Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-20 / 42. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. október 20, EGYSZERŰEN, DE JÖL Ha csupán a szövetkezet szarvas,marhatelepét tekinti meg a látogató, akkor az első látásra úgy tűnik, hogy merész vállalkozásba kezdtek a féli (Tomášov) Barátság Efsz-ben, amikor a gazdaság 17D0 hektáros szántóterületére ötszázhúsz férőhelyes üszőneveidét és közel nyolcszáznegyven férőhelyes szakosított tehenészeti telepet létesítettek. De az adatok ■—1 a szövetkezet eddigi termelési eredményeit, természeti és gazdasági adottságait, valamint a nagyüzem vezetőségének felkészültségét — megismerve másként fest a helyzet. Hérics József eíszelnök néhány mondatával meggyőzött bennünket arról, hogy szövetkezetükben a szarvasmarha-tenyésztés nagyarányú fejlesztése — amely nem most, hanem évekkel ezelőtt kezdődött — valóban megalapozott. A szövetkezet területének talajöszszetétele olyan, hogy nem vállalkoz-A Barátság Efsz-ben felismerték azt is, hogy a kukorica, a gabonafélék és a cukorrépa melléktermékeiben a szarvasmarha- és a növendékállattartás igen nagy tartalékai, lehetőségei rejlenek. Nem hulladékként —i ahogy több helyen helytelenül értelmezik — hanem értékes, olcsó tápanyagot tartalmazó melléktermékként hasznosítják ezeket. A melléktermékek hasznosításához megteremtették az anyagi-műszaki feltételeket is. A 7600 tonna kiváló minőségű kukoricaszilázs tárolása mellett leveles répafejből, répaszeletből és kukoricaszárból hétszáz tonna vegyes szilázst is készítenek, négyszáz tonna leveles répafejet pedig felszárítanak. Különösen a kukoricaszár hasznosítására összpontosítanak megkülönböztetett figyelmet. Tudatosították, hogy a kukorica tápanyagösszetételének harminc százaléka a szárban összpontosul. KÖVETKEZETESEN i— Takarmányozási technológiánk monodietikus, amelynek alapanyagai EGY HEKTÁRON HAT TONNA Köztes növényként évek óta sikeresen termesztik a perkót. — Hazánkban leginkább olyan köztes növényeket termesztenek, melyeknek a vegetációs ideje hosszú, s gyakran kárt okoz bennük a fagy, — fogalmazta meg köztes növényeik egyik alapproblémáját Veszprémi Imre mérnök, az efsz agronómusa. A perkó vegetációs ideje rövidebb, s minél később takarítják be, annál nagyobb zöldtömeget ad. Továbbá előnyeit az agronómus így foglalta össze: + fehérje értéke a lucernáéval azonos, ♦ Deines takarmányokkal kombinálva pozitív hatással van a tejtermelésre, ф két kaszálást ad: késő ősszel és kora tavasszal nagytömegű zöldtakarinányt biztosít, ♦ a búza kiváló előveteménye: a káros anyagokat semlegesíti, s fertőtleníti a talajt, + termesztésével 'maximálisan hasznosítható a talaj termőképessége. A helyébe vetett silókukoricával egyiit hektáronként — a gyengébb termőhelyi adottságok között is — hat-hét tonnás zöldtömeget biztosít. A TEJTERMELÉS ALAKULÄSA Gyorsan haladnak a sziiretelők, mert kevés a tűrt a szőlőtőkéken. Fotó: -tt-> Nem miniül gazdag a szüret A hodosi (Vydrany) Dukla Efsz szőlészetében is ■ szüretelnek, mint szerte az brszágban. Egy kicsit meglepett, milyen gyorsan 'haladnak szüretelő asszonyok a sorok között. A szállítóeszközön levő műanyag kádakba viszont elég ritkán öntöttek szőlőt. A szüretelők a sor végén „szusszantottak“ egyet, s panasszal kezdték: „Hitvány ez a termés“ — mondták többen is. „De az is bosszant bennünket — hangoskodott egy magas aszszonyka —, hogy kevés a kereset. Az idő úgy eltelik, mintha négy-öt mázsát szednénk le naponta, de a kereset feleannyi sincs. Egyszóval jói odamondogattak Varga Gyula vincellérnek és Bors Borbála mérnöknek, a kertészet és szőlészet vezetőjének. Pedig aligha ők az okai a kis iaektárhozamoknak, ami által szerényebb a kérését. — Részben igazuk van a méltatlankodóknak — említette kissé kesernyésen a szőlészet vezetője. Az idei termés valóban gyengének mondható. Ezt különben sok mindennel lehet indokolni. Volt bizonyos fagykárunk is, de azt hiszem, nem ez a döntő. Úgy gondolom egy kicsit rablógazdálkodás folyt néhány évvel ezelőtt a szőlészetben. Mindenáron nagy hozamot elérnil Ez volt a fő cél. A szerves tápanyagellátással vajmi keveset tö-i * - • • * -■» ■*’ ‘ rődtek, és csak az ipari trágyából dolgoztak be nagy mennyiséget a talajba. Ahol most szüretelünk az egyik legrégibb telepítés a 112 hektárból, amelyből már 86 termő. Amint látja a tőkék egynegyede hiányzik. Az utánpótlás nehezen megy, mert nem tudnak beszerezni elegendő oltványt. Már pedig a tőkehiány jelentősen csökkenti a termést. Az irányítók tudatában vannak annak, hogy a kiveszett tőkék pótlását meg kell oldani, és a szervestrágya-ellátást is rendszeressé kell tenni. Szóval sok mindent kell tenni, hogy a jövőben több termést érjünk el. — Tavaly gazdagabb volt a szüret? ■—' összehasonlíthatatlanul. A múlt évben az átlaghozam megközelítette a hektáronkénti 120 mázsát. Igaz a cukorfok alacsonyabb volt. Most a cukorfok kiváló, de kevés a szőlő. — így aztán nincs gondjuk a szállítással. — De, azért akad. Ml a somorjai (Samorín) szőlőfeldolgozó üzembe szállítjuk a termést. Tavaly, amikor aránylag sok volt a szőlő, órákig kellett várakozniuk a szállítóeszközöknek. Most minket sürgetnek, miért nem visszük rendszeresebben a szőlőt. Kicsit szeretnének felettünk uralkodni, dehát ez nem igen megy. — Különben nincs hiányuk gépi eszközökből? , s Jtl' A két meglátogatott gazdaságban — mindkettő mostoha termőhelyi adottságok között gazdálkodik, — kedvező tejtermelésről számoltak be a szakemberek. Eredményeik az ésszerű takarmánygazdálkodással magyarázható. A takarmányok minőségének megóvásával, a betakarítás, a tartósítás és a felhasználás technológiájának fejlesztésével pedig számottevő területet szabadítottak fel az egyéb növények termesztésére. Közös törekvésük a tehenészet .hasznosságának növelése, az ésszerű takarmányhasznositás — kü- A békéi és a féli szövetkezetben a lucerna negyedik kaszálata is Ionosén a fehérjefelhasználás — jagazdag termést ad. Fotó: tt— vitása. CSIBA LÄSZLÚ A A A A Л A^A ► ♦> ♦> v ♦> v A báti (Bátovce) CSSZB föid** művesszövetkezetben a közelmúltban értékelték a CSKP KB 13. ülésszakán a mezőgazdasági termelés fejlesztése céljából elfogadott határozatok teljesítését. Daniel Bukoven mérnök, a szövetkezet elnöke tájékoztatóként elmondotta, hogy növénytermesztésben az egyes növényfajták hektárhozamainak a növelésén van a fő hangsúly. Mindamellett persze egyéb feladataik is vannak. A jövőben ésszerűbben szeretnék felhasználni a műtrágyát, nagyobb Jövőt alapozó feladatok figyelmet szentelnek az évelő- és egyéves takarmányok termesztésének, s magasabb szintre emelik a gabona és a zöldségtermesztést. Az állattenyésztésben mindenekelőtt a szarvasmarlia-tenyésztés hatékonyságának növelése az elsőrendű cél, persze az abraktakarmánnyal való ésszerű gazdálkodást és egyéb aktuális kérdéseket is szem előtt tartanak. A növénytermesztésben komoly gondokkal küzdenek. Szövetkezetük a mezőgazdasági területet figyelembe véve a Zselizl (Želiezovce) Állami Gazdaság mögött a járás második legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Tavasszal a búzát 300, a repcét 100, az évelő takarmányféléket pedig 57 hektárról kellett kiszántaniuk fagykár miatt. Így aztán több árpát és zabot vetettek, hogy a gabonafélékről tervezett 2435 hektárt elérjék. A tervezett hozamokat gabonafélékből nem sikerült elérniük, kukoricából és cukorrépából viszont gazdag termésre számítanak. Az állattenyésztés terén figyelemre méltó, hogy a tejtermelés tervét az egyesülés