Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-10 / 45. szám

12. SZABAD FÖLDMŰVES 1979. november 10. VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT Ф Fő céljuk: A fokozottabb vadvédelem EREDMÉNYES EGYÜTTMŰKÖDÉS A VADÄSZEGYESÜLET ÉS A SZÖVETKEZET KÖZÖTT Sok érdekes dologról szerezhet tu­domást a tollforgató, ha módja, lehe­tősége nyílik betekinteni egy-egy né­pes vadászegyesület mindennapi éle­tébe. Megismerheti többek között a vadászok tervcéljait, eredményeit, problémáit, örömeit, gondjait, a ter­mészet iránti rajongásukat, a szeb­bért, a jobbért végzett társadalmi munkájukat is, melyből derekasan ki­veszik a részüket. No meg arról Is meggyőződhet, mennyire összefügg a vadgazdálkodás a természet- és kör­nyezetvédelemmel. Eközben arra is rádöbbenhet, müven Városán hatnak Pál Géza vadászgazda. a mezőgazdasági termelésben hasz­nált vegyszerek a vadállományra... De ne vágjunk a dolgok elébel Be­vezetőül elég ennyi, hogy a kedves olvasó tudja, lényegében miről Is lesz szó az alábbiakban. О О О Legutóbb Vágfarkasdon (Vlčany) Pál Géza vadászgazdával is elbe­szélgettem, aki közismerten jó mező­­gazdasági szakember hírében ált. s köztiszteletnek örvend. A vendéglátó házigazda, aki a he­lyi Haladás szövetkezet tagja, amióta az működik, a legnépszerűtlenebb tisztségek egyikét töltötte be sok éven át — mint munkavédelmi tech­nikus. Emellett vadászgazda is, már csaknem három évtizede. Ügy mond­ják: ember legyen a talpán, aki őt átejti... Ügy ismeri a szövetkezeti gazdálkodás, no meg a vadgazdálko­dás csfnját-bínját, buktatóit, mint a saját tenyerét. Amint mondja, a fél határ az 6 vadászterületük. Ez nem kevesebb, se több, mint 3833 hektár (ugyanis, a Haladás Efsz egvike a legnagyobbak­nak Nyugat-Szlovákiában). A revír má­sik felét a negyedi vadászegyesület uralja. — Hogy sikerül az idei vadászév?-r- Közepesnek ígérkezik. Eddig 170 mázsa vadhúst „kitermeltünk“, felét a közellátás kapta, a másik felét meg a község lakossága vásárolta meg. Ezenkívül befogtunk 906 élőnyulat is, amit átadtunk a vecsei (Veőa) Élő­vadbefogó és Kamarázó Állomásnak. Az élőnyulak ellenében kedvezménye­sen, feláron kaptunk 450 darab nyolc­hetes fácáncsibét. — Szó esett a fácáncslbékröl. Tár­sítanám a gondolatot: mi történik a zöldaratás Időszakában az összegyűj­tött szárnyasvad-tojásokkal? — Ml történik? Hát kotlósokkal keltetjük ki azokat. Az Idén mintegy hatszáz darabot keltettünk ki, nevel­tünk fel és bocsátottunk szabadon. 1—1 S miért csak ennyit? Hiszen Igen nagy kiterjedésű a vadászterület?! — Mert a lucernásainkat, lóheré­­seinket öntöztük. S köztudott, hogy a szárnyasvad nem kedveli, ha csak le­het kikerüli ezeket a területeket, s más dűlőkön telepszik meg, ahol jóval kedvezőbbek az életfeltételei. — És a különféle vegyszerek mi­lyen káros hatást gyakorolnak a vad­állományra? — A fogolyállományunk Igen gyér, s meggyőződésünk, hogy a vegyszer ludas a dologban. Meg aztán őszidő­ben a süldő-nyulak hullanak nyakra­­főre. Az Illetékes intézet tudományos munkatársai valamiféle bélfertőzést állapítottak meg ... — Kerül-e puskavégre csülkös vad? — Bevándorlóként egy négytagú vaddísznó-falkát tartunk nyilván. Ügy látszik, tetszik nekik ez a táj. Letele­pedési engedélyt nem kérünk tőlük — fordítja tréfálkozásra a szót a va­dászgazda. — Nem lőjük ki őket, hadd szaporodjanak. Ekkora határ, mint a miénk, még töhbet Is el tudna tartani. — Egyéb, ritkaságszámba menő vad tanyázik-e a vadászterületükön? — Körzetünkben Európa legnagyobb futómadara, a túzok is honos, mely­nek lövését tiltja a törvény. Van be­lőlük vagy harminc darab. Számukra a lehető legnagyobb védettséget gya­korlatilag ml biztosítjuk. Az asztal melletti- beszélgetésnek véget vetünk. Irány: a széle-hossza­­nlncs határ! 