Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-29 / 39. szám

1979. szeptember 29., SZABAD FÖLDMŰVES, 13 A csoportvezetők és a részlegvezetők tevékenységéről Az utóbbi hónapokban, de főleg ta CSKP KB-nak 13. plénuma és a szövetkezetek IX. kongresszusa óta a Szabad Földművesben Is egyre több elemző trés foglalkozott behatóan a párt vezető szerepének és gazdaság­politikájának következetes megvaló­sításával, Illetve a szövetkezetek IX. kongresszusán elfogadott határozatok helyt viszonyokra való feldolgozásá­val és teljesítésével. A cikkekből ki­tűnt ,hogy szövetkezeteink s állami gazdaságaink dolgozói elkötelezetten segítik pártunk politikáját és célki­tűzéseit A TERMELÉS ALAPVETŐ LÁNCSZEMEI Mezőgazdasági dolgozók eszmei, politikai és szakmai fejlődését nagy­ban befolyásolja a pártpolitika sike­res megvalósítása. Szükséges tehát, hogy a pártbizottságok, a pártcso­portok s a gazdaságok vezetői rend­szeresen foglalkozzanak a növény­­termesztési munkacsoportok és az állattenyésztési részlegek vezetőivel. A csoport és részlegvezetők szerepe a termelésben egyre nagyobb. Ök a mezőgazdasági termelés szervezésé­nek, irányításának alapvető láncsze­mei. Aktívan befolyásolhatják a dol­gozók közötti szocialista kapcsolato­kat. Nevelők, pszichológusok és ta­nácsadók a termelés különféle kér­déseinek és problémáinak a megol­dásában. jelentős segítséget nyújta­nak a párt és a gazdasági vezetők­nek. Az alepvető kötelességek tekinteté­ben tehát a termelésben betöltött szerepük egyre nagyobb, s ez a tény nagy igényeket támaszt a pártvezető­ségekkel és szervezetekkel szemben. Arra kell törekedniük, hogy rendsze­resen gondoskodjanak politikai és szakmai nevelésükről. Az ügy töké­letes Ismeretében megkülönböztetett módon kell foglalkozniuk a csoport­­vezetőkkel és az állattenyésztési részlegek vezetőivel. Ismerniük kell szakmai és szervezőképességüket, az emberekhez való viszonyukat stb. A pártvezetőségeknek és szervezetek­nek s a gazdaságok vezetőinek támo­gatniuk kell a csoportvezetőket a napi munkában, még a nem népszerű kérdések megoldásában Is. Beleértve a munka öj formáinak és módszerei­nek bevezetését, s ösztönözniük kell őket a politikai és a szakmai isme­retek gyarapítására. Ennek híján nem végezhetik munkájukat kellő sikerrel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaságokban megalakított párt­­bizottságok és alapszervezetek nem értékelik érdemben a csoportvezetők és az állattenyésztést részlegek veze­tőinek körében végzett politikai mun­kát. Nem érvényesítik a CSKP KB Elnöksége által 1970 november 6-án elfogadott — kádermunkával kapcso­latos — határozatot. A határozatér­telmében arra kell törekedni, hogy a termelés közvetlen Irányitól, vagyis a csoportvezetők s az állattenyészté­si részlegek vezetői politikai és szak­mai szempontból fejlett, jő erkölcsi tulajdonságokkal és tekintéllyel ren­delkező emberek legyenek, akik tel­jes mértékben segítik a' párt politi­kájának megvalósítását. Tudatosan és következetesen küzdenek a helytelen, gyakran opportunista nézetek és je­lenségek ellen. A kádermunka elvei­nek következetes érvényesítése előbb vagy utóbb kedvezően tükröződik vissza a gazdaságok termelési ered­ményeiben. Erről tanúskodnak például a buzltai (Buzica), a kisgéresí (Ma­lý Horeš), a perényl (Perín), a csé­csi fCeőejovce), az újbodvai (Nová Bodva) és a sókúti (Soľ) szövetkezet tapasztalataL FONTOS A POLITIKAI FELKÉSZÜLTSÉG A