Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-06 / 40. szám
1979. október В. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Indokol ható-e a nagy abrakfogyasztás? Az idei féléves eredmények arra vallanak, hogy nagy aránytalanságok vannak az abraktakarmány hasznosításában. A galántai (Galante) járásban például az első negyedévben egy liter tejet harminchárom deka abraktakarmány felhasználásával termeltek, • második negyedévben három dekával kevesebb, a hetedik hónapban pedig a járási átlag — 26 dekás fogyasztással — kedvezően alakult. Hasonló igyekezet észlelhető a marhahás termelésében is. Egy kilogramm marhahás előállításához az első negyedévben kellett a legtöbb abraktakarmány, majd fokozatosan csökkent és júliusban egy kilogramm termékre 2,47 kilogramm szemes takarmány fogyasztása jutott. Az adatok azt tükrözik, hogy egyes gazdaságokban igyekeznek ésszerűen bánni ■ drága abrakkal, betartani a meghatározott normát, ez azonban nem mindenütt sikerül. Főleg a sertéstenyésztésben nem. Nézzük csak, hogyan alakult a járási mérleg: az első negyedévben egy kilogramm sertéshús termeléséhez 4,37, a másodikban pedig 4,18 kg takarmánytápra volt szükség. Ezekhez nagyban hozzájárultak azok a gazdaságok, amelyek egy egységnyi termék előállításához több tápot használtak a kelleténél, s azok is, ■melyek kiváló eredményeket értek •1. Elsőként említhetjük a nádszegieket (Trstice). Ök nagyon ügyeltek arra, hogy a megszabott normát ne lépjék túl. A tervezett 4,20 kg helyett 3,87 kiló abrakra volt szükségük, követik őket a vágseliyeiek (Safa), ahol az abrakfelhasználás szintén nem haladta meg a négy kilót, fde sorolható még a zsigárdi (Žiharec) szövetkezet és az Grföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság. A galántai Május 9 Efsz-ben nem sikerült a követelmények betartása, ennek ellenére szép eredményeket értek el. A szövetkezetben évek óta a szintetikus hibridvonalat tenyésztik. Ezek ötven-ötven százalékos vérarányúak (fehér nemes sertés landracj. A keresztezésből származó egyedek jó haszontulajdonságokkal rendelkeznek. Ez főleg a gyors növekedésben, a súlygyarapodásban és a takarmányhasznosításban nyilvánul meg. Arról, hogy a gyakorlatban a fajták keresztezéséből létrehozott kiváló alapanyagot hogyan hasznosítják, s milyen feltételeket teremtenek a termelési és értékesítési feladatok megvalósításához, Dudás Károly, a szövetkezet állattenyésztője tájékoztatott. Elmondta, hogy 11150 sertést tartanak, s ebből 717 a koca. Az utóbbiból száz darab törzskönyvezett. Fokozott figyelmet fordítanak a kocák és malacok gondozására, etetésére. A hízóállományt saját nevelési sertésekből töltik fel, sőt szerződésre malacokat is adnak. Húseladási tervük teljesítése céljából a rendelkezésre álló tenyészanyagot optimálisan kihasználják. A sikeres hizlalás fontos tényezője a kocák szapurasága, valamint a minél több, egészséges malac felnevelése. Kapacitás hiányában a fedezte tés nem ciklusos. A legtöbb ellés mégis az őszi időszakra esik. Ez túl zsúfoltságot okoz és nehezíti az időterv teljesítését. A problémák ellenére az állatgondozók jó munkája nyomán az első félévben a sertéshús eladási tervét túlteljesítették. A tervezettnél több takarmánytáp felhasználásával kedvezően alakult a napi súlygyarapodás. Az előhizlaldában harminckilenc, a hizlaldában pedig az előirányzott 53 helyett 61 deka súlygyarapodást értek el. A sertéshús termelési költsége is kedvezően alakult. Egy kilogramm sertéshús termelési költsége nem lépte túl a tizenegy koronát, a kilónkénti értérkesítési ár pedig tizennégy korona lett. Így a sertéshús termelése kifizetődő. Az eredmények arra ösztönzik az állattenyésztőket, hogy használják ki a tartalékokat, amelyek főleg a tartási körülményekben és a takarmánygazdálkodás ésszerűségében rejlenek. A szövetkezetekben