Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-27 / 43. szám
1 ÍL979. október 27. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 A fehérjeprogram alfája és ómegája A // -a szülőben Hazánkban évente a gabonatermés hetven-hetvenüt százalékát takarmányozási célokra használjuk tel. Ez az egyik alapvető oka annak, bogy az állati eredetű termékeket aránylag költségesen állítjuk elő, holott észszerűbb takarmánygazdálkodással, etetéssel lényegesen olcsóbban is lehetne. A hatékonyabb takarmánygazdálkodás — a gabonaprogram szerves része — az ésszerűbb fehérjegazdálkodás megvalósítását segíti elő. De nézzük meg közelebbről, hogy az összetett problémakör megoldása érdekében, milyen hozzáállást tanúsítanak, s milyen intézkedéseket foganatosítanak gazdaságaink a gyakorlatban. Az állattenyésztés szakaszán nagy lehetőségek, tartalékok rejlenek, melyek elősegíthetik a fehérjeprogram megvalósítását. Elsősorban olyan megoldások kerülnek előtérbe, amelyek az erőtakarmányok megtakarítását teszik lehetővé. A Bratislava-vidéke járás mezőgazdasági üzemeinek többségében már évek óta kiváló eredménnyel hasznosítják az élelmiszeripari és a konyhai hulladékokat. A járási mezőgazdasági igazgatóság közreműködésével Bratislava valamennyi vendéglátó üzemével és üzemi konyhájával szerződést kötöttek a hulladékok rendszeres elszállítására. Ezen túlmenően jelentős mennyiségű tejipari, pékségi, söripari, szeszgyári és húsipari melléktermék kerül a mezőgazdasági üzemekbe. A tápanyagokban, de főleg fehérjékben gazdag melléktermékek hasznosításával elsősorban a sertéshizlalásban takarítanak meg jelentős mennyiségű takarmányterméket. A járási tervet, amely egy kiló sertéshús kitermelésére 4,20 kiló takarmánykeveréket irányzott elő — az első félév felmérései szerint i-* 3.80 kilogrammra csökkentették. A sertések napi súlygyarapodása pedig meghaladta az ötven dekát. Több gazdaság példája bizonyítja, hogy a sertéshús előállításának gazdaságossága fokozható, főleg a rendelkezésre álló takarmányok és melléktermékek ésszerű felhasználásával. A Júr pri Bratislave-i Közös Mezőgazdasági Vállalat rovinkai telepén — ahol tízezer sertést hizlalnak — a konyhai és húsipari hulladékok feldolgozására egy külön gépsorral felszerelt üzemegységet létesítettek. Az előállított és különböző komponensekkel kevert takarmány etetésével — nyolc hónap eredményei alap-Most, amikor már ismeretes a szőlő terméshozama, láthatjuk, hogy nagy különbségek tapasztalhatók. A gyengébb terméshozamokat főleg az alacsonyabban fekvő területeken érték el, ahol a múlt év végén és az idei év elején erős hőmérséklet-csökkenés fordult elő. A nitrát járás mezőgazdasági üzemeinek szőlőiben a jégeső is nagy károkat okozott... Ma már egyre több az olyan mezőgazdasági üzem, ahol nagy figyelmet fordítanak a negatív hatások mérséklésére. Most a termő szőlőben alkalmazható zöldtrágyázás jelentőségét és módszerét ismertetem, amit a szakemberek az alapvető intenzifikáciős tényezők közé sorolnak. Sok az olyan szőlőtermelő üzem és vállalat is, amelyekben ■—1 a nagyüzemi állattenyésztési módszerek bevezetésével — istállótrágya-hiánnyal küszködnek. A zöldtrágyázásról azonban megfeledkeznek... A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ennek a módszernek az alkalmazása a bevételek növelésében is megmutatkozik. A zöldtrágyázásra az őszi repce, illetve az őszi búza (60 kg/ha) és az őszi bükköny (120 kg/ha) keveréke használható. A szerves trágyázás a vetés módjától, a vetőmag csírázóképességétől, a talaj szerkezetétől és az évi csapadékmennyiség nagyságától függ. A zöldtrágyázás elsősorban azokban a szőlészetekben ajánlható, ahol biztosítottak az öntözési feltételek. A kavicsos, köves, könnyen kiszáradó talajok esetében és az olyan területeken, ahol egyenetlen az évi csapadékmennyiség :■— 550 mm-nél kevesebb — eloszlása, ne alkalmazuk a zöldtrágyázást. A szerves trágyázást inkább a jó