Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-06 / 40. szám

1979. október В.

SZABAD FÖLDMŰVES

11

A mezőgazdaságban évről évre nagyobb jelentősége van a gépesítésnek. A gépi eszközök minősége, műszaki színvonala döntő szerepet játszik a termelésben. Ezt igazolja az idei őszön megrendezett brnói nemzetközi gépkiállítás is, ahol a hazai és külföldi látogatók körében — a korábbi évekhez viszonyítva — óriási érdeklődést váltottak ki a legújabb mezőgazdasági gépek, berendezések. Mivel a kiállítás az idén jelentős évforduló — a KGST megalakulásának 30., az SZNF 35. és a mezőgazdaság szocializálódásának 30. évfordulója — jegyében zajlott le, a fő szerepet a mezőgazdasági gépek játszották, helyénvaló, hogy néhány gondolat erejéig felidézzük a múltat:

Harminc évvel ezelőtt a CSKP IX. kongresszusán Klement Gottwald elvtárs kijelentette: „A falu szocializálása nélkül nem lesz nálunk szocializmus. A falu csakis úgy közeledhet a szocializmushoz, ha ehhez a munkásosztály, a közép- és kisparasztság hozzájárul..

E szavak beigazolódtak, valósággá váltak. Mezőgazdaságunk szocializálásában jelentős segítséget nyújtott a Szovjetunió. A nagyteljesítményű gépek — kombájnok, erőgépek — szállítása után kezdődött meg hazánkban

sében több szocialista ország is közreműködött.

A kiállítás „törzsvendégei“ közé tartozik az Agrostroj Prostéjov nemzeti vállalat is. A munkaérdemrenddel kitüntetett üzem — tavaly ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját — ezidáig még minden alkalommal részt vett a jeles expozíción. A „Z“ pavilon előtt a következő gépújdonságait és a már jól bevált berendezések korszerűsített változatait mutatta be: Az SK 14 es kukoricaadaptert, a 4 SaBP — 75—10 burgonyaültető gépet, s ennek

ÜfÍÉ

Ennek a hatsoros 6 ORCS répabetakarító-gépnek az óránkénti teljesítménye 1,1 hektár.

az ütőképes termelés. S hogy milyen nagy volt a 30 év alatt végbement fejlődés, azt az alábbi néhány szám Is igazolja.

Míg 1952-ben mezőgazdaságunk 25 800 traktorral és 3 ezer kombájnnal, addig 1977-ben már 141 ezer erőgéppel és 20 ezer arató-cséplőgéppel rendelkezett. Hazánkban a mezőgazdaság fejlesztésére 1950-ben az állam egy milliárd koronát fektetett be, 1977-ben ez a beruházás túlszárnyalta a 12 milliárd koronát.

A rövid kitérő után nézzük meg, hogy milyen „meglepetéseket“ hozott a 21. alkalommal megrendezett brnói gépkiállítás, amely már több mint két évtizede szolgálja gépiparunk fejlődését, egyben a szocialista mezőgazdaságot.

Habár hazánkban a brnói Zbrojovka mezőgazdasági gépgyár részlege nem az egyetlen neves vállalat, mégis elsőként kell említeni a legtöbb gépet kiállító világhírű üzemek sorrendjében. A látogató ezen a kiállításon meggyőződhetett arról, hogy a Zbrojovka nemzeti vállalat a legtöbb termékét nemzetközi együttműködés révén kísérletezi ki és gyártja. Ezt annak köszönheti, hogy a KGST traktor- és mezőgazdasági gépfejlesztési szekciójának állandó tagja. Az itt megkötött szerződések alapján a vállalat elsősorban a cukorrépa betakarításának gépesítésére, a burgonyaültetésre, a komlóbetakarításra, a hidraulikus berendezések fejlesztésére és gyártására szakosítja magát.

A Zetor Brno —, amely eddig kilencven országba szállította termékeit — kiállított traktorai közül a két legújabb típus, a Zetor Chrystal 100 45-ös és a gyár martini részlegüzemében gyártott ELKT 120-as vontató nyerte meg a szakemberek és a látogatók tetszését.

Szükséges megemlítenünk a KGST keretén belül gyártott gépeket is, amelyeket a MOTOKOV külkereskedelmi vállalat kiállítási csarnokában nézhettek meg az érdeklődők. A gépek között találhattuk a 12 USCS jelzésű univerzális önjárógépet, ennek cserélhető adaptereit, melynek gyár tásán részt vesznek magyar és NDK beli gépgyárak is. Ezenkívül ki volt állítva a KS 6-os szovjet cukorrépa betakarítógép, a 697-es NDK-а vetőgép, a P 437-es kultivátor, a 6 JECZ-A egyelőberendezés, melyek klvitelezéautomatizált négy- és hatsoros SA—75 típusú változatát. Főleg a külföldi érdeklődők körében aratott nagy si-További újdonságként említhető a Sigma Olomouc nagyteljesítményű PZT—90 es dobos öntözőberendezése, amely 2,76 hektár öntözését biztosítja, egyszeri állítással.

