Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-10 / 45. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. november 10. A további haladás feltétele: színvonalas munka Eletek és értékek Eredményesen működik a tűzoltószolgálat э|е Továbbra ls^ időszerű követelmény az elővigyázatosság, fegyelmezettség és éberség. A Szlovák Nemzeti Tanács múlt héten megtartott ülésén Peter Colatka, az SZSZK miniszterelnöke jelentést terjesztett elő a kormány programnyilatkozatának megvalósításáról. A beszámolót élénk vita követte, majd miniszterek válaszoltak a képviselők kérdéseire. Az ülésen jelen volt Jozeí Lenárt, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Köz- 1 ponti Bizottságának első titkára. A Cseh Nemzeti Tanácsot Oldfich Voleník, a CSNT alelnöke képviselte. SIKEREK JEGYEBEN A kormányelnök jelentése bevezetőül hangoztatta: A programnyilatko- 1 zat teljesítése szempontjából döntő jelentőségű volt, hogy hazánk, Európa és a világ nagyobb része a béke feltételei között élt, amelyekért a Szovjetunió és a többi szocialista országgal együtt hazánk is a világ békeszerető erői álén sikeresen küzdött, s amelyek mind eredményesebben érvényesülnek. Ezért egyöntetűen támogatjuk szövetségi kormányunk külpolitikáját, amely teljesen azonosul a Szovjetuniónak a béke megőrzésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére, a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének bővítésére irányuló stratégiai törekvéseivel. A jelentés pozitív tényként emelte ki, hogy viszonylag dinamikusan gyarapítjuk anyagi erőforrásainkat. A társadalmi össztermék 1975-höz képest várhatóan 21,5 a nemzet jövedelem 20,7, a személyi fogyasztás 18,2, a társadalmi fogyasztás pedig 23,6 százalékkal lesz nagyobb az év végén. A népgazdaság állóeszközei 29,8 százalékkal gyarapodtak, s Így jelentősen bővül a termelési és nem termelési ágak anyag-műszaki bázisa. Siker, hogy a nemzeti jövedelem gyarapodását 75 százalékban a munka termelékenységének fokozásával értük el. Ugyanakkor nem leplezzük, hogy nem mindig és nem mindenütt sikerül a feladatokat úgy teljesítenünk, ahogy a tervben leszögeztük. Vonatkozik ez a termelés volumenére és szerkezetére is, de főként az újratermelési folyamat hatékonyságának fokozódásával kapcsolatos minőségi mutatókra. A tervfeladatoktól való eltérések egyrészt bizonyos, általunk befolyásolhatatlan okokkal magyarázhatók, mint amilyen a világpiaci árak alakulása vagy a kedvezőtlen időjárás, de az okokat zömmel a minden színtű irányító és szervező munka fogyatékosságaiban, a munkahelyi feladatokhoz való nem mindig becsületes és felelősségteljes hozzáállásban kell keresnünk. A Jelentés részletesen taglalta az irányító munkával kapcsolatos problémákat, figyelmeztetett a felelőtlenség megnyilvánulásaira, majd nyomatékosan leszögezte: A CSKP vezetésével vállvetve el kell érnünk, hogy annak felismerése hassa át az emberek tudatát és konkrét cselekvését; az életszínvonal emelkedése, a személyi és társadalmi fogyasztás növekedése csak olyan mértékben érhető el, amilyen mértékben gyarapodnak erőforrásaink. Függ ez még a gyártmányok mennyiségétől, minőségétől és előállítási költségeitől is. Az ipar fejlesztésével kapcsolatos tennivalókra rátérve a jelentés megemlíti, hogy Szlovákia ipari termelése négy év alatt eléri a 27,2 százafékos növekedést. Az ipar szerkezete lényegében a tervnek megfelelően alakul. Megvalósulnak a hazai nyersanyagforrások jobb kihasználásával kapcsolatos