óta az idei első félévben teljesítették először, s remélhetőleg az évi tervteljesítéssel sem lesz különösebb baj. Lényegesen csökkentették az állatok elhullását, ésszerűbben gazdálkodtak a szemestakarmányokkal, s növekedett az állatok hasznossága. Az állattenyésztési rész- * leg dolgozót 101,1 százalékra teljesítették a bruttótermelés tervét. Az állatok hasznosságát vizsgálgálva megállapíthatjuk, hogy a tejtermelésben tehenenként napi 7,89 literes fejési átlagot mutattak ki, ami jobb a tervezettnél. Ez az eredmény azért értékes, mert a szövetkezet évek hosszú sora óta a sereghajtók között kullogott. Továbbra is nagy eltérések mutatkoznak az egyes gazdasági udvarok közölt. Míg Devičanyban, Drženicén és Kmeťovcén több mint .kilenc liter a napi tehenenkénti fejésí átlag, addig Bátovcén és Hordán csak hat litert fejnek. A szarvasmarha-állomány napi darabonkénti súlygyarapodása 0,653, a sertésállományé pedig 0,531 kilogramm. Egy anyadisznótól mindössze 8,66 malacot sikerült elválasztaniuk. Egy liter tej előállításához 0,30, 1 kg marhahús kitermeléséhez 2,10, egy kg sertéshúshoz pedig 3,95 kg abraktakarmányt használtak fel. összesen 287 tonna abraktakarmányt sikerült megtakarítaniuk. Érdekességként említhető, hogy egy dolgozó 34 961 korona értéket termelt ki az első hat hónap alatt, az átlagos havi kereset pedig meghaladta az 1800 koronát. Szükséges megemlíteni a legjobb dolgozók nevét is. A fejők közül Anna Gregušová, Margita Nováková és Anna Hrudková érdemel mindenekelőtt elismerést. A szarvasmarha-állomány gondozói közül Michal Chrien és Ján SeneSi tűnt ki. A matacelválasztásnál Paulina Zlesiková, Anna Koblenová, Helena Bešinnvá és jana Senešiová jeleskedett. A sertéshizlaldában pedig Az őszi mezőgazdasági munkák szervezése leköti a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek szakembereit és dolgozóit. Ez azonban nem ok arra, hogy megfeledkezzenek az állattenyésztésről, főleg a tejtermelésről. Az elmúlt kilenc hónap eredményei alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem minden járásban értek el — különösen a tejtermelés terén — az adottságoknak megfelelő eredményeket. Az igaz, hogy a kerület tizenkét járásából tiz járás napi tejeiadási tervét túlteljesíti, de kerületi szinten az év elejétől a lemaradás 3 millió 781 ezer litert tesz. Nem mondhatjuk, hogy a tehenek biológiai potenciálja csökkent volna az év elejétől, tehát az eredmény szervezési és takarmányozási hibákra vezethető vissza. Kerületi méretben csupán három járás teljesíti tejeladási tervét. Ezek közül ki kell emelnünk a kassai (Košice) járást, ahol a tervet 852 ezer literrel túlszárnyalták. A terebesi (Trebišov) járásban az év elejétől a lemaradás 176 ezer litert : tesz. jelenleg napi eladási tervüket Karolina Halabuková és Anna Halieká voltak a legeredményesebbek. Jövőbeni terveik közt szerepel az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése, a tejtermelési terv túlteljesítése és az egyes gazdasági udvarok közt fennálló különbségek felszámolása Ábel Gábor 1445 literrel teljesítik túl, és a feltételek adottak, hogy az év végére az adósságukat törlesszék. A michalovcei járásban, ahol az évek hosszú során át problémát jelentett a tejtermelés, jelenleg naponta 548 literrel teljesítik túl napi tejeladási tervüket. Ezzel szemben a kerületben több járás van, ahol az elmúlt évekhez viszonyítva a tejtermelés mélypontra került. A humennéi járás az év elejétől 1 millió 223 ezer, a poprádi járás 1 millió 171 ezer, a rozsnvői járás 728 ezer, a svidníki járás pedig 601 ezer literrel maradt le a tejeladási tervtől. A kerületi termelési igazgatóságon a minap részletesen foglalkoztak az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseivel. Feltárták a hiányosságokat