csoportvezetők és az állattenyész­tési részlegvezetők feladata, hogy a munkacsoportokat a tervfeladatok sikeres, illetve minőségi teljesítésére vezessék és ez nemcsak szakmai és politikai felkészültség, hanlm annak is a függvénye, hogy a gazdaság és a párt vezetősége milyen feltételeket teremtett részükre a terv teljesítésé­hez, az anyagi-műszaki s a munka­erővel való ellátottság, az anyagi ér­dekeltség, a hatáskör, valamint szak­mai és politikát fejlődés tekinteté­ben. Rendkívül nagy figyelmet kell for­dítani a gazdaságban a csoportveze­tők nevelőmunkájára. Mezőgazdasági üzemeinkben az utóbbi években egy­re gyakrabban láthatjuk az Iskolák diákjait. Segítenek az Idénymunkák végzésében. Némely gazdaságban szakgyakorlaton is részt vesznek. Ez megköveteli, hogy a csoportvezetők, továbbá a szakgyakorlatok vezetőt kellő szakismeretekkel, s egyben pedagógiai és pszichológiai Ismere­tekkel is rendelkezzenek! Az utóbbi években az ifjúság sok mezőgazdasági üzemben nagyon Jő munkaeredményeket ér el. Sajnos a párt egyes szervei és szervezetei, il­letve egyes funkcionáriusok és kom­munista gazdasági vezetők enyhén szólva közömbösen tekintenek az If­júság igyekezetére, lelkesedésére, al­kotó lendületére és kezdeményezésé­re. Ezen a helyzeten gyorsan változ­tatni kell. A párt szervei és szerveze­tei, a vezető gazdasági dolgozók, de nem utolsósorban a csoportvezetők és az állattenyésztési részlegek vezetői a termelés minden szakaszán hozzák létre a fiúk és lányok munkájának kedvező feltételeit. Részesítsék őket politikai és szakmai támogatásban, adjanak nekik tanácsokat, becsület­tel értékeljék munkájukat, ösztönöz­zék kezdeményezésüket és szocialista munkaversenyüket, járuljanak hozzá az ifjúság munkakezdeményezésének különféle formáihoz. Mezőgazdasági üzemeinkben előtér­be kerül a fiatalok felkészítése a CSKP soraiba történő belépésre. Szükséges tehát, hogy a csoportve­zetők és az állattenyésztési részleg­­vezetők a munkahelye beosztott fia­talok fejlődését segítsék, hogy gyor­san beilleszkedhessenek, elsajátítsák mindazt, ami elősegíti a munkakö­zösség feladatainak sikeres teljesíté­sét. A csoportvezető köteles a tömeg­szervezetek útján bevonni a fiatalo­kat a politikai, a kulturális munká­ba, támogatni érdekköri tevékeny­ségüket. A fiatalok nevelésében be­vált az a módszer, hogy az összüze­­mi és az alapszervezeti pártbizott­ságok, továbbá a gazdaságok vezetői 1— beleértve a csoportvezetők rend­szeres meggyőző munkáját Is — ta­nácskoznak, beszélgetnek a fiatalok­kal. Ilyenkor azok megismerkednek a szocializálás, a munkásosztály har­ci történetével, a politikai esemé­nyekkel, a proletár nemzetközleég Jelentőségővel stb. TÁMASZKODJUNK A KOLLEKTÍVÁKRA A csoportvezetők és az állattenyész­tési részlegek vezetői tekintélyének szilárdítása a pártszervezetek fontos feladata. Arra kell őket ösztönöz­niük, hogy teljes mértékben használ­ják ki a munkakollektívák tapaszta­latait és rendezzék a közöttük ki­alakult viszonyokat. A pártbizottsá­gok ülésein és a taggyűléseken ele­mezni keli a dolgozók politikai né­zeteit, a csoportvezetők s a vezető dolgozók kölcsönös kapcsolatát. Arra kell törekedni, hogy a kommunista csoportvezetők s a vezető gazdasági dolgozók maguk értékeljék politikai és Irányító munkájuk eredményessé­gét. A párttag- és vezetőségi gyűlé­seken s a pártcsoportok tanácskozá­sain is foglalkozni kell a csoport­­vezetők és az állattenyésztési rész­legvezetők munkájában észlelt fo­gyatékosságokkal és segítséget kell nekik nyújtani a problémák megoldá­sához. Ugyanakkor nem szabad meg­feledkezni a jől végzett munka er­kölcsi elismeréséről sem. A párt- és a gazdasági szervek ál­tal nyújtott rendszeres segítségnek kifejezésre kell jutnia a csoportveze­tők munkájában előforduló problé­mák megoldásában s a feladatok tel­jesítésének következetes ellenőrzésé­ben Is. A csoportvezető s az állatte­nyésztési részlegvezető a termelés­ben jelentkező személyi vagy munka­­szervezési problémák megoldását nem kerülheti ki. A kollektíva irá­nyításával számos akadályt és nehéz­séget kell lekuzdenie. Ezért helyte­len, ha egy csojrortvezető munkasza­kaszára vonatkozó kérdésekről, pél­dául a dolgozók kiválasztásáról és beosztásáról, áthelyezéséről és elbo­csátásáról, a műszaki berendezés megválasztásáról nélküle döntenek! Ilyen feltételek közepette a csoport­­vezető, Illetve az állattenyésztési részleg vezetője nem osztozhat a fe­lelősségben, képtelen saját kezdemé­nyezésének érvényesítésére, tevé­kenysége csak az utasítások végre­hajtására korlátozódik. Ezzel pedig semmibe veszik felelősségteljes mun­kájának társadalmi jelentőségét, ami pedig ellentmondást jelent felelőssé­ge és jogköre között. VONJUK BE OKÉT A TERVEK KIDOLGOZÁSÁBA Fontos, hogy a csoportvezetőket és az állattenyésztési részlegvezető­ket bevonjuk a termelési terv kidol­gozásába. Bekapcsolásuk lehetővé te­szi, hogy Idejében tájékoztassák a csoport és az üzemegység dolgozóit a tervezett feladatokról s észrevéte­leiket még a terv előkészítése során érvényesítsék. Ez lehetővé teszi a dolgozók aktivizálását és a kezdemé­nyezés ösztönzését. Nagy jelentősége van a csoportve­zetők, illetve az állattenyésztési rész­legvezetők javaslatának. A megvaló­sítás során azonban gyakran szüksé­ges a pártszervek segítségnyújtása, mert a problémák megoldásába be­vonják a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistákat és mozgósí­tanak más dolgozókat Is. A perényl, a buzitai és a janiki szövetkezetek­ben a vezetőség komplex intézkedé­seket készít a csoportvezetők és az állattenyésztési részlegvezetők észre­vételeiből, javaslataiból, s azokat tar­talmi sorrendben oldja meg a gazda­sági szakaszokon. Más gazdaságok tapasztalatai Is azt mutatják, hogy a csoportvezetők — mint az irányftás alapvető lánc­szemei — munkája során érzékelik a termelés szervezésének és tervezé­sének, főleg pedig a más szervezeti alakulatokkal való kooperációnak (a termelést megelőző előkészítés, vető­magellátás, anyagutánpötlás stb.) a hiányosságait. Ez megbontja az üte­mes termelőciklust és következmény­ként rohammunkát, a technológiai fegyelem megszegését és végső soron rossz minőségű terméket Idéz elő. A csoportvezető gyakran nem okozó­ja az ilyen hiányosságoknak, ugyan­akkor a munkahelyi szervezés és Irá­nyítás felelőssége rá hárull A CSOPORTVEZETŐK ÉS A TŰMEGPOLITIKAI MUNKA A párt ereje abban van, hogy ál­landó kapcsolatban van a dolgozó tömegekkel. Ezért rendkívül nagy je­lentősége van a párt tömegpolítikai munkájának és agitécíős tevékenysé­gének. így befolyásolhatja a széles tö­megeket. A felelősségteljes munká­ban nagy szerepet kell betölteniük a csoportvezetőknek, valamint az ál­lattenyésztési részlegek vezetőinek is. Az említettek mellett a pártalapszer­­vezetnek minden kommunistát konk­rét feladattal kell megbíznia, arra törekedve, hogy elsősorban a párt és a SZISZ funkcionáriusai, valamint a vezető gazdasági dolgozók szoros kapcsolatban álljanak a csoportveze­tőkkel és a munkásokkal. A dolgozók körében a párt gazda­ságpolitikájának tisztázása során gon­dot kell fordítani a műszaki-gazda­sági propaganda és agitáció céltuda­tos felhasználására. Ezzel például tisztázhatjuk azt, hogy milyen érté­ket képviselnek a termelési alapesz­közök, amelyeket egyes dolgozókra bíztak, milyen gazdasági vesztesé­gekkel járhat egy-egy gép egy órát tartó üzemzavara, s ennek milyen következményei lehetnek a munka­szakasz s a gazdaság vonatkozásá­ban. KONKRÉT FELADATOK KITŰZÉSE A pártszervezetek egyik hatásos és jól bevált munkamódszere a párt­feladatok konkrét elosztása. A kom­munista csoportvezetőket főleg az alábbi pártfeladatokkal kell megbíz­ni: i— a termelési folyamatok hatékony­ságának növelésével, a munkaidő és a gépek jobb kihasználásával, a takarékossággal; s==i a szocialista munkaverseny fej­lesztéssel; w az ésszerű Intézkedések életbe­léptetésével, a tervezés tökélete­sítésével; e*- a haladó munkamódszerek beve­zetésével és alkalmazásával; »-■* a munkakörnyezet és a munka­­biztonság feltételeinek javításával stb. A feladatok teljesítése ellenőrzésé­nek fontos feltétele, hogy a pártbi­zottsági üléseken és a taggyűléseken a kérdéseket napirenden tartsák. A taggyűlések programjában az olyan kérdésekkel Is foglalkozni kell, hogy a csoportvezetők és a többi gazdasá­gi vezetők hogyan tesznek eleget a feladatoknak. Például a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom fejlesz­tésében, milyen eredményeket érnek el, hogyan teljesítik a komplex szo­cialista racionalizálás programját és népszerűsítik-e a bevált módszereket, főleg mi a fogyatékosságok alapvető oka. Ennek alapján konkrét intézke­déseket kell foganatosítani a hibák kiküszöbölésére. A pártszervezetnek — a csoport* vezetőkkel és az állattenyésztési részlegvezetőkkel együtt —- gondos* kodnia kell rőla, hogy a szocialista verseny ne legyen formális, biztosí­tott legyen nevelő ereje és főleg ef munka minőségére irányuljon. A szocialista versenyben már ed* dig is szép eredményeket értünk élj ám ennek ellenére szükségesnek mu* tatkozik a figyelmet főleg a terme* lés mennyiségi, illetve minőségi szempontjaira irányítani. A pártalap* szervezetnek a gazdaságok vezetői­vel állandóan új formákat kell ke* resniük a csoportvezetők és az állat* tenyésztési részlegvezetők munkakez­deményezésének fejlesztésére. A dolgozók irányításba valő be* vonására helyes módszernek bizo* nyűit termelési értekezletek rendezé­se. így lehetőség nyílik a vezetők és dolgozók élénk kapcsolatának a ki* alakítására. A pártszervezeteknek te* hát i—■: a kommunisták segítségével — arra kell törekedniük, hogy a ter­melést értekezletek tartalmasabbak legyenek. A pártszervezetnek a dolgoző tö* megek politikai vezérének, szervező­jének és tanítójának kell lennie. He* lyesen kell érvényesítenie a párt ve­zető szerepét, támaszkodnia kell a funkcionáriusok széles aktívájára, a csoportvezetők Javaslataira, tekintet­be kell vennie a dolgozók nézeteit és hatáskörében meg kell oldania minden sürgető problémát. Teljes mértékben támaszkodnia kell ellen­őrző jogkörére, a megnyerés, a meg­győzés és a személyes példaadás módszerére. Ki kell használnia a tömegpolítikai munka minden formá­ját, amely elősegíti a CSKP XV, kongresszusa határozatainak megvaló­sítását. A nehéz, de teljesíthető fel­adatok megvalósításában a pártszer­vezetek és a szövetkezetek vezetőinek egyre jobban kell támaszkodniuk a mezőgazdaság irányításának alapvető láncszemeire, a termelés közvetlen szervezőire — a csoportvezetőkre és az állattenyésztési részlegek vezetői­re. Dr. Kertész Pál CSc, О Szódával kevert takarmányszalma Ä fontos őszi mun­kák közé tartozik a jókedv gyümöl­csének, a szőlőnek a betakarítása. Haj­danában a szüret ünnepi esemény­nek számított, a magántermelőknél. Az elmúlt évek során sok mező­­gazdasági üzem­ben jelentős terü­leten telepítettek szőlőt, és a termés betakarítása még most is munkaigé­nyes." A nemes gyü­mölcs rugalmas el­szállítása jő szer­vezés függvénye, régebben főleg mű­anyag kádákban szállították a sző­lőt a borüzemek­be. Amint a fel­vételen Is látható, komoly munkaerőt kötött le a hordók föl- és elrakása. Ezért a mezőgazdasági üzemek gép­javító újítói sok helyütt ésszerűen oldották meg ezt a problémát, s már nincs szükség férfikezekre a kádak fel- és lerakásához. Többek között az alsópéteri (Dolný Peterl szövet­kezetben szintén hidraulikus emelő­vel rakják fel, illetve fordítják ki a kádakból a szőlőfürtöket és a fel­vásárló üzemben egy-kettőre ledön­tik a szőlőt a borfeldolgozó előcsar­nokában. Fotó: -tt-A sződás kezelés, hasonlóan a sa­vas, ammóniákos kezeléshez, továbbá a meszezéshez és gőzöléshez, a lig­nin feltárása révén növeli a takar­mányszalma emészthetőségét és az etethető mennyiséget. Ugyancsak ha­tással van az etethető mennyiségre az egyidejűleg végzett szecskázás, zúzás, keverés és szemcsézés. A sző­dás kezelés háromféle módon végez­hető: 1. Nedves eljárással vagy az úgy­nevezett Beckmann-féle módszerrel. Ez a kevésbé alkalmazott módszer, mivel sok vizet igényel és ezáltal sok oldott vegyületet kimos a takar­mányból 2. A száraz vagy dán eljárásnál szemcsézést is alkalmaznak. Kis mennyiségű, szalma kilogrammonként 0,30 litér 16 százalékos szódaoldatot permeteznek a szecskázott szalmára, majd jól összekeverik. A keveréket sajtolják, mert a nyomás és a hő­mérséklet fokozza a szóda hatását. 3. A harmadik módszer, a vegyes eljárás abból áll, hogy a szecskázott szalma kilogrammját 2,5 liter víz és 40 g szóda oldatával keverik, majd az így kezelt szalmát 48 órán keresz­tül a szabad levegőn tartják és ete­tés előtt szerves savakkal közömbö­sítik. A két utóbbi eljárásnál 4—5 száza­lék szódát használnak szárazanyag kilogrammonként. A szalma sződás kezelésére az M. A. M. cég a J. F. típusú S. P. 2000-es gépet hozta forgalomba, amellyel Dániában már 1977 telén 12 ezer tonna szalmát kezeltek. A gép száraz eljárással dolgozik, csupán a harminc százalékos szóda* oldathoz szükséges vizet használja fel. A szódakristály-szükséglet száz kilogramm szárazanyagra 4—5 kilo­gramm. A legalább 75 LE-s traktor­ral meghajtott gép kis szalmarakatok kezelésére alkalmas. Az adagoló asz­talra helyezett szalmarakatokat a gép továbbítja a zúzószerkezetbe. A zúzás következtében szétbasadt szal­mát a gép a ráparmetezett oldattal körülbelül két percen át kevert, majd a keveréket ventillátorral halmokba üríti. A halmokba ürített takarmány magától felmelegszik és lehűl, a ke­zeléstől számított három nap múlva etethető. Az Ilyen eljárással készült takar mány emészthetőségére vonatkozóan még kísérletek folynak. Veszélyes lehet a takarmányban visszamararii szóda mérgező hatása, főleg tartós etetés esetén. IV. F.)

Next

/
Thumbnails
Contents