a sertéseket elavult, kis kapacitású istállókban tartják. A kedvezőtlen körülmények nem teszik Behozni a lemaradást! Meghonosodott szokás szerint valamennyi területen időszakonként sor kerül az eredmények átértékelésére. Ez hasznos, mert felmérjük munkánk eredményeit, és kiderítjük, mit kell kiigazítanunk. A rozsnyói (Rožňava) járás tejtermelésének ez évi héthőnapra jutó átlaga a tervek' ismeretében értékes következtetésre adott lehetőséget. A mezőgazdasági üzemekben a tervmutató egyik fontos tényezője az állatlétszám, s ezen belül a fejőstehenek száma. A létszám tekintetében ugyan kedvező a helyzet. A járásban a tehénállomány létszámára vonatkozó tervet ez idő szerint — a tervhez viszonyítva — száznegyvenöt darabbal túlteljesítik. Ugyanakkor a tejtermelés szakaszán előirányzott terv alatt maradtak. A hét hónapra előirányzott mennyiségből több mint 799 ezer liter hiányzik! Időszerű tehát, hogy aprólékosan elemezzük az elmúlt hét hőnap eredményeit, és a tartozást kiegyenlítsék. Tizenöt gazdaság közül háromban szárnyalták túl a tavalyi hozamot. A görgői (Hrhov) szövetkezet 141,7, a hosszúszói (Dlhá Ves) 131,5, a pelsőci (Plešivec) pedig 111,4 százalékos növekedést mutatott ki. Nagy a tartozás a roStári szövetkezetben, ahol 246 ezer literrel maradtak le a tervezett feladattól. A Rozsnyói Állami Gazdaság 192 ezer, a rejdoval szövetkezet pedig 80 ezer literrel maradt adósa társadalmunknak. A lemaradás okait boncolgatva, kiderült, hogy az idén a rozsnyói járásban nem hivatkozhattak a takarmányhlányra. A minőség kiváló. A legeltetés szervezése is időben történt, s a legelő füve kifogástalan minőségű. A tej minőségével mégis sok a baj. Az év elejétől nem kevesebb mint 1 millió 560 ezer koronát veszítettek — a mezőgazdasági üzemek — az eladott tej teljes mértékben lehetővé a jó állomány hasznosságának kibontakozását. Részben ezzel magyarázzák a fokozott abrakfogyasztást is, másrészt a tápok minősége sem mindig kielégítő. A hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz-ben kedvezőtlenebbül alakult a helyzet a sertéstenyésztés tervfeladatának teljesítésében. Ezt azzal magyarázták, hogy kihatott a gyenge eredményekre a szarvasmarha-program, másrészt a tartási körülmény, azaz a túlzsúfoltság, valamint a takarmánytápok gyönge minősége is. A várt napi súlygyarapodást a tervezettnél több táp felhasználásával sem sikerült elérni, így a húseladási tervet nem teljesíthették. Hozzájárult ehhez a gyenge malacszaporulat és a tervezettnél kisebb hfzóállomány. A tervezett állomány feltöltése céljából átmeneti kocákat tartanak, hogy behozhassák a malacszaporulat lemaradását. Lényeges javulást csak szakosítás után várnak. A vízkeleti részlegen ugyanis az egyik épületet malacnevelővé alakították át. Ezzel megoldják a férőhelyhiányt. A tervfeladatok teljesítése céljából prémiumrendszert dolgoztak ki. Ezt több pontban foglalták össze, jutalmat kapnak a dolgozók a jó súlygyarapodásért, a malacelválasztásért, továbbá az abraktakarmány ésszerű felhasználásáért. Az abrakfogyasztást szárított répaszelet adagolásával akarják csökkenteni. Ezt a kocák jól értékesítik. Kívánatos volna azonban a tápok minőségének javítása is. Az állattenyésztési termelés hatékonyságának növelésében döntő szerepe van a takarmánykeverékeknek. Évente többmillió tonna keveréket gyártunk. Tápokból többet használunk fel a kelleténél. Mivel magyarázható a nagy abrakfogyasztás? A helytelen takarmánygazdálkodssal. Sok helyütt felcserélik az állatcsoportok abrakkeverékét és ez jelentős veszteséggel jár. Tény, hogy az istállók túlzsúfoltsága is hozzájárul a kedvezőtlen helyzethez, de az is, hogy a tápok minősége nem mindig megfelelő. Az abrakfogyasztás csökkentésében nagy szerepe van a takarmánylisztnek, a pelettnek, valamint az ipari hulladékoknak. A jövőben is elsőrendű feladatként kell szem előtt tartani az abraktakarmányok ésszerű felhasználását és az egységnyi állati termékekre előirányzott abrakfogyasztási norma betartását. —nt— minőségi követelmények be nem tartása miatt. Ezek Ismeretében a minap tartott értekezleten a járás vezető dolgozói megállapították, hogy a jelzett fogyatékosságok felmérése következetes munkaszervezést és alapos ellenőrzést igényel. Ezzel párhuzamosan szükségszerű az állatgondozók és fejők munkafeltételeinek állandó javítása is. Jó példáért nem kell messzire menni, hiszen a görgői szövetkezet az év elejétől a tejeladás tervét 67 ezer literrel túlteljesítette, jó példát mutat ezen a téren a hosszúszói és a pelsőci szövetkezet is. De mások is elismerést érdemeltek. A tejtermelés kimagasló eredményeiért több gondozó és fejő dicsérő oklevelet kapott. Köztük említhetjük Dankó Józsefet, a szövetkezet tehéngondozóját, továbbá Gemerská Polmáról Zuzanna Chanasová és Vladimír Lišuch tehéngondozókat. Az erkölcsi és anyagi ösztönzés minden bizonnyal még szorgalmasabb munkára serkenti a tejtermelés dolgozóit. (illés) Milyen eredményt várnak zöldségből - gyümölcsből? A lévai (Levice) járásban több mint 900 hektáron foglalkoznak zöldségtermesztéssel. E fontos termelési ágazat irányítását szinte teljes mértékben a HRONFRUCT Közös Mezőgazdasági Vállalat vette át. Sajnos, a májusi aszály miatt nem minden zöldségfajta nyújtotta a tervezett mennyiséget. A szerződéses kötelezettségeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy hagymából, fokhagymából, petrezselyemből, karfiolból és paprikából némi kiesés mutatkozik. Elegendő azonban a paradicsom, a borsó, a zeller, a kel, a karalábé, a sárgarépa, a saláta és a káposzta. Kedvezőtlenebb a helyzet a gyümölcstermesztésben. Az almafákról közvetlenül a virágzás után a termés többsége a nagy meleg miatt lehullott. Az őszibarackfákat pedig a téli és tavaszi fagyok viselték meg. így az előirányzott 1585 tonna helyett mindössze 647 tonna gyümölcsöt sikerült szerződésileg a piac részére biztosítani. Persze, a mostoha természeti körülmények mellett a gyenge termés elérésében egyéb tényezők is közrejátszottak. Nem minden mezőgazdasági üzemben helyeznek kellő gondot az agrotechnikai követelmények betartására. Akadnak olyan vezetők, akik nem nagyon érdeklődnek a gyümölcstermesztés iránt. Az idén csak az ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec) szövetkezetbem bővítették a gyümölcsöst — tíz hektárral —, míg a zselízi (Želiezovce) szövetkezet ugyancsak tíz hektáron korszerűsítette gyümölcsösét. Az ősszel a bátovcei szövetkezetben hét hektáron telepítenek gyümölcsöst. A speciális növények termesztését a HRONFRUCT több mint 800 hektáron biztosítja. Sajnos, a burgonyatermesztéssel gondok voltak. Nem a mezőgazdasági üzemek „jóvoltából , hanem mert a Geiwont burgonyafajta félkorainak számít, a járás éghajlati viszonyaiban azonban az illetékesek korainak szánták. így a szövetkezetek július elején hozzáfogtak a burgonya szedéséhez, azonban nem érték el a tervezett hektárhozamot! A burgonyán kívül lencse-, mák- és babtermeléssel is foglalkoznak A HRONFRUCT vállalatban járva, megtudtam, hogy a vállalat szakemberei szaktanáccsal látják el a szövetkezeteket és állami gazdaságokat a zöldség- és a gyümölcstermesztés szakaszán. Rendszeresítették a helyszíni szakmai terepszemléket. Ebbe bevonták a piesfanyi kutatókat is. A járás kertészei és gyümölcsészei részére aktívaértekezleteket és iskolázásokat szerveznek. Megfelelő színvonalú előadói testületet is sikerült létrehozniuk. A vállalat saját gépparkkal és műszaki felszerelésekkel rendelkezik. A tehergépkocsivezetők közül a legjobb eredményeket folyamatosan Ondrušek, Rusnák, Csető, Zoller és Lehôtka! elvtárs éri el. A géppark dolgozói az idén is értékes kötelezettségvállalást