Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-07 / 27. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Július 7. Lelkesen, odaadással, lendülettel Gyomirtószereket akkor még nem használtunk, így a kapálás elég ke­gyetlen munka volt. Ma már jobb kö­rülmények között, jóval többet terme­lünk, amihez hozzájárul a jó brigád­­szellem is. HLAVATÝ FERENC: — Én — néhány társammal együtt — az öntözéssel vagyok megbízva. Köztudott, ettől a munkafolyamattól nagyban függ a termés minősége, mennyisége. Mi már megettük a ke­nyerünk javát — én például 73 éves vagyok —, de becsülettel végezzük munkánkat. Ugyanis nekünk sem le­het közömbös, hogy a brigád telje­síti-e szocialista kötelezettségét vagy sem. ĎURCOVA ALENA: — A brigádban a fiatalabb nemze­dékhez tartozom, s elmondhatom, ed­dig az idősebbek és a fiatalabbak között jóformán semmiféle nézetelté­résre nem került sor. Az összetartá­sunkat példákkal is bizonyíthatom: Két apró gyermekem van. Nem egy­szer előfordul, hogy betegség vagy más probléma miatt otthon kell ma­radnom. A brigádtagok Ilyenkor na­gyon megértőek. Amíg a kertészeti csoport néhány tagjával beszélgettem, megérkezett a szövetkezet speciális agronómusa, Hlavatý Károly is. Elmondotta, hogy a kertészeti szocialista brigád — aránylag nehéz körülmények között — már évek óta teljesíti, sőt túltelje­síti vállalását. Sajnos, munkaerőhiány miatt harminc személy helyett mind­össze húsz dolgozik a kertésztet cso­portban, melynek elég „kemény“ fel­adatokat kell teljesítenie. A múlt év­ben például egymillió 700 ezer koro­nás termelési tervünket egymillió 831 ezer koronára teljesítettük. Idei ter-Ivanova Mária brigídvezető. annyiszor tűnik hihetetlennek: a bri­gádunkat 1974-ben nem „felső utasí­tásra“ hanem közös akarat eredmé­nyeként alakítottuk meg. Ez valóban így történt, s persze meghozta a jó eredményt is. Idáig még mindig tel­jesíteni tudtuk a ránk bízott felada­tokat, hiszen dolgos, becsületes asz­­szonyokból, lányokból tevődik össze csoportunk. Amióta mint szocialista brigád dolgozunk, egy nagy családot alkotunk, s nemcsak a munkában tartunk össze, hanem a magánéletben is. Legyen áz kisebb, vagy nagyobb probléma — teszem azt a gyerme­keinkkel, a neveléssel kapcsolatos —, számíthatunk egymásra. A szövetke­zeti kirándulásokon is együtt ve­szünk részt. Ugyanis mi már csak így együtt érezzük jól magunkat. A brigádvezető — aki jelenleg az anyasági szabadságon levő Margita Čengelovát helyettesíti — szerény, egyszerű és szavainak súlya van. Ezt a következő adat is igazolja: A szö­vetkezet harminckét hektáros kerté­szetében huszonöt hektáron — meg­felelő gépek hiányában — kézi ülte­tést alkalmaztak. Ezen munka orosz­lánrészét a szóban forgó szocialista brigád végezte el. A csoport valóban szorgalmas, szo­cialista gondolkozású emberekből te­vődik össze. Ezt nemcsak szavak, vé­lemények bizonyították: amíg be­szélgettünk, a munkában egyetlen asszony sem állt meg pihenőre. Pap­rikaszedés közben társalogtunk, u-Hiavatý, Károly speciális agronómus. lemérhetjük. Mivel három kiskorú gyermekem van, nekem sem közöm­bös, hogy hónap végén „könnyebb“, vagy „súlyosabb“ borítékot viszek haza... HURCOVA IRENA: — Annak idején i—i 1955-ben —, amikor a szövetkezet kertészete meg­alakult, elég nehezen indultunk. vünk egymillió 860 ezer korona, me­lyet — ha a brigádtagok továbbra is a megszokott lendülettel dolgoznak ■— a jelek szerint túlszárnyalunk. Habár a sellyei szövetkezet bronz­érmes szocialista brigádjának nehéz feladatokkal kell megbirkóznia, vál­lalását hiány