Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-07 / 27. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Július 7. Lelkesen, odaadással, lendülettel Gyomirtószereket akkor még nem használtunk, így a kapálás elég kegyetlen munka volt. Ma már jobb körülmények között, jóval többet termelünk, amihez hozzájárul a jó brigádszellem is. HLAVATÝ FERENC: — Én — néhány társammal együtt — az öntözéssel vagyok megbízva. Köztudott, ettől a munkafolyamattól nagyban függ a termés minősége, mennyisége. Mi már megettük a kenyerünk javát — én például 73 éves vagyok —, de becsülettel végezzük munkánkat. Ugyanis nekünk sem lehet közömbös, hogy a brigád teljesíti-e szocialista kötelezettségét vagy sem. ĎURCOVA ALENA: — A brigádban a fiatalabb nemzedékhez tartozom, s elmondhatom, eddig az idősebbek és a fiatalabbak között jóformán semmiféle nézeteltérésre nem került sor. Az összetartásunkat példákkal is bizonyíthatom: Két apró gyermekem van. Nem egyszer előfordul, hogy betegség vagy más probléma miatt otthon kell maradnom. A brigádtagok Ilyenkor nagyon megértőek. Amíg a kertészeti csoport néhány tagjával beszélgettem, megérkezett a szövetkezet speciális agronómusa, Hlavatý Károly is. Elmondotta, hogy a kertészeti szocialista brigád — aránylag nehéz körülmények között — már évek óta teljesíti, sőt túlteljesíti vállalását. Sajnos, munkaerőhiány miatt harminc személy helyett mindössze húsz dolgozik a kertésztet csoportban, melynek elég „kemény“ feladatokat kell teljesítenie. A múlt évben például egymillió 700 ezer koronás termelési tervünket egymillió 831 ezer koronára teljesítettük. Idei ter-Ivanova Mária brigídvezető. annyiszor tűnik hihetetlennek: a brigádunkat 1974-ben nem „felső utasításra“ hanem közös akarat eredményeként alakítottuk meg. Ez valóban így történt, s persze meghozta a jó eredményt is. Idáig még mindig teljesíteni tudtuk a ránk bízott feladatokat, hiszen dolgos, becsületes aszszonyokból, lányokból tevődik össze csoportunk. Amióta mint szocialista brigád dolgozunk, egy nagy családot alkotunk, s nemcsak a munkában tartunk össze, hanem a magánéletben is. Legyen áz kisebb, vagy nagyobb probléma — teszem azt a gyermekeinkkel, a neveléssel kapcsolatos —, számíthatunk egymásra. A szövetkezeti kirándulásokon is együtt veszünk részt. Ugyanis mi már csak így együtt érezzük jól magunkat. A brigádvezető — aki jelenleg az anyasági szabadságon levő Margita Čengelovát helyettesíti — szerény, egyszerű és szavainak súlya van. Ezt a következő adat is igazolja: A szövetkezet harminckét hektáros kertészetében huszonöt hektáron — megfelelő gépek hiányában — kézi ültetést alkalmaztak. Ezen munka oroszlánrészét a szóban forgó szocialista brigád végezte el. A csoport valóban szorgalmas, szocialista gondolkozású emberekből tevődik össze. Ezt nemcsak szavak, vélemények bizonyították: amíg beszélgettünk, a munkában egyetlen asszony sem állt meg pihenőre. Paprikaszedés közben társalogtunk, u-Hiavatý, Károly speciális agronómus. lemérhetjük. Mivel három kiskorú gyermekem van, nekem sem közömbös, hogy hónap végén „könnyebb“, vagy „súlyosabb“ borítékot viszek haza... HURCOVA IRENA: — Annak idején i—i 1955-ben —, amikor a szövetkezet kertészete megalakult, elég nehezen indultunk. vünk egymillió 860 ezer korona, melyet — ha a brigádtagok továbbra is a megszokott lendülettel dolgoznak ■— a jelek szerint túlszárnyalunk. Habár a sellyei szövetkezet bronzérmes szocialista brigádjának nehéz feladatokkal kell megbirkóznia, vállalását