tettek. Vállalták az üzemanyagszükséglet csökkentését, s a termelés növelését. Vállalásuknak eleget tettek, sőt mi több, az üzemanyagszükséglet csökkentése terén 36 ezer korona megtakarítást mutattak ki. A HRONFRUCT idei tervei közül meg kell említeni, hogy Podlužanyban korszerű műhelyeket építenek, A gépek raktározására épült csarnokot az idén adják át, s jövőre megkezdik egy új, minden igényt kielégítő tágas gyümölcs- és zöldségraktár építését is. Abel Gábor Korszerű öntözőberendezés a Fregat Az ember régóta ráerőszakolja akaratát a természetre. A tudományosműszaki haladás időszakában szinte nap mint nap tanúi lehetünk a csodálatosan magas hektárhozamoknak. Esőcsináló-gépet ugyan még nem sikerült szerkeszteni, azonban a tudósok már ilyesmivel is kísérleteznek. Csallóközön, vagy Dél-Szlovákia más területén fekvő járásban utazva, láthatjuk, amint a különböző színű, kerekeken vontatott dobok közelében széles sugarakban öntöznek. A berendezések már szinte megszokottá váltak számunkra, ámbár még a komáromi (Komárno) járásban sok mezőgazdasági üzemben, vállalatban nélkülözik az öntözőberendezéseket. Aki az elmúlt hetekben ögyalla (Hurbanovo) irányából utazott Komáromba, annak érdekes látványban volt része. A hetényl (Chotíh) állomással szemben az út jobb oldalán fél kilométernyi szakaszon annyi vlzsugarat láthatott körbe öntözni, hogy az autóbuszból nem is győzte megszámlálni. Minden utas ezt csodálta. Persze, nem sokat tudtak meg a berendezésről. Mindenki csak találgatott, mi lehet az, mert a következő napokban a sor egész más irányban volt. Embert, vagy motort azonban nem láttak. Nos, ftekem sikerült kiderítenem, hogy milyen berendezésről is van szó. Ellátogattam Nemesócsár (Zemianska OIča). A Csehszlovák Néphadsereg szövetkezet elnöke, Csémi József mérnök kérdezés nélkül, lelkendezve beszélt az új beruházásról, amelytől sokat vár, és reméli, hogy jó, hasznos dologra fordították a jelentős összeget. így kezdte a tájékoztatást: „Egyesített szövetkezetünket nagymértékben az állattenyésztésre szakosítjuk. Ez is a fő termelési részlegünk. Ezért a legnagyobb figyelmet az állattenyésztés hasznossága növelésére fordítjuk. Ezt pedig csak úgy tehetjük, ha elegendő és jó minőségű takarmányunk lesz a szarvasmarhák részére. A takarmányalap létrehozásának fő feltétele az öntözés. Ez a vidék a múltban sokat szenvedett az aszálytól. Az Idősebbek, ha több napon át borús, szeles az idő, ma is tréfásan jegyzik meg, hogy megjött a csallóközi eső. A felhőkből ugyanis csak szél kerekedett. Ezért szövetkezetünk az egyesülés után állami támogatással a sokak által ismert kerekes öntözőberendezést építette ki. Ennek segítségével 1821 hektárnyi szántóterületet öntözhetünk. Hátrányos volt részünkre a gyakori meghibásodás, és eléggé sok munkaerőt igényelt. A jelenlegi szerelés tulajdonképpen az öntöző hálózat korszerűsítése. Befejezése után sok emberi munkaerőt felszabadíthatunk és más területen hasznosíthatunk. Ezért megvásároltunk egy szovjet gyártmányú Fregat öntözőberendezést. Igaz, csak kísérletképpen, azonban sokat várunk tőle, mert ahol használják, csak dicsérik.“ Vajon mire is képes az új öntözőberendezés és hogyan működik. Ezt is megtudtam. Csémi elvtárs elmondta, hogy a meglévő öntözőberendezésekből nyolcvan dobot használtak fel A Fregat öntözőberendezés hatalmas hálózata. Ismerjük a műtrágyák hatástalanságának okát? Köztudott, hogy az aratás utáni időszakra összpontosul a tarlőhántás, a vetőszántás, a vetés, a kukorica, továbbá a cukorrépa begyűjtése és a szüret is. Ősszel van az ideje a mélyszántásnak is, s ezzel alapozhatjuk meg a többtermelést. Nem szabad megfeledkeznünk azonban az okszerű szerves és szervezetlen trágyázásról sem. Ez utóbbiról manapság gyakran szó esik. A talajból elvont tápanyagokat ugyanis pótolni kell! Az idősebb földművesek emlékeznek, egy régi olasz közmondásra, mely szerint: „A műtrágya nem szentség, mégis csodákat művelhet.“ Ha igaz is a mondás, mai gyakorlatunk mégis sokszor mást mutat. Nem mindenütt és nem mindenkor tapasztaltuk a „csodákat“. Hogy miért? Ezt az alábbi sorok magyarázzák meg: Liebig, az ismert tudós anyagaiból illik tudni, hogy van egy úgynevezett „tápanyagminimum-törvény“, melyet a mezőgazdaságban megszegni nem tanácsos. Tudjuk azt is, hogy van egy „tápanyagmaximum“ is, mely szerint egy bizonyos mértéken túl hiába adunk tápanyagokat a talajba, hiszen a növények egyike se nő fel az egekig. Ez arra figyelmeztet, hogy a terhozzá. Erre építették rá a Fregatot. A berendezést szovjet szakemberek szerelik, méghozzá nagyon jó ütemben. A Fregat öntözőberendezés kívülről egy saját tengelye körül forgó 470 méter sugarú karra rászerelt szóró fejek sokasága. A cső mindkét oldalára, egymástól meghatározott távolságban vannak a szórófejek. Meszszíről ezért tűnik úgy, mintha a földből törne fel nagy összevisszaságban a vízsugár. A kart hidromotorok forgatják. A kar egy kör megtételével hetven hektárnyi területet öntözhet meg. Nagy teljesítményre képes motorok szivatják és nyomják bele a vizet. Üzemelése biztonságos, azonban nem hordozható'. Az elnök elmondotta, hogy amint lehet, többet vásárolnak belőle. Kolozsi ” \ melési lehetőségeknek is van bizonyos határa, amelyen túl többletköltség nélkül termelni bajos, sőt a túlságosan nagy adagokban talajba dolgozott műtrágya nem egyszer káros is lehet. Egy kiéheztetett, sovány lovat ugyanis hiába „tömünk“ meg zabbal, hiszen hetek múlva jutna az erőhöz, s csak ezután várhatnánk tőle nagyobb teljesítményt. Éppen (gy van ez a talajjal is. Egy sovány talajt hiába műtrágyázunk. Ettől nem várhatjuk a kívánt eredményt. Az ilyen földet először rendbe kell hozni. Minél jobban műveljük, és hozzuk kultúr állapotba, beleértve a humuszszál való ellátást is, annál nagyobb hatása lesz a bedolgozott műtrágyának. A műtrágya hatástalanságának ugyanis több oka is lehet. Elsősorban a helytelenül végzett műtrágyázás. Az is káros, ha nem megfelelő műtrágyafajta, esetleg kevés vagy túl sok az adag. A Liebig-féle minimúmtörvénv egyes pontjainak mellőzése is hibákat rejteget. Nem lenne szabad megfeledkeznünk róla, hogy az ismert talajbetegség, az aciditás, szintén okozója a műtrágyák hatástalanságának. Hogyan lehetséges ez ellen védekezni? Elsősorban is tudni kell, hogy a műtrágya az istállótrágyának, vagyis a szerves trágyának csak kiegészítője. A műtrágya ott hat jól, ahol a talaj szerves trágyát kapott. A baktérium-flóra, mely a talajtápanyagok érvényesüléséhez szükséges, a humusz rétegben képződhet, tehát tökéletes baktériumflóra nélkül a műtrágyának a talajban nem lehet jó hatása. Azért adunk talajainkba műtrágyát, hogy nagyobb termést érjünk el. A növény a műtrágya hatására erőteljesen fejlődik, tehát a talajban tartalékolt tápanyagokból is többet vesz fel, mintha gyengébben fejlődne. Az is tény azonban, hogy a talaj tápanyagai is gyorsabban és jobban kihasználódnak, s ez által a földet jobban igénybe vesszük, mint kisebb termeléssel. Sokan a talaj kimerüléséről beszélnek. Ez helytelen, mert olyan sovány talajban, amelyben nincs olyan tartalék tápanyag, amely a nagyobb termést biztosítaná, a növény képtelen a gyorsabb fejlődésre, fgy nem használhatja ki optimálisan a talajt, s a műtrágyának sem lesz hatása. Napirenden kell tartanunk, hogy a műtrágyázás mellett szerves trágyát is kell használnunk. Ezzel nemcsak a földet, hanem magunkat is gazdagítjuk. A lehetőség tehát kettős. Vagy megelégedünk kisebb termeléssel, és a talajerő lassabb kihasználásánál maradunk, vagy pedig, ami ma már természetes, jobban kihasználjuk s a nagyobb iö-edelemből a tápanyagokat a talajba visszapótoljuk. LADISLAV KMOŠKO mérnök
