Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-29 / 39. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES ■»1979. szeptember 29. VADÁSZAT + VADÄSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ _*» - i«Al:AL-At L-йЬлг l-ntválrnt mar*sk/ik»f ф ' ■ Д Д ^ Színvonalasabb ^ a vadgazdálkodás Felkészültek a vadvédelemre A* SZVSZ heténvi (Chotln) helyi szervezetének tiszteletbeli elnökével, Lamy Miklóssal a közelmúltban folytatott beszélgetés során a kővetkezőket hallottam: — Szervezetünknek huszonkilenc tagja van. Összesen kétezer hektár területen gazdálkodunk. Területünk vadban eléggé gazdag. Ez annak köszönhető, hogy határunkban számos kisebb-nagyobb erdős terület van. Ezeken a helyeken az apróvadak békességben, zavartalanul élhetnek, természetes körülmények között szaporodhatnak. Ennek bizonyítéka az is, hogy egy-egy vadászidényben négyszáz-ötszáz nyúl, hétszáz—nyolcszáz fácán, hat őzsuta és négy özbak kerül terítékre. Kedvezőtlenebb a helyzet a foglyokkal. A gyomirtószerek mezőgazdasági használata a foglyok számát jelentősen megtizedeli. Hasonló volna a helyzet a fácánokkal is, ha a helyi szervezet vezetősége nem gondoskodna az utánpótlásról. Évente 200—250 fácáncsibét szerzünk be és bocsátunk ki a vadászterületre. Az alepszervezet tagjai már a nyáron felkészültek a téli vadvédelemre. A szövetkezetben a csúcsmunkák idején, valamint a község fejlesztéséhen 250 órát dolgoztak le társadalmi munkákon, annak ellenértékeként szénát és különféle hnlladékmagot kaptak. Az említett takarmányokat télen — amikor a vadálományt etetni kell — az etetőkbe rakják, hogy óvják az állatokat az éhínségtől. Mindenegyes vadászra egy-egy etető jut. Köteles azt időnként eleséggel megtölteni. Az etetők a vadászterület különböző pontjain vannak elhelyezve. A vadászok védelem idején is járják a határt, megnézik az etetőket, nem kerüli el figyelmüket a legkisebb rendellenesség sem. A káros vadakat, fordulópont a vadászeb tenyésztésben A vadászeb nélkülözhetetlen segítője a vadásznak. Jelentősen megnőtt a vadászok, vadgazdák és a vadásztársaságok felelőssége, ezért tervszerűen Illesztik be a programba a törzskönyvezett vadászkutyák tenyésztését. A vadászkutya tenyésztése és vizsgáztatása nagy lendületet kapott. Szinte minden ősszel nagy a „mezőny“ a mindenes vizslaversenyeken. A hazat és külföldi vadászok egyre többezer vadat ejtenek el. A sebzett és megtalálhatatlan vadak száma jelentős anyagi veszteséggel jár. Ezért a vadásztársaságoknak és az erdészeti Igazgatóságoknak, az erdős területben fajtatiszta vérebeket keli tartaniuk, szakképzett vezetőkkel. A Jő eredménynek mindig a türelmes tenyésztőmunka az ára. A helytelenül nevelt és vezetett kutyától nem várhatunk kielégítő eredményt. Ha. a véreb szakmai irányítója nem megfelelő, akkor érthetően ezt в kutya Is elszenvedi. A hangsúly tehát miffdenekelőtt a kutyavezetők helyes kiképzésén van, ezzel párhuzamosan végezhető az állatok idomltása Is. Ezért megbízható, Jől idomított eb nélkül a mai vadásznak nem volna szabad vadásznia. A vércsapát követő ebek jelentősége állandóan nő, értékük szinte felbecsülhetetlen. A csapázókutyákat — nálunk — főleg a hannoveri és a bajor vérebek képviselik. ☆ Augusztus 19-én a halieri kempingben az SZVSZ losonci (Lučenec) járási vezetősége területi vadászebkiállítást rendezett a vadászkutyák „tárházából“. A vadászeb küllemét bírálják el egy ilyen kiállításon. A küllemre előírt' minősítés elérése nélkül sem a kant, sem a szukát nem lehet a tenyészetbe besorolni. Ezért minden ebtulajdonos érdeke, hogy kutyáját a kiállításon bemutassa. A minősítés három kategóriát lemér: — kitűnő — kék szalag, — nagyon jó — piros szalag, — jő . —■ zöld szalag. A .kiállított kutyák tulajdonosat diplomát kapnak és az igazolványba bejegyzik a kutya származását és minősítését. A kiállított