hiány nélkül teljesíti. Az „ezüstvárományos“ szocialista brigád tudatosította ugyanis, hogy ezt követeli meg a versenyszellem, s egész társadalmunk. KALITA GABOR A kertészeti szocialista brigád paprikaszedés közben. (A szerző felvételei) Jjesztőek is, megnyugtatóak is " azok az adatok, amelyek a hús- és tejtermeléshez mezőgazdasági nagyüzemeinkben felhasznált takarmány mennyiségét jelzik. A takarmánygazdálkodás, a takarmányhasznositás jelentősége a mostoha természeti adottságok között gazdálkodó gazdaságokban hatványozottan érvényesül. Kétségtelenül nagyok a takarmánygazdálkodás hazai tartalékai. Joggal került ez a téma annak a kiállításnak a homlokterébe, melyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Banská Bystrica-i kerületi párt és mezőgazdasági szervekkel együttműködve a közelmúltban Liptovský Mikuláson rendezett. XXX A kiállításon mindenki meglepődött: a rendezők és a látogatók is. A kiállítást és a szakmai előadásokat a vártnál jóval nagyobb érdeklődés fogadta, s kevesen gondolták, hogy a kiállítás pavilonjaiban annyi, az állattenyésztésben jól hasznosítható módszert, berendezést ismerhetnek meg. Bebizonyosodott az is, hogy sok minden kell ahhoz, hogy a hegyi rétek és legelők betölthessék a takarmánygazdálkodásban meghatározott fontos szerepüket. Az köztudott, hogy hazánkban egymillíóhétszázötezer hektár a rétek és a legelők összterülete, vagyis az öszszes mezőgazdasági földterületnek huszonöt százaléka. A rétek és legelők hozzájárulása a takarmányalaphoz azonban elenyésző, takarmányegységben számolva csupán tizenkét százalék. Egyszerű mindezt leírni. A követelvényt viszont már nehezebb megfogalmazni, mivel a rétekkel és legelőkkel való ésszerű gazdálkodás kérdései nagyon is bonyolultak. Nemcsak az a kérdés, hogy van-e gép a termeléshez, a betakarításhoz, hanem az is, hogy milyen a gép, mennyibe kerül, van-e hozzá alkatrész? S ha ezen a téren minden rendben van. Milliárdos akkor még mindig akadhat és akad is probléma főleg a szervizszolgálat megszervezése körül. Gép, tároló, anyagmozgató eszköz, tartósító szerek, s ki győzné felsorolni, hogy mi mindentől függ a hozam, és milyen tápértékü lesz a réti széna. Gépiparunk ezen a kiállításon észszerű javaslatokat terjesztett elő a hegyi rétek és legelők optimális kihasználását szolgáló munkafolyamatok gépesítésére. XXX A kiállítás eszmei mondanivalója arra is utal, hogy a hús-, a tej-, a tojás- és a gyapjútermelésben jobban .lehetne takarékoskodni még az aránylag mostoha körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben is. Mert bizony a villanyárammal, a fűtőanyaggal és sok helyen a munkaerővel is nagyon felelőtlenül gazdálkodnak. A fontossági sorrend azonban arra figyelmeztet, hogy elsősorban is a takarmánytermesztést kell gazdaságosabbá ténni, mégpedig a termelésre fordított költségek csökkentésével és a hozamok növelésével, mivel ezek a költségek tartalékok Jelenleg hatvan-hetven százalékát képezik az állattenyésztés termelési költségeinek. Persze nyilvánvaló, hogy ezt az akut kérdést, vagyis a hegyvidéki rétek és legelők céltudatosabb és gazdaságosabb kihasználását a mezőgazdasági üzemek csak hatékony társadalmi segítséggel tudják megoldani. Akkor, ha nagyobb segítséget kapnak az irányító szervektől, a gépipartól és azoktól a további intézményektől, amelyeknek feladatuk részt vállalni az említett igényes munkákból. XXX Kossuth Erzsébet: „Nem kell hozzá más, csak lelkesedés, tenniakaráa, s az ember munkakörnyezetét meseszéppé varázsolhatja“. Munkakörnyezet • reflektorfényben Nem statisztikai kimutatásokból, hanem a valóság ismeretében tudom, hogy az ember élete folyamán soksok évet tölt a munkahelyén. Ez a megállapítás egyben a kérdést is igényli: vajon mindegy, hogy milyen körülmények között? A válasz logikus: nem! S e véleménnyel nem vagyok egyedül. Ha valaki betér a győrödi (Velký Dór) szövetkezetbe — szociális helyiségről, gazdasági udvarról vagy gépjavító műhelyről legyen szó —< bizonyára jól eső érzés fogja el. Nem véletlenül. Ugyanis a gazdaság minden munkahelye arról árulkodik, hogy itt a dolgozók, a vezetők nagy gondot fordítanak a munkakörnyezet szépítésére, emberivé tételére. De szóljon erről Kossuth Erzsébet a kádernyilvántartás vezetője, akinek nagy érdeme volt a környezetszépítési „hadművelet“ megszervezésében: — Mikor к könyező szövetkezetek egyesülésével létrejött ez a társult szövetkezet, még fokozottabban felmerült az igény: változtatni kell az akkor nem éppen barátságos képet mutató munkakörnyezetünkön. Munkához láttunk, előteremtettük a szükséges anyagiakat, embereket mozgósítottunk, agitáltunk. Célunk az volt, hogy a környezetbe úgy vigyük be a propagációs, agitációs eszközeinket — például a szocialista brigádok munkahelyin elhelyezendő transzparenseket — hogy nemcsak ideológiai, de esztétikai küldetést is teljesítsenek. Mivel munkánkban nagy segítségünkre volt a szövetkezet kilenc szocialista brigádja és a gazdaság összes dolgozója, megszületett az eredmény: az 1977-es évben egy szlovákiai versenyen 100 ezer korona jutalmat kapott a szövetkezet a környezetszépitésben elért eredményeiért. Tavaly viszont a lévai (Levice) járás mezőgaždsági üzemeinek versenyében első helyezést értünk el. A fenti tények — körülírás nélkül is — magukért beszélnek. A szomorú ebben csak az, hogy a járás nem minden szövetkezete fordít ilyen gondot a munkakörnyezet javítására. S ha megkérdezné valaki, ki a bűnös? — a következőket válaszolnám: a gazdaságnak a munkakörnyezettel nem törődő vezetősége. —kalita—i Gondoskodás az emberről A Csécsi (ČeCejovce) Efsz a Kassa vidéke (Košice) járásban azok közé tartozik, amely a termelés színvonalának növelése mellett kötelességének tartja a dolgozókról való gondoskodást is. A szövetkezetnek 397 tagja van, ebből ötven már nyugdíjas, de a munkából még tevékenyen kiveszik részüket. Az elmúlt évben a szövetkezeti tagok közül nyolcán voltak külföldi, tizenhármán pedig hazai üdülésen, gyermekeik közül heten vettek részt külföldi, huszonhármán pedig hazai úttörőtáborban. Azon nyugdíjasok számára, akik hosszú éveken át a szövetkezetben dolgoztak, onnan Ha a rétek és legelők hasznosítását emlegetjük, egyre gyakrabban kerül szóba a hegyvidéki mezőgazdasági üzemek termelésének szakosítása, mégpedig a szarvasmarha- és juhtenyésztésre. A kiállítás egyértelműen kiemelte a juhtenyésztés fejlesztésének fontosságát. Persze ezt a követelményt gyakran hangsúlyozzák más fórumokon is. Bizonygatják, hogy a juhtenyésztésben olyan takarmányok és melléktermékek is értékesíthetők, amelyek máskülönben veszendőbe mennének., A hegyi körzetekben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek szakmai napjai alkalmából rendezett kiállítás meggyőzött bennünket arról, hogy korszerűsödik — ha csak lépésről lépésre is :— a nagyüzemi juhtenyésztés, tehát túljutott a válságos szakaszon. Bízhatunk abban, hogy a közeljövőben további juhnyájak népesítik be az értékes füvet termő hegyoldaladat. XXX Véleményem szerint a több napos szakmai rendezvény elérte célját. A hangsúly továbbra is a feltételek céltudatos megteremtésén van. Ahol így gondolkodnak, ott a rétekről, legelőkről valóban értékes takarmány kerül a szarvasmarha' és a juhállomány elé. S ennek természetesen nemcsak az egyes gazdaságok, hanem népgazdaságunk is hasznát látja. CSIBA L. mentek nyugdíjba, s ma már idősek és erőtlenek, hatvanezer koronával járult hozzá a szövetkezet életük megkönnyítéséhez. Ezen túlmenően fokozott figyelmet szentelnek a tagság lakás-gondjai megoldásának is. A szövetkezetben igen fontosnak tartják, hogy a tagság állandóan gyarapodjon fiatal munkaerőkkel, a fiatalok jól felkészüljenek az életre és a munkára, jelenleg tizenhárom fiatal tanonciskolába bővíti szaktudását. Ez nagyon szükséges, hiszen csupán tavaly 3 milliO 158 ezer koronát fordítottak új, nagyteljesítményű gépek vásárlására, amelynek kezeléséhez határozottan jól felkészült fiatal szakemberekre van szükség. Persze a fiatalok majd családot alapítanak, s Így nagyon fontos feladat a lakáskérdés folyamatos megoldása. A szövetkezetnek huszonhat lakásegyságe van, s az idén további hat lakásos házat épít. Örvendetes megállapítás, hogy az elmúlt három év alatt a szövetkezetben nem fordultak elő súlyos vagy halálos kimenetelű balesetek, ami a biztonsági intézkedések betartásáról tanúskodik. A szövetkezetben nyolc szocialista brigád és egy komplex ésszerűsítő brigád tevékenykedik. Közülük a legjobb eredményt a gyümölcsösben tevékenykedő brigád érte el, amely elnyerte a bronz fokozatot. Sajnos, az elmúlt évben a brigádok vállalásaikat nem váltották valóra, s ezért ebben az esztendőben nagyobb igyekezetét kell majd kifejteniük. Az emberekről való kiváló gondoskodás folytán igényesebben kell teljesíteni a feladatokat, szigorúbban venni a munkafegyelmet, magasabb szinten végezné a gépek javítását és karbantartását, rendben, tisztaságban tartani a munkahelyeket, különösen a műhelyekben s példát venni azoktól, akik becsületes, odaadó munkájukkal a szövetkezet érdekeit szolgálják. Erre az évre az élet- és munkakörnyezet szebbé tétele érdekében nyolcszázezer koronát fordít a szövetkezet, s ezt nagyon célszerűen és gazdaságosan kell kihasználni azért, hogy még jobb munkakörülmények között dolgozhassanak. IVAN SÁNDOR Habár alaposan felázott a talaj, a hol erősödő, hol gyengülő esőzés következtében, embert nem igen lehetett kinn, a szabad ég alatt látni, a sellyei (Sala) szövetkezet portásnője ennek ellenére így informált: „A kertészeti brigád tagjai ma is dolgoznak. A káposzta tábla mellett találja meg őket. s=* Szerencse, hogy gumicsizmában Jött, máskülönben... Hát igen. Máskülönben ... Persze engem nem a sár, a brigád érdekelt. A csoport vezetője, Ivanov Mária kérdéseimre paprikaszedés közben válaszolt, jellemezte a brigád életét, beszélt gondjaikról, örömeikről. i— Tudom, ahányszor kimondjuk. gyanis a tagok tudatosították: a 10— 20 perces „kényszerpihenő“ is befolyásolhatná aznapi szedési tervüket. De mit vallottak a dolgoskezű, lelkes brigádtagok. FORGÁCS MÄRIA: — Én 1959 óta dolgozom a kertészeti csoportban, s tiszta lelkiismerettel elmondhatom: a szorgalom, az igyekezet sohasem hiányzott a tagoknál, s a munkateljesítményekkel sem voltak problémák. Amióta aztán versenybe léptünk a •szocialista brigád címért, ez a lelkesedés, igyekezet fokozódott. Komoly célunk volt, amelynek teljesítését becsületbeli kötelességnek tartottuk, tartjuk. Jó munkánk eredményét persze anyagiakban is
