Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-03 / 44. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. november 3. Nemcsak a mások tollával... Aki figyelemmel kíséri a napilapok sportrovatait, azoknak egyre szembe­tűnőbb. hogy a városi labdarúgó-csa­patokkal egy csoportban falusi együt­tesek is szerepelnek. Ezek közzé tar­tozik a Bratislava-vidéke járásból Fél (Tomášov) is. A Felsócsallóközben levő községben az А-csapat már jö néhány éve a kerületi bajnokságban szerepel. Régóta ismerem azokat a vezetőket a sportszervezetben, akik nem ismertek fáradságot, mindent megtettek, hogy a csapat a kerületi bajnokságban szerepeljen. A Jelenlegi vezetőség Nagy Józseffel, az elnökkel az élen arra törekszik, hogy minél többen kergessék a faluban a labdát, vagyis aktívan sportoljanak. Félen alig több mint kétszáz tagja van a sportszervezetnek, s ebből több mint hetven az igazolt labdarúgó. A falunak öt csapata játszik a különbö­ző bajnoki osztályokban. Az utánpót­lás, az ifjúsági gárda, a kerületi baj­nokság А-osztályában rúgja a bőrt. Nemrégiben létrehozták a B-csapatot Is, és a fiúk a járási bajnokság har­madik osztályában szerepelnek. A két „kölyök“-csapat szintén a járási baj­nokságban vetélkedik a pontokért. Mindezt figyelembe véve nem irigy­lésre méltó az aktív vezetők helyzete. Sok a szervezéssel járó feladat, a Já­tékosok nevelésével is rendszeresen kell foglalkozni s ami leglényegesebb. Jelentős összeget kell biztosítani a tetemes anyagi kiadások fedezésére. — Eddig nem igen van ősz szál a hajamban — említette mosolyogva a nemrégen megválasztott sportkedvelő elnök. — De úgy érzem hamarosan szürkülni kezd majd az üstöijöm. Nem akarok panaszkodni, de valóban je­lentősek a kiadásaink. Egy kerületi bajnokságban Játszó csapatnak kép­zett edzőre van szüksége, akit meg is kell fizetni. Ha itthon van a mérkő­zés, honorálni kell a három Játékve­zetőt és a kerületi küldöttet. A nézők száma ritkán több a két-háromszáz­­nál, és a bevétel az említett kiadá­sokra sem elég. Anyagi segítséget vajmi keveset kapunk. A hnb , tízezer koronávad járul hozzá a kiadásokhoz. A szövetkezettől ugyanannyit kapunk. Sokat jelent számunkra, hogy az efsz rendelkezésünkre bocsátja az autóbu­szát. Esetenként három csapatnak is utaznia kell idegenbe, és ez jelentős kiadást okoz. Bár sokat érő a mező­­gazdasági üzem segítsége, de mint a falu gazdasági erejétől többet is el­várnánk, hiszen a labdarúgócsapatunk a „Družstevník“ nevet viseli. Szeren­csére labdarúgó pályánk korszerű és néhány évvel ezelőtt felépítettük a sportházat, de ez nem szolgálja a ki­tűzött célt. Ezért a rangos épületet bérbe adtuk a televíziónak és ebbői van a legjelentősebb bevételünk. — A nagycsapatban játszó fiúk helybeliek? — Sajnos, nem. Kicsit a mások tol­lával ékeskedünk. De ha bent aka­runk maradni a kerületi bajnokság­ban, kénytelenek vagyunk játékosokat importálni. Ilyen magas osztályban csak technikailag és fizikailag jól fel­készült játékosokkal lehet eredménye­sen szerepelni. Persze ez sokaknak nem tetszik a faluban, és elmarasztal­nak bennünket. Nekünk lenne a leg­könnyebb, ha a játékosok hazai kör­nyezetből lennének. Csakhogy a sors is mostoha. A játékosok közül négyen most rukkoltak be katonának. Az egyik legjobb játékosunknak eltörött a lába, és kénytelenek vagyunk nél­külözni. Szóval sok minden közbejön, ami arra késztet, hogy máshonnan igazoljunk játékosokat. De úgy érzem, jó az utánpótlásunk, sok tehetséges játékos van az „ifi“csapatban. A kis „csikók“ is jól rúgják a bőrt, s ez jó előfeltétele annak, hogy a jövőben a saját tolláinkkal ékeskedjünk. — Van még a labdarúgáson kívül más sporttevékenység is Félen? — Nincs nagyon mivel dicsekedni. A sakkozás iránt van bizonyos érdek­lődés, és a szellemi torna kedvelői szintén a járási bajnokságban rakják a bábukat. A kézilabdajáték iránt fő­leg a nőnem részéről van érdeklődés. Ez már fél siker, s főleg rajtunk mú­lik, hogy megalakítsunk egy új szak­osztályt, amely kézbe veszi a szerve­zést, szakirányítást. Az iskola a böl­csője a sokrétű sportolásnak. Nekünk az a feladatunk, hogy felkaroljuk a tudás bölcsőjéből kikerült fiatalokat, s valóban sokrétű sportolási lehetőség legyen a faluban. Közel vagyunk a fő­városhoz, amelynek van bizonyos elő­nye és hátránya is. Ha kiválóság akad a falunkban, azt elszippantják, viszont jó, hogy a Bratislavában dol­gozó fiatalok, diákok, főiskolai hall­gatók, naponta hazajárnak s ha lehe­tőséget teremtünk, örömmel sportol­nak. Lépes Ferenc, a fogyasztási szövet­kezet üzletvezetője régebben szintén rúgta a bőrt, és most is tagja a veze­tőségnek. Varga Tibor, a szövetkezet csoportvezetője, még aktív játékos a В-csapatban. Ők is hasonlóan nyilat­koztak, mint a sportszervezet elnöke. Szerintük is az lenne a legfontosabb, hogy minél több, tehetséges játékos­nak tapsoljanak a pályán, s valóban sokoldalú sporttevékenység legyen a faluban. TÖTH DEZSŐ Az ifjú honvédők napja jegyében A Fegyvernek! (Zbrojníkyj Kilenc­éves Alapiskola mellett működő Jurij Gagarin Pionircsapat tagjai az idén is aktívan bekapcsolódtak a Mindig kész! elnevezésű országos honvédelmi játék feltételeinek teljesítésébe. A Csehszlovák Néphadsereg napja alkal­mából tartották meg az ifjú honvédők napját, melynek keretében a csapat pionírjai ellátogattak egy katonalakta­nyára, ahol nagy érdeklődéssel tekin­tették meg a haditechnikát, az alaku­lat harci hagyományainak emlékszo­báját, a katonák hálószobáit és szóra­kozó helyiségeit. Október 9-én a kultúrház szépen feldíszített nagytermében beszélgetést rendeztek a Csehszlovák Néphadsereg tagjaival, Balog József szakaszvezető­vel és Miroslav Kazimír tizedessel. Az ünnepséget Mária Pastorková, a csa­pattanács elnöke nyitotta meg, majd az úttörők színvonalas kultúrműsor­ral szórakoztatták a jelenlevőket és virágcsokrokat, valamint ajándékokat adtak át a kedves vendégeknek. Ba­log József szakaszvezető elvtárs az úttörőkhöz intézett beszédében a 35 évvel ezelőtti eseményeket ecsetelte, amit élénk beszélgetés követett. A pionírok kérdéseire a kedves vendé­gek szívesen, készséggel válaszoltak. Az ifjú honvédők napja alkalmából a helyi nemzeti bizottság elnöke ser­legéért elnevezéssel honvédelmi ver­senyt is rendeztek, ahol a fiatalab­bak csoportjában az első helyet a szlovák hatodikosok szerezték meg. A második helyen a 7. A, a harmadi­kon pedig a 7. В osztály úttörői vé­geztek. Az idősebbek csoportjában a legjobbaknak a magyar iskola kilen­cedikesei bizonyultak, a második he­lyet a szlovák iskola kilencedik osz­tályának tanulói, a harmadik helyet ugyancsak a szlovák iskola nyolcadi­kosai szerezték meg. Veress Vilmos Az udvarnoki éneklőcsoport. Az igaz barátság jegyiéi A NOSZF 62. évfordulója és a ” csehszlovák—szovjet barátsági hónap közeledtével érezhetően foko­zódik a társadalmi szervezetek aktivi­tása, amely a hagyományos ünnepi eseménysorozatokra való lelkiismere­tes felkészülésben nyilvánul meg. A következetes nevelőmunka, az eszmei ráhatás, úgy érezzük, termő talajra talált dolgozóink és ifjúságunk gondolkodásmódjában. A Szovjetunió­hoz fűződő barátságunkat örökérvé­nyűnek, rendkívül előnyösnek tartják, így van ez elsősorban a fiatalok kö­rében, akiknél a testvéri szovjet nép­ről az értelem által megrajzolt kép érzelemmé változott. Érdeklődéssel fi­gyelik e hatalmas, baráti ország né­pének sikereit. Összejöveteleken, vita­­délutánokon bővítik ismereteiket és egyre közelebb kerülnek a szovjet emberekhez. Udvarnok (Dvorníky na Ostrove) község lakossága igényli és szeretet­tel várja a barátsági hónap rendez­vényeit. Érzi és tudatosítja ezt a szervező bizottság is, amelyben az irányító és összehangoló szerep a pártszervezet és a CSSZBSZ helyi szervezete vezetőségének jut. Az elvá­rásoknak és az előlegezett bizalom­nak eleget tenni, egyre jobbat és tö­kéletesebbet nyújtani rendezvényein­ken — ez a jelszó. Célunk az, hogy minden rendezvény magas színvona­­lúan legyen előkészítve, hogy teljesí­teni tudja társadalmi-politikai külde­tését. Ha visszatekintünk az elmúlt évek barátsági hónapjainak eseménysoroza­taira, megállapíthatjuk, hogy gazdag és tartós élményekkel ajándékozták meg résztvevőiket. Szemléltetésként csak néhányat szeretnék közülük fel­idézni: Ellátogattunk a szovjet katonai ala­kulatok múzeumába, a bratislavai Le­nin Múzeumba és Nemzeti Galériába, ahol orosz és szovjet művészek 50 legkiválóbb alkotását szemléltető ki­állításban gyönyörködtünk. Kegyelet­tel adóztunk a szovjet hősök, hazánk felszabadítói emlékének a Slavínnn tett látogatásunk alkalmából. Vetélke­dőt szerveztünk „Mit tudsz a Szovjet­unióról“ címmel, és minden évben kulturális műsorral kedveskedtünk községünk lakosságának. Idén, az előző évekhez hasonlóan, bőséges programról gondoskodik a szervezőbizottság. Már folynak az elő­készületek a felnőtt és iskolai kultúr­­csoport részéről és készül a női ének­lőcsoport is, amely már számos ren­dezvényen képviselte elismerést ér­demlően községünket. Nagyon kedves színfoltnak ígérkezik az iskolai tánc­csoport bemutatkozása, első próbál­kozása. Tagjai a barátsági hónap tisz­teletére orosz néptáncokat tanulnak be. A kulturális rendezvényeken kívül szerepelnek ismeretterjesztő előadá­sok, a Szovjetunióban járt személyek élménybeszámolói, beszélgetések a szövetkezet legjobb szocialista brigád­tagjaival a szovjet munkamódszerek­ről és versenyekről, valamint a KGST keretén belüli gazdasági együttműkö­désről. A helyi népkönyvtárak vezetői pedig kiállítást szerveznek szovjet szerzők legújabb műveiből. Fontos feladat vár a helyi híradó­­kör és az agitációs és propagáciős bizottság tagjaira. A rendelkezésükre álló bőséges anyagot felhasználva szeretnék biztosítani, hogy az ünnepi hangulat a népnevelő munka ezen fontos területén is visszatükröződ­jék. Községünk polgárai az idén is mél­tóképpen szeretnék ünnepelni a cseh­szlovák—szovjet barátsági hónapot és ezt követően tettekkel bizonyítani ér­zéseiket a testvéri szovjet nép iránt. Orbán Gyula Ml sikerüli a Melódia '79 Régi igazság, hogy az összefogás szüli a legjobb eredményeket. Jő pél­da erre a CSEMADOK KB, a SZISZ Központi Bizottsága és a bratislavai Népművelési Intézet közös rendezvé­nye, a Melódia ’79 táncdalverseny, melynek bratislavai döntője bizonyí­totta, hogy a népdalon kívül' a tánc­dal is talajra talált falvaink és váro­saink magyar nemzetiségű dolgozói körében. Igaz ugyan, hogy ez a tánc­­dalverseny már a második kísérlet, az idei rendezvény azonban magasan fe­lülmúlta a két év előtti próbálkozást. A versenyzők nemcsak ritmusérzék­ből, nemcsak hangminőségből, mimi­kából és mozgásból vizsgáztak jeles­re, de az a tíz amatőr énekes, aki a Melódia ’79 döntőjébe került — és ennek örülünk leginkább —, az ilyen­kor szokásos túlzásokat is lenyese­gette magáról. No persze, amint már említettem, a rendező szervek jó munkája és össze­fogása segítette elő a sikert. Először is kerek egy esztendő alatt válogat­ták ki azokat, akik eljuthattak a bra­tislavai döntőre. Mintegy kilencvenöt versenyző vett részt a járási selejte­zőkön, ezek közül tizenhatan kerül­tek a Rétén megrendezett elődöntőbe, és csak tízen vetélkedhettek a döntő első, második és harmadik helyezé­séért. Az is emelte a verseny színvonalát, hogy a döntőt a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkja hatalmas esztrád­­termében rendezték meg. Az itt meg-Az I. díjas Farkas Zsuzsanna. jelent nagyszámú közönség ugyanis nemcsak a nagy hangversenyek forró légkörét teremtette meg, de a szerep­lőket maximális produkcióra is su­gallta. Ehhez járult az a kitűnő pro­fesszionista harmincöt tagú szimfoni­kus tánczenekar, amelyet Batos Jenő, a SĽUK karnagya vezényelt, s aki a versenyzők dalainak zenej kíséretét önmaga hangszerelte is. És végül a dicsőség, az erkölcsi siker mellett az anyagi jutalmazás Is buzdította a versenyzőket. A győztes a CSEMADOK KB-től ezer koronát, a Népművelési Intézettől pedig egy táskarádiót ka­pott. А II. díj nyolcszáz korona és egy táskarádió volt, melyet a Cseh­szlovák Rádió magyar főszerkesztősé­ge és a Népművelési Intézet ajánlott fel. Az Üj Szó pedig ötszáz koronával és egy táskarádióval а III. helyre ke­rülő versenyzőt jutalmazta meg. Hadd szóljak végül az értékelésről, A többtagú bíráló bizottságnak nehéz munkát kellett végeznie, ítéletük a­­zonban bizony nem keltett osztatlan tetszést. Az a két versenyző ugyanis, akt az elődöntőben kibukott, de a döntőben versenyen kívül mégis fel­léphetett, nyugodtan bekerülhetett volna a tizes döntőbei A Melódia idei amatőr táncdaléne­­kes-versenye egyébként nagy sikerrel fejeződött be. A dobogó mindhárom fokára bratislavai versenyző került. Az első helyet Farkas Zsuzsának ítél­te oda a zsűri, a második Nagy Lea lett,, a harmadik helyezést pedig Rácz Alajos érte el. Mindhármuknak szív­ből gratulálunk, a szervezőknek pedig kívánjuk, hogy az immáron hagyomá­nyossá nyilvánított két évenként sor­ra kerülő táncdalversenyt — sohase rendezzék rosszabbul. Kellemes meg­lepetés volt az is például, hogy a döntő második részében a budapesti Fonográf együttes szórakoztatta a há­lás közönséget. (neumann) Színházi évadkezdés Nitrán A nyitrai Andrej Bagar Színház ok­tóber tizenkilencedikén Olexíj Kolo­­míjec urkán író Fáraók című vígjáté­kának bemutatásával nyitotta meg az új színházi évadot. A darabot Ondrej Rajniak rendezte és Jozef Dóczy, Mi­lan Kiss, Olga Hudecová és Zuzana Jezerská játszotta a főbb szerepeket. Az ötletes és tanulságos darab nagy sikert aratott. A bemutató után meg­kérdeztük Hilda Augustičovát, a szín­ház művészeti vezetőjét, mondjon né­hány szót az új színházi évad műsor­tervéről. — Igyekeztünk jól felkészülni, hi­szen ez tesz színházunk harmincadik évadja, sőt januárban lesz negyven éve annak, hogy Nyitrán hivatásos színjátszó együttes alakult. A jelentős színházi évforduló jegyében terveztük repertoárunkat. Legközelebbi bemuta­tónk is komédia lesz, melynek szerzője J. Menzel, az ismert rendező. A darab címe „Tri v tom“ (Hárman a bajban). Erre a bemutatóra novemberben ke­rül sor. Ezután Zdenék Kaloő: „Jeno­­fa“ című darabja következik, amely egy morva falusi leány tragikus sor­sát mutatja be. A jövő év elején mu­tatja be színházunk Majakovszkij hí­res darabját, a Gőzfürdőt. A követke­ző bemutatónk egy Bukovőan darab: „Sneh nad Limbami“. Színházunk évadzáró műve Csehov híres műve, a Sirály lesz. Nem feledkeztünk meg a legfiatalabbakról sem, hiszen ezt az évadot a nemzetközi gyermekévben nyitottuk meg, bemutatjuk P. Schaffer Equus című ifjúsági művét. Művé­szeink a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére emlékműsort készítettek, amelyet már mintegy tíz alkalommal mutattak be, nagy siker­re L Mártonvölgyi László Szüreti ünnepély A CSEMADOK sőregi (Šurice) helyt szervezete az efsz-el karöltve az idén is megrendezte a hagyományos szüreti felvonulást. A söregiektől már megszokott alapossággal megrendezett szüreti mulat­ság a délelőtti felvonulással vette kezdetét, majd ezt társas-ebéd követte, amelyen Pölhös Károly mérnök, az efsz elnöke meleg szavakkal üdvözölte a résztvevőket. Délután a labdarúgó-pályán folytatódott az ünnepség. A megnyitóban Urbán László, a HNB elnöke üdvözölte a szépszámú közönséget. Beszédé­ben emlékezett a SZNF 35., valamint a CSEMADOK 30. évfordulójára. A kultúrműsor keretében a CSEMADOK helyi vegyes éneklőcsoportja, az ifjú­sági tánccsoport, és a község szólistái mellett felléptek a magyarországi vendégegyüttesek; az ístenmezet Pávakör és a gyöngyöspatai vegyeskó­rus. A szereplőknek nagy sikerük volt, sok tapsot kaptak. Sólyom László, Losonc ÜJ sportlétesítmények egész sora épült az utóbbi években Dél-Szluvákia községeiben, városaiban. Fotó; =B=

Next

/
Thumbnails
Contents