Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-06 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES Л1Г-1979. oktöber B. 12. SZOCIALISTA NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL a kukoricateniiesztés fellendítéséért Köztudomású, hogy a szemeskukorica a takarmánytápok nélkülözhetetlen összetevője. Tápláló erejét úgyszólván semmilyen más szemestermény nem pótolja. Ez tette' szükségessé, hogy országos méretekben növeljük termésátlagát. A CSKP KB 1975. évi októberi plénuma arra figyelmeztette az illetékeországban a fajta ranglista elejéről származnak. Ebbe természetesen a kellő termelési színvonalat elérő gazdaságok vezetői nem nyugszanak bele. Köztük említhetném a Csilizköz szövetkezetét is. A nagygazdaság 1350 hektáron termeszt szemeskukoricát — ebből ötven hektár vetőmag — négyszáz hekSok szemlélője akadt a nagyteljesítményű CLAAS kombájnnak. seket, hogy a g^bonaneműek összetételének javítása terén, főleg a szemeskukorica termesztésben nagyok a tartalékok. A beszámoló nyomatékosan hangsúlyozta a testvéri szocialista országok tapasztalatai és ismeretei csehszlovákiai hasznosításának szükségszerűségét. Ez azt követelte, hogy hazánk kukoricatermesztése célszerű összpontosításában és szakosításában kihasználjuk a szocialista országok jó tapasztalatait, mert a nélkülözhetetlen terményből csak következetes munkával, az ismeretek gyarapításával s a biológiai anyag helyes megválasztásával érhetünk el kimagasló hozamot. A pártplénum ösztönzésére az egyik járásban nagyobb, a másikban pedig kisebb eredményeket értek el. Ügy is mondhatnánk, hogy a termelési sikerek évente váltakoztak. Ennek persze több oka is van. Helyénként nem kielégítő a kukorica talajának az előkészítése. A legnagyobb problémát azonban a bizonytalan fajtaválaszték, illetve a vetőmag késel juttatása okozta. További probléma, hogy a szemeskukorica termesztéséhez, begyűjtéséhez és raktározásra való elkészítéhez nincs komplet gépsorunk. Egyedül az adapterrel felszerelt kombájn áll a kukoricatermesztő gazdaságok rendelkezésére, a többi gép és eszköz üzemenként változó. Jónéhány helyen saját „bütykölésfl“ eszközöket használnak vetéshez és más munkákhoz. Ezzel szemben a feladatok egyre növekednek. Ez természetesen a gépsorok kompletizálását követelné, mivel az emberi erő egyre kevesebb. Tény az is, hogy a hazai biológiai anyag nem elégíti ki a gazdaságok vetőmagszükségletét, ezért külföldi behozatalra szorulunk. Előfordul azonban, hogy nem mindig olyan standard hibridek kerülnek a termelőkhöz, amelyek egy-egy szocialista táron pedig silókukoricája van. A korábbinál jobb eredmények elérése arra sarkallta őket, hogy a külkereskedelmi vállalatok segítségével hivatalos kapcsolatot hozzanak létre az MNK bábolnai Iparszerü Kukoricatermesztési Rendszere (a továbbiakban IKR) vezetőivel. A kapcsolat létre is jött s az IKR szakemberei az érvényben levő államközi kereskedelmi „játékszabályok“ értelmében szaktanáccsal látják el a szövetkezetei, hogy fellendíthesse a kukoricatermesztést. Az IKR 1977-től — a szocialista nemzetközi együttműködés szellemében — szaktanácsadói szerepet tölt be a csilizközi szövetkezetben. A kezdeti években húsz hektáros fajtakísérletet állítottak be. A szaktanácsadói tevékenységet azonban tovább bővitették, s ennek kapcsán —* ebben az évben — már hatvan mikroparcellás fajtakísérletünk van, hatszoros ismétlésben. Ezen hibridek közül válogatták ki azt a tizenkét fajtát, amelyek a körzetben nagyüzemi termesztés tekintetében számításba jöhetnének. Ezeket a fajtákat huszonöt áras parcellákon vetették el. Említést érdemel még az is, hogy az IKR szakfelügyeletek nyolcszáz hektár szemeskukoricára terjed ki s csiliközi tevékenysége szerves részét képezi széleskörű munkájának. AZ IKR vezetői a Csilizköz szövetkezetnek nyújtott szolgáltatást „Csehszlovák Program“ elnevezéssel tartják számon. A program sikeres megvalósításával, főagronómusi minőségben Kóbor Attila mezőgazdasági mérnöktanárt, műszaki szaktanácsadói minőségben pedig Szaxon Attila gépészménököt, az IKR osztályvezetőjét bízták meg. Amint Gaál Sándor elvtárs, a szövetkezet főmérnöke említette, a szolgáltatások anyagi vonatkozású kérdéseit a külkereskedelmi vállalatokon keresztül oldják meg. Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a közelmúltban a Csilizköz szövetkezet kukoricatábláin megszemlélte az IKR fajtakísérleteit s azon gépek- és gépsorok munkáját, amelyeket a termelési rendszer képviselői felsorakoztattak. Megismerkedett az IKR és a szövetkezet eddigi sokat Ígérő kapcsolataival s a további együttműködés bővítésének problémáival. Feltételezhető, hogy a helyzet ismerete kapcsán az együttműködés tovább bővülhet. A csilizközi szövetkezet ugyanis az eddiginél nagyobb termelési sikerek elérése céljából az IKR-tők komplett műszaki, növényvédelmi szolgáltatást és főleg nagy hozamot nyújtó biológiai anyagot igényelne nagyüzemi termesztésre. Az eddigi kapcsolatok ugyanis csak a kísérleti biológiai anyag juttatásra és a szaktanácsadásra korlátozódtak. Lenárt elvtárs látogatását követő napon az IKR szakemberei és a szövetkezet főmérnöke sikeres gépbemutatót szerveztek. A gépbemutatón résztvett Magyarics Imre az SZLKP járási bizottságának vezető-titkára, Németh János mérnök, a jmi főagronómusa, továbbá a járás és más körzetek vezető dolgozóinak a sokasága. Ezen a bemutatón mintegy kétszázan vettek részt, köztük a Trnavai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola hallgatóinak egy csoportja is. Az IKR szakemberei mindazon gépeket felsorakoztatták, melyeket az MNK-ban nagy sikerrel használnak a kukoricatermesztésben és begyűjtésben. Bemutatásra kerültek továbbá azok a gépek is, amelyek rendelkezésre állnak a szövetkezetben és ki-A bábolnai IKR és a Csilizköz szövetkezet hatvan hibridből összeállított mikroparcellás kísérlete. A képen Bodor Pált, az IKR termelési igazgatóhelyettesét, Kóbor Attilát, a csehszlovák program főagronómusát, Gaál Sándort, a szövetkezet főmérnökét és másokat mutatunk be. giai anyagot jóval a vetés kezdete előtt szállítsák. Vetés előtt és után ellenőrzést végeznek és megállapítják, hogy gyomokkal és talajkártevőkkel milyen mértékben fertőzött a talaj, s ehhez igazodnak a vegyszeres növényvédelemmel. A világ minden valamire való kukoricatermesztési rendszerével kapcsolatot tartanak. A Bábolnai Kombinátot bázisként használják ki, ahol évente többszáz új kukoricafajtát próbálnak ki, tájékozódás és válogatás céljából. Szaxon gépészmérnök az IKR műszaki szolgáltató tevékenységének módozatait ismertette. Elmondta, Az érdeklődő szakemberek sokassága szemlélte az IKR gépeit. használhatók a szemeskukorica begyűjtésében, valamint a szármaradványok szecskázásában stb. Köztük említhető az E 516-os kombájn, továbbá két járvaszecskázó. Kóbor elvtárs tájékoztatója alapján az IKR tíz évvel ezelőtt azzal a célzattal alakult, hogy gondosan összegyűjtse a világ kukoricatermesztésének legjobb ismeretanyagát, beleértve a műszaki berendezéseket, a technológiát, a biológiai anyagot és egyebet is. Jelenleg az IKR 217 vállalatot tömörít. Ebből hat nem termelő, hanem tudományos és más feladatot teljesítő vállalat. Azt Is megemlítette, hogy az MNK négy iparszerű termelési rendszere között a bábolnai IKR a legfejlettebb. Ez jogilag elismert vállalat és nagyon fejlett szakembergárdát tömörít. Ezzel szemben a többi három termelési rendszer rendszergazda vagyis valamely gazdaság hatáskörébe tartozik. hogy olyan nagyteljesítményű gépalkotásokat használnak, mint például a CLAAS kombájn, a RÄBA STEIGER kerekestraktor, a HS 12-es talajsimító, a RÄBA IH 770-es nehéztátrcsa, a RAOU 8,4 kombinátor, a tizenkétsoros RÁBA CIKLO vetőgép és egyebek. Figyelmet érdemel, hogy a vefőgépek vetőcsöveibe fotocellákat szereltek és a traktoros a vezetőfülkében elhelyezett monitoron könnyűszerrel ellenőrizheti a vetés pontosságát. Ha rendellenességet észlel, a hibát még Időben korrigálhatja. Ugyanakkor a CLAAS kombájnra szemvesztesség jelző elektronikát szereltek, hogy elkerülhessék az indokolatlan szemveszbességet. Előnyösnek tartják, hogy az alapgépeket a kukoricán kívül más termények termesztésében és begyűjtésében is hasznosíthatják, örvendetes, hogy a felsorolt gépek többsége a világpiacon magyar és külföldi vállalatok közös kivitelezésében kerül forgalomba. Tudatosították, hogy a meghibásodott gépek gyors és rugalmas kijavítása csak olymódon oldható meg, ha létrehozzák saját pótalkotrész raktárhálózatukat. A tagüzemektől megkövetelik, hogy a vetőgépekhez és a kombájnokhoz szükséges pótalkatrész igényeiket a szállítás előtt egy évvel nyújtsák be. így biztosan megkapják a kért pótalkatrészt. Nagyigmándon korszerű gépjavító műhelyt rendeztek be, ahol a meghibásodott gépeket rátermett, hozzáértő szakemberek javítják ki. A termelők tudják, hogy a gépeket kifogástalan minőségben, üzemképesen kapják vissza. Fontosnak tartják az új gépek szervizszolgálatát is. Így gondoskodnak a kisebb hibák helyszínen történő elhárításáról. A szervízközpontot és a műhelykocsikat adó-vevő készülékekkel szerelték fel. így egy-egy körzet jelzés szerinti meglátogatása, illetve a meghibásodott gépek javítása nem okoz gondot. Az IKR oktató központjának a szakemberei évente mintegy 1500 dolgozót képeznek ki. A költséges gépekre csak olyan egyének kerülhetnek, akik rendelkeznek az IKR által kiadott jogosítvánnyal és tökéletesen ismerik a gépek üzemelésének minden vonatkozását. Azt hiszem, hogy ez nagyon helyes. A mi gazdaságainkban is okulhatnának belőle. Hoksza István Bodor Pál termelési igazgatóhelyettes említette, hogy az IKR taggazdaságainak földterülete félmillió hektárra tehető, s ebből a kukorica 230— 250 ezer hektár. A vállalat agronómiái, műszaki és általános szolgáltatást nyújt a taggazdaságoknak. Magától értetődően az agronőmial szolgáltatás alkotja a keretet, Illetve a kukoricatermesztés elméletét, míg az úgynevezett adaptált technológia a gyakorlati kivitelezés módszertani megoldását foglalja magában. Ennek megvalósítása a rendszer szaktanácsadóinak a feladata. Értik alatta az elméleti szaktanácsadást s ugyanúgy a gyakorlati kivitelezést. Természetesen ehhez szorosan fűződik a megfelelő biológiai anyag juttatása. Részlet a mikroparcellákról. Az IKR vezetői ügyelnek arra, hogy egy-egy körzetbe a megfelelő bioló- Munkában az E 516-OS kombájn
