Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-10 / 45. szám
1 1979. NOVEMBER 10. XXX. évfolyam 45. szám. Ara 1,— Kčs Lapunk tartalmából: Katonai enyhülést! * Mindenki egy célért * A fejlődés mérföldkövei * A szerződéses állattartás helyzete A sokoldalú, művelt emberért Hajdanában a művelődési élet — különösen falvainkon — főleg a téli hónapokra korlátozódott, mivel akkor pihent a föld és a szántó-vetőnek nem volt ezernyi tennivalója. Az utóbbi évtizedekben sok minden megváltozott, sokkal kulturáltabb körülmények között dolgoznak a mezőgazdaságban, megszűnt a látástól vakulásig tartő robot, és ezáltal sokkal több idejük akad a falusi dolgozóknak is a művelődésre, méghozzá az év minden időszakában. A tudomány és technika fejlődésének jóvoltából bővült a lehetőség, és házhoz „szállítják“ a kultúrtermékeket. Nagy jelentősége van a dolgozók művelődésének szempontjából a rádiónak és a televíziónak. De azt nem lehet állítani, hogy döntő, mivel sok más hasznos forrása van a politikai-szakmai művelődésnek. A kultúrpolitika pártunk politikájának mindig szerves része volt, és az a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában is. Éppen ezért a szocialista társadalom egyre nagyobb teret biztosit a kulturális élet kibontakoztatásának. A kultúra nagyon tág fogalom, amelynek a* alapja az ember és a munka közti viszony kultúrája. Valóban mindennek van kulturális szempontja, mind a termelésben, mind a társadalomban. Fö cél a szocialista társadalomban, hogy minden embert formáljon, és a marxista-leninista ideológia alapján kommunista szellemben nevelje a dolgozót. A kultúra fogalmát ezért nem lehat leszűkíteni a hivatásos és a műkedvelő művészi tevékenységre, mivel az sokkal több, az egész társadalmat sokoldalúan érintő fontos kérdés. A CSKP XV. kongresszusán, továbbá az azt követő ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági üléseken, mélyrehatóan elemezték az eszmei-nevelómunka fontosságát. Ez nagyon is érthető, hiszen az aránylag gyorsütemű gazdasági előrehaladás mögött elmaradt a dolgozók ideológiai fejlődése, és ez fékezőjévá válhat a további haladásnak. Ez azt a feladatot rója a nemzeti bizottságokra, társadalmi szervezetekre, különböző intézményekre, hogy az eddiginél többet tegyenek a kulturális igények kielégítéséért és olyan népművelő tevékenységet folytassanak, amely már az említett főcélt szolgálja. « A műveltebb, kulturáltabb falu gyorsütemű fejlődését alapvetően elősegítette a mezőgazdasági szövetkezetek megalakulása és megerősödése. A gazdasági megizmosodás azt is jelentette, hogy a mezőgazdasági üzemekben egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a tanulásnak, a sokrétű művelődésnek, szórakozásnak. A szövetkezetek klnbokat létesítettek, otthonokat építettek, vagy jelentősen hozzájárultak, hogy méltó hajléka legyen a kultúrának. Közismert tény, hogy a művelődési élet kibontakozásának egyik kerékkötője a művelődési otthonok hiánya. Valóban a sokoldalú művelődésnek egyik előfeltétele, hogy legyen minden igénynek megfelelő művelődési otthon, amelyben van színház és moziterem, tánchelyiség, helyet kapnak benne a különböző klubok, könyvtárak stb. Különösen ez utóbbi évtizedben falvainkon is minden igénynek megfelelő kultúrközpontokat építettek, ahol helyet kapnak a klubok, a könyvtár, kényelmes körülmények között tanácskozhatnak a társadalmi szervezetek, minden igénynek megfelelő próbatermek vannak, sőt több helyütt még sportlehetöséséget is biztosítottak. De