Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-27 / 43. szám
Oj üzlet, bo áruválaszték Az apróállatok tenyésztésű hazánkban igen népszerűvé vált a falusi és a városi lakosság körében. Habár a községekben tágabb lehetőség Kínálkozik, a szűkös városi lakásokban is egyre többen hódolnak e kedvtelésnek, ahol főleg akváriumi halak és egzotikus madarak tenyésztésével foglalkoznak. De valljuk be őszintén, a kisállattenyésztőknek nyújtott szolgáltatások gyakran akadoznak, vagyis Jobbak is lehetnének. Sokszor a tevékenységünkhöz szükséges legelemibb segédeszközök is hiányoznak. Mennyi utánjárást, gondot okoz például a madáreleség, egy akvárium vagy egy-egy díszhal stb. beszerzése. — A kisállattenyésztőknek éppen ezeket a gondjaikat szeretnénk enyhíteni, mielőbb megoldani — mondotta beszélgetésünk alkalmából Oto Just elvtárs, a Chovprodukt kereskedelmi vállaló; igazgatóhnlyetese. — Hiszen küldetésünk, hogy a kereskedelmi hálózat bővítésével és megfelelő ellátásával támogassuk, fejlesszük hazánkban az állatbarátmozgalmat. Elmondható, hogy aránylag jó ütemben balad a kiskereskedelmi hálózat építése. Október elején immár a tizenötödik szaküzletet adták át rendeltetésének Zvolenban. Az új korszerű üzlet havi áruforgalmát nyolcvanezer koronára tervezték. De vajon lesz-e elegendő, kellő választékú áru is? Az elmondottakból kitűnik, hogy az újonnan nyílt üzlet küldetésének megfelelően bő választékban kínál díszhalakat, egzotikus madarakat, különböző segédeszközöket, haltápokat, de még a hosszabb ideje hiánycikknek számító kölest és fagyalbogyót is. A piacon hiányolt madáreleség a ,,vastartalékbói" került elő. Ez azonban nem sokat segít a helyzeten, inkább szemfényvesztés. Vajon egy-egy hiánycikk szórványos megjelenésével a piacon csupán az új üzletek átadásakor számolhatnak a vásárlók? — Igaz, takarmányokkal a madarak részére gyengén voltunk ellátva. Ezeket a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalattól kapjuk. Egyelőre a mezőgazdasági termények felvásárlásával voltak elfoglalva, így a madáreleséget nem tudták biztosítani. De ígéretet kaptunk, hogy október végétől elegendő mennyiségű fagyalhogyó kerül szaküzleteinkbe. Azonban a köles továbbra is hiánycikk marad, mert külföldről szállítjuk. A kereskedelmi vállalat ez év végéig még Prievidžan, a következő év első negyedében pedig Losoncon (LuCencc) nyit új szaküzletet, ami örvendetes. De reméljük, hogy a jövőben nemcsak új, korszerű üzletekkel büszkélkedhetünk, hanem bő áruválasztékkal Is. —kiam— Marátok összefogása A szabadidő hasznos eltöltését szorgalmazók, a Bratislava és környéke kertbarátai fogtak össze nemrégiben, hogy meglepjék a szép, a kiváló mezőgazdasági-termékek — a zöldség, gyümölcs, virág — iránt érdeklődést tanúsítókat. Közösen kiállítást rendeztek, mégpedig az Oroszvári (Rusovce) Helyi Nemzeti Bizottság épületének földszinti előcsarnokában. Sokan és sokáig elgyönyörködtek a látottakon, a szépérzéket fejlesztő, a kertbarátmozgalmat népszerűsítő kiállításon, köztük jómagam is. Nemcsak az emlékkönyvbe jegyeztem be a nevemet, hanem fényképeken is megörökítettem a kiállítás egy-egy részletét. Érdemes volt megnézni ezt a kiállítást, amely a kertbarátok szenvedélyes termelőkedvét, a szervezettségben rejlő közösségi erőt, s alkotókészségüket reprezentálta. De vajon az ifjúság is tanult belőle ...? Ez nyitott kérdés maradt számomra, s azt hiszem, mások számára is. Szöveg és fotók: N. Kovács István Néhány tanács a rózsa ültetéséhez Egyetlen kertből se hiányozzék a rózsa, amely változatlanul a legkedveltebb virágok egyike. Virágos cserje, méghozzá az egész vegetációs időben növekedő és többször is virágot hozó; mélyen gyökerező növény, ezért ültetés előtti taiajelőkészítése és indító trágyázása rendkívül alapos munkát igényel. ELŐKÉSZÍTÉS A talajt, ahová telepíteni kívánjuk, legalább hatvan cm mélyen forgassuk meg. A szerves anyagot is két részletben — msenként tíz kilót számítva » Juttassuk a talajba, felét az altalajba a forgatással, a másik felét pedig a feltalajba keverve. A forgatás után néhány hétig hagyjuk a területet ülepedni. Többszöri iszapolással ezt siettethetjük is. Majd elkészítjük a negyveh-őtven cm mély és széles ültetőgödröt. Akár földlabdás, akár anélküli töveket vásárolunk, az ültetőgödör egyforma legyen. Az ültetés távolságát több tényező befolyásolja: a termesztés célja, a talajviszonyok és a fajta tulajdonságai. A parkrózsának, kúszőrózsának nagyobb termőfelületre van szüksége, mint az ágyrózsának. A teahibridek térigénye Is különböző. A legnagyobb távolság a hatvan cm (ennyi kell a Peace fajtának); a gyengébb növekedésű fajtákat (például a Virgo, a Super Star) negyvenötven cm tőtávolságra helyezzük egymástól. A teahibrideket 50—60X40, a floribundákat és a polianta rózsákat 50—60X30, a miniatűr fajtákat 20X25 cmre, a kúszókat pedig 1,5—2 méterre ültessük egymástól. Ültethetjük a rózsákat egy vagy több sorba, csoportba, aszerint, hogy a virágágy, amelyet elterveztünk, hogyan alakítható ki kertünkben. AZ ÜLTETÉS MÓDJA Ha földlabdás növényt vásárolunk, csak a fóliatömlöt távolítsuk el, a gyökérzetet ne háborítsuk. Ha föld nélküli, sima gyökerű töveket ültetünk, a gyökérzetet annyira metsszük vissza, hogy friss legyen a metszlap az ültetéskor, és az esetleg sérült, törött részeket metsszük le. Utána mártsuk agyagpépbe a gyökérzetet, mert ez elősegíti a földnek a gyökérzethez való tapadását. Az így előkészített növényt a kiásott gödör közepén halmozott földkupacra helyezzük, gyökereit elrendezzük, majd egyik kezünkkel a tövet tartva, betemetjük a földdel az ültetőgödröt. A rózsatö olyan mélyen kerüljön a földbe, hogy a szemzés helye két-három centiméterrel a talajszint alatt legyen. Eközben a földet óvatos taposással tömörítsük a tö körül úgy, hogy a rózsatő ne kerüljön mélyebbre, mint kívánatos. Ültetés után a növényt legalább tíz liter vízzel beöntözzük és felkupacoljuk körülötte a földet. A vesszőket most ne metsszük meg, erre ráérünk majd tavasszal.' —s— * ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> •> ♦> *> ♦> *> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦!« ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *l* «J» *> ♦> ♦> ♦> ♦> *:♦ ♦> ♦♦♦ *j Külön fagyttérielemről ott nem kell gondoskodnunk, a kora tavaszi föimeiegedés veszélye kisebb, s a páratartalom is kielégítő. A pincében tárolt burgonyához hozzá tudunk férni, s folyamatosan tudjuk fölhasználni. Legjobb a megközelítően állandó hőmérsékletű, megfelelően szigetelt, a talajvíztől és a beázástól mentesített, jól szellőztethető pince. Ha túlságosan nedves ■— izzad a fala — akkor gyakrabban szellőztessük, vagy porrá tört égetett meszel tegyünk ki lapos tálaksunk két méter széles, ugyanolyan mély, a tárolt burgonyát befogadó hosszúságú, lejtős falú gödröt. A tetejére használt vagy hulladék faanyagból, esetleg vastagabb gallyakból készítsünk teherbíró tetőt, azt lombbal, szalmával, majd negyven centiméter vastag földréteggel takarjuk, hogy fagymentes legyen. A veremnek jól zárható, s lehetőleg kicsi ajtót és több szellőztető nyílást készítsünk. geznunk a terménnyel. A tárolás folyamin elkerülhetetlen átválogatásra sincs módunk. FÓLIASÁTORBAN, melegagyban A télen használaton kívüli fóliasátrat és melegágyat is hasznosíthatjuk tárolásra. A sátor alját szalmával szigeteljük, vagy felfordított ládák tetejére halmozzak a burgonyát, s takarjuk szalmával, majd terítsük le szigetelőanyagukkal. Ha a sátor öt-hat méternél nem hosszabb, a szellőztetés alkalmával elegendő a két végén nyitnunk. A burgonyalialom .és a sátor gerince között föltétlenül hagyjunk szabad teret —i legalább egy arasznyit —, hogy a légcserét ne akadályozzuk. A fóliasátorban kevés munkával BURGONYÁT TELIRE Az idén sok burgonyánk termett, bőven jut belőle minden háztartásba. A vásárolt és termelt készlet veszteségmentes téli eltartásáról fokozott körültekintéssel kell most gondoskodnunk. ÉLŰ ANYAG Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a burgonyagumó élő anyag, s a tárolás során folytatja — ha némileg csökkentve is ■— az élettevékenységét. Sőt, a betárolást követő néhány hét folyamán átmenetileg még föl is gyorsul a gumók anyagcseréje. Ekkor fokozott gondoskodást kívánnak. Először is a vásárolt vagy a kertből fölszedett terményből a durván sérült gumókat válogassuk ki azonnali fölhasználásra. Az épnek látszók többsége esetében is számolnunk kell azonban a betakarításkor és szállításkor keletkezett apró sérülésekkel, sebekkel. Ezek „gyógyulása“ fokozott hő- és páratermeléssel jár. Ha a folyamatos hűtésről és a fölösleges pára elvezetéséről nem gondoskodunk, a rothasztó gombák és baktériumok a fertőzésre kedvező feltételeket találnak, s rohamosan tönkreteszik a készletünket. A betárolás után 10—14 napig 15—18 C-fok és 90 százalék körüli páratartalom kedvez a sebek gyors gyógyulásának, a héj párásadásának, amely védi a burgonyát a fölösleges nedvességleadástól és a fertőzésektől. Főként arra ügyeljünk, hogy a gumók felületén ne csapódjon ki a pára. HÜTSÜK LE A párásodás befejeztével a tárolt burgonyát fokozatosan, s lehetőleg minél gyorsabban hűtsük le 4—7 C-fokra, így tudjuk a leghosszabb ideig eltartani, a legkisebb apadás! veszteséggel. A túl száraz környezet sem kedvez a tárolásnak, mert fokozza a párolgási veszteséget. A tárolóhelyiség páratartalmát tehát ne enged jük 85 százalék alá csökkenni. A hőmérsékleti viszonyokat pe dig rendszeres hőmérőzéssel ellenőrizzük, és szellőztetéssel szabályozzuk. A helyiség hűtésére és párájának szabályozására a belső hőmérsékletnél két-három C-fokkal hidegebb, s a bentinél magasabb páratartalmú levegő a legjobb. A városi központi fűtéses, száraz levegőjű lakások szűk kamrái tehát csak kisebb mennyiségű burgonya néhány hetes eltartására alkalmasak. A nagyobb fagyok beköszöntéig az erkélyen is tárolhatunk zsákban vagy ládákban burgonyát. A hidegtől itt gondos takarással védjök a gumókat. A keményebb fagyok elől azonban védettebb helyre kell menteni téli készletünket. PINCÉBEN A burgonyatőrolás föltételei a pincében a legkedvezőbbek. ba. Az égetett mész ugyanis fölveszi a fölösleges párát. Ha túl száraz a pincénk, s fonynyad a terményünk, tiszta vízzel permetezzük le a falakat, s a padozatot. A családi házak nagyméretű éléskamrája — ha elég hűvös, de fagymentes — szintén alkalmas kisebb mennyiségű burgonya tárolására. Az ablakára szerelt ventillátorral a hőmérsékletét és páratartalmát jól tudjuk szabályozni. VEREMBEN Ha csak a hétvégi házunkban tudjuk a burgonyát elhelyezni, s nincs fagymentesen tartható pincénk az épület alatt, vermet ajánlatos építenünk. A kertünk magasabban fekvő részében ásA nyílásokat erős lehűlés eseten zárnunk kell, hogy a veremben a hőmérséklet ne sülylyedjen a fagypont alá. A veremből a tél folyamán bármikor kivehetünk a terményből, és szükség szerint az átválogatást is elvégezhetjük benne. A prizma» tárolást — vagyis, hogy a szabadban összerakott terményt szalmával és földdel takarjuk a megfagyás ellen — házikertbe nem ajánljuk. Fagyos napokon a prizma kibontása és fagymentes visszatakarása megvalósíthatatlan. A fülhasználásnak megfelelő kis mennyiségek kivétele egyébként is sok munkát igényel, s rossz időben is a szabadban kell dol-i i és rossz időben is kényelmesen szedhetünk föl a terményből, s az átválogatásnak sincs akadálya. Az üres ' melegágyakban is szigetelt aljzatra rakjuk le a burgonyát. Az ablakokat és az oldalfalakat szalmával és melegágy! takaróval is fedjük le. Innen lehetőleg fagymentes napon szedjünk föl a terményből. A melegágyakban és a fóliasátrakban is csak a tél végéig tárolhatunk, mert a tavaszi fölmelegedéstől már csak nehezen tudjuk a burgonyát megvédeni, s különben is elő kell készítenünk a termesztöberendezéseket a palántanevelésre és a hajtatásra. A padlás — még ha fagymentes is —, csak végszükségben alkalmas burgonyatárolásra, mert száraz levegőjében a termény rövidesen használhatatlanná fonnyad. Átmenetileg tárolhatunk lehetőleg ládákban, s szalmával, majd használt fóliával takart kis mennyiségű burgonyát a padlástérben. A tárolóhelyek egér elleni védelméről föltétlenül gondoskodjunk mérgezett csalétkekkel és egyszerű csapdákkal. A pincét és minden tárolóhelyiséget évenként a termény berakása előtt alaposan takarítsuk ki, az egérlyukakat tömjük be, a falakat meszeljük le. A mennyezetet, a falakat és a padozatot fertőtlenítő oldattal (2 százalékos formalin, vagy 2 százalékos rézgálic oldattal) permetezzük le, s a teljes száradás után kezdjük el a betárolást. (Kertészet és Szőlészet) A házikertekben jó minőségű burgonya termelhetőr, amely szakszerű tárolással sokáig eltartható. Fotó: —blm * .> * ♦> ♦> ♦> * ♦♦♦ * ♦> ♦> ♦♦♦ »> .> ♦♦♦ «$. * .> * ♦♦♦ .> * * ♦> ♦♦♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> * •> •:« ♦:* ♦> *> ♦> ♦> ♦> «:♦ ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> •> •> ♦> *-
