Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-06 / 40. szám

1979. október В. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Indokol ható-e a nagy abrakfogyasztás? Az idei féléves eredmények arra vallanak, hogy nagy aránytalanságok vannak az abraktakarmány hasznosí­tásában. A galántai (Galante) járás­ban például az első negyedévben egy liter tejet harminchárom deka abrak­takarmány felhasználásával termeltek, • második negyedévben három deká­val kevesebb, a hetedik hónapban pedig a járási átlag — 26 dekás fo­gyasztással — kedvezően alakult. Ha­sonló igyekezet észlelhető a marha­­hás termelésében is. Egy kilogramm marhahás előállításához az első ne­gyedévben kellett a legtöbb abrak­takarmány, majd fokozatosan csök­kent és júliusban egy kilogramm termékre 2,47 kilogramm szemes ta­karmány fogyasztása jutott. Az ada­tok azt tükrözik, hogy egyes gazdasá­gokban igyekeznek ésszerűen bánni ■ drága abrakkal, betartani a megha­tározott normát, ez azonban nem mindenütt sikerül. Főleg a sertéste­nyésztésben nem. Nézzük csak, hogyan alakult a já­rási mérleg: az első negyedévben egy kilogramm sertéshús termelésé­hez 4,37, a másodikban pedig 4,18 kg takarmánytápra volt szükség. Ezek­hez nagyban hozzájárultak azok a gazdaságok, amelyek egy egységnyi termék előállításához több tápot használtak a kelleténél, s azok is, ■melyek kiváló eredményeket értek •1. Elsőként említhetjük a nádszegie­­ket (Trstice). Ök nagyon ügyeltek arra, hogy a megszabott normát ne lépjék túl. A tervezett 4,20 kg he­lyett 3,87 kiló abrakra volt szüksé­gük, követik őket a vágseliyeiek (Sa­fa), ahol az abrakfelhasználás szin­tén nem haladta meg a négy kilót, fde sorolható még a zsigárdi (Žiha­­rec) szövetkezet és az Grföldi (Slo­venské Pole) Állami Gazdaság. A ga­lántai Május 9 Efsz-ben nem sikerült a követelmények betartása, ennek el­lenére szép eredményeket értek el. A szövetkezetben évek óta a szinte­tikus hibridvonalat tenyésztik. Ezek ötven-ötven százalékos vérarányúak (fehér nemes sertés landracj. A keresztezésből származó egyedek jó haszontulajdonságokkal rendelkeznek. Ez főleg a gyors növekedésben, a súlygyarapodásban és a takarmány­­hasznosításban nyilvánul meg. Arról, hogy a gyakorlatban a fajták keresz­tezéséből létrehozott kiváló alapanya­got hogyan hasznosítják, s milyen feltételeket teremtenek a termelési és értékesítési feladatok megvalósításá­hoz, Dudás Károly, a szövetkezet ál­lattenyésztője tájékoztatott. Elmondta, hogy 11150 sertést tarta­nak, s ebből 717 a koca. Az utóbbiból száz darab törzskönyvezett. Fokozott figyelmet fordítanak a kocák és ma­lacok gondozására, etetésére. A hízó­állományt saját nevelési sertésekből töltik fel, sőt szerződésre malacokat is adnak. Húseladási tervük teljesíté­se céljából a rendelkezésre álló te­­nyészanyagot optimálisan kihasznál­ják. A sikeres hizlalás fontos tényezője a kocák szapurasága, valamint a mi­nél több, egészséges malac felneve­lése. Kapacitás hiányában a fedezte tés nem ciklusos. A legtöbb ellés mégis az őszi időszakra esik. Ez túl zsúfoltságot okoz és nehezíti az idő­terv teljesítését. A problémák ellené­re az állatgondozók jó munkája nyo­mán az első félévben a sertéshús el­adási tervét túlteljesítették. A terve­zettnél több takarmánytáp felhasz­nálásával kedvezően alakult a napi súlygyarapodás. Az előhizlaldában harminckilenc, a hizlaldában pedig az előirányzott 53 helyett 61 deka súlygyarapodást értek el. A sertéshús termelési költsége is kedvezően ala­kult. Egy kilogramm sertéshús terme­lési költsége nem lépte túl a tizen­egy koronát, a kilónkénti értérkesíté­­si ár pedig tizennégy korona lett. Így a sertéshús termelése kifizetődő. Az eredmények arra ösztönzik az ál­lattenyésztőket, hogy használják ki a tartalékokat, amelyek főleg a tartási körülményekben és a takarmánygaz­dálkodás ésszerűségében rejlenek. A szövetkezetekben a sertéseket elavult, kis kapacitású istállókban tartják. A kedvezőtlen körülmények nem teszik Behozni a lemaradást! Meghonosodott szokás szerint vala­mennyi területen időszakonként sor kerül az eredmények átértékelésére. Ez hasznos, mert felmérjük munkánk eredményeit, és kiderítjük, mit kell kiigazítanunk. A rozsnyói (Rožňava) járás tejter­melésének ez évi héthőnapra jutó átlaga a tervek' ismeretében értékes következtetésre adott lehetőséget. A mezőgazdasági üzemekben a terv­mutató egyik fontos tényezője az ál­latlétszám, s ezen belül a fejőstehe­nek száma. A létszám tekintetében ugyan kedvező a helyzet. A járásban a tehénállomány létszámára vonatko­zó tervet ez idő szerint — a tervhez viszonyítva — száznegyvenöt darab­bal túlteljesítik. Ugyanakkor a tej­termelés szakaszán előirányzott terv alatt maradtak. A hét hónapra elő­irányzott mennyiségből több mint 799 ezer liter hiányzik! Időszerű tehát, hogy aprólékosan elemezzük az elmúlt hét hőnap ered­ményeit, és a tartozást kiegyenlítsék. Tizenöt gazdaság közül háromban szárnyalták túl a tavalyi hozamot. A görgői (Hrhov) szövetkezet 141,7, a hosszúszói (Dlhá Ves) 131,5, a pel­­sőci (Plešivec) pedig 111,4 százalékos növekedést mutatott ki. Nagy a tar­tozás a roStári szövetkezetben, ahol 246 ezer literrel maradtak le a ter­vezett feladattól. A Rozsnyói Állami Gazdaság 192 ezer, a rejdoval szö­vetkezet pedig 80 ezer literrel maradt adósa társadalmunknak. A lemaradás okait boncolgatva, kiderült, hogy az idén a rozsnyói járásban nem hi­vatkozhattak a takarmányhlányra. A minőség kiváló. A legeltetés szervezé­se is időben történt, s a legelő füve kifogástalan minőségű. A tej minősé­gével mégis sok a baj. Az év elejé­től nem kevesebb mint 1 millió 560 ezer koronát veszítettek — a mező­­gazdasági üzemek — az eladott tej teljes mértékben lehetővé a jó állo­mány hasznosságának kibontakozását. Részben ezzel magyarázzák a foko­zott abrakfogyasztást is, másrészt a tápok minősége sem mindig kielé­gítő. A hidaskürti (Mostová) Vörös Csil­lag Efsz-ben kedvezőtlenebbül ala­kult a helyzet a sertéstenyésztés terv­­feladatának teljesítésében. Ezt azzal magyarázták, hogy kihatott a gyenge eredményekre a szarvasmarha-prog­ram, másrészt a tartási körülmény, azaz a túlzsúfoltság, valamint a ta­karmánytápok gyönge minősége is. A várt napi súlygyarapodást a ter­vezettnél több táp felhasználásával sem sikerült elérni, így a húseladási tervet nem teljesíthették. Hozzájárult ehhez a gyenge malacszaporulat és a tervezettnél kisebb hfzóállomány. A tervezett állomány feltöltése céljából átmeneti kocákat tartanak, hogy be­hozhassák a malacszaporulat lemara­dását. Lényeges javulást csak szako­sítás után várnak. A vízkeleti részle­gen ugyanis az egyik épületet malac­nevelővé alakították át. Ezzel megold­ják a férőhelyhiányt. A tervfelada­tok teljesítése céljából prémiumrend­szert dolgoztak ki. Ezt több pontban foglalták össze, jutalmat kapnak a dolgozók a jó súlygyarapodásért, a malacelválasztásért, továbbá az ab­raktakarmány ésszerű felhasználásá­ért. Az abrakfogyasztást szárított ré­paszelet adagolásával akarják csök­kenteni. Ezt a kocák jól értékesítik. Kívánatos volna azonban a tápok mi­nőségének javítása is. Az állattenyésztési termelés haté­konyságának növelésében döntő sze­repe van a takarmánykeverékeknek. Évente többmillió tonna keveréket gyártunk. Tápokból többet haszná­lunk fel a kelleténél. Mivel magya­rázható a nagy abrakfogyasztás? A helytelen takarmánygazdálkodssal. Sok helyütt felcserélik az állatcsopor­tok abrakkeverékét és ez jelentős veszteséggel jár. Tény, hogy az is­tállók túlzsúfoltsága is hozzájárul a kedvezőtlen helyzethez, de az is, hogy a tápok minősége nem mindig megfe­lelő. Az abrakfogyasztás csökkentésé­ben nagy szerepe van a takarmány­­lisztnek, a pelettnek, valamint az ipa­ri hulladékoknak. A jövőben is első­rendű feladatként kell szem előtt tartani az abraktakarmányok ésszerű felhasználását és az egységnyi állati termékekre előirányzott abrakfogyasz­tási norma betartását. —nt— minőségi követelmények be nem tar­tása miatt. Ezek Ismeretében a minap tartott értekezleten a járás vezető dolgozói megállapították, hogy a jelzett fogya­tékosságok felmérése következetes munkaszervezést és alapos ellenőrzést igényel. Ezzel párhuzamosan szükség­­szerű az állatgondozók és fejők mun­kafeltételeinek állandó javítása is. Jó példáért nem kell messzire men­ni, hiszen a görgői szövetkezet az év elejétől a tejeladás tervét 67 ezer li­terrel túlteljesítette, jó példát mutat ezen a téren a hosszúszói és a pelső­­ci szövetkezet is. De mások is el­ismerést érdemeltek. A tejtermelés kimagasló eredményeiért több gon­dozó és fejő dicsérő oklevelet ka­pott. Köztük említhetjük Dankó Jó­zsefet, a szövetkezet tehéngondozóját, továbbá Gemerská Polmáról Zuzanna Chanasová és Vladimír Lišuch tehén­­gondozókat. Az erkölcsi és anyagi ösztönzés minden bizonnyal még szorgalmasabb munkára serkenti a tejtermelés dolgozóit. (illés) Milyen eredményt várnak zöldségből - gyümölcsből? A lévai (Levice) járásban több mint 900 hektáron foglalkoznak zöldség­­termesztéssel. E fontos termelési ága­zat irányítását szinte teljes mérték­ben a HRONFRUCT Közös Mezőgaz­dasági Vállalat vette át. Sajnos, a májusi aszály miatt nem minden zöldségfajta nyújtotta a ter­vezett mennyiséget. A szerződéses kö­telezettségeket vizsgálva megállapít­hatjuk, hogy hagymából, fokhagymá­ból, petrezselyemből, karfiolból és paprikából némi kiesés mutatkozik. Elegendő azonban a paradicsom, a borsó, a zeller, a kel, a karalábé, a sárgarépa, a saláta és a káposzta. Kedvezőtlenebb a helyzet a gyü­mölcstermesztésben. Az almafákról közvetlenül a virágzás után a termés többsége a nagy meleg miatt lehul­lott. Az őszibarackfákat pedig a téli és tavaszi fagyok viselték meg. így az előirányzott 1585 tonna helyett mindössze 647 tonna gyümölcsöt si­került szerződésileg a piac részére biztosítani. Persze, a mostoha termé­szeti körülmények mellett a gyenge termés elérésében egyéb tényezők is közrejátszottak. Nem minden mező­­gazdasági üzemben helyeznek kellő gondot az agrotechnikai követelmé­nyek betartására. Akadnak olyan ve­zetők, akik nem nagyon érdeklődnek a gyümölcstermesztés iránt. Az idén csak az ipolyszakállasi (Ipeľský So­­kolec) szövetkezetbem bővítették a gyümölcsöst — tíz hektárral —, míg a zselízi (Želiezovce) szövetkezet ugyancsak tíz hektáron korszerűsítet­te gyümölcsösét. Az ősszel a bátovcei szövetkezetben hét hektáron telepíte­nek gyümölcsöst. A speciális növények termesztését a HRONFRUCT több mint 800 hektá­ron biztosítja. Sajnos, a burgonya­­termesztéssel gondok voltak. Nem a mezőgazdasági üzemek „jóvoltából , hanem mert a Geiwont burgonyafajta félkorainak számít, a járás éghajlati viszonyaiban azonban az illetékesek korainak szánták. így a szövetkezetek július elején hozzáfogtak a burgonya szedéséhez, azonban nem érték el a tervezett hektárhozamot! A burgo­nyán kívül lencse-, mák- és babter­meléssel is foglalkoznak A HRONFRUCT vállalatban járva, megtudtam, hogy a vállalat szakem­berei szaktanáccsal látják el a szö­vetkezeteket és állami gazdaságokat a zöldség- és a gyümölcstermesztés szakaszán. Rendszeresítették a hely­színi szakmai terepszemléket. Ebbe bevonták a piesfanyi kutatókat is. A járás kertészei és gyümölcsészei ré­szére aktívaértekezleteket és iskolá­zásokat szerveznek. Megfelelő szín­vonalú előadói testületet is sikerült létrehozniuk. A vállalat saját gépparkkal és mű­szaki felszerelésekkel rendelkezik. A tehergépkocsivezetők közül a legjobb eredményeket folyamatosan Ondru­­šek, Rusnák, Csető, Zoller és Lehôt­ka! elvtárs éri el. A géppark dolgo­zói az idén is értékes kötelezettség­vállalást tettek. Vállalták az üzem­anyagszükséglet csökkentését, s a ter­melés növelését. Vállalásuknak eleget tettek, sőt mi több, az üzemanyag­szükséglet csökkentése terén 36 ezer korona megtakarítást mutattak ki. A HRONFRUCT idei tervei közül meg kell említeni, hogy Podlužany­­ban korszerű műhelyeket építenek, A gépek raktározására épült csarno­kot az idén adják át, s jövőre meg­kezdik egy új, minden igényt ki­elégítő tágas gyümölcs- és zöldség­raktár építését is. Abel Gábor Korszerű öntözőberendezés a Fregat Az ember régóta ráerőszakolja aka­ratát a természetre. A tudományos­­műszaki haladás időszakában szinte nap mint nap tanúi lehetünk a cso­dálatosan magas hektárhozamoknak. Esőcsináló-gépet ugyan még nem si­került szerkeszteni, azonban a tudó­sok már ilyesmivel is kísérleteznek. Csallóközön, vagy Dél-Szlovákia más területén fekvő járásban utazva, lát­hatjuk, amint a különböző színű, ke­rekeken vontatott dobok közelében széles sugarakban öntöznek. A be­rendezések már szinte megszokottá váltak számunkra, ámbár még a ko­máromi (Komárno) járásban sok me­zőgazdasági üzemben, vállalatban nélkülözik az öntözőberendezéseket. Aki az elmúlt hetekben ögyalla (Hurbanovo) irányából utazott Komá­romba, annak érdekes látványban volt része. A hetényl (Chotíh) állomással szemben az út jobb oldalán fél kilo­méternyi szakaszon annyi vlzsugarat láthatott körbe öntözni, hogy az autó­buszból nem is győzte megszámlálni. Minden utas ezt csodálta. Persze, nem sokat tudtak meg a berendezésről. Mindenki csak találgatott, mi lehet az, mert a következő napokban a sor egész más irányban volt. Embert, vagy motort azonban nem láttak. Nos, ftekem sikerült kiderítenem, hogy milyen berendezésről is van szó. Ellátogattam Nemesócsár (Ze­mianska OIča). A Csehszlovák Nép­hadsereg szövetkezet elnöke, Csémi József mérnök kérdezés nélkül, lel­kendezve beszélt az új beruházásról, amelytől sokat vár, és reméli, hogy jó, hasznos dologra fordították a je­lentős összeget. így kezdte a tájé­koztatást: „Egyesített szövetkezetünket nagy­mértékben az állattenyésztésre szako­sítjuk. Ez is a fő termelési részle­günk. Ezért a legnagyobb figyelmet az állattenyésztés hasznossága növe­lésére fordítjuk. Ezt pedig csak úgy tehetjük, ha elegendő és jó minőségű takarmányunk lesz a szarvasmarhák részére. A takarmányalap létrehozásá­nak fő feltétele az öntözés. Ez a vidék a múltban sokat szenvedett az aszály­tól. Az Idősebbek, ha több napon át borús, szeles az idő, ma is tréfásan jegyzik meg, hogy megjött a csalló­közi eső. A felhőkből ugyanis csak szél kerekedett. Ezért szövetkezetünk az egyesülés után állami támogatás­sal a sokak által ismert kerekes ön­tözőberendezést építette ki. Ennek se­gítségével 1821 hektárnyi szántóterü­letet öntözhetünk. Hátrányos volt részünkre a gyakori meghibásodás, és eléggé sok munkaerőt igényelt. A jelenlegi szerelés tulajdonképpen az öntöző hálózat korszerűsítése. Befeje­zése után sok emberi munkaerőt fel­szabadíthatunk és más területen hasz­nosíthatunk. Ezért megvásároltunk egy szovjet gyártmányú Fregat öntö­zőberendezést. Igaz, csak kísérletkép­pen, azonban sokat várunk tőle, mert ahol használják, csak dicsérik.“ Vajon mire is képes az új öntöző­­berendezés és hogyan működik. Ezt is megtudtam. Csémi elvtárs elmond­ta, hogy a meglévő öntözőberendezé­sekből nyolcvan dobot használtak fel A Fregat öntözőberendezés hatalmas hálózata. Ismerjük a műtrágyák hatástalanságának okát? Köztudott, hogy az aratás utáni idő­szakra összpontosul a tarlőhántás, a vetőszántás, a vetés, a kukorica, to­vábbá a cukorrépa begyűjtése és a szüret is. Ősszel van az ideje a mély­szántásnak is, s ezzel alapozhatjuk meg a többtermelést. Nem szabad megfeledkeznünk azonban az okszerű szerves és szervezetlen trágyázásról sem. Ez utóbbiról manapság gyakran szó esik. A talajból elvont tápanya­gokat ugyanis pótolni kell! Az idő­sebb földművesek emlékeznek, egy régi olasz közmondásra, mely szerint: „A műtrágya nem szentség, mégis csodákat művelhet.“ Ha igaz is a mondás, mai gyakor­latunk mégis sokszor mást mutat. Nem mindenütt és nem mindenkor tapasztaltuk a „csodákat“. Hogy miért? Ezt az alábbi sorok magya­rázzák meg: Liebig, az ismert tudós anyagaiból illik tudni, hogy van egy úgynevezett „tápanyagminimum-törvény“, melyet a mezőgazdaságban megszegni nem ta­nácsos. Tudjuk azt is, hogy van egy „tápanyagmaximum“ is, mely szerint egy bizonyos mértéken túl hiába adunk tápanyagokat a talajba, hiszen a növények egyike se nő fel az ege­kig. Ez arra figyelmeztet, hogy a ter­hozzá. Erre építették rá a Fregatot. A berendezést szovjet szakemberek szerelik, méghozzá nagyon jó ütem­ben. A Fregat öntözőberendezés kí­vülről egy saját tengelye körül forgó 470 méter sugarú karra rászerelt szó­ró fejek sokasága. A cső mindkét ol­dalára, egymástól meghatározott tá­volságban vannak a szórófejek. Mesz­­szíről ezért tűnik úgy, mintha a föld­ből törne fel nagy összevisszaságban a vízsugár. A kart hidromotorok for­gatják. A kar egy kör megtételével hetven hektárnyi területet öntözhet meg. Nagy teljesítményre képes mo­torok szivatják és nyomják bele a vi­zet. Üzemelése biztonságos, azonban nem hordozható'. Az elnök elmondot­ta, hogy amint lehet, többet vásárol­nak belőle. Kolozsi ” \ melési lehetőségeknek is van bizo­nyos határa, amelyen túl többletkölt­ség nélkül termelni bajos, sőt a túl­ságosan nagy adagokban talajba dol­gozott műtrágya nem egyszer káros is lehet. Egy kiéheztetett, sovány lovat ugyanis hiába „tömünk“ meg zabbal, hiszen hetek múlva jutna az erőhöz, s csak ezután várhatnánk tőle nagyobb teljesítményt. Éppen (gy van ez a talajjal is. Egy sovány ta­lajt hiába műtrágyázunk. Ettől nem várhatjuk a kívánt eredményt. Az ilyen földet először rendbe kell hozni. Minél jobban műveljük, és hozzuk kultúr állapotba, beleértve a humusz­­szál való ellátást is, annál nagyobb hatása lesz a bedolgozott műtrágyá­nak. A műtrágya hatástalanságának ugyanis több oka is lehet. Elsősor­ban a helytelenül végzett műtrágyá­zás. Az is káros, ha nem megfelelő műtrágyafajta, esetleg kevés vagy túl sok az adag. A Liebig-féle mini­­múmtörvénv egyes pontjainak mellő­zése is hibákat rejteget. Nem lenne szabad megfeledkeznünk róla, hogy az ismert talajbetegség, az aciditás, szintén okozója a műtrágyák hatástalanságának. Hogyan lehetséges ez ellen védekezni? Elsősorban is tudni kell, hogy a műtrágya az istál­lótrágyának, vagyis a szerves trágyá­nak csak kiegészítője. A műtrágya ott hat jól, ahol a talaj szerves trá­gyát kapott. A baktérium-flóra, mely a talajtápanyagok érvényesüléséhez szükséges, a humusz rétegben kép­ződhet, tehát tökéletes baktérium­­flóra nélkül a műtrágyának a talaj­ban nem lehet jó hatása. Azért adunk talajainkba műtrágyát, hogy nagyobb termést érjünk el. A nö­vény a műtrágya hatására erőteljesen fejlődik, tehát a talajban tartalékolt tápanyagokból is többet vesz fel, mintha gyengébben fejlődne. Az is tény azonban, hogy a talaj tápanyagai is gyorsabban és jobban kihasználód­nak, s ez által a földet jobban igény­be vesszük, mint kisebb termeléssel. Sokan a talaj kimerüléséről beszél­nek. Ez helytelen, mert olyan sovány talajban, amelyben nincs olyan tarta­lék tápanyag, amely a nagyobb ter­mést biztosítaná, a növény képtelen a gyorsabb fejlődésre, fgy nem hasz­nálhatja ki optimálisan a talajt, s a műtrágyának sem lesz hatása. Napirenden kell tartanunk, hogy a műtrágyázás mellett szerves trágyát is kell használnunk. Ezzel nemcsak a földet, hanem magunkat is gazdagít­juk. A lehetőség tehát kettős. Vagy megelégedünk kisebb termeléssel, és a talajerő lassabb kihasználásánál maradunk, vagy pedig, ami ma már természetes, jobban kihasználjuk s a nagyobb iö-edelemből a tápanyagokat a talajba visszapótoljuk. LADISLAV KMOŠKO mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents