Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-10 / 45. szám
1979. november 10. 11 SZABAD FöbDMÜVES Vannak még fumiiKH! Az idén az SZSZK-ban az olajos növények termesztése és a termés felvásárlása — különböző okok következtében — nem úgy sikerült, mint ahogy azt a népgazdaság elvárta volna. Az SZSZK Mezőgazdasági ás Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának adatai alapján az őszi repcét tavaly a mezőgazdasági üzemekben 26 ezer hektáron vetették el, de a kedvezőtlen időjárási viszontagságok — a magágy nem megfelelő előkészítése, erős fagyok stb. — eredményeként csak közel kilencezernyolcszáz hektárról takarították be a termést. A többi területre elvetett őszi repcét a mezőgazdasági üzemekben tavasszal kiszántották, s csak részben helyettesítették napraforgóval, illetve mustárral. Ennek bizonyítására néhány adatot ismertetnék: az ószl repce kiszántósát kővetően, amikor ennek területe több mint 16 ezer 200 hektárral csökkent, a napraforgó vetésterületét csak közel háromezer hektárral növelték!... Köztudott, hogy az SZSZK-ban az olajosnövények közül a mezőgazdasági üzemekben -» legnagyobb mértékben — az őszi repcét és a napraforgót termelik. A további három olajos növény termesztése már nem nagy területen történik. Szóját a mezőgazdasági üzemek a tervfeladatnak megfelelően két és félezer hektáron termesztették. Mustárból — szlovákiai viszonylatban — 1549 hektárral vetettek többet a kelleténél, ami csak elenyésző mennyiségben pótolta az őszi repcét. Mákból a mezőgazdasági üzemekben több mint ötszáz hektárral vetettek többet a kelleténél. összegezve az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemekben a tervezett 50 ezer 500 hektárral szemben mindössze valamivel több mint 39 ezer hektárról takarították be a termést. Sajnos, a gyakorlat azt igazolja, hogy a kisebb terméshozamok eredményeként az olajosok felvásárlása az idén jóval elmarad a kivánt szinttől. A tervezett 82 ezer 800 tonnával szemben — nem végleges adatok alapján — mindössze közel 47 ezer tonnát vásároltak fel. A legnagyobb kiesés természetesen az őszi repcéből volt, de a mezőgazdasági üzemek szójából és mákból is kevesebbet értékesítettek a kelleténél ... A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évére szóló előzetes tervjavaslat értelmében a mezőgazdasági üzemekben az olajosnövényeket 54 ezer 500, ebből az őszi repcét 27 ezer 800, a napraforgót pedig 19 ezer 900 hektáron kellene termeszteni. A MÉM növénytermesztési osztályának adatai alapján a mezőgazdasági üzemekben az idén közel harmincezer hektáron vetették el az őszi repcét! Legtöbbet — közel tizennégyezer hektáron — a kelet-szlovákiai kerületben. Ami a fajtaösszetétel megválasztását illelti, a „Primőr“ fajtát tizenháromezer hektáron vetették el, a többi területre a „Brilland“ fajta került. Az említett két fajtára jellemző, hogy a „Primőr“ ugyan valamivel kisebb, de jobb minőségű termést ad, mint az utóbbi. Az idén tovább folynak a kevés eruksavat tartalmazó, külföldi nemesítései fajtákkal történő hazai kísérletek. Csak példaként említenénk, hogy az NSZK-beli „Ouinta“ fajta kisparcellás kísérletekben korábban 2,4, a franciaországi „Jet Neuf“ fajta pedig 2,56 tonna termést adott hektáronként. Ezek a terméshozamok jóval nagyobbak, mint amilyent mezőgazdasági üzemeinkben elérnek. De ez csak az érem egyik odala, hiszen hiába van jó fajta, jó vetőmag, ha sok helyütt neyi tartják be a termesztési agrotechnika követelményeit... Az idén a „Ouinta“ fajtát — magszaporítás céljából — a Trnavai Magtermesztő Állami Gazdaságban kétszáz hektáron vetették el. A MÉM növénytermesztési osztályán most van előkészülőben a hetedik ötéves tervidőszak éveire szóló tervjavaslat, melynek értelmében nem a vetésterületek bővítésére, hanem a terméshozamok fokozására kell majd a jövőben a legnagyobb figyelmet fordítani. 