kutyákat nyolc körzetbe osztották. Ezek élén olyan kiváló szakemberek dolgoztak, mint például Koloman Slimák, J. Mituch CSc„ E. Krantschnelder mérnök, J. KonkoT, A. Renčo, S. MichalCin, stb. A felvezetett kutyák száma 184 volt. Ebből negyven szlovák kopó, harminchárom bajor véreb, huszonkilenc jagdteriér, tizennégy szálkásszőrü tacskó, kilenc kopőtacskó. összesen huszonnégy fajhoz tartozó kutyái mutattak be. Az elbírálást a legnagyobb lelkiismerettel végezte a szakbizottság. Senki sem panaszkodhatott. A rendezőség rangosán oldotta meg a szervezést. Ján M. Habrovský rókákat, kóbor kutyákat, macskákat pusztítják és hasondóan járnak el a vadállományra káros madarakkal is. Minden vadásznak becsületbeli kötelessége tiz káros vad kilövése. A felsőbb szerveknek a kilövést bizonyító „jelet" la kell adni. A szervezetnek van olyan tagja, aki már 10—12 róka lövésével dicsekedhet. Persze a rókák kilövését is ésszerűen kell végezni, nehogy felboruljon a természet egyensúlya. A vadállomány természetes szaporodását nagyban befolyásolja, hogy a vadászterületen alig található ivóvíz, márpedig az életfenntartás szempontjából ez elengedhetetlen követelmény. Például a fogoly a tagolt, vagyis a változó növényzetű terepet szereti. Ehhez sajnos a nagyüzemi gazdálkodás kevés lehetőséget nyújthat. A szaporodást hátrányosan befolyásolja az Is, hogy az apróvad részére a vadászterületen nincs elegendő ítatóhely. A Vadász- és Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének vezetősége és tagjai szorosan együttműködnek. Évente egy-két alkalommal ogyüttesen rendezik az agyaggalainb-iövészversenyeket. A lövölde építésénél 500 órát dolgoztak le s a közeljövőben egy közös lövölde és egy új vadászház építését tervezik. Az alepszervezet vezetősége figyelmet fordít az új tagok nevelésére. Ezek az SZVSZ járási vezetősége által rendezett iskolázásokon vesznek részt. Andriskin József A vadászat napjainkban sem tartozik az olcsó „mulatságok“ közé. De minden dolgozónak adott a lehetőség, hogy vadásszá váljon. Ez a magyarázata annak, hogy országszerte növekedik létszámuk. Az SZVSZ terebesi (Trebišov) járási szervezetének 22 alapszervezet és két erdészeti igazgatóság keretében 994 tagja van. Egyes vadásztársaságokban a vadászok száma — a terület arányaihoz képest — egyharmaddal nagyobb a kívánatosnál. Ezzel szemben más vadásztársaságokban félannyi vadász sincs, mint amennyit a terület elbírna. Mária Lôrinčiková, az SZVSZ Járási bizottságának titkára arról tájékoztatott, hogy az utóbbi években örvendetesen javult pénzügyi helyzetük. Bevételük főleg az élő és a lőtt vad értékesítéséből származik. Az apróvad vásárlása, a téli etetés, s a vadgondozás azonban nagy kiadásokkal jár. Felmérésük alapján a törzsállomány nyúlból 27 ezer körüli. A múlt évben 2500 nyúl került terítékre. Fácánból 35 ezret számláltak, s ebből tavaly 2545 darabot lőttek. Szépen szaporodott a fogolyáUománv Is. A felmérések szerint a törzsállomány ötvenezer körüli. Igv az idén már puskavégre is kerülhet pár darab. A jövőben a lövést korlátozni kell. A nyúlállomány és több apróvad Mária Lôrinčiková Részlet a vadászeb-kiállításról számszerű csökkenésének okozőja a gyakori betegség s a mezőgazdasági növények vegyszerezése. A Járás déli körzetében a törzsállomány csökkenését az árvizek okozzák. Ott a földterületek jelentős részét elönti a víz és óriási kárt okoz, főleg a nyúlállományban. Ezért idén a járás déli részein nyúlból és fácánból újabb betelepítéssel számolnak. Tovább szaporodott a járás vadállománya. Az őzállományt harmincezerre becsülik. Szaporodik a gímszarvas és a dámvad száma. Jelentős azonban a vaddisznók létszáma Is. Bár a vadászok rendszeresen jérj ják a vadászterületet, mégis előfordul, hogy meglőtt nyulat vagy más vadat találnak. Még ma is akadnak lelkiismeretlen vadorzók, akik