Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-03 / 44. szám
1979. november 3. I SZABAD FÖLDMŰVES ANKÉT! — ANKÉT! ANKÉT! —ANKÉT! Hittel, akarattal, szorgalommal 3D % ŕ 4Jh*2Sd Az alig félezer lakosú Aj (Háj) kisközséget sem kerülte el a fejlődés. Gyarmathy István elnök vezetésével 1952-ben tették meg az első lépéseket a közös gazdálkodás útján. Nehezen ment. Az évezredeken át megszokott gazdálkodási formát teljesen újjal váltották fal. Többen kiléptek a szövetkezetből, majd látva, hogy mégiscsak boldogulnak a bentlevök, 195bban ismét kérték felvételüket a közösbe. így vált egészközségivé a szövetkezet, elsőként az akkori szepsi (Moldava nad Bodvou) járásban. A több mint ezer hektáros szövetkezetét akkor már Rácz Ferenc elnök irányította. Lassan áthidalták a pénztelenséget, a kezdeti nehézségeket — erős hittel, szilárd akarattal, vasszorgalommal. 1959-ben már 31,5 vagon gabonát takarítottak he, s kukoricából 47 mázsa területi szer. „за.-, 'lektűrönként. A Hajdú Erzsébet, Kovács Ilona, Matesz Erzsébet, akik az első években száztízezer s ma már százhatvanezer darabot adnak át évente a közellátásnak. Az 1971-es év termelési eredményei minden addiginál Jobbak, előremutatóak. Például szemesekből 37,5, cukorrépából 368 mázsát takarítottak be hektáronként. A taglétszám összesen 166 volt, közülük 57 a nő, melyből 48-an az állattenyésztésben dolgoztak. A dolgozók szövetkezetből eredő évi jövedelemátlaga elérte a 22 200 koronát. Üjabb egyesítésre került sor 1972 december közepén, amikor a tornai szövetkezet csatlakozott a szádudvarnoki (Zádielské Dvorníky) és a tornaújfalusi (Nová Bodva) szövetkezethez. Az újbodvai székhelyű szövetkezet immár 3633 hektár mezőgazdasági föidterü'°ten gazdálkodik. Köteles Já rű tengerparti üdülőhelyekre is, hogy felfrissültén, újult erővel térhessenek vissza, folytatva felelősségteljes munkájukat a közösben. Ugyanakkor a kulturális fejlődés, a művelődés lehetőségei is gyarapodtak az ezelőtti évekhez képest. A nagyobb gazdaságnak anyagi eszközei nem annyira korlátozottak, mint a kisebbé. A termelésfejlesztésen kívül több jut — több kell, hogy • jusson! — a dolgozók sokoldalú igényeinek kielégítésére. Egy negatív tényt mindenképpen meg kell azonban mondanom. Nem hallgatható el például az, hogy keveset törődnek a nyugdíjasokkal. Elvárják, hogy legalább néha-néha összehívnák őket, s elbeszélgetnének velük a vezetők, baráti légkörben. Ogy, ahogy illik elbeszélgetni azokkal, akik a maguk idejében — amikor még jobban futotta erejükből, jobban szolgált az egészségük — megtették a magukét a közösben. Azon fáradoztak, hogy rendjén menjenek a dolgok, gyarapodjon, fejlődjön a közös gazdaság. Nem várnak ők nagy értékű ajándékot! Minden ajándéknál értékesebb az emberi szeretet, az emberi megbecsülést. Az, hogy ők, a szövetkezet nyugdíjasai is érezzék, nem feledkeztek meg róluk azok, akiknek kezébe adták a „stafétabotot“. Kissé rosszul esett — s ez érthető isi —, hogy a szocialista mezőgazdaság, a szövetkezet megalakulása 30. évfordulója alkalmából' sem kerítettek sort az idősebbek, a dologból kiöregedettek öszszehívására. Reméliük, fim' kés'V nem — Igen jó termést takarítottunk be húsz évvel ezelőtt kukoricából — állítja Rácz Ferenc, Józsa Lajos és Ando József. Üdülő szövetkezeti tagok egy csoportja Karlovy Vary-ban. lakosságnak mintegy háromnegyed része dolgozott a szövetkezetben. A fiatalok főleg a traktorok nyergében lelték meg hivatásukat: Mester Péter, és József, Ando László, Farkas József, Jakab Arpád, Hajdú Péter, Juhász István és a többi, akik ma a szövetkezet oszlopos