elképzeléseink. A termelési volument tekintve az ipari termelés tervét várhatóan csak 99 százalékra fogjuk teljesíteni. A lemaradó iparágak: az élelmiszeripar, az építőanyagipar, a közszükségleti cikkeket termelő ipar, valamint a szövetségi irányítású általános gépipar. A legnagyobb lemaradás az árualapok ellátásában mutatkozik, itt különösen adósak a gépipari vállalatok, az élelmiszer- és fogyasztási cikkeket gyártó ipar. Az energiakérdéssel kapcsolatban a jelentés kiemelte, hogy a következő években nagy jelentősége lesz a szilárd fűtőanyagok fejtésének. Különleges figyelmet fordítottunk arra, hogy az építőipari dolgozók eleget tegyenek feladataiknak a nukleáris erőművek, a gázvezetékek, a Fekete Vág átemelő vízerőműve építésében. A gabőíkovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak sikeres lefolyása érdekében több intézkedést hagytunk jóvá. A szövetségi kormány a közeljövőben megtárgyalja azokat a problémákat, amelyeket ezzel összefüggésben a szövetségi minisztériumoknak kell megoldaniuk. A jelentés a fűtőanyagok felhasználásával kapcsolatban nagyobb takarékosságra és ésszerűségre sürgetett. TARTALÉKOK A MEZÖGAZDASÄGBAN A gazdaság és a termelés további szakaszára rátérve a jelentés megállapította: A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum alapvetően kihat gazdasági és szociális programunk teljesítésére. Nem véletlen, hogy pártunk ieladatul tűzte ki az önellátottság fokozatos elérését az alapvető élelmiszerfajtákban. Kedvező évek után, főként az ötödik ötéves tervidőszakban gyorsan nőtt az élelmiszer-, elsősorban húsfogyasztás. Ma olyan szintet érünk el, hogy ennek további növekedése nem kis gondokat okoz. A növénytermesztés hullámzó eredményei miatt az állattenyésztési termelés folyamatos növekedését’ csak terven felüli behozatallal érhettük el. A gabona és egyéb mezőgazdasági termények kisebb termése következtében az idén is szükségessé vált kétmillió tonna szemes termény terven felüli .behozatala (ennek egyharmada a szlovákiai állattenyésztési termelés szükségleteinek fedezésére), hogy biztosítsuk az állattenyésztési termelés legszükségesebb méretű növekedését. Sokan feltehetik a kérdést, vajon tellk-e erőnkből az állattenyésztési termelés saját forrású takarmányellátásra. Ügy véljük, erre igennel válaszolhatunk, mivel korántsem használjuk ki belső tartalékainkat, a földalapot, nem hasznosítjuk maradéktalanul a réteket és legelőket, valamint a hulladőkanyagot és az élelmiszeripari melléktermékeket. Bírálnunk kell azokat a mezőgazdasági dolgozókat, akik nem aknázzák ki lehetőségeiket a fehérjekomponensek termelésében, ugyanakkor követelik, hogy e problémát jelentős behozatallal oldjuk meg. Takarmánybázisunkat lényegesen bővíthetjük a hektárhozamok növelésével, a betakarítási veszteség csökkentésével, a tudományos ismeretek jobb érvényesítésével és gyakorlati alkalmazásával. Mezőgazdasági üzemeinknek következetesebben kell hasznosítaniuk a tudomány és a kutatás ismereteit a takarmány-gazdálkodásban is. Nagyok a lehetőségek a termésbetakarításkor és -kezeléskor adódó aránytalanul nagy veszteségek csökkentésében. Vonatkozik ez a cukorrépára, a burgonyára és a tömegtakarmányokra. A minisztériumok, a mezőgazdasági igazgatóságok és a vállalatok fordítsanak nagyobb gondot a gyümölcs- és zöldségtermelés-fejlesztési program megvalósítására. Hiszen az ésszerű táplálkozás összetevői terén még nem érjük el a kívánt szintet. A zöldségtermelésben