Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-20 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES ; 8 1979. október 2fl. A korszerű orvostudománynak, a tokozott egészségügyi gondoskodásnak köszönve sok betegséget sikerült leküzdeni s így az életkorátlagot jelentősen növelni. Am napjainkban újabb kórus tünetek, az úgynevezett „civilizációs betegségek“ hatalmasodtak el a lakosság körében. Statisztikai kimutatások szerint minden második ember halálát a szívinfartkus vagy az agyvérzés okozza. Nem kevésbé komoly gondot jelent az orvosoknak a cukorba] is, az epebántalmak rohamos elterjedése. A vészjelző tünetek az elhízás, az érelmeszesedés, a vérkeringés! zavarok. Ezért nem véletlen, bogy a jelenkori betegségek okainak felderítésében az orvostudomány tüzetesen szemügyre vette a táplálkozást, az elfogyasztott élelem mennyiségét és összetételét. Bebizonyosodott, hogy az említett betegségek elterjedéséhez jelentős mértékben a helytelen táplálkozás is hozzájárul. 1 Vajon hogyan táplálkozunk hazánkban? Erre a kérdésre adott választ Andrej Buč ко docens, az Élelmezési Kutatóintézet igazgatója a közelmúltban tartott sajtóértekezleten. Az elmúlt három évtized alatt, párhuzamosan az életszínvonal emelkedésével, az egy lakosra jutó napi élelmiszerfogyasztás kétezerháromszáz kalóriáról több mint háromezer kalóriára növekedett. Ez annyit jelent, hogy az elfogyasztott élelem tápértéke tekintetében a fejlett országok ranglistáján az élvonalba kerültünk. De ne ringassuk magunkat tévhitben ... A kiadós táplálkozás nem egyenlő az egészségessel! Az egészséges, vagyis az ésszerű táplálkozásban döntő szerepet játszik az elfogyasztott élelem összetétele, s ezzel korántsem lehetünk elégedettek. Ugyanis táplálékunkban a kelleténél több a szénhidrát — cukor, zsír, liszt — és sokkal kevesebb a fehérje. Az utóbbi években a húsfogyasztás jelentősen megnövekedett, ami örvendetes. Szlovákiai viszonylatban az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás meghaladja a hetvenegy kilót. Am sajnos még mindig jobban előnyben részesítjük a zsíros „zamatos“ sertéshúst a marhahúsnál. Az évi húsfogyasztásnak több mint a fele sertéshús. Az egészséges táplálkozás szempontjából ideális lenne, ha az összfogyasztásban a sertés- és a marhahús negyven-negyven százalékban részesedne, a hátralevő részét pedig a borjúhús, baromfihús és a hal egészítené ki. Az utóbbi húsfélék gyakran kimaradnak étlapunkról, holott dietetikus szempontból igen kedvezőek könnyen emészthető fehérjetartalmuk révén. Nem beszélve arról, hogy gyakran igen egyhangú étlapunkat változékonyabbá tehetnénk. Persze A csizmádat és a íábäaoláe Á csizmaviselet célszerű, megvédi a lábat az átázástól, fagyástól, kevesebb a cipő- és liarisnyagond. Érthető tehát, hogy az utcán már szinte csak csizmát látunk, de hogy miért viselik sokan reggeltől estig, még a munkahelyen is, annak csak egy magyarázata van — a divat. S amíg ennyire divat, hiába próbálnánk bárkit lebeszélni, nem is érdemes szólni. Inkább felhívjuk a figyelmet arra, hogy legalább esténként legyünk jók szegény, meggyötört lábunkhoz, amely gyakran befülled a csizmába. Fordítsunk fokozottabb gondot részben a láb „lélegeztetésére“, részben az ápolására. A lélegeztetés csak abból áll, hogy mielőtt fürdünk vagy lábat mosunk, járjunk harisnya és papucs nélkül a szőnyegen — feltéve persze, ha ezt lakásunk hőmérséklete megengedi. S ha egyébként a tévétornát legszívesebben egy kényelmes karosszékből nézzük is végig, legalább a lábunkkal „tartsunk lépést“ azaz kalimpálgassunk egy kicsit. Természetesen, a lábat is meg kell mosni naponta szappannal, langyos vízzel, ezenkívül hetente egyszer iktassunk be egy-ogy lábfürdőt. Az izzadásra hajlamos lábnak jót tesz a tölgyfakéreg-kivonatból vagy más gyógynövényekből készült lábápolószer. Ezek behatolnak a bőrbe, nem hagynak zsírfoltot, és frissítő, fertőtlenítő hatásúak. A szénsavas tabletták ugyancsak enyhítik a fáradságérzetet. Az oxigénfejlesztő lábsók megszüntetik a viszkető, égető érzést, a lábbalzsam pedig enyhíti az izületi fájdalmakat. Igen hasznos, ha esténként száraz masszázst végzünk, azaz egy frottírkesztyűvel a saroktól felfelé haladva, köröző mozdulatokkal átdörzsöljük fájó bokánkat. A duzzadásra hajlamos lábat tanácsos esténként egy negyedórára magasra helyezni, majd t— hogy a véredények, az Izmok feszültsége feloldódjon — alulról felfelé simogassuk végig alsó lábszárunkat. Ha azonban a láb erei dagadtak, vagy ideggyullndás veszélye fenyeget, inkább mellőzzük a masszázst. t— Szy—i ehhez az őstermelőnek, az élelmiszeriparnak és a kereskedelmi hálózatnak is hozzá kell járulnia. A háziasszonyok zöme ma is azt tartja, ízletes étel csak disznózsíron készíthető, s főztjük akkor jó igazán, ha úszik a zsírban. Pedig tudatlanságból családjuk egészségét kockáztatják. Az állati eredetű zsiradékok, de főleg a disznózsír olyan anyagokat tartalmaz — (például koleszterin) , — melyeknek a szövetekben való lerakódása az érelmeszesedést gyorsítja. Egészségünk érdekében célszerű lenne nagyanyáink, anyáink receptjeit módosítani, s fűztőnket olajon, növényi zsiradékon készíteni. Elgondolkoztató, sőt döbbenetes tény, hogy a tejfogyasztás évről évre csökken. Ma Szlovákiában évente egy lakosra számítva több sört — 144 litert — mint tejet — 136 litert — fogyasztunk. Pedig mindenki előtt ismeretes a tej fontossága, pőtolhatatlansága főleg a gyermekek táplálkozásában. E szomorú valóságért a felelősség jórészt a kereskedelmi hálózatra — a rendszertelen, akadozó szállítása miatt — és az iskolákra is hárul, ahol sok esetben nem biztosították a tejet a gyerekek számára. De a szülőknek is többet kellene tenni, hogy gyermekeiket pici koruktól kezdve rászoktassák a tej rendszeres ivására. A gabonafélék táplálékunk összkalőriaértékének negyvenöt százalékát teszik ki. Tehát a fejlett kapitalista országokhoz viszonyítva tésztafélékből a dupláját fogyasztjuk. Nem ártana a knédlit vagy galuskát inkább burgonyával helyettesíteni; az utóbiből egyre kevesebb kerül az asztalunkra. Az , étlapunkat ugyancsak gazdagíthatnák a hüvelyesek, melyek úgy tűnik szinte kimentek a divatból. Ma a hüvelyesek évi fogyasztása — egy lakosra számítva — csupán í,7 kiló, pedig tápértékük az ésszerű táplálkozás szempontjából jelentős. Világviszonylatban az évi cukorfogyasztásban — 28 kiló egy lakosra — ; az élen járunk. Sajnos, ez az elsőbbség nem szolgálja az ésszerű táplálkozást, sőt igen káros hatású. Erre bizonyíték, hogy Szlovákiában a gyerekek 18, az asszonyok 30, a fértiak 25 százaléka elhízott. Viszont a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban az utolsók között helyezkedünk el. Tehát étlapunkbon sokat kell változtatnunk egészségünk érdekében. Az édességet iktassuk ki, a tésztaféléket inkább zöldséggel, gyümölccsel pótoljuk. Az orvosok azt vallják: a konyha az emberiség egyik legnagyobb ellensége, s igazuk van. Persze az említett betegségek előidézésében más tényezők is szerepelnek; például a dohányzás, az alkohol, a kevés testmozgás, a stressz. De a megelőzésük leghatékonyabb eszköze az ésszerű táplálkozás. Ezt főleg az asszonyoknak és az üzemi konyhák dolgozóinak tudatosítania kellene. KLAMARCSIK MÁRIA, mérnök / Buga doktor: Éjfél előtt néüty perccel I. Öreg ember és öreg orvos vagyok. Közelebb a hetvenötödik, mint a hetvenedik születésnapomhoz. Fél évszázad orvosi tapasztalata, verítéke és napsugara van mögöttem. Bámészkodtam és bábáskodtam az élet fakadása mellett, és sokszor álltam éjfél előtt a búcsúzkodók ágyánál, várva, hogy lefoghassam a szemüket. Sok szó esik mostanában a jó halálról. Elmondom én azt is, hogy mit tapasztaltam, mit láttam és mi izgat. „A halál kenyerespajtásom nekem. Együtt tanulunk az anatómián...“ De régen Is volt, amikor ezt a két sort leírtam. Pár hónapja voltam akkor még csak medikus, és a suhanc nagyképű nyegleségével titkoltam a bennem sunyitó félelmet. Igenis: féltem. A haláltól. Mindenki fél, még az is, aki féltéglával veri a mellét és azzal dicsekszik, hogy nem félt soha semmitől. Életében nem is, de a halálában igen, mert azt nem ismeri, abban nem bízik meg senki. Legfeljebb a megszállottak, a vallásos, megbabonázott szerelmesek. De, honnét származik ez a letagadott, eltitkolt, borzongató félelem? A haláltól? Ami elkerülhetetlen. Ezt tudja. A bizonytalanságtóll Az átlépéstől az élet határán és az ezzel kapcsolatos — ritkán látott, de gyakran emlegetett — szenvedéstől. „Circum dederunt me genitus , mortis dolores inferni...“ (Körülvesznek engem a halál gyötrelmei, az alvilág szenvedései) — szól a gyász-zsoltár. Nahát ettől! 4> A halálnak még a meghatározása is bizonytalan. Az egyik szerint: a vég. Az egyén életének legutolsó akkordja. A másik azt mondja: a kezdet. Az örök életnek, a másvilágnak a kezdete. Ahol az örökkévaló — a kimondhatatlan nevű — egyisten színről-színre való látása teszi boldoggá azt, aki hisz benne. Vagy átmenet az Alsirát hídján a tubafa kellemes árnyékába. Átevezés a Tix folyón, esetleg indulás emberből állatba, vagy állatból emberbe a jobb vagy rosszabb felé, mindenkinek érdeme szerint. Az Ilyen azt mondja: mennyország, vagy poklot emleget. A harmadik azt hiszi, hogy a Nirvana a teljes megnyugvás a legigazibb boldogság állapota. A nagy , csend, ahol a tökéletes megsemmisülés öröme az igazság. A halál valóban — minden vallási felfogás nélkül is — béke, az a nyugodalom, amiről még csak elképzelésünk sincs. Bizony nincs! Mert a halottlátók és egyéb spiritiszták ostobaságait józan ember nem hiszi. * Madáchot olvasom: „Csak az a vég! Csak azt tudnám felfedni!“ Adám nem ostoba. A vég szükségszerűségét ismeri. Hát akkor mitől fél? A bizonytalanságtól, a fájdalomtól, vagy attól, hogy elsilányodik, elkorcsosul, a saját kultúrájába belefullad az ember? Talán mindháromtól, de leginkább attól a fájdalomtól, amit kénytelen elszenvedni. A szenvedés a huszonnegyedik óra előtti utolsó percben és a bizonytalanság a huszonnegyedik óra első perce után. Ott, ahonnét még sohasem jött hír, ahonnét még soha sem tért vissza senki. Senki?-... No, ne tréfáljak még önmagámmal se. Dehogynem! Fiatal orvos koromban még szó sem volt a biológiai halálból való vlszszatérésről. Ma már nem Is ritka. A halál mezsgyéjén már átlépett, tökéletesen élettelen — tehát gyakorlatilag halott — ma megfelelő orvosi segítséggel már visszaevickélhet az életbe és elmondhatná, hogy ott mit érzett, mit látott. Ha lenne mit. De nincs. Semmi. Még csak a Nirvana szent békéjéről sem tud semmit a túlvilágról viszszahozott, feltámadt halott.. De, hogy előtte — amikor a keresztény felfogás szerint a lélek elválik a testtől — mi van, azt sajnos, mi öreg orvosok sokszor láttuk, sokszor hallottuk, sokszor végig, szenvedtük a vívódókkal, a gyötrődőkkel, a vonaglókkal, fuldoklókkal, a haldoklókkal, az élethez ragaszkodókkal, öreggel, fiatallal egyaránt. ... és éreztük, hogy segíteni kellene rajtuk. De hogyan?... (Folytatjuk) ERŕSZTREJTVÉIIY A vén varangy (KOREAI MESE) rA Virág hegyen egyszer egy Csang nevű fehér szarvas nagy lakomát rendezett, és minden állatot meghívott rá, csak halálos ellenségét, a tigrist hagyta ki a névsorból. De hogy nem volt ott a tigris, ki üljön az asztalfőre?. Tanácskoztak, tanakodtak a lakoma résztvevői, végül megegyeztek abban, hogy a legöregebbiknek adják a díszhelyet. Felrepült a varjú, és goi gol-t kiáltott, ami öregebbet jelent. Már épp ültették volna az asztalfőre, mikor előugrott a béka, és elkezdett „meng-kong“, meng-kong“-ot brekegni. Tudjátok meg, hogy Meng másképpen Mencius, és Kung másként Konjucius, mindketten 'az ókor legrégibb bölcsei, együtt ma már kétezer évesnél is öregebbek. Ilyen öreg bizony egyik állat sem volt. Senki sem mert tehát kételkedni benne, hogy a díszhely a vén varangyot illeti. ’A lakoma alatt azonban a tigris, bosszankodva, mert előbb nem hívták meg, eljött a környékre és hangosan ordított. Az asztaltársaság megrémült. u, Te vagy a legértelmesebb és a legravaszabbt — mondta a szarvas a rókának. — Eredj a tigrishez, békítsd. meg, hogy ne vegye rossznéven, amU ért nem hívtuk. Próbáld meg rávenni, hogy menjen el más környékre innen. A róka valóban felkereste a tigrist, tisztelettel földrevetette magát előtte, és válogatott szavakkal köszöntötte. — Miért nem hívtatok meg? — kérdezte kelletlenül a tigris. — Megbosszulom magam! — Nem eszünk húst ma, nagy tigris, gyökér és fű a lakománk, és vizet iszunk rá. Te pedig a hegyek királya vagy, hogy is merészeltünk volna léged is meghívni? A tigrisnek hízelgeit a róka beszéde és megtisztelve, elégedetten vonult vissza. A róka pedig boldogan futott a lakomához. Igen ám, de nem talált ott senkit. Minden állat elbújt és csak lassan-lassan jöttek elő megint. Különösen sok-sok idő telt el addig, amíg a varangy is előmerészkedett, mert beásta magát a homokba, és nem hallotta meg a többiek hívását. Az állatok jót mosolyogtak a „legöregebben", és az bizony kénytelen-kelletlen belátta, hoqu a díszhely nem őt, hanem a rókát illeti. Feldolgozta: L. Rádi Judit Sárba hullott sárga falevelek, földig érő fehér köd-fellegek, hideg esőcseppek monoton zúgása — szerelmem testvére, boldogságom mása. BOZŰ KATALIN, Hubovo Rejtvény gyermekeknek FÜHARAZÄS t 2. Az öt pohár közül csupán egyet szabad megmozdítani mellé kerüljön a három töltött és a két üres pohár. VÍZSZINTES. 1. A rejtvény első része, zárt betűk: o, á, u, i, e, e, k, e. 9. Számnév. 10. Kettős mássalhangzó. 11. Csacsibeszéd. 12. A Rhone mellékvize. 13. A csehszlovák repülőgépek jelzése. 15. Fohász. 18. Tól-tól szlovákul. 19. ,.. culpa. 21. Vászonféleség. 23. Régi római . köszöntés. 24. .... László, magy. színész. 25. ... fia arabul. 26. Építészeti stílus. 28. Gárdonyi regényalak. 30. Bartók Béla névjele. 32. Járom. 34. Argon vegyjele. 35. Házrész. 36. Riadó. 37. A negyedik dimenzió. 38. Igekö- 16. 40. Nem ezt. 42. szlovák személyes lévmás. 43. Magyar államvasutak. 45. Omladék. 47. Férfinév. 48. Formai. 49. Lengyel város. 50. Csődör. 52. Béke több szláv nyelvben. 54. Tiltószó. 56. Fogával szétmorzsol. 58. Nem valódi. 59. Rossz szlovákul nőnemben. 61. Nagy befogadóképességű. 63. Női becenév. 64. Zamatos. FÜGGŐLEGES: 1. Lapos. 2. Azonosak. 3. Mellrész. 4. Lóösztökélés. 5. Női becenév. 6. Igen németül. 7. Kicsinyítő képző. 8. Enyém olaszul. 9. A rejtvény harmadik része, zárt betűk: v, b, j, e, t, é. 14. A pincébe. 16. A rejtvény második része, zárt betűk: e, ö, d, s. 17. Folyó a Szovjetunióban. 19. Összeadást jelentő szócska. 20. Meztelen testet ábrázoló szobor, kép. 21. Török férfinév. 22. ... úgy, hogy egymás Sámuel, magyar király. 27. Tyúklakás. 29. Igen oroszul, 31. Irány. 32. Becézett Ilona. 33. Francia művészet. 34. Állami Illeték. 39. Morze-jeL 41. Háziállat. 43. Magyar Optikai Mü, vek. 44. Létezik. 45. Verssor-végződés. 46. Nem fél. 51. Egyszerű gép. 53. Gyógykenőcs. 55. Nem mögé. 56. Föléje. 57. Gyom. 58. Káros. 60. Földet túr. 61. A múlt idő jele. 62. Tiltószó, Beküldendő a vízszintes 1., függő, leges 16. és 9. számú sorok megfej, tése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 39. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: A tudományos világnézet terjesztése korparancs. Könyvnyertesek: Marsai László, Léva—Kiskér (Levice—Malý Kiar), Bődi Irén, Serke (Sirkovce), Dudok And, rás, Kovácsi (Kovágovcej,