tagjai. Ahogy felépültek a közös gazdaság istállói, azok benépesítése utón egyre születtek az eredmények. Az akkori zootechnikus, Rácz László tudja a legjobban, mennyi közös erőfeszítés vált szükségessé ahhoz, hogy jövedelmezővé váljon az állattenyésztés. Nem érdemtelenül kapott annyi elismerő oklevelet, majd pedig kitüntetést. A fejlődés azonban nem állt meg: már 1963-at írtunk, amikor értesültünk arról, hogy az áji és a tornai (Turňa nad Bodvou) szövetkezet egyesül. Egyesült is, még'pedig Közös Üt néven, a mezőgazdasági földterület 1813 hektárra bővült, melynek jóval több, mint a felét legelő és rét képezte. Ezt az egyesítést némi kétkedés előzte meg a tagok részéről. Végül nem lett semmi baj, jó kezekbe került a közös gazdaság irányítása. A tagság Reichel Jánost választotta a szövetkezet elnökéül, Rácz Ferenc az alelnöki, Babarcsík István az agronőmusi, Rácz László a zootechnikusi, Sztupák Imre a könyvelői, Józsa Lajos a gépesítői tisztséget töltötte be. A Közös Űt 1966-ban már tizenhárom vagon húst, százhetvennyolcezer tojást és kétszázharmincnégyezer liter tejet adott a közellátásnak. Az egy dolgozóra fűtő évi kereseti átlag 11 200 korona volt. A Közös ÚT áji gazdasági udvarán a termelésszakosítás következtében beszüntették a szarvasmarhatenyésztést és baromfitelepet létesítettek. így a nők munkalehetősége kibővült. Áttértek a Hunnia csirkehibridek tenyésztésére. A mai napig itt szorgoskodnak olyan törzsgárda tagok, mint Mester Piroska, Mester Jolán, Ando Margit, nos mérnök-elnökkel az élen. Ez az egyesítés már nagyobb megértésre talált a tagság körében. Már nem féltek az újabb, ismeretlen gondoktól, problémáktól. Azzal is megbarátkoztak, hogy a nagy teljesítményű gépek célszerű kihasználása ilymódon lehetséges. Ezekre a gépekre tökéletesen felkészült, szakmailag hozzáértő kezelőkre van szükség. De így van ez más munkaszakaszokon is, ahol javul a dolgozók munkakörnyezete, természetesen a nagyobb felelősséget vállalniuk kell, ami a gépek, gépi rendszerek kezelését illeti. A tudomány vívmányainak gyakorlati felhasználása a mezőgazdasági termelésben — így a szövetkezetben is — csakis alapos szakmai-politikai felkészültségű emberekkel lehetséges. Ezeknek az ismereteknek az elsajátításához ekkora közös mezőgazdasági nagyüzem már képes biztosítani a személyi és anyagi feltételeket. Mint az újabb egyesítés után eltelt évek eredményei is bizonyítják: kiteljesedtek a lehetőségek a termelés továbbfejlesztésére, a gazdaságirányítás és az üzemszervezés tökéletesítéséhez. A megnagyobbodott szövetkezet tavaly már 43,2 mázsás hozamszintet ért el szemesekből, s az évet 4 millió 305 ezer korona tiszta jövedelemmel zárta. A taglétszám már túlhaladta a hétszázat. Ebből 102 a nyugdíjas és 88 a nők száma. A közösből eredő személyi jövedelem átlaga tavaly elérte a 25 494 koronát. Ez a kézzelfogható tény ugyancsak az egyesítés előnye mellett szól. Kulturális és szociális igények kielégítésére közel félmillió koronát fordítottak. A szövetkezet üd ülteti arra érdemes dolgozóit, s gondoskodik az egészségileg rászorultak gyógyfürdői kezeltetéséről. Hazánk leggyönyörűbb tájaival, városainak kulturális és történelmi nevezetességeivel, műemlékeivel ismerkedhetnek meg a szövetkezet dolgozói; eljuthatnak a világhímúlik! Az erkölcsi adósság törlesztődík. Ez legalapvetőbb embertárs! kötelességük ... 