történt bizonyos’haladás, de a felvásárlás és a szállítás rugalmatlansága miatt a jó termelési eredmények nem éreztetik kívánt hatásukat a lakosság jobb ellátásában, főként azokon a területeken, ahol nem termelnek ilyen terményeket. Gyakorlatilag megtorpantunk a gyümölcstermelés fejlesztésében. Igen lemaradt a gyümölcsösök telepítése, pedig ezzel egyebek között célszerűen felhasználhatnánk a más növények termesztésére alkalmatlan földet. Lemaradás mutatkozik a gyümölcs kezelését és tárolását szolgáló létesítmények építésében is. A mezőgazdasági szervezeteknek az adott beruházási kereteken belül nagyobb gondot kell fordítanunk a zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésére. Már azért is, mert jövőre— tekintettel az árak várható alakulására és a behozatali lehetőségekre — nem számíthatunk arra, hogy majd az import növelésével fedezzük. * Az ötéves tervidőszak első három évében Szlovákiában 7,9 százalékkal nőtt a mezőgazdasági teljes termelés, becslések szerint az idei kisebb lesz a tavalyinál. Ez kedvezőtlenül tükröződött és tükröződik vissza az élelmiszeripar, főként a cukor- és konzervgyárak feladatainak teljesítésében. Tudjuk, hogy kihatottak rá a kedvezőtlen időjárási körülmények is, ám ezzel nem kendőzhetjük el az irányító munka fogyatékosságait. Joggal elvárva mezőgazdaságunktól, hogy hatásosan mozgósítsa a rendelkezésére álló erőforrásokat és tartalékokat, ugyanígy sürgetően szorgalmazzuk, hogy a gép- és vegyipar, valamint a többi ágak is lássák el a mezőgazdasági dolgozókat a szükséges gépekkel, pótalkatrészekkel, különleges, például a fehérjeprogramot, a zöldségművelést, a tömegtakarmányok hegyvidéki betakarítását szolgáló gépekkel, valamint elegendő menynyiség'ű gyomirtó vegyszerekkel. SZEMÉLYES FELELŐSSÉGET A jelentés a továbbiakban a beruházások kérdésével foglalkozott A beruházások ugyanis jelentősen befolyásolják a népgazdaság fejlődésének hatékonyságát. 1980-ban az építkezési Deruházások volumenét 1975-höz viszonyítva 31,5 százalékkal növeljük. kz e téren előforduló számos probléma és fogyatékosság ellenére látnunk kell, hogy az elmúlt négy évben itt is jelentős munkát végeztünk. Az üzembe helyezett állóeszközök értéke mintegy 164 milliárd korona, s ezek jelentősen erősítették a termelésiműszaki bázist. Az építkezési beruházások terveinek teljesítését Illetően bizonyos elférés mutatkozik. Figyelmünk egy nagyon komoly probléma megoldására irányul: csökkentenünk kell a megkezdett építkezések számát, meg kell tartani az építkezések átadási határidejét és általában meg kell javítani az egész beruházási folyamatot. Sokszor előfordul, hogy az építkezések megfelelő tervezési előkészítés nélkül folynak, utólagos változtatásokkal, amelyek nehezítik a kivitelezők munkáját. Sokszor a munkák mennyiségi teljesítése ellenére sem tartják meg a jóváhagyott ütemterveket. A beruházási folyamat részvevői közötti kapcsolatokban még mindig gyakori az alibizmus, az ügyeskedés, nem eléggé értik meg az együttműködés szükségességét. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a minisztériumok sokkal határozottabban követeljék meg a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok vezetőinek személyes felelősségét a szerződéses kötelezettségek teljesítéséért. Ezzel kapcsolatban a jelentés a díjazás kérdésére is rátért. Kiemelte: Nem tűrhetjük a továbbiakban a hamis szolidaritást, az egyenlősdiséget, a bérnívellizációt, amely sok szakaszon fékezi gazdaságunk teljesítőképességének növelését. A párt vezetésével és a társadalmi szervezetek hathatós segítségévcel el kell érnünk, hogy a munka mennyisége .