0 0 0 Már a Felsőkarácsonyi árok nevű dűlő közelében járunk. A gyors jár­művel kerülgetjük az út huppanőit, gödreit, amikor kombájnok tűnnek a szemünkbe. E dűlőn épp végeztek a kukoricabetakarítással. Menten szem­ügyre vesszük, mennyi csövet hagy­tak el a gépek. Hamarjában négy-öt darabot is felemelek, mondván: itt a vadállomány nem hal éhen... Meg aztán jut a böngészők zsákjába is ... Megjegyzésemre felfigyel Pál elv­társ és azonnal véleményt nyilvánít: — A böngészők zsákjába bajosan jut ebből. A hét vadőrön kívül mi vadászok, s a szövetkezet tisztségvi­selői és vezetői is ellenőrző ügyeletet tartunk... — két perc sem telik be­le, máris előbúvik rejtőkéből, a szil­vásból Kalmár István vadőr. Belga gyármányú vadászfegyverének csöve végén tartja mutatóujját. Hetykén ül fején a madártoll-ékesítette vadász­kalap. Mire is terelődhetne a szó, mint a vadvédelemre. — Fácánállományunkban sok kárt okoz a réti sas. Sajnos, nem irthat­juk. Védettséget élvez törvényesen. — A kártevők Irtása mennyire öli szervezett formát vadászegyesületü­kön belül? — Egy-egy vadász köteles évente 10 vetést varjút, s 5 egyéb kártevői lelőni (kóbor kutya, róka, dolmányos varjú stb.). Ez reánk nézve kétszere sen érvényes, mivel naponta rendsze­resen járjuk a határt, a vadászterüle­tet— ad hangsúlyt szavának a vadőr. — Épp az előbb terítettem le egy testes kóbor kutyát a kazal közelé­ben. Tovább ütöm a vasat, amíg meleg. — Az Idén mennyi kártevőt kapott puskavégre? — Mennyit? Hadd soroljam: 26 szarkát, 24 dolmányos varjút, 14 macskát, 9 rókát és négy kóbor ku­tyát. — Hát orvvadász, hurkoló léte­zik-e...? Meg tolvaj? — Sajnos, akad belőlük annak elle­nére, hogy az életszínvonal tekinteté­ben senki sem panaszkodhat. Egészen más volt a letűnt kapitalista rend­szerben, amikor a mindennapi betevő falatot képezte, az éhséget csillapí­totta a leterített vagy hurkolt vad. Most ilyesmire senki sem kényszerül rá, mégis meg-megkockáztatják egye­sek ... Ezekkel szemben egyáltalán nem lehetünk elnézőek. Kalmár István vadőr — egy a hét közül. (A szerző felvételei) Elköszönünk a vadőrtől, a példás kötelességteljesítőtől, a vadállomány, a közösség tulajdonának védelmezőjé­től, akinek helytállásától nagyon sok függ. Mert az emberek kis hányada még hajlamos az ilyesmire: ahhoz nyúl, ami nem az övé. O G О Nemsokára küszöbön a tél. A vad-1 állomány még az eddiginél is foko­zottabb védelemre, ellátásra szorul. Hogyan is készült fel erre a szóban levő vadászegyesület? Erről érdek­lődtem beszélgetésünk végén a va­­dászgazdától, aki a legilletékesebb a válaszadásra. — Szálas takarmányt a szövetkezet­től kapunk, amennyi a vadállomány számára szükséges. Gabona-hulladé­kot, vagyis ocsút ugyancsak tőle ka­punk jutányos áron. Ennek ellenében az idén 900 óra társadalmi munkát végeztünk, épp ott és akkor, amikor a HALADÄS-nak a legnagyobb szük­sége volt rá: a „zöldaratás“ időszaká­ban segítettük betakarítani a szálas takarmányt, most ősszel pedig elveri meltünk 18 vagon vetőburgonyát. Lám, így fonódnak össze a közös érdekek: a szoros együttműködés megtenni gazdag gyümölcsét. A vadállomány előrelátó istápolását érzékelteti az is, hogy a 41 tagú va­dászegyesület a téli idényre elkészí­tett harminchat sózót, harminchat őz- és hetvennyolc fácánetetőt. Mert a vadállomány téli etetése, rendszeres gondviselése végül is az állomány gyarapodásában, jó egészségi állapo­tában és erőnlétében mutatkozik meg a legkézzelfoghatóbban. N. KOVÁCS ISTVÁN Egy nap vadászok és horgászok kézén A lévai (Levice) járás vadászterülete