Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-27 / 43. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. október 27. AI1?} ,£ \(L W 1мМинан1 1B ШжшШШ ШЯРВЯ CH jt* k'-л nUkliül ■ VUPBb A minap egy kimutatás került a kezembe, amely a világ országainak alkoholfogyasztását taglalja. Eszerint hazánk igen „előkelő“ helyen áll a „ranglistán“, ami csöppet sem hízelgő ránk nézve. Az emberek valamikor búfelejtőnek, szerelmi bánatot, vagy sorscsapást rózsaszínűvé festő csodaszernek tartották a bort, pálinkát. Ilyen sok lenne tehát a búbánatos ember nálunk? Aligha! Ettől sokkal többről van szó. Nemcsak a bánatos emberek isznak. Lassanként divattá kezd válni ez a csúnya szokás. Hiszen alig lehet elképzelni egy-egy társas összejövetelt, gyűlést a pohár emelgesse nélkül. . Hivatalos szerveink erélyes harca már-már hiábavaló. Megszüntették a zugkocsmákat, a kétes hírű „butikokat“, de nem tudták — és nem is tudhatják — felszámolni az emberek italszeretetét. Mert a szesz élvezete hasonlít a kábítószerek (hasis, heroin, LSD stb.) fogyasztásához. Előszűr kis adag, egy-két féldeci rum, egy-két pohár bor, aztán egyre több, míg a szervezet hozzá nem szokik az alkoholhoz, s nem kezdi követelni a napi megszokott adagját, sőt fokozását. Így válik lassan az alkohol rabjává a vigyázni nem tudó. S aztán már nehéz megállni... Sokan azt tartják, hogy az alkoholnak serkentő ereje van. Talán a kezdeti időszakban. (A nikotin is serkenti a hormonok termelődését —, de csak egy ideig.) Néhanapján egy-két megivott féldecinél. Később azonban fordul a helyzet, s a rendszeres alkoholfogyasztó kezdi észlelni: fogy az ereje, sorvad a munkakedve, s valami életuntság kezd rajta eluralkodni. Az ilyen ember nem is végezhet jó munkát. Pár éve például — akkor még munkába jártam — minden reggel megfigyeltem, hogy hat óra előtt sorban álltak az emberek az egyik csapszék előtt — azóta megszüntették —, s várták a nyitást. Sör, féldeci volt a reggelijük. Ugyan, milyen lehet ezeknek az embereknek a napi munkájuk? Lehetséges, hogy valamelyikük éppen aznap szenvedett balesetet, a kora reggeli italozás balul ütött ki... A legszomorúbb, hogy az alkohol élvezetére egyes nők is rászoktak. Hiszen ezer alkalmuk nyílik erre. S van szomorúbb látvány egy becsípett nőnél? S ha férj és feleség az alkohol rabja? A statisztikák számos példával szolgálnak. Sok-sok házasság siklott már ki emiatt. S mindennek a gyerek látja kárát. Egy francia közmondás jut eszembe: „Minden rosszban keresd a nőt!“ Kissé módosítva: MINDEN ROSSZBAN KERESD AZ ALKOHOLT! R. A. K1 fllencezer év az emberiség történetében igazán rövid szakasz. Ehhez képest viszont elég szép fejlődésről tettünk tanúbizonyságot, amikor kilenc évezred alatt 20 millióból több mint 4 milliárdra szaporodtunk. Századunk elején már 1,6 milliárd lakosa volt a Földnek. Azóta t— a pusztító háborúk ellenére — viharos gyorsasággal növekedett az emberiség lélekszáma, mígnem a közelmúltban túlhaladta a 4 milliárdot. A létszámnövekedés évszázadok szerinti adatai azért lényegesek, mert a szakemberek — a demográfusok —> egyebek közt ezek segítségével Igyekszenek megállapítani az emberiség létszámnövekedésében fellelhető szabályos szakaszokat. Időszámításunk elejéig nagy átlagban évezredenként duplázódott meg az emberiség száma. A múlt század derekától már egy évszázad alatt megkétszereződött a lakosság, napjainkban pedig még sokkal erőteljesebb a népesség növekedési üteme. Nincs kizárva, hogy a következő évszázadban már két-három évtizedenként, azután pedig néhány évenként kettőződik meg a lakosság. Ilyen fejlődési tempó mellett hamarosan bekövetkezhet bolygónk túlzsúfoltsága. Ezt a tételt az elméleteknek csak egyrésze támasztja alá. Van egy másik elméletcsoport is. Eszerint bizonyos idő múlva a Föld lakossága illillllllllii Eiférünk-e majd a Ha? növekedésének üteme lassúbbá válik, bekövetkezik a születések szabályozásának időszaka, és végeredményben a Földön állandósul a lakosság száma. Ennek az elméletnek a hívei odáig merészkedtek, hogy már számadatokat is közölnek. Egyesek azt mondják, hogy a Földnek 65 milliárd lakosa lesz, és amikor ez bekövetkezik, stabilizálódik a lélekszám. Mások viszont, — akik bár ugyanezen az elméleti síkon állnak — úgy vélik, hogy a 65 mililárdnak sokszorosa lesz a Föld lakosságának a száma. Valamennyi elmélet képviselői sokáig azt vallották, hogy az emberiség örökre megmarad csupán a Földhöz kötötten. Ma már vannak tudósok, akik azt is el tudják képzelni, hogy az emberiség kozmikus civilizációvá fejlődik, hogy kitör a Földről és tovább terjeszkedik a világűrben. Hoszszú gondolatsor végén ■ jutottak el erre a következtetésre, amelynek levezetésekor abból indultak ki, hogy az emberiség — ha a fejlődésnek az üteme változatlan marad — két évszázad múlva ezerszer annyi energiát termel majd, mint most. Ez a tény pedig gyökeresen megváltoztathatja a Föld hőrendszerét, olyannyira, hogy felolvad majd az Antarktisz jégpáncélja, s vele együtt több más, ma még jéggel borított terület. Ez a legkülönbözőbb problémákat okozhatja majd, hogy mást ne említsünk: az óceánok vízszintje lényegesen emelkedni fog, és hatalmas szárazföldi területeket hódít el a Föld lakosságától. Más szóval ez azt jelenti, hogy mintegy két évszázad múlva bekövetkezhet az a pillanat, amikor az emberiségnek az energiatermelő berendezéseket el kell vinnie a Földről a világűrbe. S talán valamivel később annak az ideje * is eljön, hogy az emberiségnek ki kell törnie a Föld korlátáiból. Ma természetesen nehéz megjósolni, hogy mindez miként fog végbemenni, hflgyan él majd az ember a világűrben, milyen módon rendezkedik be a Naprendszer más bolygóin, vagy még azokon is túl. De egy világos: már ma megvan az alapja annak, hogy a technika korlátlanul fejlődjék, és elvben, elméletben semmi akadálya sincs annak, hogy az ember —- a nagy szovjet tudós, Ciolkovszkij szavaival élve > benépesítse az egész tejutat.,i (—) "ppg| Csimpi, a bajnok A korlát — amelyen Csimpi forgásban akár olimpiai bajnok is lehetne :— egy nagyobb mosószeres dobozból levágott, 6 cm széles csík. A vágás vonalát vonalzóval húzd meg, mert ha nem vágod nagyon egyenesre, hanem görbére, vagy fűrészesre, nem fog sikerülni a mutatvány! A levágott rész formája keskeny, felül nyitott doboz lesz;; oldalain vágj nyílást, hogy jobban hasonlítson a tornászok korlátjára. Kopírozd le Csimpi rajzát középső ábránkról, fesd ki vagy színezd ki tetszésed szerint, s ragaszd vastag kartonra. Készíts még egy ugyanilyen korongot, s ragaszd a kettőt háttal egymáshoz, de — hogy középen vastagabb legyen — illessz közéjük egy tízfilléres nagyságú korongocskát. Így középen három rétegű : w V Arfl 1 Я A Ék ft ||мбf 2 íl л! , fi Il/Uf f— Egérkel Egérke! Ha nem jönne a macska, Mit ennél ebédre? lyukat rágnék a sajtba. — Éhes vagyok gyerekek, Kicsi lyukat, kerek lyukat, ha nem lelek’ egyebet, sok kis egér-alagutat. megrágom az irkalapot, Az volna a jó benne, megszegem a kenyeret. ha az a nagy sajtkarika, Pedig két szememmel láttam, mint a vásott rosta-szita, sajt is van a-kamarában. egyetlen lyuk lenne. DONÁSZY MAGDA No előtt nőíiánv perccel II. A görög-latin kultúrának van egy szava: hedonizmus. Azt jelenti, hogy az élet ésszerű élvezése a legfőbb jó ezen a világon. A hedonista fél a szenvedéstől, a fájdalomnak még a' gondolatától is. Az az érzésem, hogy ez a felfogás teremtette meg azt az elképzelést — és ma bizonyos fokig már gyakorlatot —, amit ugyancsak gôťôg szóval euthanasianak, a haláltusa fájdalmai gyógy- és kábítószerekkel való enyhítésének neveznek. Valaki a minap gúnyosan azt mondta, hogy ez biztosítása annak, hogy valaki párnás és ne fapados vonaton utazzék a végállomásra, a huszonnegyedik óra felé. Bántó a hasonlat, de igaza van. Kérdés: hol lehet megváltani az ilyen útra érvényes jegyet? Az orvosoknál? Igen! — mondja a tájékozatlan. Pedig itt arról vaň szó, hogy valakit korábban segítsen át az úgynevezett árnyékvilágba a beavatkozó. No ettől már mindenki viszolyog. Még az orvos is! A segítést, a kezelést elvállalja. Tisztességből még hazudik is, de az- életre pontot tevő injekció beadására: nem. A tervszerű örök-altatás nem az orvos kenyere. A A ' Dél-Görögországban van egy magas hegy: Tajgetosznak hívják. Állítólag innét dobták le a spártaiak azokat a csecsemőket, akiket korcsnak tartottak. Joguk volt hozzá? Szerintük igen, mert azok — ahogy mondták — soha nem válnak a közösség hasznára. De szerintem nem! Sok olyan „hibás ember“-ről ír a történelem, akik az emberiség vezéralakjaivá nőttek. Még az új hit szemforgató embersége is azfc mondta a gyengére“ „az úr adta, az úr elvette...“ Node, szabad-e Tajgetoszt vagy a mostoha körülményt úrra fogni. Jogos-e az élet megszakítása, ha már megszületett valaki? Szegeden a Koroméi Károly Irgalomházban láttam oly nyomorék torzszülötteket, akik éppen csak, hogy éltek. És elgondolkodtam ... ... és beszéltem a szerkesztőségben azzal a gerinctorzulásos, angolkóros, csípőficamos, két bottal is alig kecmergő levelezőnkkel, akinek az agya borotvaéles volt, és akit halálakor mi is megsirattunk. Az ilyennek az életére a harmadik birodalom fajnemesítői szemrebbenés nélkül pontot tettek volna. Miközben a lehetőségekkel vívódom, egyre világosabban látom és érzem, hogy becsületes ember és emberséges orvos ilyet nem mert és nem tett soha. 4» 4» „Amit az ember nem adhat, azt elvenni nincs joga.“ Vitatható, hogy jogos a halálbüntetés? Szükséges az alkalmazása, amikor valaki mások, vagy a közösség gyilkosává válik? Helytálló a szemet szemért, a római tálio elve? Én az öreg orvos megellenzem és azt tartanám helyesnek, ha — a leprásokhoz hasonlóan — az elítéltek, a neveletlenek tökéletes és biztonságos zárlat alá kerülnének, mert a hóhérmesterséget borzalmasnak tartom. Hiszen még a gyilkost sem végzik ki, ha elmeháborodott. Zárt intézetben az ilyennek a helye, A katonai kivégző osztag lövészei felének (?) vak töltény van a puskájában. Még maguk sem tudják, hogy kioltotta ki az elítélt életét. A becsületes ember fél a halál okozásának még a gondolatától is. Pedig állítom, hogy még a halálbüntetésnél sem maga a halál a szenvedés, hanem az, amit a halál előtti utolsó percek szenvedése okoz. 4- + Igen a szenvedés! A gyógyíthatatlan, a reménytelen betegek kínlódása. De van egyáltalán gyógyíthatatlan?, Ez vitatható! Falusi orvos koromban, amikor visszakaptam sikertelen műtét után egy beteg asszonyt, és utasításra csillapítót adva vártam a halálát, megdöbbentett, hogy a tavasz kiemelte az ágyból és ma sem tudom, hogy ml volt a baja? Csoda? Csodák nincsenek. Vagy az, amikor a megoperált és előre megsiratott hasnyálmirigyrákos betegemről kisült, hogy csak hasnyálmirigy-gyulladása volt és ma is él. Dum spiró: speró — míg élek, remélek... — mondja a latin. Sokan vannak olyan szenvedők, akik haláluk előtt összetett kézzel könyörögnek, hogy adják be az utolsó injekciót. De ki adja be? Ki vállalkozik erre? Mert ilyenkor fellobban a kérdés: Lehet...? Szabad?... És jogos? Emberséges a szenvedés megrövidítése? Hol az az ember, hol az a bölcsesség, aki erre felelni tudna és merne?... * (Folytatjuk) тттшшшвт lesz, mint a metszetrajzocska mutatja, s jól tartja a rajta átszúrt, 10 cm hosszú drót vagy hurkapálca tengelyt. A tengely megpörgetésével hozhatod Csimpit forgásba a korláton. F. L. VÍZSZINTES: 1. Származik. 5. Az idézet első része, zárt betűk: o, e, n, n, á. 11. Számosán. 13. Keret. 14. Csacsibeszéd. 15. Férfinév. 17. Az idézet második része. 18. Menet eleje. 20. Étrend. 22. Király olaszul. 23. Indulatszó. 24. Az első nő. 26. Tiltószó. 28. Európai főváros. 30., Zola regényalak. 31. Pozitív töltésű elektród. 33. Rezső része. 34. Ázsiai pénzegység. 36. Battéria. 38. Enekhang. 39. A- zon a napon. 42. Randevú kezdete. 44. Azonos a vízszintes 26-al. 46. Éhes. 47. Menetrendi rövidítés. 49. India része. 51. Diagonális. 53. Rovar névelővel. 54. Ddítő ital. 56. Ilyen ernyő is van. 57. Dala. 59. Ü. A. 61. Görög autók jelzése. 62. Nem ki. 62a, Láoszi néptörzs. 63. Növény. 65. A camionok jelzése. 67. Lök. 68. Római kilencszázötven. 70. Francia névelő. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet harmadik része, zárt betűk: e, é, v, o, d, j. 2. Korhol. 3. Mezőgazdasági szerszám. 4. Bél németül (Darmj. 6. Krajcár rövidítve. 7. Végnélküli tánc. 8. Török férfinév ékezet hiány. 9. Kotrógép betű hiány. 19. Éva tulajdona ék. hiba. 21. Az idézet negyedik része. 23. Felvesz. 25. Női név. 27. ... hárfa. 29. Arany franciául. 32. Napfény. 35. Szomjas. 37. Ezen a napon. 40. Fél zene. 41. Latin elöljáró: előtt. 43. Nem tud beszélni. 45. Lendület. 48. Háromnegyed rét. 50. Derékátfogók. 52. Időhatározói névutő. 55. Egyszerű gép. 58. Férfinév. 60. A hangerősség egysége. 61. Dísz. 62. Két vége van, 64. Argon vegyjele. 65. Szovjet repülőgépek jelzése. 66. Görög betű. 67, Morze-jel. Beküldendő a vízszintes 5., 17., függőleges 1. és 21. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 40. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Az irányításnak szerves része az ellenőrzés. Könyvnyertesek: Valentíny Ilona, Nagycsalomija (Veľká Calomija], Pásztor Mária, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Vozárik Ferenc, Tornagörgő (Hrhov).