tiltott módon szeretnének vadhúshoz Jutni. Legtöbb problémát a rókák, a kóbor kutyák és macskák okozzák. Ezej két kíméletlenül irtják. A rókákat kiássák, a kártékony madarakat, valamint a kutyákat és macskákkat lelövik. A vadászok jő munkáját dicséri, hogy egész évben folyamatosan végzik a vadak etetését. Azt is megtudtam, hogy 214 vadásznak van vizsgázott kutyája. A nemrég megtartott vadászkutya-kiállításon 250 kutyát mutattak be. Mária Lôrinčiková örömmel említette, hogy a járásban az utóbbi időben örvendetesen javult a vadászati fegyelem, színvonalasabb lett a vadgazdálkodás. Illés Bertalan HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT в HORGÁSZÁT Bosszantó fogyatékosságok Kiállításra rendszerint azzal a céllal látogat az. ember, hogy tájékozódjon az új dolgokról. Amikor az illetékesek közzétették, hogy „Intersport“ elnevezéssel, Bratislavában a Pihenés és Kultúra Parkjának fedett helyiségeiben sportszer kiállítást rendeznek, magam Is a látogatók közzé vegyültem. Számtalan sportszer között azonban nem fedeztem fel a sporthorgászok kedvelt felszereléseit. Kétszer is benéztem a termekbe, azonban hiába. Nézelődés közben rátaláltam a kiállítás igazgatóságának áz épületére. A bejáratnál szolgálatot teljesítő fiatalasszonytól érdeklődtem, hol helyezték el a sporthorgász felszereléseket. Készségesen említette, hogy a pavilonok mindegyikében megtalálhatom azokat s hozzátette, hogy a sporthorgász felszerelések alatt a gumicsizmákat és az orkánkabátokat érti. Mit tehettem, bosszúsan távoztam. Ogy látszik, hogy az Intersport szervezői a sporthorgászat „új módszerét“ szerették volna közkinccsé tenni. Ha a horgász zsinórra köti a gumicsizmákat, vízbe dobja azokat, valószínűleg halat foghat velük. Ezt persze gyakorolni kell. Szerintük valószínűleg fölöslegessé válik a horgászbot, a peremorsó, a damil, a horog' és más felszerelés. No de elég legyen az élcelődésből. A horgászsportnak még nagyon sokáig nem a gumicsizma, meg az orkánkabát, hanem a komplett horgászbot marad a legfőbb kelléke. Ezért nem nyugodtam bele a látottakba, illetve a nem látottakba. Feltárcsáztam a Drobný tovar vezérigazgatóságának sportszer osztályát. Arról érdeklődtem,, hogy a kiállításon miért nincs horgászfelszerelés. A kérdésre azt válaszolták, hogy a szóbanforgó kiállítás sportszerválasztékának az összeállítása nem a kereskedelem, hanem a gyártóvállalatok feladata. Ebben nem is kételkedtem. A látogatót azonban egyáltalán nem érdekli, hogy a gyártók vagy a kereskedelem állítja-e ki a tárgyakat. Véleményem szerint a horgászfelszerelések hiányáért a kereskedelem is hibáztatható. Annál Is inkább, mivel ezeket a felszereléseket sokan keresték a kiállításon. S ha már ennél tartunk, a kiállítás szervezőinek, a gyártóvállalatoknak és a kereskedelemnek gondoskodnia kellett volna róla, hogy a többi sportszer mellett a horgászfelszerelés is helyet kapjon. A Drobný tovar vezérigazgatóságának dolgozójától azt is megkérdeztem, miért nem kapható Bratislavában, esetleg Szlovákia más körzeteiben a Roen „család“ legfiatalabb sarja, a P II. peremorsó, s ha már komplett orsó nem kapható, miért nincs a sportszerboltokban á korábban eladott orsókhoz zslnórtárolő dob. A kérdésre magvarázkodás volt a válasz. Tudomásomra jutott ugyanis, hogy a Ztfár nad Sázavou-l vasárugyár, ahol ezt a peremorsófajtát kifejleszteték, a gyártást tovább folytatja. A legutóbbi České Budéjovíce-i látogatásom is ezt bizonyította. A sportszerboltok kirakatában más fölszerelések között a Roen P II-es peremorső is helyet kapott. Ml lehet az oka, hogy Szlovákiában mégsem kapható. Az, hogy a kereskedelem nem kellőképpen regisztrálja, mit szeretne vásárolni a vevő. A Roen P Il-es ugyanis olcsó, vagyis száz koronáért megvásárolható. Minőségileg vetekszik a több száz koronába kerülő külföldi orsókkal. Azt is