közismert. Az erdős, dombos tájon, s a síkságok területén gazdag apróvadállomány található, de őz, szarvas és vaddisznó is szép számmal előfordul. Ezért a vadászat is közked­velt. Az SZVSZ járást bizottsága negyvenegy vadásztár­saságot s ezerkétszázötven tagot számlál. A vadásztársaságok tagjai aktív tevékenységet fejte­nek ki a vadgazdálkodás terén. Fokozott gondot fordí­tanak a vadvédelemre és a törzsállomány gyarapítására. Felelősségteljes hozzáállást tanúsítanak a vadállomány téli etetéséhez. Többnyire társadalmi munkában bizto­sítják az állomány télt takarmányszükségletét. Rendsze­resen kaszálják az útmenti árkokat és az egyéb, mező­gazdaságilag nem hasznosítható területeket, de a takar­mányok begyűjtésénél si segítik a mezőgazdasági üze­meket. Az elvégzett munka ellenében szénát kapnak. Arról Is példásan gondoskodnak, hogy a vadászterületek megfelelően el legyenek látva etetőkkel s egyéb létesít­ményekkel. Nem véletlen, hogy a jő eredmények sem maradnak el. Évente több mint kétszáz szarvas, kétszázharminc vaddisznó, közel hétszáz őz, öt-hatezer fácán és négv­­ötezer darab nyúl kerül terítékre. Hlásnik Jozef — az SZVSZ jb titkára — elmondotta, hogy a vadásztársaságok évente különböző rendezvénye­ket is szerveznek. A vadvédelem és a vadászat hónapja, valamint a nemzetközi gyermekév alkalmával párját ritkító rendezvény kezdeményezői és szervezői voltak a svodovi, a hronovcei és a zselizl (Želiezovce) vadász­­társaság* tagjai. Az SZVSZ jb közreműködésével „Ismerd és védd!“ jelszóval érdekes kiállítást rendeztek a nagy­­közönség számára. A kiállítás célja a jelszóból Is kitű­nik. A látogatók megismerkedhettek az erdők és a vizek élővilágával, a természetvédelem jelentőségével és bete­kintést nyerhettek a vadászat titkaiba. A rendezvény csúcspontját a gyermeknap jelentette. A zselizl lövöldében háromszáznyolcvan Iskolás gyűlt össze, hogy részt vegyenek az érdekes és hasznos ren­dezvényeken, ahol ízelítőt kaptak a sporthorgászat és a lövészet mesterfogásaiból, megismerkedhettek a va­dászkutyák kiképzésének módszereivel, s számtalan ve­télkedőn kipróbálták erejüket, ügyességüket és ráter­mettségüket. Sok-sok érdekes történetet hallottak, új Ismereteket szereztek a horgászokkal és a vadászokkal folytatott beszélgetéseken. A gyermekek ismeretanyagát bővítette a kiállítás megtekintése is. A gyermeknap fő célja az volt, hogy a fiatalok meg­ismerkedjenek a természet szépségeivel, kincseivel, véd­jék a felbecsülhetetlen értékeket, s minél szélesebb kör­ben megkedveljék a horgászat és a vadászat szépségeit. Az oktató és szórakoztató jellegű rendezvény a szer­vezők leleményességére, önfeláldozó munkájára utal. Nem ártana, ha példájukat többen is követnék.-kam-* HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT Élővízen, holtágon, halastóban „Hej halászok, halászok, Merre mén a hajótok? TOrökkanizsa felé Viszi a víz lejeié .. Törökkanizsa messze van Szegedtől, a halászdal pedig a jelentől, ám ko­rántsem oly távoli a halászmesterség, az őszi foglalkozás régvolt ideje a mához, mint azt rohanó korunk em­bere hinné. A halászmesterség a Tisza vidékén egyidős az emberi kultúrával, amelyre számos adatot szolgáltat a régészet és a történelemtudomány. A szegedi Móra Ferenc Múzeum is meg­emlékezik a tiszai halászmesterségről. A halászok a sok évszázados szer­számokat ma sem hagyták el, csupán az eszközök modernizálódtak, a kor követelményeihez igazodtak. De a varsa varsa maradt, s a háló is Ugyanaz. Kevésbé szakad már, nincs oly sok munkája a hálófoltozással az ősi mesterség űzőjének, mert ma már a perionháló erős műanyag fonatai között akad fenn a tiszai hal, csak épp nem annyi, mint hajdanában. Hol van már a valamikor piactereken közszemlére, járókelők csodálatára kitett óriási viza, amely ívása idején a tengerből úszott fel a hazai folyó­kon. De ritkul, megcsappan a Tiszát és mellékfolyóit híressé tevő nemes halak mennyisége is. HÄROM SZÖVETKEZET EGYESÜLT A Tisza Halászati Szövetkezet, a­­mely négy éve három halászszövetke­zet egyesüléséből jött létre, ma ki­lencvennyolc kilométernyi Tisza-sza­­kaszon, a Marosnak negyven kilomé­terén s a torkolat vidékén tíz kilo­méteres darabot a Kőrösből magáé­nak tudva gazdálkodik, összesen 2700 hektárnyi élővizén és a hajdani folyó­szabályozás mai rellktumait jelentő holtágakon, melyek összterülete meg­haladja a félezer hektárt. Amikor az Idegen Szegeden, de ta­lán Csongrád megyében is a méltán népszerű folyami nemes halat kéri a halászcsárdában tányérjára, bárhol legyen is, többnyire azt a halat kapja, amelyet a szegedi szövetkezet halá­szai fáradtságos munkával fognak ki. A megyében, s az ország egyes ki­emelt vendéglátóipari helyeire a Ti­sza Halászati Szövetkezet évente öt vagon nemes halat — tiszai ragado­zót, harcsát, csukát, süllőt, kecsegét — szállít. Bármilyen furcsán hangzik, a ma még teljes hosszában csak a Bis Ш v > !♦ { ■ , ú' gátakkal szabályozott vizeken, a ter­mészetes lefolyás közepette, amikor a hal sem szövetkezeti felségvizeket, sem megye, vagy országhatárokat tiszteletben nem tartva akadálytala­nul folytatja vándorútját, ilyen kö­rülmények között is beszélhetünk tervgazdálkodásról. A halászoknak fo­gási tervük van. Tavaly például a tel­jesített terv értéke harmincnégy és fél millió forint volt, amely más be­vételek mellett 4578 mázsa halat Je­lentett. Mindebből pedig huszonnégy vagonnyi a holtágakból került ki. Ha valahol, itt már a szó közgazdasági és technológiai értelmében ts beszél­hetünk halgazdálkodásról. Érdemes összevetni a vízterületek jelenlegi nagyságát. Tehát hatszáz hektár holtág — 2700 hektár élővíz. Az predmény huszonnégy vagon „ter­més“, a holtágról, huszonegy a nyílt vízről. Nem kell számítógép a vég­eredmény kiszámításához. Gazdaság és gazdálkodás valójában az ellen­őrizhető vízrendszereken folyhat. Je­len körülményeink között — és jól tudják ezt a halászati téeszben Is — a holtági Intenzív haltartás a jövő útja, azaz a halastó — már épül a szövetkezet beruházásában. ÖTVENHÉTEZER KILŐ BUSA EXPORTRA S még néhány adat a már említett nemes halakról. A legkedveltebbekből a tavalyi évben jócskán exportáltak, így például angolnából 888 kilót, har­csát 4846-ot, és csukát 1127 kilogram­mot juttattak más országokba. A meg­honosodott növényevőből, a busából pedig 57 ezer 703 kilogrammot küld­tek külföldre. A szegedi Halászcsárda negyedszá­zada nyíltj s már az első időkben hí­ressé vált az Igazi szegedi halász­­levéről. Természetesen a minden nap kap­ható halászlé mellett nagy választék­ban kerül halétel a vendégek aszta­lára, s itt érdemes megemlíteni, hogy sehol az országban olyan nagy arány­ban nem szerepelnek az ételek között a filézett halból készültek, mint ép­pen a szegedi Halászcsárdában. t-i HIRDETÉS A Dolné Strhfire-i Méhészegyesiilet értesíti a tisztelt méhésztfirsakat, hogy megrendelésre a részére küldött tiszta viaszkból kilónként 10 koronáért, a sejtekből pedig kilónként 12 koroná­ért fó minőségű mfilépet készít. Azt fertőtleníti, megrendelés szerinti mé­retre vágja és foszforral felisxítja. hogy egészségesebb méhek szaporod­janak. A viaszkot és a sejteket, s persze a megrendelést is erre a címre küld­jék: VÝROBŇA MEDZISTIENOK 991 06 ŽELOVCE, okr. Vefkf Krtí*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents