Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-20 / 42. szám

a háztáji és kisegítő gazdaságuk társadalmi jelentősége — «z elientmundásus időszak után — az irányító és végrehajtó fóru­mokon is egyértelmű megítélést kapott: hosszó távon is szükség van az ország mezőgazdasági össztermelésének körülbelül harminc százalékát adó kister­melés termékeire, az évi 2,5 milliárd munkaórára, a mint­egy negyvenöt milliárd forintot érő háztáji termelő berendezé­sekre és a kistermelők által művelt egymillió hektárnyi ter­mőföld minél gazdaságosabb hasznosítására. NYÚL, SERTÉS, BAROMFI — KISTERMELŐKTŐL Sokrétűség jellemzi a Csong­­rád megyében folyó háztáji és egyéb kisárutermelést. Több termelőszövetkezet a MÉSZÖV és az AFÉSZ-ek szervezik ezt a tevékenységet. A MÉSZÖV ré­széről Hutya Lívius — a Fo­gyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetségének csoportvezetője — az ÄFÉSZ részéről pedig Horváthné Bányai Mária mér­nök — a Szeged és vidéke ÁFÉSZ vezetője — volt segítsé­günkre a termelés, szervezés és fejlesztés áttekintésében, meg­ismerésében. A kistermelők tevékenysége a megyében nagyoó összetett, mert egyrészt vidékenként más­más termékek előállítása a jel­lemző, másrészt pedig különbö­ző céllal folytatják a termelést: saját szükségletre, avagy el­adásra, de a legtöbbször mind­két szempontból. A Szeged és vidéke AFÉSZ- hez tizennyolc szakcsoport tar­tozik, ezerhétszáz taggal. Ebből kilenc kisállattenyésztéssel, ket­tő pedig méhészkedéssel foglal­kozik. XXX A sertéstartás községenként változó képet mutat. Tavaly összesen tízezer sertést értéke­sítettek —, a saját vágást és a közvetlen eladást fs beleszá­mítva ez a szám még nagyobb. Az idei kocaigények azt igazol­ják, hogy a sertéstartók száma a megyében növekszik. Sertés­húst az ÁFÉSZ saját vágóhíd­­ján, Kisdorozsmán dolgozzák fel. A nyúltenyésztés fellendülésé­ben nemcsak a kedvező árak és a rövidebb megtérülési idő jászik kiizye, hanem az is, hogy az idősebb emberek a munka könnyebbsége miatt szívesen foglalkoznak nyűllal. Tavaly közel nyolc tonna nyúlhúst ér­tékesítettek a kistermelők. Az értékesítési szerződések szerint az idén a nyőlértékesítés tíz százalékos növekedésével szá­molnak. A több száz nyúltenyésztő te­vékenységét szintén az ÁFÉSZ szervezi. Legjobban bevált for­ma itt is a szakcsoport: a cso­portos beszerzés, értékesítés és az egyéni termelés. A fogyasz­­pontban foglalta össze az ered­ményes nyúltenyésztés feltéte-Horváthné Bányai Mária mérnök a ÁFÉSZ vezetője. Szeged és vidéke MAGYARORSZAGI TAPASZTALATOK Kistermelés - nagy érték leit: a lenvésznyulak beszerzé­se, tápellátás és a biztos érté­kesítés. A tenyészállomány nagy részét az AFÉSZ-ektől szerzik be a tenyésztők. A fajtacserél viszont már egymás között old­ják meg a szakcsoportok. A sertés- és nyúltenyésztők korlátlan mennyiségben kapnak tápot és takarmányt. A fogyasz­tási szövetkezet a megyei gabo­nafelvásárló és feldolgozó vál­lalattal áll szerződéses viszony­ban, ami alapján az igényeknek Magyarországon egyre népszerűbb a haszongaiamb-ienyésztést Fotó: Lázár Mihály megfelelő mennyiségű takar­mányt forgalmaz. A nyulak értékesítését szer­ződés alapján oldja meg a szö­vetkezet. Az ÄFÉSZ ügyel arra, hogy a tenyésztők