és minősége szerinti díjazás szocialista elve legyen az anyagi és erkölcsi értékelés kritériuma. A jelentés hangoztatta: Azért támasztunk nagyobb követelményeket az irányítással, a termelésben dolgozókkal és minden területtel szemben, hogy a fejlődés korlátozott extenzív tényezői és az igényesebb külső feltételek ellenére megtartsuk és tovább emeljük az életszívonalat. A fűtőanyag és energia, a gyermekruházati cikkek és cipők, valamint a postai szolgáltatások díjának módosítása szükségszerű volt, el kellett érnünk, hogy az árak megfelelő arányban legyenek a költségekkel, szükséges pyomást gyakoroljunk a. takarékosságra, a gyermekruházati cikkeket illetően pedig megakadályozzuk, hogy a külföldi turisták ezeket nagy méretekben felvásárolják. Tudjuk, hogy a lakosság érzékenyen reagál a kereskedelem munkájára, s nemegyszer a kereskedelem eredményei szerint ítéli meg egész gazdaságpolitikánk eredményeit. A kereskedelem tevékenysége lényegesen javult, elsősorban a falvakon, de a kereskedelmi szervezeteknek tökéletesíteniük kell szolgáltatásaikat a városokban, az Iparközpontokban és az új lakótelepeken. A jelentés felsorolja további eredményeinket, majd kidomborítja a falu- és városfejlesztési Z-akció nagy társadalmi jelentőségét. E téren igen jó eredményeket mutatnak fel a nemzeti bizottságok. Végül határozottan leszögezi: A hatodik ötéves tervidőszak 4. évének végéhez közeledünk. Már készül a jövő évi állami tervjavaslat. Most az év végéig harcolnunk kell a gazdasági és szociális programban rögzített feladatok teljesítéséért. Bizonyos lemaradások ellenére sem változtatunk a hatodik ötéves terv koncepcióján, nem engedünk a fejlődés minőségi oldalával szemben támasztott követelményekből. A párt vezetésével, a társadalmi szervezetek támogatásával közös célunk elérésére mozgósítjuk népünket, hogy biztosítsuk a folyamatos, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést, az anyagi és kulturális szükségletek mind jobb kielégítését, a lakosság létbiztonságának megszilárdulását. A beszámolót követő élénk vitában az érintett tárcák miniszterei válaszoltak a magyarázatot kérő bíráló felszólalásokra. Peter Colotka miniszterelnök zárszava után a Szlovák Nemzeti Tanács 13. ülése határozatba foglalta, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya teljesíti programnyilatkozatát, s a bonyolultabb feltételek ellenére gazdasági és szociális fejlődésünk igen eredményes. Az idén rövid volt a vénasszonyok nyara, s már szeptemberben kimutatta fogát a hideg. Még a hivatalos fűtési idénynél korábban igényeltük a barátságos meleget. A távfűtéses lakásokban ez nem is volt probléma, de a családi házak kéményei is viszonylag korán kezdtek füstölögni. Jócskán benne vagyunk a fűtési idényben, s ez bizony gondokkal és felelősséggel jár. Nem a fűtőanyagbeszer?ési gondokra gondolunk, hanem arra, hogy elővigyázatlanság, hibás emberi magatartás következtében ne pusztítson a „vörös kakas“. A legilletékesebbek, a Szlovákiai Tűzoltószövetség tagjai a statisztikák garmadával tudják bizonyítani, hogy a tűzesetek megelőzése terén még nincs minden rendben, bőven találunk tartalékot a megelőző védekezésben, és a szubjektív tényezőben is, vagyis az emberek magatartásában, a tűzbiztonsági előírások betartásában. A statisztikai adatok láttán bizony van min elgondolkoznunk és van mit sajnálnunk. A legutóbbi öt évben Szlovákiában 923 tűzeset, fordult elő s ennek anyagi következménye 33 és fél millió korona volt. Nem is szólva arról, hogy a tüzesetek során kilencen életűket vesztették, tizenhatan pedig megsebesültek. Igaz, hivatalos modorban a tendencia csökkenő. Az 1974/75. fűtési idényben hét és negyed millió korona kárt okozó 185 tüzeset fordult elő, de az esetek száma nagyon „megugrott“, s a következő idényben már 233 esetben pusztított a „vöröskakas“, kilenc és fél millió korona kárt okozva. Az előző fűtési idény nyolc és háromnegyed millió koronás kárral zárult, ami 155 tüzeset következménye. Ez már a rombolás műve. A tűzrendészet! szakértőket azonban mindenekelőtt az okok és elhárításuk érdeklik, természetesen tevékenységük fő célja életek és értékek mentése, ami a jelenlegi gazdasági viszonyok között különös nyomatéket kap. Örvendetes tény, hogy a közvetlen műszaki hiba, ma már az esetek sokkal kisebb százalékában okoz tűzvészt, ami a lelkiismeretesebb gyári ellenőrzést, valamint beszerelést bizonyítja. Viszont még mindig tekintélyes arányban szerepel a tfizokozó tényezők között a fűtőtestek stb. helytelen kezelése, a kezelési előírások be nem tartása vagy tudatlanságból, vagy nemtörődömségből. Falvainkon ma is viszonylag gyakoriak a kéményhibák okozta tűzesetek. Ha ezeket idejében lokalizálják, elszigetelik, nagy értékeket menthetnek meg, viszont nehezebben fékezhető meg az olyan tűzvész, mint amilyen a podbrezovái Sverma Vasművekben keletkezett és ötmilliós kárt akozott. Az üzemi technikai vagy technológiai hibák nem hasonlíthatók a családi házakban előfordulákhoz, s lényegében az egész népgazdaságot veszélyeztetik. A népgazdaságban tárcák szerinti megoszlás szerint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatokban és üzemekben keletkezett a legtöbb tűz, mégpedig 18 esetben, utána sorrendben az Építőipari Minisztérium vállalatai következnek. Egyébként szomorú elsőségük van a nemzeti bizottsági vállalatoknak, mert itt kerek húsz alkalommal könyveltek el tűzesetet. A műszaki és technológiai okok 63 százalékban szerepeltek az esetek előidézésében. A rideg technika mint katasztrófát kiváltó ok azonban sohasem hat oly megrendítően, mint a szubjektív, emberi tényező. Ennek nagyon kirívó példáját láthatjuk a Benzinol vállalat érseküjvári üzemében a közelmúltban történt tűzesetnél. Az üzemi őr zavartalanul beengedte szünnapon az egyik sofőrt, aki hegesztőkészüléket hozott, s az udvaron veszteglő ciszternakocsijának a kipufogócsövét kezdte javítani. A következményeket nem nehéz kitalálni. A kocsi tüzet fogott, egy-kettőre más kocsik is lángban álltak. Ugyanakkor fennállt az az elképesztően nagy veszély, hogy most, különösen az energiaínség idején tetemes menynyiségű, földbe süllyesztett tartályok^ ban tárolt benzin is lángok martalékává válik. A mozgósított tűzoltóság — a segítségükre siető szovjet katonák hatásos támogatásával — végül megfékezték a tüzet. Még idejében! A kár így is óriási. A bíróság előtt megválaszolandó kérdés: hogyan teljesítette kötelességét a kapuőr, hogyan juthatott be szünnapon (hegesztővel!) az üzem szolgálatot nem teljesítő alkalmazottja, milyen rend volt az udvaron, ha a tartályok közelében parkoltak ciszternakocsik. Ugyanis megvolt a lehetősége a tűzvész terjedésének. Tűzoltóink áldozatos munkát végeznek, ezért meg is kapják (megérdemelten) a társadalmi elismerést. Kívánatos