nélkül teljesíti. Az „ezüstvárományos“ szocialista brigád tudatosította ugyanis, hogy ezt köve­teli meg a versenyszellem, s egész társadalmunk. KALITA GABOR A kertészeti szocialista brigád paprikaszedés közben. (A szerző felvételei) Jjesztőek is, megnyugtatóak is " azok az adatok, amelyek a hús- és tejtermeléshez mezőgazdasági nagyüzemeinkben felhasznált takar­mány mennyiségét jelzik. A takar­mánygazdálkodás, a takarmányhasz­­nositás jelentősége a mostoha termé­szeti adottságok között gazdálkodó gazdaságokban hatványozottan érvé­nyesül. Kétségtelenül nagyok a takarmány­­gazdálkodás hazai tartalékai. Joggal került ez a téma annak a kiállítás­nak a homlokterébe, melyet a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium a Banská Bystrica-i kerületi párt és mezőgazdasági szervekkel együttműködve a közelmúltban Lip­tovský Mikuláson rendezett. XXX A kiállításon mindenki meglepő­dött: a rendezők és a látogatók is. A kiállítást és a szakmai előadásokat a vártnál jóval nagyobb érdeklődés fogadta, s kevesen gondolták, hogy a kiállítás pavilonjaiban annyi, az ál­lattenyésztésben jól hasznosítható módszert, berendezést ismerhetnek meg. Bebizonyosodott az is, hogy sok minden kell ahhoz, hogy a hegyi ré­tek és legelők betölthessék a takar­mánygazdálkodásban meghatározott fontos szerepüket. Az köztudott, hogy hazánkban egy­­millíóhétszázötezer hektár a rétek és a legelők összterülete, vagyis az ösz­­szes mezőgazdasági földterületnek huszonöt százaléka. A rétek és lege­lők hozzájárulása a takarmányalap­hoz azonban elenyésző, takarmány­egységben számolva csupán tizenkét százalék. Egyszerű mindezt leírni. A követel­­vényt viszont már nehezebb megfo­galmazni, mivel a rétekkel és lege­lőkkel való ésszerű gazdálkodás kér­dései nagyon is bonyolultak. Nem­csak az a kérdés, hogy van-e gép a termeléshez, a betakarításhoz, hanem az is, hogy milyen a gép, mennyibe kerül, van-e hozzá alkatrész? S ha ezen a téren minden rendben van. Milliárdos akkor még mindig akadhat és akad is probléma főleg a szervizszolgálat megszervezése körül. Gép, tároló, anyagmozgató eszköz, tartósító sze­rek, s ki győzné felsorolni, hogy mi mindentől függ a hozam, és milyen tápértékü lesz a réti széna. Gépiparunk ezen a kiállításon ész­szerű javaslatokat terjesztett elő a hegyi rétek és legelők optimális ki­használását szolgáló munkafolyama­tok gépesítésére. XXX A kiállítás eszmei mondanivalója arra is utal, hogy a hús-, a tej-, a tojás- és a gyapjútermelésben jobban .lehetne takarékoskodni még az aránylag mostoha körülmények kö­zött gazdálkodó mezőgazdasági üze­mekben is. Mert bizony a villany­árammal, a fűtőanyaggal és sok he­lyen a munkaerővel is nagyon fele­lőtlenül gazdálkodnak. A fontossági sorrend azonban arra figyelmeztet, hogy elsősorban is a takarmányter­mesztést kell gazdaságosabbá ténni, mégpedig a termelésre fordított költ­ségek csökkentésével és a hozamok növelésével, mivel ezek a költségek tartalékok Jelenleg hatvan-hetven százalékát ké­pezik az állattenyésztés termelési költségeinek. Persze nyilvánvaló, hogy ezt az akut kérdést, vagyis a hegyvidéki ré­tek és legelők céltudatosabb és gaz­daságosabb kihasználását a mezőgaz­dasági üzemek csak hatékony társa­dalmi segítséggel tudják megoldani. Akkor, ha nagyobb segítséget kap­nak az irányító szervektől, a gépipar­tól és azoktól a további intézmények­től, amelyeknek feladatuk részt vál­lalni az említett igényes munkákból. XXX Kossuth Erzsébet: „Nem kell hozzá más, csak lelkesedés, tenniakaráa, s az ember munkakörnyezetét meseszéppé varázsolhatja“. Munkakörnyezet • reflektorfényben Nem statisztikai kimutatásokból, hanem a valóság ismeretében tudom, hogy az ember élete folyamán sok­sok évet tölt a munkahelyén. Ez a megállapítás egyben a kérdést is igényli: vajon mindegy, hogy mi­lyen körülmények között? A válasz logikus: nem! S e véleménnyel nem vagyok egyedül. Ha valaki betér a győrödi (Velký Dór) szövetkezetbe — szociális he­lyiségről, gazdasági udvarról vagy gépjavító műhelyről legyen szó —< bizonyára jól eső érzés fogja el. Nem véletlenül. Ugyanis a gazdaság min­den munkahelye arról árulkodik, hogy itt a dolgozók, a vezetők nagy gondot fordítanak a munkakörnyezet szépítésére, emberivé tételére. De szóljon erről Kossuth Erzsébet a ká­dernyilvántartás vezetője, akinek nagy érdeme volt a környezetszépí­­tési „hadművelet“ megszervezésében: — Mikor к könyező szövetkezetek egyesülésével létrejött ez a társult szövetkezet, még fokozottabban fel­merült az igény: változtatni kell az akkor nem éppen barátságos képet mutató munkakörnyezetünkön. Mun­kához láttunk, előteremtettük a szük­séges anyagiakat, embereket mozgó­sítottunk, agitáltunk. Célunk az volt, hogy a környezetbe úgy vigyük be a propagációs, agitációs eszközeinket — például a szocialista brigádok mun­kahelyin elhelyezendő transzparense­ket — hogy nemcsak ideológiai, de esztétikai küldetést is teljesítsenek. Mivel munkánkban nagy segítségünk­re volt a szövetkezet kilenc szocia­lista brigádja és a gazdaság összes dolgozója, megszületett az eredmény: az 1977-es évben egy szlovákiai ver­senyen 100 ezer korona jutalmat ka­pott a szövetkezet a környezetszépi­­tésben elért eredményeiért. Tavaly viszont a lévai (Levice) járás mező­­gaždsági üzemeinek versenyében első helyezést értünk el. A fenti tények — körülírás nélkül is — magukért beszélnek. A szomorú ebben csak az, hogy a járás nem minden szövetkezete fordít ilyen gon­dot a munkakörnyezet javítására. S ha megkérdezné valaki, ki a bű­nös? — a következőket válaszolnám: a gazdaságnak a munkakörnyezettel nem törődő vezetősége. —kalita—i Gondoskodás az emberről A Csécsi (ČeCejovce) Efsz a Kassa vidéke (Košice) járásban azok közé tartozik, amely a termelés színvona­lának növelése mellett kötelességé­nek tartja a dolgozókról való gon­doskodást is. A szövetkezetnek 397 tagja van, ebből ötven már nyugdíjas, de a munkából még tevékenyen kive­szik részüket. Az elmúlt évben a szövetkezeti ta­gok közül nyolcán voltak külföldi, tizenhármán pedig hazai üdülésen, gyermekeik közül heten vettek részt külföldi, huszonhármán pedig hazai úttörőtáborban. Azon nyugdíjasok számára, akik hosszú éveken át a szövetkezetben dolgoztak, onnan Ha a rétek és legelők hasznosítá­sát emlegetjük, egyre gyakrabban ke­rül szóba a hegyvidéki mezőgazdasá­gi üzemek termelésének szakosítása, mégpedig a szarvasmarha- és juh­tenyésztésre. A kiállítás egyértelműen kiemelte a juhtenyésztés fejlesztésének fontossá­gát. Persze ezt a követelményt gyak­ran hangsúlyozzák más fórumokon is. Bizonygatják, hogy a juhtenyésztés­ben olyan takarmányok és mellékter­mékek is értékesíthetők, amelyek máskülönben veszendőbe mennének., A hegyi körzetekben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek szakmai nap­jai alkalmából rendezett kiállítás meggyőzött bennünket arról, hogy korszerűsödik — ha csak lépésről lé­pésre is :— a nagyüzemi juhtenyész­tés, tehát túljutott a válságos szaka­szon. Bízhatunk abban, hogy a közel­jövőben további juhnyájak népesítik be az értékes füvet termő hegyolda­ladat. XXX Véleményem szerint a több napos szakmai rendezvény elérte célját. A hangsúly továbbra is a feltételek cél­tudatos megteremtésén van. Ahol így gondolkodnak, ott a rétekről, lege­lőkről valóban értékes takarmány ke­rül a szarvasmarha' és a juhállomány elé. S ennek természetesen nemcsak az egyes gazdaságok, hanem népgaz­daságunk is hasznát látja. CSIBA L. mentek nyugdíjba, s ma már idősek és erőtlenek, hatvanezer koronával járult hozzá a szövetkezet életük megkönnyítéséhez. Ezen túlmenően fokozott figyelmet szentelnek a tag­ság lakás-gondjai megoldásának is. A szövetkezetben igen fontosnak tartják, hogy a tagság állandóan gya­rapodjon fiatal munkaerőkkel, a fia­talok jól felkészüljenek az életre és a munkára, jelenleg tizenhárom fia­tal tanonciskolába bővíti szaktudását. Ez nagyon szükséges, hiszen csupán tavaly 3 milliO 158 ezer koronát for­dítottak új, nagyteljesítményű gépek vásárlására, amelynek kezeléséhez határozottan jól felkészült fiatal szakemberekre van szükség. Persze a fiatalok majd családot alapítanak, s Így nagyon fontos feladat a lakás­kérdés folyamatos megoldása. A szö­vetkezetnek huszonhat lakásegyságe van, s az idén további hat lakásos házat épít. Örvendetes megállapítás, hogy az elmúlt három év alatt a szövetkezet­ben nem fordultak elő súlyos vagy halálos kimenetelű balesetek, ami a biztonsági intézkedések betartásáról tanúskodik. A szövetkezetben nyolc szocialista brigád és egy komplex ésszerűsítő brigád tevékenykedik. Közülük a leg­jobb eredményt a gyümölcsösben te­vékenykedő brigád érte el, amely el­nyerte a bronz fokozatot. Sajnos, az elmúlt évben a brigádok vállalásaikat nem váltották valóra, s ezért ebben az esztendőben nagyobb igyekezetét kell majd kifejteniük. Az emberekről való kiváló gondos­kodás folytán igényesebben kell tel­jesíteni a feladatokat, szigorúbban venni a munkafegyelmet, magasabb szinten végezné a gépek javítását és karbantartását, rendben, tisztaságban tartani a munkahelyeket, különösen a műhelyekben s példát venni azok­tól, akik becsületes, odaadó munká­jukkal a szövetkezet érdekeit szol­gálják. Erre az évre az élet- és munkakör­nyezet szebbé tétele érdekében nyolc­­százezer koronát fordít a szövetkezet, s ezt nagyon célszerűen és gazdasá­gosan kell kihasználni azért, hogy még jobb munkakörülmények között dolgozhassanak. IVAN SÁNDOR Habár alaposan felázott a talaj, a hol erősödő, hol gyengülő esőzés kö­vetkeztében, embert nem igen lehe­tett kinn, a szabad ég alatt látni, a sellyei (Sala) szövetkezet portásnője ennek ellenére így informált: „A ker­tészeti brigád tagjai ma is dolgoznak. A káposzta tábla mellett találja meg őket. s=* Szerencse, hogy gumicsizmában Jött, máskülönben... Hát igen. Máskülönben ... Persze engem nem a sár, a brigád érdekelt. A csoport vezetője, Ivanov Mária kér­déseimre paprikaszedés közben vála­szolt, jellemezte a brigád életét, be­szélt gondjaikról, örömeikről. i— Tudom, ahányszor kimondjuk. gyanis a tagok tudatosították: a 10— 20 perces „kényszerpihenő“ is befo­lyásolhatná aznapi szedési tervüket. De mit vallottak a dolgoskezű, lelkes brigádtagok. FORGÁCS MÄRIA: — Én 1959 óta dolgozom a kerté­szeti csoportban, s tiszta lelkiisme­rettel elmondhatom: a szorgalom, az igyekezet sohasem hiányzott a tagok­nál, s a munkateljesítményekkel sem voltak problémák. Amióta aztán ver­senybe léptünk a •szocialista brigád címért, ez a lelkesedés, igyekezet fo­kozódott. Komoly célunk volt, amely­nek teljesítését becsületbeli köteles­ségnek tartottuk, tartjuk. Jó munkánk eredményét persze anyagiakban is

Next

/
Thumbnails
Contents