nemcsak rangos, szépen berendezett művelődési otthonokat hoztak létre, hanem a nemzeti bizottságok legtöbb helyen azt is megértik, hogy a kultúrházat művelt emberekre kell bízni, olyanokra, akik szakmailag felkészülten. tervszerűen tudják irányítani a művelődési életet. Ez korántsem jelenti a hnb felelősségének átruházását a falu művelődési életéért, sem a társadalmi szervezetek tevékenységének a háttérbe szorítását. Sőt ez jelentősen megkönnyíti a különböző szervezetek munkáját, hiszen a hivatásos népművelő vagy népművelők, akik a helyi nemzett bizottság által jöváhagyott munkaterv alapján iráeyítják a közművelődést, elősegítik a műkedvelők és együttesek tevékenységét és a tömegszervezetek népművelődésre irányuló törekvéseit. A minap irta az egyik régi levelezőnk, a tornaváraljai hnb (Turňa nad Bodvou) alelnöke, milyen ériási változás történt a kulturális tevékenységben, amióta átadták rendeltetésének a közel tizenhárom milliós költséggel épült művelődési központot. Röpke egy év alatt többet tettek a művelődési életben, mint előtte jó pár esztendőn keresztül. De ezt tapasztaltam Bátorkeszin (Vojnice) és még sok helyen. A spontán kulturális-népművelő tevékenység helyett inkább egyre a szervezett lép előtérbe. Bátorkeszin és másutt is láttam, sok mindenre kiterjedő terveket, amelyet jóváhagyott a helyi nemzeti bizottság tanácsa és rendszeresen ellenőrzi annak megvalósítását. A művelődési központban hivatásos dolgozók irányítják a tevékenységet. Igaz, eredményes munkát csak akkor tudnak végezni, ha a társadalmi szervezetek vezetőiből létesült kulturális tanács betölti hivatását, és a hivatásos irányítók olyan csoportokat szerveznek — főleg a fiatalokból — amelyekre mindig, mindenben számíthatnak. A korszerű művelődési központban minden feltétel megvan a különböző szakkörök működésére, klubok létesítésére, tanfolyamok szervezésére, a könyvtár ideális elhelyezésére és az olvasóhelyiségben az érdeklődők napről-napra hozzájuthatnak a különböző újságokhoz, folyóiratokhoz. Rendszeresen szerveznek tanfolyamokat és az utőbbí időben képzőművészeti és más jellegű kiállításokat. Évente az akciók sokaságát bonyolítják le a művelődési otthonban, s ezért föltétlenül szükség van a tervezésre, a kitűzött feladatok tervszerű megvalósítására. A kulturális központban végzik a pártok' tatást, mint a politikai ismeretek bővítésének egyik legjelentősebb formáját. A mezőgazdaság nagyfokú gépesítése, a szakosított munkakörök megkövetelik a hozzáértést, a szakmai ismeretek gyarapodását is. Legtöbb kultúrközpontban arra is van lehetőség, hogy a mezőgazdasági dolgozók ideális körülmények között bővítsék tudásukat, szakmai ismereteiket. Persze mindez nem azt jelenti, hogy csak a rangos kultúrpalotákban lehet eredményes népművelő tevékenységet folytatni. Egy forró augusztusi napon jártam Izsán, ahol nincs még korszerű művelődési otthon. Mégis, a kulturális bizottság már arról tanácskozott, miként oldják meg ősszel ég a tél folyamán a sokoldalú kulturális tevékenységet, hogyan készülnek fel a jelentős ünnepélyekre stb. Ez is igazolőja, hogy nemcsak a helyiségeken, hanem az irányító emberek hozzáállásán és hozzáértésén is nagyon sok múlik. Ahol tudatosítják a művelődési élet fejlesztésének fontosságát s azt, hogy a politikai és a szakmai, valamint az általános műveltség nagyon kedvezően hat a termelésre és a közösségi kapcsolatok fejlődésére, ott minden nehézséget leküzdenek, és a mostohább körülmények között is lehetőséget teremtenek a kulturális-népművelő munka kibontakoztatására. A gyorsan változó világ egyre több ismeretet követel. A népművelődés irányítóinakelsőrendű feladata minden lehetőt megtenni azért, hogy a tudás bővülő tárházából minél többet megismerjenek a dolgozók. Ez sok szempontból tervszerűséget követel, vagyis célratörő tevékenységet. A művelődést irányító helyi szervek ezirányú fáradhatatlan munkáját ; nagyban elősegíthetik a járási művelődési központok dolgozói, akik szakmai tanácsokat adnak és segédanyagokkal látják el a helyi művelődési otthonokat. Mindenben segíteni kell azokat a fáradhatatlan népművelőket, akik tudatában vannak munkájuk jelentőségének, és éjt nappallá téve végzik nem éppen könnyű, de annál fontosabb feladatukat. TÖTH DEZSŐ ^ehet egy évszak nyugtalanító? Ha igen, akkor t a mezőgazdasági dolgozó számára az ősz az. Nem azért, mert Ilyenkor több a tennivaló. Több izgalomra ad okot az időjárás: mikor jön meg az első fagy,.a nagy hideg,, amely az ekét is kiszorítia a földből. Az illésházi fNový Život) Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz-ben Horváth József agronómussal indultunk határszemlére. '— A télre való felkészülés versenyfutás az idővel azért, 'hogy a fagyok előtt az utolsó őszi munka, a. mélyszántás is befejeződjön —• kezdte a beszélgetést Horváth elvtárs, majd folytatta. •— Többszörösen fontos feladat, hogy az agrotechnikai követelményeknek megfelelően fogadják a telet ősszel szántandó földjeink. A jó minőségben végzett őszi szántás fontos feltétele a sikeres tavaszi munkának. Éneikül ugyanis képtelenség idejében vetni. Az eke az őszi, a simító, a. borona és a tárcsa pedig a tavaszi talajművelés eszköze. Az agronómustól azt is megtudtuk, hogy az elmondottakkal öszhangban készítették el. őszi kampánytervüket, melynek öszszeál lításánál figyelembe vették szövetkezetük termelési szerkezetét, technikai felkészültségét. Szövetkezetükben közel kilencszáz hektáron várt szántásra a föld. November első hetében a terület több mint felét járta át az eke. A munka ütemével Az eke időszaka elégedettek, megvan tehát a remény arra, hogy a fagyok beállta előtt befejezik az őszi szántás-*. —O— A Rőnyai-föld és az Almásszög nevű dűlőkben három erőgép ekéje hasította a földet. Poloma János, Incédi István és Farkas Rezső traktorosok hoszszababított műszakban naponta tizenkét órát szántanak. Teljesítménybérüket a jutalmazások egészítik ki. Szombatra és túlórára 25 százalékos a fizetési pótlék. A száraz, kemény talajt fia gyelve tekintétünk önkéntelenül az ekevasakra tévedt. Horváth' eivtárs szinte gondolatolvasó» ként azonnal hozzáfűzte: •—i A föld rendkívül szárazj Bár a traktorok csökkentett se» bességgel haladnak, többször előfordul, hogy leszakad az ekefej. Az ekevasakat egyéb» ként naponta élesítjük. Ez sze» rencsére az Idős kovácsmester* Lengyel Károly szakértelmének köszönve, nem ütközik nehéz» ségekbe. —О— A munkafeltételek a -,határban most sem könnyűek: A trakto» rok teljesítménye kevés, rongá» lódnak az ekék, kopnak az ekevasak. Ilyenkor őszutón vl» szont minden perc számít. Be» köszönhetnek a szűnni nem akaró esőzések, s adott a ve» szélye annak ts, hogy. az eke kifagy a földből. Ezekben a napokban tehát érdemes min» dent megtenni az őszi mély» szántás gyorsításáért. A száll!» tás alól felszabadult traktorok Induljanak a szántásra váró földekre, a nagy teljesítményű gépeket pedig több műszakban üzemeltessük. Villogjon többi fény az őszi éjszakában. •^-csiba^«