1985-ben az őszi repcét 26 ezer 300, a napraforgót 25 ezer 500, a mákot négyezerötszáz, a szóját ezerötszáz, a mustárt pedig ezer hektáron kellene termeszteni. Morbacher Jozef mérnök, a MÉM növénytermesztési osztályának dolgozója megjegyezte, hogy a hetedik ötéves tervidőszak utolsó évével az SZSZK- ban megszűnik a szója termesztése... * 4* Érsekújvárott (Nové Zámky) a járási mezőgazdasági igazgatóság növénytermesztési osztályán arról érdeklődtem, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben hogyan teljesítették az olajos növények termelését. Az őszi repcével kapcsolatban csak annyit említenénk, hogy mind a hatszáz hektárt tavasszal kiszántották, s itt is csak részben helyettesítették napraforgóval. Ez utóbbit a tervezett háromezer hektárral szemben 3935 hektáron termesztették, s átlagosan — nem végleges adatok alapján — 1,7 tonna körüli terméshozamot takarítottak be hektáronként. Míg tavaly az őszi repcét hat, addig az idén nyolc mezőgazdasági üzemben vetették el. Ez utóbbiak a következők: a Mikuláši Állami Gazdaság 200, a Szímői (Zemné) Efsz 200, a Tardoskeddi (Tvrdošovce) Efsz 150, a muzslai (Mužla), a libádi (Lubá) és a koltai szövetkezet 100—100, a Dolný Ohaj-i és a Csúzi (Dubník) Efsz pedig 50—50 hektárral. Az idei magágyelőkészítés az agronómusok szerint jónak mondható, csak a vetőmag érkezett meg később, ami az agrotechnikai határidő bizonyos eltolódásában is megmutatkozott. Mivel a vetést követően nagy szárazság volt, néhány helyen űjravetették a repcét. Á napraforgót az idén a járás huszonhárom mezőgazdasági üzeme közül tizenkilencben termelték. A legkisebb terület száz hektár volt. Példaként említenénk, hogy a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaságban háromszázkilencven, a komjaticei szövetkezetben háromszáznegyven, a kéméndi (Kamenín) szövetkezetben háromszáz, a Tardoskeddi Efsz-ben 280, a bardoűovóí szövetkezetben 250, a muzslai szövetkezetben pedig 240 hektárról takarították be a napraforgót. A napraforgó betakarítására különböző adapterekkel felszerelt kombájnokat használtak. Az idei betakarítás során már tíz E—516-os kombájn (ebből három a Hustopeőei Gép- és Traktorállomásról érkezett kisegítőként) dolgozott. Az olajosok tervezett felvásárlását az érsekújvári járás mezőgazdasági üzemei sem teljesítették: a tervezett 7050 tonnával szemben — nem végleges adatok alapján — 6700 tonnát értékesítettek. Az olajos növények termesztéséhez tartozik még, hogy a mákot az Idén öt szövetkezetben termelték ... 4» 4» Az említett példák Igazolják, hogy az idén az SZSZK-ban nem sikerült az olajos növények tervezett termesztése és felvásárlása. Ebben az objektív tényezők mellett bizonyára szubjektív tényezők is közrejátszottak. Bízunk abban, hogy az idei eredmények tanulságaiból okulva az illetékesek a Jövőben mindent elkövetnek az olajos növények eredményezett termesztése érdekében! BARA LÁSZLÓ Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol így takarították be a szóját, jó eredményekről nemigen számolhatnak be. (A szerző felvétele) HiHHiiHHiimHimwmiHmOTHHHHmiMH—тнчнмтнн—hhhihwhhí Energiatakarékos terménytárolás Napjainkban, amikor egyre több energiát használunk fel a népgazdaság különböző területein, szinte naponként felmerül az energiával való ésszerű takarékosság szükségszerűsége. Energiatakarékosságra törekednek mezőgazdasági üzemeink szakemberei is. A takarékos energiagazdálkodás egyik módja az a tartósítási eljárás, amelyet Magyarországon a Bács megyei Csávoly község termelőszövetkezetében évek óta sikeresen alkalmaznak. Nem szükséges pénzügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, mibe kerül egy-egy gazdaságnak a forró levegővel történő kukoricaszárítás. AZ ÜJ MÓDSZER LÉNYEGE Két méter mély árkot ásunk, vigyázva arra, hogy ne érjük el a talajvizet. Az árokásásra gazdaságaink ma már megfelelő erő- és munkagépekkel rendelkeznek, így ez a munkafolyamat könnyen megoldható. A gyakorlat igazolja, hogy akár negyven méter hosszú is lehet egy-egy árok, melynek a szélessége 3,5, mélysége két méter, a falak lejtése pedig négy-öt százalékos. Így az árok védve van a beomlástól. Ajánlatos az árkok között nyolc-tíz méteres távolságot hagyni, hogy járművekkel az árkok közé könnyen be tudjunk jutni. Amikor az árok elkészült, akkor fóliatakaróval kibéleljük, s nedves kukoricával megtöltjük. Csupán ennyi ráfordítást igényel az árok elkészítése és fóliával való borítása Amikor egy egy árok megtelt szemes kukoricával, akkor a fóliát visszahatjuk és az árkot gondosan lefedjük. A szél rongáló hatása ellen ajánlatos, ha a fóliatakarót néhány helyen leföldeljük. A csávolyí termelőszövetkezetben az idén 560 tonna szemeskukorica tárolását tervezik ároksilóban. Az ilyen nagytömegű szemes kukorica szárítása több millió forintos kiadást jelentene a szövetkezetnek. Az elmúlt évek során — kísérletként — húsz tonna vetőmagbúzái is hasonló módon tároltak a szövetkezetben. A vetés előtt csíráztatási próbát végeztek és megállapították, hogy ugyanolyan jó eredménnyel tárolható a búza fóliával bélelt árokban, mint a magtárban. Ez év nyarán újabb termékféleség ároksilóban való tárolásával is megpróbálkoztak. A tsz-ben nagy mennyiségben állítanak elő szemcsézett takarmányt s eddig sok gondot okozott a tárolása. Most ezt a problémát is megoldották árokban való tárolással. Havonta mintátvesznek a takarmányból, s eddig sem a karotin, sem pedig a fehérje vonatkozásában nem észleltek minőségromlást. A módszer tulajdonképpen költségét a fólia beszerzése jelenti. Ez viszont elenyészően kevés, ha figyelembe vesszük a drágán üzemelő szárítókat és a termény további tárolását. A Csávolyi Tsz már a terményforgalml vállalattal is szerződést kötött nagyobb mennyiségű gabona és kukorica tárolására. Ha a módszer nem vált volna be, akkor nem foglalkoznának évről évre nagyobb mennyiségű szemestermény ároksilóban való tárolásával. Dr. László László II Őszi krónika « Az OROSZKAX (Pohronský Ruskov) szövetkezet szakemberei megoldották a vetőgépek automatikus töltését. Az IFA-típusú teherautóra szerelt berendezés öt hektárral növeli a vetőgép napi teljesítményét, és alkalmazásával három dolgozó fizikai munkáját takarítják meg. A töltőberendezés naponta négy vetőgép ellátásét biztosítja. Fotó: Nagy László A nyitrai járás legeredményesebb fűszerpaprika-termesztője • VEĽKÉ ZÄLUŽIE-I székhellyel gazdálkodó Csehszlovák Néphadsereg Efsz. A szövetkezet százharminc hektáron foglalkozik a fűszerpaprika termesztésével, s az idén gazdag a termés. Az értékes fűszernövényt az efsz a saját, valamint a Slovlfk patai szárit tóiban készíti el a további feldolgozásra. Bédl Leonard és családja a „pirosarany“ szöretelése közben. M a 11 • P« A NADSZEGI (TRSTICE) szövetke- A gazdag hozamok mellett a mlnőzet az érsekújvári (Nové Zámky) kör- séggel is telégedettek. Borka Ignác zet egyik legeredményesebb dohány- ágazatvezető a dohányosok megnyugtermesztője. A dohányipari termékek tatására elmondotta, hogy a nádszegi alapanyagát hatvan hektáron termesz- dohányból jövőre is jó minőségű cttik. garettát szívhatnak. Győri Irén Jovo évi kenyerünkért Szakmai közhely — Jelentősége miatt viszont aligha lehet elégszer hangsúlyozni —, hogy a jövő évi búzatermesztés sikerét az aratás után, vetés előtt kell megalapozni. Mint minden közhely, ez is sok igazságot tartalmaz. A terebesi (Trebišov) járásban a búza termőterülete 24—25 ezer hektár. Az idén ebből 3749 hektárt ki kellett szántani. A kasza alá érett búza hozamát pedig csökkentette a nem megfelelő tőállomány, és a foltos kipusztulás. Az utóbbi kettőt részben a belvíz rovására írhatjuk, de baj volt a magágykészítéssel, kisebb mértékben pedig a fajtamegválasztással is. Tavaly a vetéshez nem kedvezett az időjárás, s most újra ismétlődik a száraz ősz. A száraz talaj, bár nehezíti a szántást és a felületi megmunkálást, nem zárhatja ki a gondos, jó minőségi munkát. A búza vetését — a vetés agrotechnikai ideje október 15-én lejárt — nem fejezték be. Több gazdaságban — késésből kifolyólag — felületesen, kapkodva dolgoznak. Csak az a fontos számukra, hogy a vetést letudják, s földbe kerüljön a mag. Feltűnő, hogy több gazdaságban csak minimális talajmegművelést végeznek. i A szakirodalom szerint a mostanihoz hasonló száraz időjárásnál a talajtömörítésnek, az egyenletes, aprómorzsás talajszerkezet kialakításának, a talaj lezárásának termésfokoző hatása van. Ezt jól tudják a járás szakemberei Is, sajnos, a gyakorlatban megfeledkeznek rőla. A fajtamegválasztásnál nincs különösebb gond. Legelterjedtebb a Mironovska—808-as, az Iljicsovka és a Jubilejná. Télállőságuk jó, minőségileg jő] előkészített magágyban bőtermők, sütőipari értékük kedvező. A fajtaösszetételen nem szükséges változtatni, de Ismételten hangsúlyozzuk: önmagában a fajta nem képes csodákra. A búza vetése előreláthatólag november közepéig is eltart. A mezőgazdasági üzemek talajelőkészítő eszközök. hiányával küszködnek, ezért lassú a munka üteme. Többek között érdemes megemlíteni, hogy például idén a járás gazdaságai nem kaptak új boronát. A járásban egyébként a kukoricabetakarítás jelenti az őszi munkák dandárját. Ezt szorgalmazza Ján Kocnr elvtárs, a jmi igazgatója is. A járás gazdaságaiban jól felkészültek a gépi betakarításra, s munkaszervezésből is kitűnőre vizsgáznak^ Ennek köszönve, a múlt évekhez viszonyítva minimálisra csökkent a betakarítási veszteség. A kombájnok után azonnal összeszedik az elhulló csöveket. Szükség van minden szemre, mert csak gazdag kukoricaterméssel egyenlíthető ki a gabonafélék kis hozama. Negyvenhét nagy teljesítményű kombájn hosszabbított műszakban dolgozik, s az összterület hetven százalékáról már biztonságba helyezték a termést. Több gondot okoz a cukorrépa betakarítása. A száraz, kemény talajjal nehezen birkóznak meg a gépek. A termésátlag egyébként alacsonyabb lesz a tavalyinál, a gazdaságokat viszont kárpótolja a magasabb cukortartalom. Tehát van még bőven tennivaló a terebesi járásban. Gyorsítani kell a munka ütemét, de nem a minőség rovására. A vetésnél a jövő évi kenyerünkről van szó, s a rossz minőségben végzett munka a végelszámolásnál a legdrágább szokott lenni. Illés Bertalan
