: A szovjet nép és az egész haladó emberiség Leonyid Brezsnyev elvtárs személyében a rendíthetetlen marxista—leninistát, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségét, a béke elkötelezett harcosát ismerte meg. Andrej Kirilenko ezek után részle­tesen beszélt a szovjet népgazdaság, a mezőgazdaság és az ipar terén elért jelentős eredményekről. A nemzetközi kérdésekkel foglal­kozva hangsúlyozta: az SZKP és a szovjet állam immár több mint hatvan esztendeje Lenin hagyatékához hűen következetesen harcol a békéért. A Nagy Október hazája becsülettel telje­síti nagy küldetését: a béke és a társadalmi haladás támasza. A Szov­jetuniónak és a testvéri szocialista országoknak döntő érdeme, hogy el­hárult a termonukleáris háború ve­szélye és hogy előtérbe került a fegy­verkezési hajsza megállításának fel­adata. Történelmi siker volt a békés egymás mellett élés lenini elvének a nemzetközi kapcsolatok normájaként való érvényesítése. KATONAI DÍSZSZEMLE MOSZKVÁBAN Hasonlóan mint az elmúlt években, november 7-én a NOSZF évfordulóján a moszkvai Vörös téren sor került a hágyomínyos díszszemlére. A dísz­emelvényen több ezer meghívott ven­dég foglalt helyet valamennyi szö­vetségi köztársaságból — érdemes dolgozók, az első ötéves tervidősza­kok élmunkásai, háborús veteránok, emberek, akik termővé tették a szűz­földeket és azok, akik meghódították a világűrt. A díszemelvényen foglal­tak helyet a Szovjetunióban akkredi­tált külföldi diplomaták. A világnak csaknem száz országából érkeztek külföldi vendégek az ünnepségre. Moszkvai idő szerint kevéssel 10 előtt lépett fel a Lenin Mauzóleum fölötti díszemelvényre Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagjai és póttag­jai, a KB titkárai, a szovjet marsallok ás tábornokok. Miután a Kreml toronyórája elütötte a tízet, a díszszemle parancsnoka je­lentést tett a honvédelmi miniszter­nek. Ezután Usztyinov marsall Vlagyi­mir Govorov hadseregtábornok, a dísz­szemle parancsnoka kíséretében ellé­pett a felsorakozott katonai egységek előtt, és gratulált nekik a szovjet nép és az egész világ dolgozói nagy ünne­péhez, az Októberi Forradalom 62. év­fordulójához. Dmitrij Usztyinov marsait, be­fejezve a csapatok megszemlélését, a mauzóleum fölötti díszemelvényre lé­pett. Beszédében egyebek között meg­állapította: a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya kitartóan megva­lósítja a lenini külpolitikai irányvo­nalat. Pártunk és államunk a szocia­lista közösség testvérpártjaival és ál­lamaival együtt következetes politikát folytat, moly a béke megőrzésére, a békés egymás mellett élésre, a fegy­verkezési verseny megállítására, a szocialista és a tőkés államok közötti katonai konfrontáció veszélyének csökkentésére irányul, a népeknek a szabad és független fejlődésére vonat­kozó jogának érvényesítéséért harcol. Nagy jelentőségű új lépést jelente­nek a népek békéjének és biztonságá­nak megszilárdítása útján a Szovjet­unió kezdeményező javaslatai, amelye­ket Leonyid Brezsnyev tett október 6-án Berlinben. Ezek fő célja a továb­bi enyhülés és az államok közötti bé­kés együttműködés további szilárdí­tása. Usztyinov marsall a továbbiakban hangsúlyozta, hogy vannak olyan erők, amelyeknek a Szovjetunió kez­deményezése nincs a kedvére. Ugyan­úgy, mint korábban, ezek a reakciós erők az Egyesült Államokban és más NATO-tagországokban hazug propa­gandát folytatnak a „szovjet katonai fenyegetésről“, igyekezve megvalósíta­ni új amerikai közép-hatósugarú nukleáris rakéták nyugat-eurúpai el­helyezésére irányuló veszélyes tervei­ket. A Szovjetunió Kommunista Pártja a szocialista közösség testvérpártjaival együtt mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a szovjet népnek és szövet­ségeseinek a lehetőséget, hogy tartós békében élhessenek és dolgozhassa­nak, mondotta Dmitrij Usztyinov mar­sall. A beszéd után felhangzott a szovjet himnusz, közben ágyúk díszlövéseket adtak le, s felharsant a felsorakozott katonai egységek hatalmas hurrája, majd megkezdődött a katonai dísz­szemle. Felvonultak a katonai akadé­miák növendékei, a haditengerészetet a leningrádi Popov Haditengerészeti Rádióelektronikai Főiskola hallgatói képviselték, s a menet végén a Kreml várőrsége katonái iskolájának növendékei haladtak. Ezután következett a legkorszerűbb haditechnika: kétéltű páncélozott jár­művek, önjáró tankelhárító rakéták, rakétatűzérségi egységek a legkülön­bözőbb típusú rakétákkal, légelhárító (Folytatás a 2. oldalon) Moszkvai nagygyűlés a NOSZF 62. évfordulóján. A felbári (Horný Bár) szövetke­zetből a szemerkélő eső elle­nére is szállítják a kukoricát a duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) felvá­sárló üzembe: Az efsz-ben kevés a szárítókapacitás, ezért kénytelenek igénybe venni a felvásárló üzem szol­gáltatását. Még szerencse, hogy az ott szárított kukorica jő részét el is raktározzák, s Így nem kell vissza­fuvarozni. Igaz nincs is annyi raktá­rozási lehetőség a közös háza táján, hogy a gazdag termést szakszerűen el tudják helyezni. — Ma végzünk a kukorica betaka­rításával — mondta elégedett mosoly­­lyal az egyik traktorvezető. —i Milyen hektárhozamokat értek el? — kérdeztem. — Azt inkább tudakolja meg az elnöktől. Zsemle Ferenc egy évtizede a szö­vetkezet elnöke, s már néhány éve belépett a hatvanasok nagy táborába, de azért még mindig fiatalos kül­sejű, mozgékony férfi. Talán Zsemle elvtérs megfogadta, amíg 6 lesz a feje a közösnek, addig a szemesek hektárhozama, korához hasonlóan, hatvan mázsán felül lesz. — Most már végérvényesen azt mondhatjuk, sikerült benn maradni a hatvanasok családjában — mondotta. Árpából hatvanöt, búzából pedig 62,36 mázsa volt az átlaghozam. Kukoricá­ból hatvankét mázsát terveztünk, de a hatvanöt mázsát biztosan elérjük. Azt hiszem, általában is elégedettek lehetünk az idei terméseredmények­kel, a gyümölcsöt kivéve. Az almát elvitte a tavaszi fagy, s annyi darab semm aradt, hogy a tagoknak egy-egy jusson. — Szóval a kertészet nem vált be? — Ezt azért nem mondhatnám, mert dohányból teljesítettük közel egymilliós tervünket. Volt tíz hektá­ron paradicsomunk is, ahonnan 23 900 korona volt a hektáronkénti tiszta jövedelem. A paradicsomtermesztést a járásunkban hét szövetkezet kooperá­cióban végzi egy magyarországi álla­mi gazdasággal. Az elmúlt három esztendő igazolja, hogy érdemes para­dicsomot termeszteni. Csakhát a ka­pálás és szedés okozott gondot. Más megoldást nem találtunk, mint a ré­szes művelést. Akik vállalják a kapá­lást, leszedést, azok negyven fillért kapnak a termelt étparadicsom kilója után és húsz fillért a konzervgyárba szállítottért. A részesművelők jól ke­resnek, és mi is megtaláljuk a számí­tásunkat. Azt hiszem a jövőben sem megy ez másként. A hősi—nagymarosi vízierőmö nemcsak háromszázötven­hat hektár földünket vitte el, hanem a női munkaerőnek is a jelentős ré­szét elszippantja. Sokan dolgoznak az üzemi konyhákban, büfékben és mint takarítónők. Ez ellen nem tehetünk semmit. Gondjaink viszont nőttek a nagy kieséssel. — A „leírt“ földből az idén hasz­nosítottak még valamit? — Amit lehetett, bevetettünk siló­kukoricával. Igaz, a földet már nem műveltük meg olyan gondosan, és a tápanyagellátás is csak úgy tessék­­lássék módon történt, következéskép­pen nem voltak nagyok a hektárho­zamok. De mégis jól jött az „ajándék“ siló. Ugyanis a szántóterületünk je­lentősen csökkent, a szarvasmarha­­állományunk viszont maradt. Ezért nagy szükségünk van a tömegtakar­mányra. — S van belőle elegendő? — Bátran állíthatom, hogy Igen, méghozzá jó minőségűi Nálunk nincs