vlzgazdálkodású agyagos, agyag-homok talajok esetében helyezzük előtérbe. A vetés előtt az első félévre szánt ipari trágyák mennyiségét célszerű növelni. A nitrogéntrágyákból 50—60, a foszfortrágyákból 14—16, a kálltrágyákból pedig 65—75 kilogrammal adagoljunk többet hektáronként! Ez a többletmennyiség a zöldtrágyázásra használatos növények tápanyagellátáján s—i egy kiló sertéshús kitermelésére csupán 2,18 kg takarmánykeveréket használtak fel, s elérték a napi 596 dekagrammos súlygyarapodási átlagot. A Vysoká pri Morave-i Efsz-ben, ahol a hús- és tejipari hulladékot hasonló gépsoron dolgozzák fel, az erőtakarmány fogyasztása három kiló körül alakult, a súlygyarapodás napi átlaga pedig meghaladta a hatvan dekagrammot. Több gazdaság tehenészetében a sörtörkölyt hasznosítják, megfelelő préselt takarmány kiegészítésével. Nem véletlen, hogy járási átlagban egy liter tej kitermelésére harminckét dekagramm abrakot fogyasztottak, s a tehenenkénti fejési átlag meghaladta a háromezerhatszáz litert. Ésszerű takarmányozással >— az abrak megtakarítása mellett — jő eredmények érhetők el. Példa erre a Chorvátsky Grob-i és a šenkvicei szövetkezet, ahol az évi tejhasznosság terén minden bizonnyal elérik a 4500 -—5000 literes tehenenkénti fejési átlagot. Húsmarhánál az előirányzottnál több abraktakarmányt használtak fel. Selecky Anton mérnök, a jmi állattenyésztője szerint a hibákat elsősorban a tömegtakarmányok minőségében, a kedvezőtlen tartási körülményekben és az emberi hozzáállásban kell keresni. Az ésszerű és gazdaságos erőtakarmány-gazdálkodás egyik fontos tényezőjét a szocialista versenymozgalomban, a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésében látják. Ezen túlmenően fokozott figyelmet fordítanak a tartási körülmények javítására is. A fehérjeprogram megvalósításának alfáját és ómegáját a kellő mennyiségű s kiváló minőségű tömegtakarmány biztosításában s a melléktermékek ésszerű hasznosításában látják. A növénytermesztés szakaszán a gabona- és takarmánytermesztés színvonala döntő szerepet játszik a fehérjeprogram megvalósításában. Sajnos, az idei kedvezőtlen időjárás ebben a járásban is negatívan befolyásolta a gabonatermesztés eredményességét. A lemaradás meghaladtaa 30 ezer 600 tonnát. Skaličan Justin mérnök, a jmi agronómusa szerint ezért fokozottabb figyelmet összpontosítanak az őszi talajelőkészítésí munkálatok gyors, de minőségi elvégzésére. Az elmúlt években az évelő takarmányok termesztésében lényeges javulás történt. Bővül a szántóföldi legelők területe, s a terméshozam 1976- hoz viszonyítva járási átlagban 5,94 tonnát takarítottak be hektáronként szénában számítva — az idén már meghaladja a 7,4 tonnát. Ezt nagy mértékben elősegítette az öntözőhálózat bővítése. Közeljövőben az évelő takarmányok termőterületét tovább bővítik. Emellett a belterjes termesztési módszerek érvényesítésével, a hektárhozamok további növelésére törekednek. Nagy tartalékokat látnak a vetőmagtermesztés belterjesítése terén is. i— Az évelő takarmányok termesztésében több hiányosság tapasztalható — mondotta Skaličan elvtárs. Több gazdaságban a gyomirtószerek hiányában — a lucernások erősen elgyomosodtak. Az új telepítéseknél is számtalan probléma merült fel. Több üzemben a telepítést is helytelenül végzik. Például a lucernát tavaszi árpába vetik s közben az alávetéshez szükséges vetőmag mennyiségét nem csökkentik. Gyakran az alapvető agrotechnikai követelményeket sem tartják be. Többször jelentős kárt okozott a fedőnövény szalmájának helytelen betakarítása is. Pozitív jelenség, hogy egyre több mezőgazdasági üzemben előtérbe helyezik a lucerna tiszta kultúrában való vetését, s a hüvelyesek vetésterületének bővítését. .Ezen a téren kiváló eredményt értek el a šenkvicei és a Chorvátsky Grob-i szövetkezetekben, ahol a hüvelyesekből kiváló minőségű, fehérjében gazdag takarmánylisztet készítenek. A fehérjeprogram megvalósítása szempontjából döntő fontosságú a hüvelyesek termesztése. Sajnos, jelentőségüket a mezőgazdasági üzemeinkben gyakran lebecsülik. Nagyobb arányú termesztésükkel a tatfarmányalap minősége lényegesen javítható s nagy mennyiségű abrak takarítható meg. örvendetes, hogy a járás több gazdaságában felismerték a hüvelyesek fontosságát. A már említett szövetkezeteken kívül a hüvelyesek meghonosításában az Úsvit pri Dunaj-i, a Záhorská Niva-i és a Gajari Efsz is példamutató. A járásban több éves hagyománya van a szőjatermesztésnek. Bár idén a szója termőterületét csökkentették — a népgazdaság érdekeivel összhangban — s a napraforgót részesítették előnyben a termelés összpontosításával és a belterjes termelési módszerek érvényesítésével növelték a hektárhozamokat. A szójával érdemes foglalkozni vallják a tapasztalt termesztők, mert nemcsak a gazdag aminósav összetételű fehérjék forrása, hanem termesztése jövedelmező még a gyengébb hozam esetében is. A fehérjeprogram megvalósításának szerves részét képezi az agrotechnikai fegyelem betartása, a megfelelő munkaszervezés és a betakarítási veszteségek csökkentése. A megvalósítás alfáját és ómegáját ez a három tényező határozza meg. KLAMARCS1K MÄRIA mérnök Több takarmány - nagvohb jövedelem A Michalovcei Állami Gazdaság üzemágai közül jelenleg az állattenyésztés^ biztosítja a gazdaság össztermelésének tekintélyes részét. Az •állami gazdaság szakemberei nagy gondot fordítanak a tenyészanyag kiválasztására, s beruházásaik az állattenyésztés korszerűsítésére összpontosulnak. Szakmai továbbképzéssel, munkahelyi oktatással növelik az állattenyésztésben dolgozók szakmai képzettségét s a takarmánytermesztést és takarmánygazdálkodást is igyekszenek új alapokra helyezni. Az állami gazdaság szarvasmarhaállománya meghaladja a tizenegyezer darabot. Sertésállományuk tizennyolc, tojótyúkjaik száma pedig 180 ezer. A közellátás számára nem kevesebb mint 3300 tonna vágóállatot, négyszáz tonna baromfihúst, harmincötmillló darab tojást és több mint kilencmillió liter tejet szállítanak. Ebben a gazdaságban jól tudják, hogy az állattenyésztés igényes terveinek valóraváltásában nagy szerep jut az észszerű takarmánygazdálkodásnak. A szántóföldi legelők nagy részét rendszeresen gondozták, műtrágyázták, s így, a legeltetési idényben nem okozott gondot a zöldtakarmánnyal való ellátás. Kaszálóikról négyezer tonna jóminőségű szénát gyűjtöttek be. Silókukoricából is azonos termést takarítottak be, melynek a veszteségmentes betakarítására jól felkészültek. Az átgondoltan, jól szervezett munka eredményeként ötvenezer tonna jóminőségü silót tároltak. Az elmúlt két-három év tapasztalatai alapján megkülönböztetett gondot fordítanak a melléktermékek ésszerű felhasználására. sának fedezésére szolgál. A további években a szerves trágyázás esetében i—i már nem szükséges több ipari trágyát adagolni, csak annyit* amennyi a szőlő fejlődéséhez szükséges. A foszfor- és kálitrágyákat célszerű a talajba mélyebben bedolgozni* úgy, hogy ezek a nehezebben felvehető tápanyagok a gyökérrendszer közelébe kerüljenek, lehétőleg a zöldtrágyázásra szánt növények vetése előtt, ősszel ;— a vetés után r—: adagoljuk a nitrogéntrágyák egy-ötödét a sorok közé, hogy főleg az alávetemény számára legyenek könnyebben felvehetők. Az őszi bükköny esetében ezzel az eljárással a nitrogéncsökkenés hatását is mérsékelhetjük. A nitrogéntrágyák többi részét tavasszal (április elején), az alávetemény fejtrágyázásakor adagoljuk. Ez az adag egyrészt a zöldtrágyázásra 'használatos növények, másrészt pedig a szőlő tápanyagellátására szolgál. Fontos a vetés módja is. Lehetőleg a szőlő tőkéjétől számítva 45—50 cmre sávokba vessünk. Tavaly franciaországi tanulmányutam során láttam, hogy kísérleteket folytattak a szőlőtőkék közötti sávok gyomirtásával kapcsolatban, ami a minimálisra csökkenti a kézi beavatkozások számát. Alexander ŽEMBERY mérnök* a tudományok kandidátusa Hatékonyan értékesítik a takarmányszalmát, a cukorgyári- és a tejüzemi melléktermékeket. A takarmányrépa vetésterületének a bővítésével nagy mennyiségű gyökértakarmányt állítanak elő, ami pozitívan hozzájárul ahhoz, hogy az össztakarmány szükségletüket 115 százalékra fedezik. Az optimális tápanyagösszetétel és a kiegyensúlyozott takarmányozás lehetővé teszi a marhahizlaldáikban a napi kilencven, a sertéshizlaldáikban pedig a napi ötvenöt dekagrammos súlygyarapodást. Eddig a gazdaság évente huszonötezer tonna abraktakarmányt használt fel. Ezt a mennyiséget gazdaságos takarmánygazdálkodással az idén lényegesen csökkentették. Hízómarháknál a tervezett 2,50 abraktakarmány helyett csupán 2,30 kilót használnak fel egy kilogramm hús előállításához. Az állatok takarmányozásában, etetésében a korszerű módszerekre támaszkodnak. A tejtermelés terén is jó eredményeket érnek el. Egy liter tej előállítására mindössze tizennyolc dekagramm abraktakarmányt használnak fel, ami tíz dekával kevesebb az előirányzottnál, de sorolhatnánk tovább a sertés- és a baromfitenyésztés kiváló eredményeit Is. m A jövő évi terv készítésénél “ mondotta Ladislav Való mérnök, a gazdaság agronómusa — nagy gondot fordítunk takarmánybetakarító gépek beszerzésére, a meglevők karbantartására és a korszerű takarmánytárolók kialakítására. Ezek is hozzátartoznak a gazdaság állattenyésztésének intenzív fejlődéséhez, s az ebből származó százharminc millió koronás jövedelem további növeléséhez, ülés Bertalan Diétás étel lesz belőle A NÄDSZF.GI (TRSTICE) szövetkezetben évek éta sikeresen termesztik a téli tököt. A gazdag termés betakarítását október elején kezdték. Négy hektárrről száz tonna téli tököt értékesítenek a galántai Zelenina felvásárló központjában. A kiváló főzelék-alapanyagot az SZSZK három kerületébe szállítja. Sok kerül belőle a kórházakba, ahol kiváló diétás ételt készítenek a téli tökből. Felvételünkön Csányó Katalin a gazdag termés szedése közben, Krajcsovics F# A világgazdaság hírei Az NDK Mezőgazdasági Tudományos Akadémiájának jénai Állategészségügyi Kutatóintézetében kidolgozott új védelmezési eljárás feleslegessé teszi a borjúszallmonella elleni oltást. További, mikrobiológiai és oltóanyag-termelő intézetekkel való együttműködésük eredményeképpen közösen megteremtették a feltételeket a „Bovisaloral Dessau“ nevű hatóanyag előállításához. Ennek alkalmazása évi húszmillió márka hasznot jelent, mivel a hasmenéssel és tüdőgyulladással együttjáró fertőzéses betegség jelentős károkat okoz az NDK borjúállományában. Ha nem védekeznének ellene, az összes állatelhullás mintegy tíz százaléka ezzel a betegséggel lenne kapcsolatos. Az új védekezőanyagot a tejben adják be a borjúknak. A védőszer hűtőszekrényben akár másfél évig is eltartható. ♦ ♦ ♦ A Szovjetunió a közeljövőben hatalmas malmot épít, melynek terveit az ÄLLAMI ÉPÍTÉSI BIZOTTSÁG TERVEZŐ IRODÁJA készítette. Az új létesítmény technológiai tervének kidolgozásával a kujbisevi Promsernoprojekt Tervező Irodát bízták meg. Az óriási létesítmény negyvenhat méter magas, tizenkét emeletes s felvonóval felszerelt malmot és három fedett folyosókkal összekötött épületet foglal magában. A termelési folyamatot teljes egészében automatizálják, a gabona lerakásától kezdve a liszt csomagolásáig és a vasúti vagy közúti szállítóeszközre történő felrakásig. Erre a célra buktatőszerkezettel és hatalmas rakodógépekkel ellátott szállítóhidakat építenek fel. r ♦ ♦ ♦’ A Fiat-cég űj mozgó laboratóriumot hozott létre, lehetőséget nyújtva a mezőgazdasági termelőknek, hogy a termés színhelyén végezzék el a munkájukhoz leginkább szükséges laboratóriumi elemzéseket. A mozgó mezőgazdasági laboratóriumot Fiat 242 Doima gépkocsira szerelték. Az Agrilab nevű laboratórium hasznos segítséget nyújt a korszerű mezőgazdasági üzemeknek, előmozdítja a kutatók, technikusok és mezőgazdák közötti együttműködést (_j
