Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-27 / 43. szám
Faültetés idején V ... , egy faiskolában Divat lett a kiskert, a faültetés. Igen, szó szerint kel. érteni ezt a kijelentést, csupán a divat szócskát szükséges pontosítani: nem hóbort ez, hanem amolyan kedvtelés, túlautoiUatizált, felgyorsult életünknek a természetes következménye. Az ember egyre inkább vágyik а természet után, alakítani, formálni kívánja. S erre nagyszerű lehetőséget nyújt a kiskert. A fenti mondatocskát — divat lett a kiskert, a faültetés — nem magam „ötlöttem“ ki. Gergely Menyhért, a Szenei (Senec) Állami Gazdaság faiskolájának régi alkalmazottja említette, akit megkértem, mondjon valamit a múltról, milyen körülmények között is dolgoztak annak idején, milyen volt az érdeklődés az ötvenes években a facsemeték iránt. i— Én 1957 óta dolgozom itt, s jól emlékszem a kezdeti években nagyon keményen dolgoztunk. Habár a fajtaválaszték sem volt olyan, mint most, a nagygazdaságok és a kiskertészek érdeklődése csemetéink iránt nem volt olyan, mint most. Manapság mindenki az új, jól bevált fajtákat keresi, s olykor bizony a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Mialatt beszélgettem Gergely bácsival, megállt mellettünk egy Zetor 6748-as traktor, amely különleges eRével volt felszerelve. A vontatókezelő s-a megtörölve homlokát r-. így szól kollégájához: — Ma jól ment a munka, körülbelül tizenhatezer fát szántottam ki. i— Ez bizony szép. Kézi erővel ennek a mennyiségnek csak néhány százalékát áshatnák ki naponta — szóltam a vontató kezelőjéhez, Tóth Jánoshoz. i Mivel már több mint húsz éve vagyok alkalmazottja ennek a faiskolának, — mondotta Tóth elvtárs — átéltem azt az időszakot is, amikor kézi erővel szedtük ki a kisfákat. A teljesítmény — magától értetődően — elég kicsi volt. Tíz ember mindössze ötszáz fát ásott ki naponta. Ma a speciális ekével ennek sokszorosát szántom ki. * 1 A telep gazdasági épülete előtt serény munka folyt. Tám Győző, Lipcsék Ilona és társai jó! begyakorolt mozdulatokkal kötözték össze tízesével a fákat, készítették elő a szállításra. A részleg dolgozóinak igyekezete érthető volt, hiszen a kitermesztett hatvanezer facseültetőanyugot is termesztenek? — Igen — folytatta Kiss elvtárs. — Elsősorban a szőlőt kell említenem, ugyanis az idén kétszázhetvenezer szőlőoltványt állítottunk elő. Szükséges megemlítenem még azt is, hogy rózsatövek szaporításával Is foglalkozunk. Az idén harmincezer metél a lehető legrövidebb időn belül kell eljuttatni az érdeklődőkhöz. Kiss Lajosnak, a csemetetelep vezetőjének — érthető okoknál fogva — ezekben a napokban nincs egy szabad pillanata sem. A tapasztalt szakember azonban mégis szakított időt arra, hogy elbeszélgethessünk az idei év eredményeiről, gondjairól. .— Tavaly, még mielőtt elhatároztuk volna, mit termesztünk az idén, alapos „szondázást“ végeztünk az eddig termesztett fajták viszonylatában. Megfontolt döntés ptán a fajtaválasztékból kizártunk néhány olyan fajtát, amely nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A jól bevált fajták szapbrítására összpontosítjuk az erőnket. Az előállított facsemeték negyven százalékát alma-, húsz százalékát kajszibarack-, a többit pedig meggy- és cseresznyefák adják. Az említetteken kívül más Serény munka folyik a facsemeték osztályozásánál. Tóth János: „Ezzel a speciális ekével naponta 1G ezer kisfát szántottunk ki.“ Fotó: —ita—> tövet bocsátunk az érdeklődők rendelkezésére, de ezt a menynyiséget jövőre növelni kívánjuk. >— Következő kérdésem főleg a kertbarátokat érdekli majd, A mezőgazdasági üzemeken kívül hogyan képesek kielégíteni a kiskertészek igényeit? ■— A facsemeték árusítását október 22-én kezdtük. Sajnos, főleg a knjszibarackfa után érdeklődőket el kellett szomorítonunk. Hogy miért? Az ok egyszerű. Az általunk szaporílőtt facsemeték hetven százalékát átveszi tőlünk a Bojnice! flisz és Gyümölcsfa Kutató Intézet, amely főleg a kiskertéizek szövetségén keresztül forgalmazza a gyümölcsfákat. De az említett körülmények ellenére is aránylag sok kisfát adtunk el a kertburátoknak. Annak ellenére, hogy a Szenei Állami Gazdaság faiskolájának mindössze huszonegy alcalmazottja van, az Idén rekorderedményeket értek el. További jó munkájukhoz — tolmácsolva egyben a kiskertészek jókívánságát is — kellő munkalendületet, sok sikert kívánunk. KALITA GABOR Fedjük, takarjuk a szőlőt! Az utóbbi években az enyhébb téli időjárás miatt több helyen elhanyagolták a hagyományos művelésű szőlők fedését, az érzékenyebb lugasszőlők takarását. Márpedig az idei esztendő igen erős fagykárai is arra figyelmeztettek: a hagyományos művelésű szőlőket védeni kell! Ha ugyanis télen, kora tavasszal a hőmérséklet 1—15, —20 C-fok alá süllyed, és a tőkék fedetlenek, a fagy nemcsak a vesszőket, hanem az idősebb tőkerészeket is károsíthatja, sőt teljesen el is pusztíthatja. Különösen érzékenyek a fagyra a régi fajták, a Kadarka, az Izsáki sárfehér, a Bánáti rizling, a Piros szlankamenka, a Mézes fehér stb. A fedést az erősebb fagyokig feltétlenül fejezzük be, mert a fagyott talajjal már nem takarhatunk eredményesen. Kisebb szőlőben kapával, nagyobb kertben fogattal vagy géppel vontatott fedőekével takarhatunk. Ezzel egyidejűleg célszerű trágyáznunk is. Az idősebb szőlőt bakhátasan fedjük, az új és a fiatal telepítésű tőkéket viszont elég, ba felkupacoljuk, vagyis földhalmokkal óvjuk. A munka során ügyeljünk arra, bogy a talaj a tőke külső és belső oldalát egyformán takarja, mert csak így védi majd kellően, A felhúzott bakhát, kupac ormos formájú legyen, ne képződjék a tetején vályú, kis bemélyedés, mert ezekben a csapadék könnyen összegyűlhet, megfagyhat, s erősen károsodhat tőle a tőke. A bakhátak, földhalmok ne legyenek túl nagyok, mert a rügyek kipálhatnak. Lehetőleg csak szikkadt földdel fedjünk. Akkor dolgozunk jól, ha a rövidcsapos metszésű tőkék veszszőit négy-hat, a hosszúcsaposokat hat-nyolc rügyig takarjuk be. Az alacsony kordonos, szálvesszos művelésű tőkék egy-kót vesszőjét kis árokba fektessük le, és teljes hosszukban! takarjuk. Az olyan szőlőkben, ahol a fagy évente rendszeresen károsít, föltétlenül fedjük be a magaskordnn és a lugasművelésű tőkék biztositó csapjait, illetve biztosító szálvesszőit. Sőt, ha nem túlságosan sok tőkénk van, érdemes a fagyérzékenyebb fajták (a Pannónia kincse, a Cardinal, a Szőlőskertek királynője, az Afuz Ali stb.) kordonkarjait és törzsét is takarni. Erre a csomagoló- vagy az újságpapír a legmegfelelőbb, de használ fiatunk szelmát vagy kukoricacsuhét is. A védőanyag mindig szorosan fogja körül a védendő tőkerészt. (Sz. M. F.J 1 Jk Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének életében a II. kongresszus óta eletlt időszakot jelentős fejlődési szakaszként tartjuk számon. Ebben az időszakban döntöttünk a CSKP XIV. és XV. kongresszusa, a CSKP HB és az SZLKP KB plenáris ülése, valamint az állami és gazdasági szervek, szervezetek határozatainak megvalósításáról. A Nemzeti Frontba tömörülő tömegszervezetek számára a legfontosabb feladat volt i mint ahogy azt a CSKP XV. kongresszusa is hangsúlyozta —, hogy a politikai és nevelő munkán keresztül hatást gyakoroljanak a tagságra. E célkitűzés minden tömegszervezet esetében a szocialista embertípus formálása, kialakítása volt. Ennek a feladatnak a teljesítése nagy visszhangra talált a Szövetség szervezési egységeiben. A beavatottak jó munkáját pozitív eredmények igazolják. Különösen vonatkozik ez a kerttelepeken gazdálkodó kertészkedökre, hiszen főleg itt adottak az előfeltételek (közös berendezések, kollektív vezetés, baráti együttműködés, közös kulturális és népművelői tevékenység stb.) az említett feladatok megvalósításéhoz. A kiskertészek szocialista kötelezettségvállalására nagy hatással voftak a jelentős politikai és szövetségi események, évfordulók, így az SZNF 30. és hazánk felszabadításának 30. évfordulója, a CSKP XIV. és XV. kongresszusa, a NOSZF 60., az SZGYKSZ megalakulásának 20., a Februári Győzelem 30. évfordulója stb. A tagok évente egyéni és kollektív felajánlásokat tettek. Hogy ezt számadatokkal is kifejezzem, csak egy példát említenék: az utóbb! négy évben a kertészkedők több mint 6 millió 453 ezer óra társadalm imunkát végeztek, aminek értéke meghaladta a 48 millió koronát! A vezető dolgozók jó munkája abban is megnyilvánult, hogy az SZGYKSZ szervezési egységeiben tovább szilárdult a CSKP vezető és Irányító szerepe. Erről többek között az évzáró taggyűléseken és a járási konferenciákon elhangzottak alapján Is meggyőződhetünk. A Szövetség nagy gondot fordít a szervezett kiskertészek szakmai és politikai látókörének bővítésére, valamint a kertbarát mozgalom népszerűsítésére. A szervezett kertbarátok népes tábora a II. kongresszus óla húszezer fővel gyarapodott. A Szövetség sikeres tevékenységeként értékelhető az is, hogy fellendítettük a nők és az ifjúság munkáját, főleg az SZGYKSZ szakosított klubjain (Rózsa-klub, Kardvirág-klub, Kaktusz-klub, Öszirózsa-klub stb.) keresztül. Sajnos, még napjainkban is vannak olyan kiskertészek, akik különféle „mesterkedések“ útján — a társadalmi érdekek mellőzésével : a saját malmukra hajtják a vizet. A Szövetség dolgozói ennek a negatív jelenségnek a mielőbbi felszámolása érdekében hathatós politikai és felvilágosító munkát, Valamint gyakori ellenőrzést végeznek. Továbbra is problémába ütközik a nagyüzemi mezőgazdakongresszusa és az CSKP KB 13. plenáris ülése határozatainak jegyében kidolgozta azokat a feladatokat, amelyek a földterület ésszerűbb kihasználását, a tagok családjainak zöldséggel való önellátottságát, néhány hiánycikknek számító zöldségféle termesztését, és a már hagyománynak tekinthető gyümölcsfeldolgozást szorgalmazzák. A Szövetség tagjai az elmúlt négy évben kétezer hektár mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területet kaptak, amit termővé tettek. E területnövekedés eredményeként a kertbarátok ma 12 ezer hektáros területen gazdálkodnak, s tegyük hozá, belterjes keretek között. A II. kongresszus éta eltelt időszakban a kertbarátok az állami alapba — csak a kertészeti KONGRESSZUS ELŐTT sági művelésre alkalmatlan területek megszerzése és a kertbarátok közötti szétosztása. Ez különösen a városkörnyéki térségekre jellemző. Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy az SZSZK-ban a nehézkes területkiutalások következtében 400 ezerre nőtt a kertet igénylők száma! Sajnos, sok helyütt a nemzeti bizottságok a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek kiutalását nem az érvényben levő törvények értelmében végzik. Egyszerűen nem hajlandók az ilyen területeket uz SZGYKSZ-alapszervezetek rendelkezésére bocsátani, inkább eladják a földet. Például az SZSZK fővárosában, Bratislavában 1300 igénylőnek adtak kertet; de közülük mindössze négyszáz volt tagja a Szövetségnek. Hasonló helyzet fordult elő Érsekújváron (Nové Zámky), ahol már az is megtörtént, hogy a kerttelepi „kezecskéket“ a kertészkedők egyszerűen eladták. Ugyancsak problémába ütközik a termelés, főleg a hajtatott zöldségfélék termelésének koordinálása, ami rossz hatással van a Szövetség és a kereskedelmi szervezetek (Zelenina, Jednota) közötti kapcsolatokra. A Szövetség a CSKP XV. szolgáltató vállalatok által évente több mint 15 ezer tonna zöldséget és 13 ezer tonna gyümölcsöt, a többi kereskedelmi vállalatnak pedig 22 ezer tonna terméket juttattak. Ez azt jelenti, hogy a kiskertészek évente mintegy 50 ezer tonna terméket adnak a közellátásnak, a többi terméket pedig saját szükségleteik kielégítésére használják fel. Az SZSZK-ban a Szövetség II. kongresszusa óta megalakult tíz kertészeti szolgáltató vállalat által nyújtott szolgáltatások értéke meghaladja a 375 millió koronát! A Szövetség szervezeteire Jellemző, hogy elmélyítik a nemzeti bizottságokkal történő együttműködést, főleg a tagok szocialista kötelezettségvállalásainak és a Nemzeti Front választási programjából eredő feladatok teljesítésének összehangolása területén, ami az életkörnyezet javításában, a városok és falvak új arculatának kialakításában, a parkok és egyéb nyilvános térségek gondozásában stb. tükröződik viszsza. A Szövetség szerveinek tevékenysége az utóbbi időben lényegesen javult. A felsőbb szervek az elnökségi tagokon, az aktivistákon és a szakelőadókon keresztül tartják fenn a kapcsolatot a helyi szervezetekkel és a járási bizottságokkal. A szervezett kertbarátok szociális összetétele: 43,8 százalék munkás, 17,9 százalék szövetkezeti földműves, 38 százalék egyéb alkalmazott. Korösszetétel: negyven éven aluli tagok 39, negyvenegytől hatvanig 33, hatvanegy éven felüli pedig a tagok 28 százaléka. A szervezett tagoknak midössze nyolc százaléka nő. Az SZGYKSZ a csehországi kertbarátok Szövetségével is elmélyítette kapcsolatait. Már harmincegy szlovákiai járás kertészkedőinek van baráti kapcsolata csehországi kiskertészekkel. A Szövetség kezdeményezésére Bratislávában tartották meg az NDK-beli, a lengyelországi, a magyarországi és a csehszlovákiai kertbarátok Szövetségeinek 1. koordinációs tanácskozását. A következő tanácskozásra 1978-ban Lengyelországban került sor, melyen már a szovjet kertbarátok Szövetsége is képviseltette magát.Ezeken a tanácskozásokon a baráti országok közötti együttműködés lehetőségeiről és formáiról tárgyaltak. A SZGYKSZ az említett szocialista országok kertbarát-szövetségeivel kölcsönös együttműködési kapcsolatot létesített. A kiskertészkedés fejlesztésével kapcsolatos tervek értelmében 1990-ig 19 ezer 800 hektárra kell bővíteni a kertbarátok által megművelt területet. Ez a Szövetség összes dolgozójától megköveteli, hogy tervszerűen növeljék a szervezett kertbarátok számát. Például nagy tartalékaink vannak a háztáji kertészkedők szervezeti tevékenység számára történő megnyerése szakaszán. A Szövetség a nagyobb ipari üzemek melletti kerttelepek létesítésére is nagy gondot fordít, hiszen ennek több szempontból (zöldséggel és gyümölccsel történő önellátottság, pihenés, a munkaerő regenerálódása stb.) is nagy jelentősége van. Tény, hogy a lakosság zöldség- és gyümölcsellátását a jövőben — gyors, rugalmas intézkedések érvényesítése útján —a társadalmi igények figyelembevételével sokkal behatóbban, szervezettebben kell megoldani! E fontos feladat teljesítéséhez mi, kiskertészek is igyekszünk hozzájárulni. (Šarek, P.t Záhradkár, chovatel, 1979. 10) ♦j,«3,.»♦ ^ .j. .5. ,5,.J.*♦» <« 1« * ♦> ♦> ♦> •> ♦> * * ♦> ❖ •>