1 Mert megérdemlik ezek a munkában megfáradt öregek, hogy a ma már országos hírű szövetkezet, amely a Győzelmes Február 25. Évfordulója megtisztelő címet viseli, kicsit többet törődjék velük. Az ő közös gazdálkodásba vetett rendíthetetlen hitük, szívós kitartásuk, áldozatvállalásuk, vasszorgalmuk, tettrekészségük nyomán jutott mind előbbre a szövetkezet, s szilárdult meg gazdaságilag, politikailag, majd fejlődött tovább, egészen a mai szintre. FARKAS RÓZSA, Aj (Háj) Kettő a 36 közUl. c'űtó: — tt— öröm a Kis-Duna mentén Az idén a Kis-Duna és a Forró között terült el a nádszegi (Trstice). szövetkezet mintegy negyven hektáros zöldségkertészete. Ebbe beletartozik a négy hektárnyi fóliasátortelep is. A főkertészt, Sándor Gábort nem leltük (valahová el kuj forgott), annál nagyobb dolog közepette leptük meg Sárkány Alajost, a kertészt. A paprikát rakták ládákba, majd a szállítójárműre, hogy minél hamarabb célba jusson. Míg riporter kollégám a fényképezőgép lencséje elé sorakoztatta a szorgoskezű asszonyokat, jómagam Lojzit hívtam félre a deszkabódéba, hogy valljon egyről-másról. — Örömhírt közölhetek — kezdi. — Sikerült teljesítenünk a kertészet idei áruforgalmazási tervét... — mondja lelkendezve, legalább úgy, mintha megnyerte volna a Športka főnyereményét. — Hát ez igazán örömhír, mégpedig a javából. Gratulálok! — Parolázunk férfi-módra, s közben megveregetem a vállát baráti alapon. Mégiscsak kifizetődött az elnök, Nagy Pista zsörtölődése,,aki nemegyszer mondogatta a kertészet vezetőinek: Jő lesz igyekezni, hogy a terv valóra váljék. S megvalósult, ezért most a nagy öröm, a lelkendezés. Még vagy négyszázezer koronával meg is toldják. — A tavalyi jövedelmet így sem érjük el, lemarad belőle vagy háromszázezer korona, de ennek is nagyon örülhetünk. A tavasz igen mostoha volt a veteményekre: a karfiolpalánták például „meghűltek“ a hidegben) s fejképződés helyett virágba szöktek, felnyurgultak. A paradicsomtermést is mintegy négy vagonnal megcsappantotta a szeszélyes időjárás. Kissé vidámabb képet vág a kertész, amikor arról beszél, hogy igen jól jövedelmezett a Lajko fajta görögdinnye, amelyet tizennégy hektárnyi területen termesztettek. Háromszázötven mázsával fizetett hektárja. No meg a spárgatökkel és a télitökkel sem volt semmi fennakadás. Még ha több termett volna, az is jó vevőre talál. No meg a dinnye, a tök magját is kellően tudják értékesíteni: az előbbiből egy, az utóbbiból öt mázsa mennyiségre kötöttek szerződést. Az őszi káposztára sem lehet panaszuk, melyből vagy hat vagonnyi termett. — S kedvezőek itt a termesztési feltételek, mármint a Kis-Duna és a Forró közén? — Hát, kedvezőségről nemigen beszélhetünk. Eléggé nyitott terület. A „csirizeskezűek“ is jobban hozzáférnek itt a terméshez. A jövő évben ismét a Páhó-part mentére települ át a zöldségkertészet, ahol védettebb, árnyékosabb, s jobban áttekinthető az egész terület. Az öntözési lehetőség is nagyobb, tisztább a vízforrás. Persze, dinnye, tök, fűszerpaprika termesztését a jövőben is szorgalmazzák, meg a magtermesztést is, ami jól kifizetődik. S ha az idén csak mintegy 110 százalékra sikerült az áruforgalmazás! terv teljesítése, jövőre szeretnék elérni legalább a tavalyi bevételt, ami 700 ezer koronával volt több a tervezettnél. — Amint látom, itt jobbára nők dolgoznak. — Haminchat nő és tíz férfi képezi az állandó munkaerőt. Ezen kívül átcsoportosított munkaerőkre is szüksége van a kertészetnek, főleg a csúcsidényben. Más munkaszakaszokról is kapunk .,, — Aztán a kezük is jár szaporán ezeknek az asszonyoknak, vagy csak a nyelvük ...? — Aranykezű asszonyok ezek. Dolgosak, szorgalmasak. És szívósak, kitartók. Az évnek minden szakában lehet rájuk számítani... Ha csak lehet, egy napra sem maradnak ki a munkából. De a férfiak is dologszeretők. Mindannyian dicséretet érdemelnek, hiszen nélkülük az éves áruforgalmazási terv papíron maradt volna. Érdekes, miután elköszöntünk a dologszerető asszonyoktól, férfiaktól, a kertésztől, az járt az eszemben, milyen büszkén, s elégedetten foglalnak ma|d helyet a zórszámadő közgyűlésen. Mert róluk is szó lesz a főbeszámolóban. Példás helytállásukról, közös erőfeszítésükről, szorgalmukról, amit a tervteljesítés, illetve túlteljesítés érdekében az év legnagyobb részében tanúsítottak. S az sem a véletlen müve, hogy a kertészet állandó munkaerői bekapcsolódtak a szocialista brigádmozgalomba. A derekasan helytállóknak, a példamutatóknak e nemes mozgalomban a helyük. (kovács) Változó falu — változó emberek HruSov a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás legnagyobb községe. De nem ez az egyetlen ismertetőjele. És nem is csak a mai napig élő népviseletéről, forradalmi hagyományairól — partizánközség — közismert, hanem arról is, hogy sajátos helyzeténél fogva (dombos-hegyes vidék) mindmáig egyéni gazdák lakják a községet és a környező tanyákat. A község az utóbbi évtizedben hahalmasat fejlődött — egész sor új családi ház épült, vagy a régiek átépültek, korszerű a művelődésháza, szabadtéri színpada, s rangos a tizenhárom tantermes iskolája. Az emberek szemléletmódja, világnézete is formálódott, ami a társadalmi és tömegszervezetek, mindenekelőtt az ifjúsági szervezet, a nőszövetség, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége helyi szervezetének tevékeny politikai és népművelési munkájának az érdeme. Változott a falu, változtak az emberek. A közeljövőben további nagy változásra kerül sor: a szövetkezeti gazdálkodás térképéről eltűnik az itteni fehér folt. Ennek egyik csalhatatlan jele a községben épülő korszerű növendékállattelep. Az építkezés kivitelezője a nagykürtösi AGROSTAV Közös Mezőgazdasági Vállalat. Jámbor László építésvezető az építkezés menetéről a következőket mondotta: — Ez év április elején kezdtük el az 1200 férőhelyes növendékmarhatelep építésének első szakaszát, ami 10,5 millió korona költségráfordítást igényel. Az objektív nehézségek ellenére jó ütemben halad az építőmunka. Az idén két termelőcsarnokot akarunk tető alá hozni. Feltétlenül szükséges megjegyezni, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek körében nagy visszhangra talált a növendékállat-telep építése. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy sok társadalmi munkás — idősek, fiatalok egyaránt — részt vesz az építkezésen. Odaadó, lelkes munkájával méltán váltotta ki elismerésünket az immár 77 éves Kamas Štefan, Mihalik Anton, Lekýr Štefan és Pókay Pavol. Kamas bátyó nemcsak dolgos ember, de beszédes, is, mitöbb, jól beszéli a magyar nyelvet. Rövid beszélgetésünk alatt arra kértem, árulja el, mi az oka annak, hogy idős kora ellenére is részt vesz az építkezésen. — Csupán idénymunkás vagyok itt, de szívesen jöttem, s nemcsak azért, mert értem a kőművesmunkát, hanem azért is, mert önmagunknak építjük ezt a korszerű istállót. Meg aztán kötelességemnek éreztem a segítségnyújtást. Hiszem, hogy az itteni embereknek a szövetkezeti gazdálkodás útjára térés után jobb és könnyebb lesz az életük. István bácsi arcán alig hagyott nyomot a kora ifjúságától nehéz munkával eltöltött idő. Röpke beszélgetésünk alatt olyan embert ismertem meg benne, akinek a munka mindig örömet szerzett, akinek a munka az életet jelentette és jelenti most is. Eveken át volt nemzeti bizottsági tanácstag, még most is szívén viseli falujának gondját s lehetőségeihez mérten segíti a problémák megoldását. BODZSÄR GY.