és rámutattak a követendő példákra, amelyekkel az év végéig még sokat lehet javítani a jelenlegi helyzeten. A hátralevő időszakban tehát az őszi munkák mellett a tejtermelés szervezésére kell helyezni a hangsúlyt, a nagyobb hozamok elérése érdekében, (illés) Napirenden az állattenyésztés fejlesztése — Rátértünk a szakágazati irányításra. Előbb, amíg hozzánk voltak bej osztva a gépek, nem tudtuk az Idény-1 munkák után kellőképpen kihasználni azokat. Azt hiszem jobb, bogy a géрек külön szakágazathoz tartoznak- Néha előfordul, hogy harcolni kell* de általában a kért, szükséges gépe-1 két megkapjuk. Társadalmi segítségre nincs szüksé11 gük a szüretelésnél? — Őszintén megvallva, legjobb, ha saját erőből oldjuk meg a szőlő szedését. De azért néha jó a segítség. Az idén a bíróság és a könyvtár dolgozói sietették a fontos munka elvég-1 zését. Jó gárda volt, mert a csoport egy része jogilag Is foglalkozott a szürettel, a könyvekkel dolgozók pedig a líra szempontjából meséltek a szüretről, jó volt a hangulat, s a nyelvek mellett, a kezek is ügyesen mozogtak. — A kertészetben is vannak brigá-1 dosok? — Ott nagyobb szükség van rájuk. Soha nem lehet tudni, mikor köszönt ránk egy zimankós reggel, és vége a paradicsomnak, a paprikának. Főleg a dunaszerdahelyl iskolákból kapunk segítséget. Csakhogy ... <— Mi a baj? — A diákok tiagv kópék. Teljesítmény alapján kapják a jutalmat, és a ládák alján a zöldségfelvásárló üzemben gyakran találnak paradicsomszárat. De előfordul, hogy a csoportvezető összeszámolja a ládákat, vagyis a társadalmi munkát végzők teljesítményét s kiderül a turpisság. Bizonyos matematikai eltérések ugornak ki. Ez abból ered, hogy diókfürgeséggel áthordják a már leszámolt ládákat a másik csoporthoz. Dehát meg kell érteni a diákfurfangot —, mert még így is aranyat ér a segítségük. A pincében most van a bor legjobb forrásban, és nagyon ízlett a Müller Thurgau nedűje. Nem csoda, hiszen húszon felül volt a szólő cukorfoka, és minden bizonnyal kitűnő borocska érlelődik belőle. «-tt--* Ésszerű takarmánygazdálkodás Állattenyésztésünk eredményeivel, gondjaival, fejlesztésével számos fórum, szakmai tanácskozás foglalkozott. Ezeken a takarmánygazdálkodás kérdései mindig kiemelten fontos hangsúlyt kaptak. Ezen a téren felmerülő gondok és tennivalók kettős irányzatúak: egyrészt a takarmánytermesztés színvonalát és a hozamokat kell jelentősen emelni, másrészt a takarmánybázisunk adta lehetőségeket kell célszerűbben kihasználni. hattak az abrakigényes állattenyésztési ágazatok fejlesztésére, viszont jó lehetőség kínálkozott a lucerna és a silókukorica termelésére. A szántóterület megosztását sikeresen elvégezték azáltal, hogy lucernát 250, silókukoricát 280 hektáron termelnek, hatvan hektáron pedig szántóföldi legelőt létesítettek. HASZNOSÍTJÁK a MELLÉKTERMÉKEKET a kukoricaszilázs, a lucernaszéna és az abraktakarmány. Ezeket az alapanyagokat keverjük, kiegészítő anyagok hozzáadásával, a különböző termelésű csoportok igényei szerint — mondotta Karika Imre mérnök, a Békéi (Mierovo) Efsz zootechnikusa. A legeltetésről a szövetkezet szakembereinek az a véleménye alakult ki, hogy bár a legelőn napfényhez, mozgáshoz, vitaminhoz, nyomelemekhez jutnak teheneik, de amíg a nagyobb tömegű zöldtakarmány a jóllakottság érzését keltheti, nem biztosítja maximálisan állataik számára az intenzív tejtermeléshez szükséges energiát. Ezért a legeltetés előtt kiosztott takarmánnyal biztosítják a szükséges tápanyagok felvételét. Nagy gondot fordítanak a jó minőségű silótakarmány készítésére is. Ez a növénytermesztésben foglalkoztatott dolgozók kiemelt feladata. A legjobb beltartalmi értéket a fajta, a vetési és betakarítási idő, és az öntözés gondos betartásával biztosítják.