Az RND Ejpovice vállalat a BS—• 6-os TAARUP-licenc dobos, mobil szárítóberendezését állította ki, amely egy óra alatt több mint két tonna száraztakarmányt produkál. A több részből álló berendezés iránt nagy az érdeklődés.

A 6—PHX—35—H—l es függeszthető ekét a 180as Skoda újabb tartozékaként mutatják be. A közel nyolc méter hosszú eke teljesítménye egy óra alatt másfél hektár.

A ROSS Roudnice 40—SEXBj—150-es termékét nagyon sok mezőgazdász csodálta meg. A vetőgép elsősorban másodvetésre hasznosítható, olyan termőterületen, amelyet a betakarítás után nem szántottak fel. A ŠKODA 180-as traktorra szerelhető, két gépegységből álló hatalmas agregát nagy szakmai vitát váltott ki a szakértő közönség körében.

Mivel a zöldség- és gyümölcstermesztőinknek, a felvásárló vállalatainknak sokszor okoz gondot a primőr áru gyors minőségi szállítása, a szakemberek többsége szívesen vitte volna haza a N—13 CH jelzésű hűtő konténert, melynek rakodó felülete 16,5 négyzetméter. Sajnos, ma még kevés ilyen hűtőkocsival rendelkezik mezőgazdaságunk.

A fenntiekben főleg hazai gépekkel, berendezésekkel foglalkoztunk. Nem feledkezhetünk meg azonban a külföldi, mezőgazdasági gépeket gyártó kiállító vállalatokról sem. A brnói kiállítás hírnevét öregbítette az is, hogy a tőkés vállalatok közül csak a legjelentősebbek mutathatták be gyártmányaikat. A G—mBH Bochum-i nyugatnémet cég EW—170—L típusú kombájnjával például, saját kategóriájában aranyérmet nyert.

A KGST-államok közül a legnagyobb területen a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország állította ki termékeit, melyek közül több gép a már említett nemzetközi kooperáció révén „született“ meg.

A magyarországi mezőgazdasági gépgyártás — bár Brnóban nem nyújtotta kellő keresztmetszetét — több, kooperációban készült gépével hívta fel magára a figyelmet.

Amint azt Nagy Imre, a magyar mezőgazdasági gépek kiállítási részlegének vezetője elmondotta, a csehszlovák—magyar kapcsolat a mezőgazdaság gépesítése fejlesztésének terén kiváló. Sok közös programot dolgoztak ki ezidáig, melyek mind a két fél javát szolgálják.

A brnói nemzetközi gépkiállítást ma már nyugodtan nevezhetjük „világfórumnak“. Ezen az expozíción — a más ágazatok mellett — összegyűlt a mezőgazdasági gépgyártók színejava, s az üzletkötések mellett építő jellegű tapasztalatcserére is sor ke-A 40—SE X BJ—150-es agregát a

szántásnélküli másodvetésre szolgál.

(A szerző felvételei)

kert a TZ—4K—14-es kistraktor, amely mind a hazai, mind a külföldi piacon keresett cikként szerepel. A könnyen kezelhető, a megterhelést bíró, könnyű kistraktor a kertészetben, a szőlészetben és a faiskolában is hasznosítható. Az üzem képviselője elmondotta, hogy a nagy érdeklődésnek köszönve többet gyártanak majd ebből a — tíz tartozék-berendezéssel felszerelt — gépből.

Külön említést érdemel a gyár jól bevált 4a 6SA 75-ös korszerűsített burgonya-betakarító gépe. Ez a vál tozat abban különbözik az eddig ná lünk is jól ismert alaptípustól, hogy a gép ültetőanyaggal történő feltöré sét teljesen automatizálták.

Az AGRA PrelouC nemzeti vállalat kiállítási tárgyai között a legnagyobb elismerést a tehénistállók berendezéseinek mintapéldányainak makettjei aratták.

Az Agrostroj Pelrimovval közösen gyártott DZKO—60-as fejőberendezés sei egy dolgozó egy óra alatt hatvan tehenet fej meg. A tíz egységből álló fejőberendezés kétszáz tehén fejését biztosítja egyszerre.

rült. S hogy nem eredménytelenül, a következők is alátámasztják: mezőgazdaságunk évről évre színvonalasabb, modernebb gépekkel rendelkezik. Ez nemcsak a mi szakembereinknek, hanem a KGST-partnerekkel való kölcsönös együttműködésnek is köszönhető. KALITA GABOR

Bort a nemes

érlelnek

gyümölcsből

Varga józsef, a szőlészet veteránja.

Bogdány Ferenc,

a kéméndi (Kamenice) szövetkezet elnöke kissé mérgelődve panaszolta: „Ezzel a Ferivel nem tudok szót váltani, lót-fut egész nap“.

A köbölkút! (Gbelce) szőlőfeldolgozó és borüzem előcsarnokában mondta ezt a zsörtölődő veterán elnök.

— Ezekben a hetekben nemigen ülhetek az irodaasztal mögött — állítja határozottan Zimka Ferenc főborász. Szeretnék én elbeszélgetni a Feri barátommal, de a sok tennivaló mindig elszőlít.

— Értem én, értem én, dehát... dünnyögött tovább Bogdány elvtárs.

— Inkább azzal dicsekedj, hogy milyen a szőlőtermés — szóltam közbe.

— Hazudnék ha azt mondanám, hogy rossz. Átlagban a száz mázsa termést minden bizonnyal elérjük hektáronként. A mustcukorfok is kiváló, olyan müllerünk van, amelynek a nedűjét még a japán császár Is megdicsérné.

— Valóban jó minőségű a kéméndiek szőlője, toľdja meg Zimka Ferenc. Kezdte összehasonlítani a múlt évi termésükkel, de újból elhívták.

— Csak egy pillanat — mentegetőzött és elsietett.

Elég hosszú pillanatok következtek. Még szerenlcsére közben többen bekukkantottak az irodába, érthetően mindenki a Ferit kereste. Szalma József pincemester kissé mérgelődött, hogy nem lelte a főnökét. De aztán legyintett egyet, „rossz pénz el nem vész“ — mondta mosolyogva.

— Jó borok lesznek az idén? — kíváncsiskodtam.

— A minőséggel nem lesz baj. Ebből a szempontból az utóbbi évek legjobb termését várjuk. De nekünk a mennyiség is szükséges, mert különben nem teljesítjük a tervet.

Nem egészen osztozom a borászmester véleményével. Ha már borsos a bor ára, legalább minőségi legyen.

Varga József, a köbölkúti szövetkezet főkertésze — már nyugdíjas —, de azért még mindig nagy szükség van a szaktudására és a sokoldalúan kiépített üzleti kapcsolataira. A köbölkúti szövetkezetben van az újvári járás (Nové Zámky) legjelentősebb szőlészete, s emellett a gyümölcstermesztésben Is jeleskednek. Az egykori főkertész annak Idején nemcsak a borszőlő termesztésével törődött, hanem jelentős mennyiségű csemegeszőlőt is ültettek. Ezt akkor szorgalmazták, amikor néhány koronáért vették a jóízű gyümölcs kilóját. „Nem érdemes a csemegét termeszteni nálunk, mondták a „nagy okosok“ közül egyesek. Hiszen olcsóbban tudjuk behozni a délre fekvő szocialista országokból.“

Napjainkban már nincsenek filléres árak a világpiacon sem, és bebizonyosodott, hogy a hazai ellátás szempontjából legolcsóbb, legbiztosabb az itthon termesztett szőlő. Az idén jóval magasabb árat fizettek az étszőlőért, mint az előző években, és az jó érzés, hogy a fontos piaci terméket anyagilag is jutalmazzák.

— Egy szóval nincsenek problémák az értékesítés körül?

— Bár legalább ötször annyi csemegeszőlőnk lenne. A zöldség és gyümölcs felvásárló üzemben bármilyen mennyiséget el tudtunk volna adni. Félre értés ne essék az adás-tételt kapcsolatok kiválóak a szőlőfeldolgozó üzemmel is. Van-egy előnyünk is, hogy nem kell messze szállítani a termést.

— Melyik csemegeszőlő adja a legjobb termést — érdeklődtem Varga barátunktól.

— A Pannónia Kincse — válaszolt határozottan a szakember. Kiváló a minőség, és évről-évre nagy a hektárhozam. Az idén jelentős bevételi for-A köbölkúti szőlőfeldolgozó és borüzem.

Jtotá; =ít=

rása volt a közösnek a csemegeszőlő. Ezzel nem akarom leértékelni a borszőlőt, amely az utóbbi időben a legjelentősebb bevételi forrása a szövetkezetnek.

— Már megint panaszkodó* — szólt Vargára a hirtelen betoppanó főborász.

— Alaposan megmondtam rólatok a véleményt — mondta mosolyogva, Varga József. Legalább az újságokban is elolvashatják milyen „rossz a viszonyunk“.

— Azért nektek is van a rováson —i említette Zimka elvtárs. Olyan szőlőt is eladtatok csemegének, amelyből kitűnő nedűt préseltünk volna.

— A pénz beszél, a kutya...

— Jól van Jóska — nem gondoltam én azt komolyan. Bár minden partnerünk olyan volna, mint ti vagytok.

— Ülj már le egy percre >—> kértem a főborászt.

— Már csak a tied vagyok. Parancsolj velem.

— Lenne néhány kérdésem...

Ebben a percben felberregett a telefon. Zimka felvette, és aztán hozzám Intézte ezeket a szavakat: Bocsáss meg egy pillanatra, de a főnökség hív Nyitráről, jelentést kérnek.

A telefonbeszélgetésből azt vettem ki, hogy egy nap alatt 0,5 fokkal lett magasabb a cukorfok tartalom. A Müller Thurgaunál több mint egy fokos volt az emelkedés, — a továbbiakban azt jelentette a főborász, hogy jő a felvásárlás üteme, s nem igen kell várakozni a szállítóeszközöknek. Egyelőre megfelel a hosszabbított műszak, nincs semmi torlódás sem a felvásárlásnál, sem a feldolgozásnál.

—' Amint láttám néhány szállítóeszköz várakozik az üzem előtt —< jegyeztem meg, amikor a borászati szakember letette a kagylót.

— A késő délutáni órákban ez előfordul. De ha nem hiszed, amit mondtam, kérdezd meg a traktorosokat, a gépkocsik vezetőit.

Nem voltam rest kíváncsiskodtam.

— Megy itt minden, mint a karikacsapás —, mondták a gépjármű vezetők. Néhány percen belül leöntjük a szőlőt, és máris fordulhatunk.

— Ez a lényege az egésznek magyarázta Feri. Hosszú évek óta dolgozom a szakmában. A szállítóeszközök várakozását mindig a szőlő lerakodása okozta. Még nemrégiben is műanyag kádakban szállították a szőlőt, és így soká tartott a lerakodás. A régi módszer a nagyüzemi termelőknél már teljesen megszűnt. Mindenhonna pléhvel gondosan kibélelt szállítóeszközökkel hordják a szőlőt, és öntik ki az óriás torkú szőlőnyelőbe. Egyes mezőgazdasági üzemekben parkolóhelyre hordják össze a kádakat, s ot öntik a pótkocsikba. Több helyütt a terepen, vagyis a szőlőben hidraulikus emelővel öntik be a nemes gyümölcsöt a szállítóeszközbe. Azt hiszem az utóbbi a legideálisabb,

— A pincemester egy kicsit siránkozva mondta, hogy kevés lesz a szőlőlé. Mi a te véleményed?

— Azt hiszem kevesebb lesz a termés, mint tavaly. De azt is meg kell mondani, hogy nem minden a menynyiség. Igaz, sok jó technológiai eljárás van a bor minőségének a javítására. De azért mégis az a véleményem, hogy elsősorban a jó minőségű szőlőből lehet kiváló bort készíteni. Ez ellentétbe lehet az üzleti érdekeinkkel, de én mégis a jó minőség mellett török pálcát. Tavaly például két héttel később, szeptember 25-én kezdtük a szőlő felvásárlását, és az egyik legkorábban érő fajtánál a Müller Thurgaunál értük el a 14 mustfokot. Az idén bár két héttel korábban szüretelünk, a Müller már átlagban is meghaladta a 17 mustfokot. Azt hiszem ez mindennél szebben mesél. Nem beszélve arról, hogy a kipréselt szőlő héját, a második préselés után jobban tudjuk hasznosítani. Én a mennyiségről egyébként nem is akarok nyilatkozni. A szőlőtermesztőkkel tartott tanácskozáson voltak előzetes felmérések. Jól tudom, a parasztember mindig óvatos, s inkább pesszimistán nyilatkozik a várható termésről. De szerintem okkal lehetünk derűlátók, s ha nem is múlják felül á mennyiséggel a mezőgazdasági üzemek a múlt évi termést, minden bizonnyal több pénzt kapnak a szőlőért. Arra is rájöttek a szőlőtermesztő üzemekben, hogy nem sok előnyük van abból, ha bornak dolgozzák fel a szőlőt. Ez azt is jelenti, hogy több szőlőt adnak el ezáltal is, mint az előző évben. Mindent összevetve ezen az őszön nem lesz különösebb gond a szőlő betakarításával. Az is biztos, hogy a jó anyagból csakis minőségi bort lehet készíteni. Ezt pedig joggal elvárja tőlünk a jó nedű kedvelőinek tábora, TÖTH DEZSŐ