Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-10 / 45. szám

AS7.ŰI6 kitünően alkalmai­­kodo növény, hazánkban |6formán mindenütt mesél. Ara a termés beérését döntően be­folyásolja, hogy naponta meny­nyi ideig van kitéve a napsü­tésnek, terméshozama pedig at­tól is függ, hogyan készítettük eyő, és miképpen látjuk el tala­ját tápanyaggal. HOVA TELEPÍTSÜNK? Az ültetésre mindig a kert legnapfényesebb részét válasz­­szűk. Fa alá, teljes árnyékba szőlőt ne tegyünk, mert ott ter­mést nem, vagy alig hoz. Nagy fa (akác, nyárfa stb.) közelébe akkor se ültessünk, ha uz nem vet árnyékot, mert gyökere a föld alatt — a téglakerítés alatt is — áthatolhat és el­nyomja a szőlőét. A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE Legjobb, ha a telepítésre ki­jelölt egész területet 60—70 cin mélyen meg tudjuk furgatni, mert a termékeny feltalaj a gyökérzónába kerül, és a szőlő gyorsan fejlődhet. Ügy forgassunk, hogy a terü­let szélén ássunk 60—70 cm mély és 70—00 cm széles kezdő árkot. A kővetkező árok ásása­kor mindig a feltalaj kerül az árok fenekére, az altalaj pedig felülre (1. ábra). Az utolsó árok-0 ba pedig áthordjuk az első árok földjét. Forgatás közben a tulajból gondosan szedjük ki a gyökérdarabokat, nagyobb kö­veket, cserebogár-pajorokat stb. Forgatás közben alkalom nyí­lik a szőlő gyökérzónájában a talaj tápanyagl’eltöltésére. A ta laj minőségétől függően negy­ven-hatvan cm mélységben négyzetméterenként általában hat-tizenöt kiló szerves trágyát, öt-bét dkg kénsavas kálisót, harminc-harmincöt dkg pétisót ajánlatos földdel alaposan elke­verni. Ahol nem volna lehetőség az egész terület megforgatására, ott legalább 50X50 centiméte­res és hatvan-hetven cm mély, nagyobb méretű gödör ásásával készítsük elő a talajt. MIKOR, MIT ÜLTESSÜNK? A szőlőt ősszel lombhullás után, október végétől a na­gyobb fagyok beálltáig, körül­belül november végéig ültethet­jük. Az ősznek előnye, hogy nem kell a szaporítóanyagot télire vermelni és a föld a vesszőhöz a tél folyamán jól hozzátömődik, biztonságosabb lesz a megeredés. A szülő telepítéséhez gyöke­res európai vesszőt vagy gyö­keres oltványt használjunk. Fő követelmény, hogy a gyökérzel erős és egészséges, az oltvány tökéletes forradású legyen, egy vesszőjén legalább öt beérett rüggyel. A gyengébb gyökérzet­tel vagy sima vessző vei telepí­tett szőlő nem mindig ered meg és fejlődése eleinte lassúbb lesz. Homoktalajon, ahol nem kell a filoxéra károsításával szá­molni, lehet ugyan európai gyö­keres vagy simavesszőt is ültet­ni, de mégis legajánlatosabb mindenütt gyökeres oltvánnyal telepíteni, mert erősebb, na­gyobb termést adó tőkéket ka­punk. A szaporítóanyagot ültetése előtt egy-két nappal tegyük víz­be, hogy jól teleszívja magát, majd ebből kivéve a gyökereit visszavágjuk, mégpedig Kiró utáni ültetéskor két-három cen­timéterre, gödörbe ültetésnél tiz-tizenkét centiméterre, vesz­­szőzetét változatlanul hagyjuk (2,—3. ábra). Oltvány esetében, ha a forradást és az e fölötti nemes részt alumínium fólia­csíkkal bekötjük, megakadá­lyozhatjuk a harmatgyökér kép­ződését. AZ ÜLTETÉS MÓDJAI Forgatott és tápdús vagy trá­gyázott talajon tökéletesen megfelel a fúróval készített lyukba ültetés. A fúró utáni ültetés menete a következő: A kijelölt helyen fúróval az oltványnak megfele­lő hosszú, körülbelül negyven cm mély lyukat készítünk. (Fú­rónak megfelel hegyesebb karó vagy vasrúd is.) A lyukba be­letesszük az oltványt, úgy, hogy a forradás közvetlenül a föld színe fölött legyen, azután a lyukat félig beszórjak porha­­nyós földdel, majd teleöntjük vízzel, Most megforgatjuk- a veszet és kicsit le-föl mozgat­juk, hogy a gyökér körül a föld eligazodjon. Amikor a lyuk a vizet elitta, újra kevés földet szórunk bele, majd ismét víz­zel töltjük tele. Ezt néhányszor megismételve a lyuk feltöltő­dik. Utolsó lépésként a földből kiálló vesszőit öt-hat rügy ma­gasságig földdel betakarjuk, majd tavasszal metsszük meg (4. ábra). Ha nem volt lehetőségünk a furgatásra, akkor az előzőleg kiásott, 50X50 cm méretű és 60—70 cm mély gödörbe ülte­tünk. A gödör fenekére tíz-tizenöt kiló szerves trágyát terítünk el. Erre szórjuk a műtrágyát (5—7 dkg kénsavas kálisót, 30—35 dkg szuperfoszfátot és 3—4 dkg pétisót), majd földet húzunk rá, összekeverjük és jól meg­tapossuk. Ezután a gödörbe ál­lítjuk az oltványt, és fokozato­san feltöltjük, úgy, hogy a ki­ásott feltalaj kerüljön az aljá­ra, felülre pedig az altalaj. Be­húzásakor a földet körben ál­landóan tapossuk, végül közé­pen az oltvány körül kis mé­lyedést hagyva vízzel alaposan beöntözzük. A talaj tömörítésé­nek legjobban bevált módja a vízzel végzett iszapodás. Üsszel nedves talaj esetén azonban ez esetleg el is maradhat, s a föld­­tömörítését a téli csapadék fe­jezi majd be. PR011ÄSZKA FERENC (Kertészet és Szőlészet) tudnivalók AZ ALMA HÄZI TÁROLÁSA Az egészséges téli alma hó­napokig minőségi romlás és számottevő apadás, súlycsökke­nés nélkül tárolható. Modern lakótelepeken legegy­szerűbb a kiválogatott almát tartalmazó ládát az erkély ár­­nyékus részére állítani, s mű­anyag fóliával úgy leborítani, hogy minél kevesebb levegő ér­je Az almákban a tárolás so­rán az érési folyamat tovább halad, miközben az alma eti­léngázt fejleszt. Ha az nem tá­vozhat el, akkor gátolja a lég­zési tevékenységet, vagyis az alma nem érik tovább, savai nem bomlanak el, frissen ma­rad. Késő ősszel, amikor az éj­szakai fagyok veszélye fenye­get, az almás ládát»célszerű le­takarni több réteg újságpapír­ral, pokróccal, sátorlappal, ponyvával. Így az alma akkor sem fagy meg, 1^ a hőmérsék­let 8—10 C-fokra süllyed. Na­gyon zord idő esetén vigyük a ládát fagymentes, de fűtetlen helyiségbe. A tárolt almát két-három he­tenként válogassuk át, és a hi­bás, romlott gyümölcsöket tá­volítsuk el. (—) „FOLYADÉKOS VETÉS“ A ZÖLDSÉG­­TERMESZTÉSBEN A folyadékos vetés nem csu­pán újszerű vetéstechnológla, de szorosan kapcsolódik egy komplex munkalánchoz, melyet az aprómagvetés nehézségeinek kiküszöbölése érdekében tudo­mányos kísérletek alapján in­tegrált rendszerként dolgoztak ki. Beletartozik az aprómagvak elócsíráztutási módszere, a ve­tőmagtárolás módja, a vetőma­got kihordó folyadék minőségi követelményeinek kielégítése és a speciális vetőszerkezet kiala­kítása. Az előcsíráztatott magvak közvetlen vetése helyett azokat előbb a folyadékszállító tartály­ba kell adagolni. Az így ke­letkezett szuszpenziót juttatja ki a gép a soronként beépített műanyag-csővezetékek útján a vetőbarázdákba. A gépbe az előcsíráztatott magvak kíméle­tes kezelésére alkalmas keverő­berendezést és szivattyút kell beépíteni. Az új folyadékos vetési mód­szer széleskörű gyakorlati al­kalmazásához azonban még szá­mos kérdés tisztázásra vár. Így többek között az előcsíráztatolt magvak jobb kezelése érdeké­ben a folyadékos közeg össze­tételének javítása és a talajtö­mörítés mértékének helyes meghatározása. (M. V.) TUDOMÁNYOS KUTATÁS A Csehszlovák Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Inté­zetében többek között a termő­talaj mikrobiológiai folyamatai­nak kutatásával is foglalkoz­nak. Egyrészt a talajlakó mik­roorganizmusok alapvető ökoló­giai csoportjainak tulajdonsá­gait vizsgálják, másrészt pedig a poliszaharidok elbontási fo­lyamatát és e folyamat ökoló­giai szerepét kutatják. Jelenleg a fő növények gyökérrendsze­rének környezetében élő mikro­organizmusok^__kutatásában a szovjet tudósokkal is szorosan együttműködnek, többek között a mi feltételeink között izolált baktériumtörzsket adtak a szov­jet tudósok rendelkezésére. Л közős kutatás eredményeinek jelentős szerepe van a növény­termesztés belterjesítésének nö­velésében. (— ) .. ,* ., **«• i» .-» — ■ $ -!4?. : ' V f' ■í «' -.i :*> ■3 Д z SZSZK Mezőgazdasági ” és Élelmezésügyi Minisz­tériuma ez év elején rendeletet adott ki a háztáji állattartás továbbfejlesztésének elősegíté­sére. Ebben többek között fon­tos feladatként szerepel, hogy a kistermelők számára hosszú távra szóló termelési és értéke­sítési lehetőséget, biztonságot kell teremteni. A rendelet végrehajtásának kiemelkedő jelentősége van a sertés- és marhahizlalás terü­letén. Nemcsak azért, mert a kistermelők kiterjedt, sokirányú tevékenységén belül a szarvas­­marha- és sertéstenyésztés a legelterjedtebb, s a legnagyobb árbevételt eredményezi, hanem elsősorban azért, mert szerepük az ország húsellátásában igen jelentős. A rendeletben szó van még a háztáji baromfi-, nyúl­ás juhtartás fellendítéséről is. A rendelet irányelveinek meg­felelően a Szlovákiai Kisállat­tenyésztők Szövetségének Köz­ponti Bizottsága a Mezőgazda­­sági Ellátás és Felvásárlás, a Szlovákiai Húsipar vezérigazga­tóságával, a nemzeti bizottsá­gokkal stb. együttműködve, szé­leskörű szervezőmunkát indí­tott. Az összehangolt intézkedé­sek alapvetően azt célozták, hogy a kistermelők számára a termelési feltételeket szervezett formában kell megvalósítani. A kistermelők által végzett tevékenységről és a szerződé­ses állattartás helyzetéről nem­régiben M a z á r Milan elvtárs­sal, az SZSZK Terebesi (Trebi­­šov) Járási Bizottságának titká­rával beszélgettem. ф Titkár elvtárs, a járásban a háztáji állattartással kapcso­latban mi a helyzet? — Azzal kezdem, hogy mun­kánkat a Szövetség II. kong­resszusa határozatainak szelle­mében végezzük. Fő célkitűzé­sünk volt a taglétszám növelé­se és a háztáji kisállattartás minőségi javítása. ф Célkitűzéseiket sikerült el­érniük? — Állíthatom, hogy igen. Ma járásunkban nyolcvan alapszer­vezetet tartunk nyilván. 3632 taggal. Ezen kívül még hét „Fiatal tenyésztők köre“ műkö­dik, hetvenhét • taggal. Az SZKSZ III. kongresszusának tiszteletére — járási viszony­latban — 430 ezer korona érté­kű szocialista kötelezettségei vállaltunk, amit már az eddi­giek folyamán mintegy hetven­ezer koronával túlteljesítettünk. A szervezett kisállattenyésztők a Nemzeti Front választási programjának teljesítése kere­tében az iskolák, óvodák és bölcsődék építésénél, valamint egyéb környezetszépítési mun­kálatoknál segédkeztek. Komoly segítségét nyújtottunk a mező­gazdasági üzemeknek, főleg az aratási és az őszi betakarítási csúcsmunkák idején. ♦ Milyen eredményeket ér­tek el a háztáji kisállattartás minőségi javítása terén? — E területen is derekas munkát végeztünk. Felvilágosí­tói munkánknak köszönhető, hogy ma a tagság nagyobb részben fajtatiszta állatokat tart. Nyilvántartásukban több mint húszezer fajtatiszta ba­romfi, ebből tizenötezer liba és kacsa, ötezer pulyku és, gyöngy­tyúk, valamint százharminchat tojótyúk szerepel. A tagság tu­lajdonában ezen kívül még 37 ezer házinyúl, huszonhatezer galamb, és mintegy kétezer szonketten 133, sertésértékest­­tósre pedig hárminchatan negy­vennégy állatra kötöttek szer­ződést. A baromfiak közül a li­bák hizlalása dominál. Járási méretben kétezer liba értékesí­tésére kötöttek szerződést. Ér­deklődés van a juhtartás iránt is Eddig hetvenhét bárány tar­tására kötöttek szerződést. Ami a nyulat illeti, már itt is van­nak eredmények,- hiszeú a nit­­rai BRANKO Közös Mezőgazda­­sági Vállalattal kétezerhatszáz házinyúl értékesítésére kötöt­tünk szerződést. — A kívánt magas szintű ter­melés csak akkor valósulhat meg, ha a kistermelők számára szervezett formában és tolya-A szerződéses állattartás helyzete egy járásban díszmadár van. Persze, sokan tartanak szarvasmarhát, sertést, bárányt, prémesállatot és ku­tyát. ♦ A háztáji állathizlalásról minisztériumi rendelet jelent meg. Mi a helyzet a szerződé­sek megkötésével kapcsolat­ban? — A háztáji szerződéses ál­­lathizlalásSal kapcsolatban — a rendeletből kiindulva — első­sorban a felvilágosítói tevé­kenységre helyeztük a hang­súlyt. Ennek érdekében felke­restük a kistermelőket és tájé­koztatást nyújtottunk részükre a háztáji állattartás állami tá­mogatásáról, a felvásárlási árakról, a szerződési feltéte­lekről, továbbá az egyes állat­fajok tenyésztési, tartási és ta­­kurmányozási kérdéseiről. Sike­rült elérnünk, hogy az első fél­évben járásunkban fellendüli a háztájt állattartás. Márhahizla­­lásra és -értékesítésre százhu­matosan állpak rendelkezésre a termeléshez szükséges alapvető feltételek. Ezek között is ki­emelkedő jelentőségű a tenyész­­anyag- és takarmányellátás. — A mi munkánkat illetően azt hiszem, hogy a kisállatte­nyésztőknek nem lehetnek pa­naszaik. Ugyanis mi biztosítjuk a fajtatiszta tenyészunyag-eliá­­tást. Az első félévben harminc­­hétezer naposcsibét, a külön­féle takarmánykeverékből pedig ötszáz tonnát adtunk a kister­melőknek, akik viszont több mint egymillió tojást adtak a közellátásnak. 4 Mi a helyzet a szerződé­ses hizlalási alapanyag-ellátás­sal kapcsolatban? — Sajnos, itt már vannak problérhák. A megnövekedett kereslet hatására á szabad pia­con magas árak alakultak ki. 'Például égy választott malac ára ötszáz'korona! A csak hiz­lalással foglalkozó kistermelők A terebesi járásban a nitrai BRANKO Közős Mezőgazdasági Vállalattal kétezerhatszáz házinyúl értékesítésére kötöttek szerződést. Fotó: -r-blm nagyarányú molacigényének szervezettebb kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a közsé­gekben a kocaállomány egy megfelelő szinten állandósul. Ennek jó példájával találkoz­hattunk például Bácskában (Baöka). A kocaállomány gyarapítása aránylag rövid Idő alatt olyan változásokat eredményezhetne, hogy a választott malacokból kínálati lehetőség Is kialakul* hatna. Ha ezt sikerülne elérni, a helyi szervezők elsősorban saját körzetükben elégíthetnék ki a malacok Iránti igényeket. A további választott malacok értékesítésével kapcsolatosan a Szlovákiai Húsipar vezérigazga­­lóságának járási vállalataival állapodhatnának meg. A takar* mányellátást illetően komoly hiányosságok fordultak elő, fő» leg. szervezési okokból. Így pél* dául a kereskedelmi óvatosság* ból vagy gyártási, szállítási szervezetlenségből adódóan. A* hogy az illetékeseknél megtud* tam, a jövőben e területen is javulás várható. Az illetékes szervek a leszerződött kisterme­lőknek különböző szolgáltató* sokat nyújtanak. Ezek közül je* lentős a takarmányoknak ház­hoz, Illetve az értékesítésre ke­rülő állatoknak az átvételi helyre történő szállítása, ezen túlmenően pedig a legeltetési lehetőségek megteremtése elő­segíti a kistermelők munkáját» A szerződéskötés a kisterme­lők számára teljes körű terme­lési és értékesítési biztonságot teremt, s hozzájárul a tenyész­tési kedv növekedéséhez, ennek magasszintű állandósításához és a háztáji állattartás területén még sok gondot okozó ciklikus­ság csökkentéséhez. A terebesi járási párt- és ál­lami szervek, valamint a külön­böző intézmények és szervek együttműködésében egyre in­kább az összehangolt munka kerül előtérbe. Egy biztos, — mint ahogyan azt Mazár Milán titkár is mon­dotta —, a járásban napról napra nő a háztáji állatok da­rabszáma. S ami lényeges, a fiatalok sem húzódnak el, in­kább új, korszerűbb tartási és takarmányozási módszerekkel kapcsolódnak be a kistermelői munkába. Az 6 tevékenységük is gyarapítja és fejleszti a ház­táji állattartást. Erről győződ­hettünk meg nemrégiben az immár nyolcadik, alkalommal megtartott — vásárral egybekö­tött — járási kiállításon, ame­lyen a kisállattenyésztők hat­­százhúsz baromfit, kétszáz­­nyolcvan házinyulnt, kétszáz­negyvenöt galambot és kétszáz­húsz egzotikus madarat mutat­tak be. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents