Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-27 / 43. szám
1979. OKTOBER 27. XXX. évfolyam 43. szám. Ära 1,— Kčs Lapunk tartalmából HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÄJA * Történelmi jelentőségű évfordulók Október 28-a már több mint egy évtizede bárom jelentős esemény évfordulója, amely döntő fontosságó hazánk életében. Évről évre október 28-án ünnepeljük a Csehszlovák Köztársaság születését, majd a felszabadulás utáni államosítás, valamint a szövetségi és a nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadásának évfordulóját, mely alkotmánytörvények tükrözik hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek egyenjogúságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme bebizonyította, hogy a dolgozó nép, marxista párt vezetésével képes lerázni a gazdasági és nemzetiségi elnyomás béklyóit. Az Oroszországban történtek nagy hatással voltak az értelmetlen háborút folytató népek, az Osztrák-Magyar Monarchia területén élő nemzetek felszabadító harcára. A forradalmi erők harca a feudál-kapitalista rendszer ellen lökést adott a nemzeti felszabadító mozgalomnak, és az évszázadokon át elnyomott csehek ée szlovákok megmozdulása siettette a korhadt monarchia széthullását, amely lehetővé tette a két szláv nemzet önálló hazájának létrehozását. A köztársaság kikiáltása után kemény harc indult meg a hatalomért, a munkásosztály és a burzsoázia között. A szociáldemokrata párt jobboldali vezetői egyre jobban elárulták a munkásosztály érdekeit és átjátszótták a hatalmat a burzsoáziának. Így aztán ezerkllenószázharmincnyolcig, a republika széthullásáig, ők gyakorolták a hatalmat, я minden eszközzel igyekeztek elnyomni a dolgozókat. Ez egyben azt is jelentette, hogy az első köztársaság széthullásáig nem oldották meg sem a szociális, sem a nemzetiségi kérdést. A kommunista párt célkitűzései csak akkor valósulhattak meg a gyakorlatban, amikor a munkásosztály kezébe került a hatalom. Ezerkilencszáznegyvennyolcban, a kommunista párttal az élen, a munkásosztály vette át az ország irányítását. A marxistaleninista párt a dolgozókra támaszkodva, következetesen harcolt a szocialista termelési viszonyok létrehozásáért. A gyárak államosításával és a földbirtokok felosztásával a mezőgazdasági dolgozók között, megfosztotta a kizsákmányoló rétegeket a gazdasági hatalomtól. Sok minden megoldódott a szocializmus építése során, de a nemzetiségi kérdésben mindig voltak bizonyos súrlódások, meg nem értések. Ezért került sor 1968. október 28-án az ország népe által megvitatott föderációval kapcsolatos alkotmánytörvény jóváhagyására. Ez a nagyjelentőségű törvény lerakta szocialista hazánk két nemzetének, a csehek és szlovákok egyenrangúságának és teljes egyenjogúságának alapjait, a nemzetiségi alkotmánytörvény pedig körvonalazta és kinyilatkoztatta hazánk nemzetiségeinek egyenjogúságát. Csehszlovákia Kommunista Pártja, tehát a cseh és a szlovák nemzet, a magyar, a ruszin-ukrán és a lengyel nemzetiségek testvéri együttélése céljából alkotó módon érvényesítette a lenini nemzetiségi politika alapelveit. A csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény jóváhagyása óta eltelt tizenegy év alatt nagyjelentőségű politikai-gazdasági és kulturális eredmények születtek, jelentősen javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Üzemek, gyárak épültek, az ország egykori elhanyagolt területein, s ezáltal munkalehetőség nyílt sokak számára, akik a szocialista alkotómunkából ki akarták venni a részüket. A népek, nemzetek egyenjogúságának is, mint mindennek gazdasági alapja van. Az első köztársaságban a kiváltságos országrészeket fejlesztették és máshelyütt alig volt munkalehetőség, s emiatt nyomorogtak a dolgozók. Ez a helyzet az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott és az ipar széthelyezését az egyenletesség jellemzi. A szocialista föderáció létrejötte óta eltelt évtizedekben megszilárdult a párt és a nép egysége. A kemény ideológiai harcban a jobboldali revizionista erők vereséget szenvedtek, és a párt mindenütt érvényesíti vezető szerepét és mindent latba vet a fejlett szocialista társadalom építéséért. Társadalmunkban egyre magasabb fokú a termelőerők színvonala, fejlettebbek a szociális- és politikai kapcsolatok, amelyek az osztályok, nemzetek és nemzetiségek, valamint az embereknek egymáshoz való jó viszonyában nyilvánulnak meg. Minden igyekezet arra irányul, hogy a lehető legjobban kielégítsük a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteit, s harmonikusan fejlődjön a társadalom. A nagyméretű fejlődésnek szemtanúi vagyunk országszerte. Dél-Szlovákiában, az egykori egyik legelmaradottabb országrészben, már jelentős ipari bázisok léteznek, persze főleg az élelmiszeripar fejlődik. Ez érthető, hiszen megizmosodtak a mezőgazdasági üzemek, és egyre több nyersanyagot termelnek ipari feldolgozásra. A falvak fejlődése különösen szembetűnő. Nemcsak rangos családi házak épülnek, hanem minden igénynek megfelelő egészségügyi és kulturális intézmények, iskolák, óvodák, bölcsődék és olyan sportlétesítmények, amilyeneket azelőtt nagyon kevés városban találtunk. Ezek az intézmények jelentősen elősegítik a lakosság sokoldalú fejlődését. Az utóbbi években nemcsak a családi házak szaporodtak gomba módra, hanem az állami és a szövetkezeti lakások is. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a családok többsége új lakásban él. A lakáskultúrával együtt fejlődik a szolgáltatások hálózata s napjainkban már a központi községekben városi igényeknek megfelelő közellátás és sok mindenre kiterjedő közszolgáltatás létezik. A lakáskultúra színvonalának emelkedésére rendkívüli hatással van, hogy más országokhoz viszonyítva alacsonyak az építkezési költségek és alacsonyabbak a lakbérek is. Az utóbbi évtizedekben a Szlovák Szocialista Köztársaságban több mint kétszeresére emelkedett a fő- és középiskolát végzők száma és ez jelentősen elősegíti a tudományos és a műszaki fejlődést. A szocialista föderáció alapelvei értelmében az itteni nemzetiségeknek — köztük a magyarságnak is — minden lehetősége megvan a továbbtanulásra, hogy aztán tudását az ország felvirágoztatásában kamatoztassa. A fejlett szocialista társadalom építése, a béke és a szocialista demokrácia megszilárdításáért folyó küzdelem, a további előrehaladás, a szocialista országok erősödő egységétől függ. Ezért szükséges, hogy aktiv tagja legyünk a Varsói Szerződésnek, továbbá a KGST-nek, és minden erővel segítsük a jóváhagyott hosszú időre szóló célprogramok teljesítését, a nemzetközi munkamegosztás keretében. Az NOSZF égő fáklyaként mutatja az utat. A Szovjetunió volt a példa az államosításnál, és a lenini nemzetiségi politika alapján jött létre a szocialista föderáció. A Szovjetunió a szocialista közösség országaival együtt a legkövetkezetesebb harcosa a békének, a nemzetek közötti megértésnek. A nemes internacionalista együttműködés, dolgozó népünk összefogása, céltudatos, áldozatkész munkája az alapja, szocialista hazánk további dinamikus fejlődésének. TÚTH DEZSŐ Az óriásira nőtt kukoricaszár mellett eltörpül az ember. Pál Géza, a farkasdi (Vitany) szövetkezet munkabiztonsági technikusa örömmel szemléli a napfényben „mosolygó“ csövet. Fotó: tt-e A felkelés Internacionalista jellege * Két választás hasonló jelenségekkel * Kulturált lakásokban élünk i * Diákok a mezőn * A barátság tüze * Igen, főnök! * Éjfél előtt néhány perccel •* Burgonyát télire * A fehérjeprogram alfája és ómegája Kevés a szárítóberendezés A kelet-szlovákiai kerületben az alma szedését, a zöldség betakarítását és а *5X010 szüretelését már befejezték. De befejezéshez közeledik a silókukorica, a burgonya, a szemes kukorica és a cukorrépa betakarítása is. Így lehetne röviden jellemezni Kelet-Szlovákia mezőgazdaságának jelenlegi helyzetét. A svidniki járásban gazdag a burgonyatermés. Sok vagon, tehergépkocsi kell a szállításához. — A gazdaságok udvaraiban nagy halmokban van a burgonya — mondja Ján Harviša mérnök, a jmi dolgozója. — Szállításra előkészítve áll több mint négyezer tonna étkezési burgonya. Főleg agalántai (Galanta), az érsekújvári (Nbvé Zámky] 'és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban várják a fogyasztók a burgonyát. Ésszerű munkaszervezést kíván a feladatok gyors és Időbeni teljesítése. Reméljük, hogy az illetékes szervek mindent elkövetnek az egyre magasodó krumplihalmok ésszerű és szükség szerinti elhelyezéséért. Gazdag ez az ősz. A száraz, napos időjárásban gyorsan haladnak a munkálatokkal. Igaz, hiányzik a csapadék, de ezt nem lehet megrendelni. Persze sikerre, jó eredményre csak ott számíthatnak, ahol mindenkor képesek a napirenden lévő munkák során az ésszerű gazdálkodás követelményeihez alkalmazkodni. Ján Ďurovčik, a michalovcei jmi fő: mérnöke örömmel újságolja, hogy a zempléni síkságon az ezerkétszáz hektárról betakarított kukorica több mint hetven mázsán felüli hektárhozamot adott. A kukorica . nedvességtartalma huszonnégý-huszonhat százalék között mozog. A száraz, napos időjárásban gyorsan haladnak a kombájnok és a szárítás is könnyebb. Persze vannak gondok Is a kukorica betakarítása körül. — A kilencvennégy nagyteljesítményű kombájn közül naponta csak hatvankettő dolgozik — Mérgelődik Alojz Ďuric, a Kassai (Košice) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főmérnöke. —< Nem vagyunk képesek naponta kétszázharminc hektárról a kukoricát betakarítani/ha továbbra is iiyen,lassú ütemben haladunk, akkor karácsonyra sem végzünk a hatezer hektár betakarításával. ■ , , — Mi a ba], csak nem alkatrészek miatt állnak a kombájnok? — :Nem. Szárítási kapacitás miatt kellett a kombájnok egyharmadát leállítani. Ugyanis járásunk mezőgazdasági üzemei huszonkilenc terményszárítóval rendelkeznek, melyeknek a napi kapacitása mindössze nyólcszázötven tonna. Viszont a mezőgazdasági üzemek naponta 1960 tonna kukoricát csépelnek ki. A feivásráló üzemeknek naponta 732 tonna kukoricát kellene átvenniük, de a valóságban mindössze háromszáz tonnát vásárolnak fel. A csécsi (CeCejovce) szövetkezetben öt kombájn dolgozik a kukorica betakarításában. Napbnta kétszáz tonnát csépelnek ki. Ebben a szövetkezetben nincsenek problémák a szárítással és a felvásárlással. Tőlünk a felvásárló üzem minden szem, kukoricát átvesz — mondja Kelemen Sándor főmérnök. — A helyi felvásárló üzem raktárába naponta hetven' tonna kukoricát szállítunk. A kenyheci (Hraničná pri Hornádom) szövetkezet udvarán kukoricahalmok magasodnak, melyek szárításra várnak. Az egyik rakásban lehet vagy százhúsz tonna termény. — Szárítóberendezéseink éjjel-nappal üzemelnek — állítja Tóth Imre, a közös gazdaság elnöke. — Sajnos, a naponta kicsépelt százötven tonna kukoricából csupán negyven tonnát tudunk megszárítani. A többit a felvásárló üzemnek kellene eredeti állapotban felvásárolnia. A felvásárló üzem naponta a tervezett százhúsz tonna termény helyett csupán hat tonnát vásárol meg. Így fékezi a kukorica betakarítását. A perényt {Perin) szövetkezetben a helyszínen győződtünk meg arról, hogy mit jelent az, amikor egy mezőgazdasági üzem jól el van látva szárítókapacitással. — Naponta százötven tonna kuko* ricát takarítunk be, ugyanennyit képesek vagyunk szárítani is — állítja Stromp András főagronómus. — A betakarítást szárítóberendezésünk befogadóképességéhez mérten végezzük. A felvásárló üzem egyik dolgozójával is szót váltottam. Dórák Ernő jól ismeri a problémákat, hiszen sok éve foglalkozik a termény felvásárlásával, Kissé szomorkásán mondta: ’— A nedves kukorica szárítása elég nehéz tennivaló és sok időt vesz igénybe, míg a termény az állami norma szintjére kiszárad. Több szárítóberendezésre volna szükségünk. Csupán háromszáz tonna terményt tudunk szárítani naponta. — Hogyan akarnak a helyzeten javítani? — A szomszédos járásokat kértük meg, hogy segítsenek a szárításban. Felhívásunk megértésre talált. így naponta mintegy háromszáz tonna terményt szállítunk más járásokba. Tudjuk, hogy ez mind kevés, de másképpen nem tudunk a helyzeten javítani. Reméljük, hogy az illetékes, szervek levonják a tanulságot, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az elkövetkező években hasonló problémák ne fordulhassanak elő a fontos betakarítási munkáknál. (illés)