mindig pon­tos információt kapjanak az át­vételi feltételekről és az átvé­tel időpontjáról. Egyik legrégibb szakcsoport a méhészeké. A termelés sajá­tosságából ered, hogy a leg­szervezettebb. A méztermelés egyenletes, a tavaly értékesített mennyiség tizenegy tonna volt. Terveik között szerepel a ba­romfi- és a galambtenyésztés fellendítése. Tavaly öt tonna pecsenyecsibét, tízmillió tojást és közel másfél tonna galamb­búst értékesítettek. A baromfi­­tenyésztés szervezése, szakmai felügyelete azonos a mezőgaz­dasági üzemekével. A tenyész­­ellátás a nagyüzemi telepekről vagy az ellenőrzött kisgazdasá­gokból történik, a baromfi- és a galambhús, valamint a tojás értékesítése, s a takarmányellá­tás is olajozottan működik. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A termelés fejlesztésének fon­tos alapfeltétele a nagyüzemi tapasztalatok lehetőség szerinti hasznosítása a háztájiban és az egyéb kistermelő gazdasá­gokban. A termelőszövetkezetek szakemberei figyelemmel kísé­rik a kistermelést is. E munka nehezen oldható meg a fogyasz­tási szövetkezetnél, mivel nem alkalmazhat minden termelési ágban egy-egy szakembert. Ezt a kérdést úgy oldotta meg az ÁFÉSZ, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei tarta­nak előadásokat a szakcsopor­toknak, a legkorszerűbb te­nyésztési technológiáról. A fogyasztási szövetkezet és a helyi termelő szövetkezetek között szoros és eredményes kapcsolat alakult ki a kister­melés szervezésében és fejlesz­tésében. Elsősorban a takar­mányellátás és a szaktanács­­adás terén gyümölcsöző az egyöttmőködés. XXX Magyarországon a korszerű­södő háztáji termelés szervezé­séhez éppúgy szükség van a tu­dományos közgazdasági elem­zésre, mint a nagyüzemi terme­lésben. Nem véletlen, hogy az Agrárgazdasági Kutatóintézet felvette programjába a kister­melés kérdéseit. Több ezer kis­termelő adatait feldolgozva igyekszik következtetéseket le­vonni a termelés alakulásáról .és a fejlesztés módjáról. A kutatók javasolják, hogy a mezőgazdasági Üzemek lépjenek tovább a szervezésben. Egyre ^evésbé felel meg az igények­nek az egyszerű háztáji üzem­ág. jobbnak, hasznosabbnak mutatkozik, ha a háztáji barom­fitartást a tsz baromfiágazatá­hoz, a sertéstartást pedig a tsz sertéságazatához csatolják szakmai felügyeletre. A kister­melés eredményesebbé léteié­nek lehetőségeit ugyanis nagy­üzemi termeléshez való szoro­sabb és eredményesebb kötő­­döttségben látják. Csiba László <♦ ❖ ♦> ❖ ❖ <♦ ♦> ♦> ♦> ♦> •> ♦> ♦> ♦> «J* <* <♦ ♦> ♦;« ,$♦ ,3* «5*«3. „j, *j. ♦ Figyelemreméltó bemutató Mint általában, hangos az is­kola udvara, ezüttai azonban nem gyermekzsibongástól, bár szép számmal vannak gyerekek is a nézelődők között. Vajon kik népesítik be ilyenkor, hét végén a pozsonypüspöki (Brati­slava — P. Biskupice) iskola udvarát, *és mi vonzza ide az embereket? Közelebb megyek, és a kapura függesztett plakát­ról olvasom: „Apróállat-kiállí­­tás“. Igen, és micsoda érdek­lődésnek örvend! A kapu mö­gött ülő jegyárus engem is — nagyon kedvesen — beljebb in­vitál. Az L-alakú épület által bezárt téren katonás rendben sorakoz­tak a ketrecek, bennük külön­böző színű és fajtájú nyulak, tyúkok, galambok. Az egyik délcegen, a másik féiszegen állt n rács mögött, a pávaga­lambok pedig szinte kihívóan lllegették magukat, mintha csak magukon érezték volna a néze­­lüdők mustráló tekintetét. — Te, ez a kaliforniai fehér eladó, engem érdekelne ... — Ez az ezüstfácán álom­szép! .. — Ha elhoztam volna a jér­­eémet, biztos az első díj.;, Ilyen és hasonló szövegtöre­dékeket szűrtem ki a zsibon­­gásböl. A tájékoztatást nyújtó szolgálatost egpsz tömörülés vette körül, alig győzött vála­szolni a kíváncsiskodók kérdé­seire. Engem is sok minden ér­dekelt. Poüivenec Anton, a ren­dezőbizottság alelnöke készség­gel válaszolt a kiállítás körül­ményeire és kimenetelére, vala­mint a kisállattenyésztők helyi szervezetének munkájára vonat­kozó kérdéseimre. Elmondotta, hogy első ízben rendeztek kiállítást, ahol negy­venhat tenyésztő összesen 218 különféle apróállatot mutatott be. A kiállítóknak mintegy hu­szonhárom százaléka vendég­ként vett részt kedvencével a bemutatón. A bírálóbizottság, a­­melyet az SZKSZ Központi Bi­zottságának dolgozói alkottak, magasra értékelte a kiállítás színvonalát, és őszinte elisme­réssel szólt a szervezet tagjai­nak munkájáról. Az értékelés­kor húsz kiállító kapott díszok­levelet és részesült tárgyi juta­lomban, ami önmagáért beszél. Hogy csak a legsikeresebbeket említsem: Ďurik Pavol és Poži­­venec Anion kaliforniai fehér nyulai, Koller István pávaga­lambjai, Koller Imre sárga Or­pington tyúkjai különösen fel­hívták magukra a figyelmet. A látottakból arra következ­tettem, hogy nagyszerű alapok­mondhatom, hogy mindannyian belevaló, lelkes állatbarátok. Célunk kifogástalan, minél szebb fajtatiszta egyedek te­nyésztése, ami szervezett kere­tek között reálisabb, megvalósí­tása könnyebb. Összejövetelein­ken élénk tapasztalatcserét folytatunk és — mit tagadjuk Elégedettek a rendezők és a kiállítók. ra épült, az évek során jól ősz- jő érzés dicsekedni egvmás­­szekovácsolódott szervezetről nak állatállományunkkal, egy­­van sző. De Poiivenec elvtárs egy tenyésztői mesterfogásunk­tagadólag intett: í— Nem, nem! Szervezetünk alig egy éves, túlzás lenne szi­lárd alapokról és összehangolt­ságról beszélni. Amit lát és ta­­paáítal, mindez Inkább a kez­deti lelkesedés eredménye. Egy évvel ezelőtt még csak egyi­künk másikunk fantáziájában motozott a gondolat, hogy a szép számban levő kisállatte­nyésztők miért ne alakíthatná­nak nálunk is szervezetet. Ad­­dig-addig foglalkoztunk a gon­dolattal, míg .végül a múlt év novemberében létrehoztuk az •SZKSZ helyi szerkezetét. Igaz, a tevékenység csak ez év ja­nuárjában indult meg, de akkor is igen akadozva, botladozva. Akkor harmincöt tagot verbu­váltunk össze, ezeknek hatvan százaléka más helyi szerveze­tekből — költözés miatt — át­igazolt tenyésztő volt, akik már rendelkeztek némi tapasztalat­tal. A szervezet elnöke Koller István lett. Jelenleg negyvenkét taggal dolgozunk, akikről el­kel, sikereinkkel. Meg aztán a szervezet segít a tápok beszer­zésében, melyeket nagykereske­delmi áron megkapunk. A továbbiakban távlataikról nyilatkozott. Többek között megjegyezte, hogy nagyon üd­vös lenne egy kiskönyvtár léte­sítése, ami elősegítené szakmai Ismereteik fokozottabb gyarapí­tását, ezáltal szakszerűbb mun­kát fejthetnének ki, követke­zésképpen jobb eredményeket könyvelhetnének el. De ehhez mindenekelőtt klubhelyiség kel­lene. A helygond pedig Püspö­kin a legnehezebben megoldha­tó problémák közé tartozik. Nemcsak ä kisállattenyésztőki de a Dimenzió ifjúsági klub és a CSEMADOK színjátszó cső­­portjának tagjai Is csak hol itt» hol ott, legtöbbször magánlakás son jönnek össze. Ezt a gondot majd csak az új művelődési húz oldja meg, de ennek a tervrajza még csak most kés szül. A kisállattenyésztők szer-* vezete pedig már Ígéretet ka-1 pott a hnb elnökétől a helyi-1 ségre vonatkozólag. — Mégis, mi a vonzó ebben a munkában, talán a haszon? —« érdeklődtem. — Hová gondol?! — tiltako­zott beszélgető partnerem. —­­Néhány egyedet lehet ugyan értékesíteni — a vágónyulakat például a nyitrai Biankó Közös Mezőgazdasági Vállalat felvásá-1 rolja '—, de aki csak a jövede­­lemforrást keresi és látja a kis-1 állattenyésztésben, az csalódikj Az apróállatokkal való foglal-1 kozás gyönyörű szórakozás, nagyszerű kedvtelés, hasznos időtöltés. A kisállatot önmagé-' ért, nem a haszonért kell sze­­retni. Ezt a kisállattenyésztö­­nek már gyerekkorában kell tudatosítania és éreznie. Ezért az utánpótlás biztosítása, a kis­állattenyésztés Iránti érdeklő-1 dés felkeltése és elmélyítése céljából az iskola pionírcsapata mellett kisállattenyésztő-szak­­kört szeretnénk alakítani. Né­meth Károly Iskolaigazgató már beleegyezését adta, sőt lelke­sedve fogadta a javaslatot. Egyébként hálásak vagyunk ne­ki, mert rendelkezésünkre bo­csátotta az iskola udvarát, hogy itt mutassuk he legszebb álla­tainkat. A beszélgetés során megér­tettem, hogy — ahogy mondani szokás — egy gyerekcipőben járó szervezet hogyan lehetett képes ilyen minden szemszög­ből tipp-topp bemutató meg­szervezésére. Ilyen rátermett, lelkes gárdá­ra érdemes felfigyelni!-gya — A tárolt szelő gondozása Á díjnyertes king galambok, 1 Alihoz, bogy szőlőnk hosszú ideig egészségesen megmarad­jon, és sokáig fogyaszthassunk belőle, nagy figyelmei kell for­dítani a raktározott termés gondozására is. A helyiségben nem szabad minden nyílást el­zárni, kisebb szellőzés föltétle­nül szükséges. A szellőztetéssel bizonyos mértékig szabályoz­hatjuk a helyiség hőmérsékle­tét is. Ha kint enyhébb idő van, nappal szőkítsük vagy zár­juk a nyílást, éjjelre nyissuk ki. Fagyos idő esetén éjjel zárjuk le a szellőzést, nappal viszont legyen nyitva . 85 százaléknál nagyobb páratartalom esetében jobban szellőztessünk, a kisebb páratartalmai pedig tálcákra öntött víz behelyezésével növel­hetjük. Kéthetenként fertőtlenítsük a helyiséget. Zárjuk le a szellő­zőt, és légköbméterenként két­­hároni gramm ként égessünk el benne, tíz-tizenkét óra eltelté­vel újra nyissuk ki a szellőz­tető!. Ugyancsak belenként vizsgál­juk át a fürtöket, és az esetleg rothadni kezdő bogyókat he­gyes ollóval vágjuk ki a für­tökből. Ha valamilyen okból nagyobb mértékű rothadás indulna meg, ne tartsuk tovább, hanem nyomjuk ki a szőlőt mustnak. Töppedés esetén adjunk hoz­zá annyi vizet, amennyi szüksé­ges a töppedt bogyók tartalmá­nak feloldásához. A rothadt szőlőből ülepítve és szűrve jó ízű must készíthető. Ha így nem kívánnánk fogyasztani, te­gyük meleg helyre, aho! az er­jedés megindul benne, és bort nyerünk, (p- f-)

Next

/
Thumbnails
Contents