mondhatnám masszívabb, biztonságosabb, vagyis jobb azoknál. Ezzel az orsóval bármilyen hal bonyodalom nélkül partra vontatható és szákoiható. Ajánlatos volna, ha a kereskedelem nem hivatkozna fölöslegesen másokra, hanem saját berkeiben feltárná a fogyatékosságok okait. Az rányítással megbízott szerveknek pedig nem szabad megengedniük, hogy a piacról olyan árucikkek hiányozzanak, amelyeknek a gyártása nem ütközik nehézségekbe. Véleményem szerint az elosztásban és a dolgokhoz való hozzáállásban kell keresni a fogyatékosságok okát. Hoksza István Nagy harcsa akadt a horogra A harcsa rendszerint tavakban és a folyók holtágaiban tanyázik. Előfordulása azonban nem gyakori. Főleg az utóbbi években (tevés harcsa fogható a Vágból, mert kevésbé bírja a szennyezett vizet. A magánosán élő, olajzöld, esetleg feketés színű ragadozó hal vizeípk fenekén tanyázik s gyakran csak este keresi zsámányát. Ami csak a szájában elfér, lenyeli. Főleg a halakat, a rákokat, a vízi madarakat s a békákat Is elnyeli, néha azonban az emberbe is „beleharap“. A harcsák némelyike egy méter hosszú, fogtak azonban már négy méter hosszú és háromszáz kiló súlyú harcsái is. Hazánkban a legnagyobb harcsát ötven évvel ezelőtt Guta (Kolárovo) -mellet a Vágból emelték ki, amely csaknem 250 kilós volt. A harcsa tehát a legnagyobb európai édesvízi hal. A múlt hetekben — Járásunkban — több nagy harcsát fogtak a horgászok, mint a korábbi években. A legnagyobbat Laternyík Sándor, a Terményfelvásárlő és Ellátó Vállalatok dolgozója fogta, aki az SZHSZ galántai városi szervezetének hal gazdája. A városi szervezet — a harcsa túlzott elszaporodása végett — a ragadozó éjjeli horgászatát engedélyezte a nagy. gurabi (Vef. Grob) harmincnyolc hektáros halastavon. A nagy harcsák ugyanis felfalják a két-három kilós pontyot Is, A halgazda hajnalban már ki akarta venni horgát, amikor erőteljes rántást érzett. Ezzel megkezdődött a harc a horgász és a hal között. Egy órán keresztül tartott a küzdelem, míg a harcsa a part közelébe került. Mások segítségével kiemalte a vízből a több mini harminc kilós példányt, amel? egy huszonöt centis csíkra harapott rá, a horog azonban a torkában akadt meg. 'i Krajcsovics Ferdinártü Lesz-e szálka nélküli ponty? A városi hálózat vizének klőrozása súlyos veszélyt Jelent ä tartályokban és akváriumokban tartott halakra, állapították meg vizsgálataikkal lengyel kutatók. Kimutatták, hogy már literenként 0,1—0,2 milligramm klór Is halálos adag a pontyok számára, különösen alacsony hőmérsékletű vízben. A halak előbb passzívakká válnak, majd gyengül a légzésük és 30—40 órával azután, hogy klórozott víz hatásának tették ki őket, elpusztulnak. A kutatók azt javasolják, hogy a tárolótartályokba való bevezetés előtt a klórozott vizet engedjék át tőzegszűrőn, s ily módon távolítsák el belőle az ártalmas kiőrt. Amennyiben az Ivóvízhálózat vizét nem klórral, hanem ózonnal csírátlanítják (egyre több országban alkalmazzák már ezt a kétségtelenül drágább, de utóhatások, íz és szag nélküli fertőtlenítésf módot), a halak sem sínylik meg az ózonozott vízben való tartózkodást. A pontyról lévén szó, hadd említsük meg, hogy az édesvízi halak közül benne látlák a legtöbb fantáziát a következő évszázad táplálkozási gondjain segíteni akaró tüdősök. A ponty gyorsan növekszik, hat hét alatt súlya hatszorosát éri el. Bámulatos a szaporodóképessé) is. a nőstény, ha súlya eléri i 1 kilogrammot, körülbelül ké ezer ikrát rák lel, De mi legyen a szálkákki amelyekből a pontyban jóv több található, mint például tengeri halakban? Nyuga Németországban már több mi: egy évtizede folynak a kíséri tek a szálkák nélküli — ponti sabban: a kevesebb szálkájú ■ ponty kitenyésztésére. A száll legfontosabb összetevője közti dotan a kalcium, ezért ebb a hal táplálékába minél kevi sebbnek szabad kerülnie. (-1