volna, ha minél kevesebb dolguk akadna. Ehhez pedig hozzájárulhat a műszaki téren gyakorolt erősített állami ellenőrzés és felügyelet, a tűzveszéllyel szemben nem biztosított termékek előállítóinak felelősségre vonása, s mint mondottuk, a szubjektív tényező kiküszöbölése, hogy a fűtőberendezések kezelésével és felügyeletével megbízott dolgozók éjjeli szolgálat közben olykor szakadjanak el a kártyától és figyeljenek arra, ami kötelességük. LÖRINCZ LÄSZLÖ Jogi válaszok A TELEK TULAJDONJOGÁNAK RENDEZÉSE H. S. olvasónk írja, hogy felesége szülei után telket örökölt, amelyen egy régebbi, már bontásra szoruló ház áll. Gyermekük — férjezett lányuk — a ház lebontása után szeretne a telken építkezni. Az ingatlan átruházása (ajándékozása) egyelőre akadályba ütközik, mivel a tényleges és jogi helyzet nem egyezik. A kérdéses telek a telekkönyvi, illetve teleknyllvántartásban még mindig a szomszéddal meg nem osztott tulajdonként szerepel, noha a természetben már régen (ötven éve) megosztva használják a telket a jogelődök. Azt a tanácsot kapták, hogy a telket szét keli méretni a Földmérési és Térképészeti Hivatallal (Geodézia a Kartográfia). A földmérést már megrendelték, ennek kivitelezése azonban egyelőre még késik. (Elvégzését csak en* nél a hivatalnál sürgethetik.) Az 1951. január 1. előtt hosszú Időn át tartó és a felek (jogelődeik) akár hallgatólagos megegyezésén alapuló megosztott használatot a joggyakorlat, főként a régebbi 911/1932. számú legfelső bírósági döntés értelmében már jogilag Is kötelező megosztásnak kell tekinteni. Az ilyen esetet vagy szerződési rendezéssel tudják a szomszédok Igazolt jogutódaival rendezni, vagy a járásbíróság — valamelyikük kérelmére —i minden érdekelt bevonásával megállapító ítéletben mondja ki a kérdéses telek megosztottságát. Mindkét esetben a rendezés alapja a már megrendelt geometriai vázrajz. Az említett szerződési vagy bírósági eljárás eredménye az lesz, hogy az ön felesége már kizárólagos tulajdonosa lesz az általa örökölt ingatlannak, és azt adásvételi vagy ajándékozási szerződéssel tudja majd lányára átrurázni. Ajánljuk, hogy az ügy rendezésével bízzanak meg ügyvédet. BÉRLET B. S. olvasónk írja, hogy ismerősének két helyiség használatát engedte át, melyeket a nevezett saját bútorával használ. Olvasónk ismerőse előzetes bejelentés nélkül kiköltözött és visszaadta a kulcsokat. A helyiségek használatára külön szerződésük nem volt, így hát kérdi, igényelhet-e utólag, visszamenően használati díjat, s ez milyen időre vonatkozhat. Abból kell kiindulni, milyen jellegű volt a használati megállapodás. Ha csak baráti, ellenszolgáltatási igény érvényesítése nélküli szívességről volt szó, akkor az ilyen megállapodást a polgárok közötti segítségnyújtásnak kellene tekinteni (a Polgári Törvénykönyv 384. és következő paragrafusai) s ez esetben előzetes kikötés nélkül nem igényelhető ellenszolgáltatás. Ha a felek közti megállapodást a körülményekre való tekintettel úgy kellene elbírálni, mint az ingatlannak vagy egy részének bizonyos időre való átengedését az egyébként szokásos feltételek mellett, akkor a kereset beadásától számított három évre lehetne térítést igényelni a járásbíróságon. Ha ilyen, legalább is hallgatólagos megállapodás nem forogna fenn, az esetleges kereset beadása előtt legfeljebb egy évre visszamenően lehetne igényelni térítést, mint „indokolatlan anyagi előny“ (neoprávnený majetkový prospech) megtérítését. Dr. F. J.