öntözési lehetőség, lucernából mégis száz mázsán felül takarítottunk be hektáronként, száraz állapotban. De a lucerna és silókukorica mellett igye­keztünk hasznosítani takarmányként Családtag maradtunk a hatvanasoknál az árpaszalmát, sőt a kukoricaszár egy részét is. Ha nem jönnek az ok­tóberi derek, mindből kiváló takar­mányunk volna. Határunkban eléggé hideg a talaj, és még októberben is zöld köntösben tündökölt a kukorica, s jó tömegtakarmányt Ígért. De a fagy közbeszólt, és romlott a minő­sége. — Szóval van elég takarmány? Mi­ként mutatkozik ez a hús- és tejter­melésben? — Azt hiszem nincs okunk panasz­ra. Tejből az évi fejési átlag terve te­henenként 4100 liter volt. Azt hiszem ötven-hatvan literrel több lesz. Hízó­marháknál a napi súlygyarapodás va­lamivel felül van a kilón. Kétszáz­ötven tonna húst, Illetve vágóállatot minden bizonnyal eladunk. Rosszabb a helyzet a sertéshústermelésnél. Kö­zel háromezer darab a sertésállomány és négyszáz tonna a húseiadási ter­vünk. Á súlygyarapodás évi átlaga ötvennégy dekagramm körül lesz. Ez nem volna rossz, csak az a baj, hogy anyánként a tizennyolc helyett csak tizenhét malacot nevelünk, és ezáltal vagy tíz-tizenöt tonna sertéshússal adósak maradunk a közellátásnak. i-^ Az ősziek hogyan keltek? — A korán vetettek jól, mivel ki­tűnő magágyba kerültek és akkor volt még elég nedvessége a talajnak. Aztán jött a szárazság, és bizony min­den nap lestük, mikor bújik ki a csira hegye. Persze nemcsak mi vol­tunk kíváncsiak, hanem a varjúhorda is. Hadat üzentünk nekik. A mieink is pufogtattak a határban, íőleg azon­ban a vadászok üldözték a vetést ká­rosító madarakat. Elég sok vadászunk van, és azt a feladatot kaptak, hogy mindenki lőjjön le legalább tízet a „fekete veszedelemből“. Persze ezt igazolni kell, méghozzá a madár cső­rével. A vadászbecsület nem engedi, hogy ne teljesítsék a vállalt felada­tot. De sokat ért a puska ropogása, amely elriasztotta a nem kívánt „ven­dégeket“. Azt hiszem jókor jött még az eső, és szépen kelnek a későbbi vetések is. — Mit kell még elvégezni a határ­ban? — Kint van még néhány hektár cukorrépa. Nehéz volt a betakarítása. Olyan kemény volt a föld, mint a beton. Ezért a százhúsz hektárról jó­val lassabban ment a kiszántás, mint ahogy terveztük. A termelési ered­mény különben nem rossz, meglesz az ötszáz mázsa körüli hek'tárhozam. A cukortartalom is jóval tizenöt szá­zalékon felül volt, tehát ebből a szempontból is elégedettek lehetünk. Hátra van még a mélyszántásnak mintegy negyven százaléka. Három nagyteljesítményű traktorral végezzük a fontos munkát. Eddig eléggé meg­szenvedtek a traktor irányítói. Hol az egyik helyen, hol a másikon próbál­koztak, de a föld kidobta az ekét. Törtek az ekefejek s naponta több­ször kellett ekevasat cserélni. Az utóbbi napokban lehullott csapadék segít majd és újból két váltásban szántunk. Nem szeretnénk, ha kifagy­na a földből az eke. — A tagok ősszel is helytálltak? i — Nálunk talán mindenki magáé­nak érzi a közöst. Az őszi munkáknál nincs nyolcőrásdi. A szállításnál dol­gozók tizennégy-tizenhat órát is dol­goznak naponta. Tőlünk húsz kilomé­terre van a vasút, a cukorgyár, a fel­vásárló üzem, és ezért is szükség van a nyújtott műszakra. Nem mondom jól is keresnek az emberek, de meg is érdemlik, mert becsülettel helyt­állnak. A műhely dolgozói az alkat­részhiány mellett is igyekeznek min­den gépet rendben tartani, sőt szükség esetén — mint például a kukorica betakarításánál — a gépek orvosai is felültek a kombájnok nyergébe. Röviden a hatodik ötéves terv utol­só esztendejébe lépünk. A felbáriak a négy esztendőben derekasan helyt­álltak, és így nem okoz különösebb gondot a kitűzött tervfeladatok telje­sítései TÖTH DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents