Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-29 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES ,1979. szeptember 29. 12 Oj hazai búzafajtánk Az Állami Fajtanemesítö Bizottság ez év április 18-1 ülésén új hazai nemesitésü búzafajtát Ismert el 1STRA néven. Az új fajtát So-290/756 jelzéssel 1976-tól 1978-ig, vagyis három éven keresztül próbálták ki az állami fajtakísérletben. A fajtajelöltet a hároméves vizsgálat alapján a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet a következőképpen értékelte és jellemezte: Az So-290/750 fajtajelölt az 1976 és 1978 közötti években lucerna elővetemény után Szlovákia kukoricatermő övezetében termésben a kísérletek átlagában 4—6 százalékkal felülmúlta a Jubilejná 50 fajtát és 3—4 százalékkal az Iljicsovkát. A répa termesztő övezetben termése az 1978 ős 1977. évben az Iljicsovka fajta szintjén mozgott, 1978-ban a répatermesztő övezetben a Jubilejná 50 fajtát három százalékkal, az Iljicsovkát négy és a Bu-10 fajtajelöltet öt százalékkal előzte meg. A kukorica termesztő övezetben a kísérlet évei alatt terméshozamban elérte a legbővebben termő elismert fajták hozamát. Ezerkilencszázhetvennyolcban a Jubilejná 50 fajtát nyolc százalékkal, a Solarist négy, a Bu-10 fajtajelöltet hét, az Iljicsovka búzát pedig kilenc százalékkal múlta felül. A burgonya termesztő övezetben az So-290/756 fajta jelölt termése kisebb volt, mint a körzetre jellegzetes fajtáké. A faggyal, a felfagyással szemben ellenállőbbnak bizonyult, mint a Száva búza, kevésbé azonban mint a szovjet fajták. Az So-290/756 rövid szalmájú. Ellenáll a megdőlésnek. Tenyészideje egy nappal rövidebb, mint a Jubilejná 50 búzáé. A pergéssel szemben közepesen, a kalászban csírázással szemben jól ellenáll. Lisztjének minősége közepes. Ellenállósága a fekete rozsdával szemben nagyon jó — a sárga rozsdával szemben, jó, a lisztharmattal szemben pedig közepes. A gyökérbetegségekkel szemben ellenállóbb, mint a Jubilejná 50, azonban nem éri el a Slávia ellenállóságát. Tekintettel jó termőképességére, s a megdőléssel szembeni ellenállóságára, továbbá a viszonylagosan jó egészségi állapotára, elismerésre terjesztették elő és termesztését a kukorica- és a répatermesztő tájakon Javasolták. Az ISTRA búza botanikai formája *— Tr. aestívum L. var. lutescens — fehér színű barna magvü szálkátlan. A növény csíralevele világos zöld. A növény alakja a bokrosodás stádiumában félig felálló, bokrosodása közepes. Levélszfne világos zöld, közepes viaszbevonattal. A növény magasságának az átlaga 81—95 centiméter. Kalászpelyvái rövidek és szélesek. A kalászorsó nem törékeny. Az idén elismert ISTRA búzánál fontos, hogy az országos fajtakísérletek eredményeiből és tapasztalataiból összeállított és kiadott rövid jellemzést a nemesítés és a gyakorlati termesztés sorén szerzett néhány fontosabb adattal és tapasztalattal kiegészítsük. Az eddigi megfigyelések azt mutatják, hogy az új búzafajta jól alkalmazkodik a hasonló éghajlati adottságú termesztési tájak eltérő talajtípusaihoz, kevésbé igényes a talaj nemével és szerkezetével szemben. Ezt támasztják alá a nemzetközi kísérletekben elért kiegyenlített, jó eredmények (NDK, LNK, SZSZSZK—< Krasznodar, Ogyessza, RNK —Fundulea MNK — országos átlagban, Jugoszlávia, Franciaország), ugyanakkor minden talajon üllepedett jó magágyat követel. A fajta arányos és egyenletes tápanyagellátást Igényeli Az új hazai búzát nem tanácsos olyan elővetemények után vetni, melyek talajában nagy mennyiségű szalmát, esetleg kukoricaszárat szántottunk, mert ez a csapadékszegény években nagy mértékben akadályozza a növény őszi és téli (egyenletes) tápanyagfelvételét, segíti a Fusárium különböző változatainak elszaporodását, illetve a fiatal növények megbetegedését, esetenként pusztulását. Némely évben megfelelő elővetemény részére a maglucernás is. A fajta télállósága, az év elején tapasztalt szokatlan télben jobb volt, mint a Száva, a Slávia és Solaris fajtáké, hasonlóan viselte a telet mint az Auróra és Kavkaz szovjet fajták, ám azzal a különbséggel, hogy jobban ellenállt a felfagyással, vagyis a bfelhuzogatással“ szemben. Télállósága és tavasszal a Jobb regenerálódása céljából fontos, hogy ősszel a vetést kellő időben végezzük. Ez az egyenletes, jó kelés feltételei Legmegfelelőbb, ha a vetések a tél kezdetéig megkezdik a bokrosodást, legalább két-három levelet nevelnek. Az ISTRA a csírázás állapotában — hasonlóan, mint a Mironovská 808 fajta — érzékeny a 8—10 Celzius fokos fagyra. Igaz, hogy ilyen alacsony hőmérséklet csak a laza, a rögös és a száraz talajokon, továbbá a sekély vetéseken okozhatnám! károsodást. A mélyebben kialakult bokrosodási csomó, az ISTRA fajtánál jelentős mértékben javíthatja az áttelelést és a koratavaszi fejlődést. A talaj nemétől, szerkezetétől, a vetés mélységétől és az uralkodó időjárástól függően az ISTRA két és négy centiméter közötti mélységben alakítja ki a bokrosodási csomót — a nehéz, kötött talajokon sekélyebben, a könnyű homoktalajokon pedig mélyebben. A fajta vázolt tulajdonságainak megfelelően a vetést kötött talajon négy, középkötöttön öt, könnyű talajokon pedig hat centiméter mélyen kell végezni. A vetési mélység eltúlzása (kötött talajokon hét cm mélyen) nem ajánlatos, mert ez a gyors és az egyenletes kelést rontja és segíti a fusáriumos fertőzést és a gyökérbetegsőgek terjedését, ugyanakkor gyengíti a bokrosodást és a földalatti szárrész fejlődését. Jó kelési feltételek mellett — vetéstől a bokrosodás kezdetéig az ISTRA búzának megközelítően 230 C fok hőmennyiségre van szükség (a napi középhőmérsékletek összege), ennek kapcsán az ISTRA búza vetése október első hetében esedékes. Amennyiben lehetséges, október 15-e után Istrát már ne vessünk. Ugyanis ritkán van olyan kedvező ősz, hogy a vetések a tél kezdetéig elérjék a kívánt fejlődési szakaszt. Nem megfelelő az Istra nagyon korai, szeptember 27-e előtti vetése sem. Az ilyen vetésben a gabonalegyek és a gyökérbetegségek kártétele valószínű. A túlzottan fejlődő, besűrűsödött korai vetések még a hosszantartó hőtakaró alatt is károsodhatnak, főleg a fusáriumos megbetegedés, illetve kipusztulás veszélye fenyegeti a növényt. Az új búzafajta nagyon fontos terméshatározója a kalászonként! magtermés. Agrotechnikáját a trágyázással együtt, úgy kell szervezni, hogy kedvező feltételeket hozzunk létre a kalászdifferenciálódós és a kalászkaképződés Időszakára. Ennek legérzékenyebb szakasza a bokrosodás befejezése és a szárbalndulás kezdete. Lényegbevágó, hogy, a talajtípusoktól függően a fajta nitrogénadagjának 30—50 százalékát tavaszra tartalékoljuk. Ezt esetleg megosztva adagolhatjuk a növényállomány kialakítására és a kalászképzésre. A könnyű és a sekély termőrétegű talajokon a nitrogéntrágyának legalább a felét tavasszal adjuk! A jól és erőteljesen fejlődő Istra állománynál a tavaszi nitrogénadagot csak a bokrosodás végén, a kalászképzéséhez szórjuk ki. Nemesítő állomásunk hároméves trágyázási kísérletei ennél a fajtánál is azt mutatják, hogy a jó tápértékben lévő talajokon, időben végzett vetés esetén, jó étteleléssel, a felvehető nitrogénből (hatóanyagban) hektáronként 150 kg-nál többet adni nem szabad, beleértve az előveteménnyel hátrahagyott mennyiséget is. A hat-hét tonnás — hektáronkénti f— magterméshez • hüvelyesek, pillangós keverékek, herefélék és őszi repce után — 70—90 kiló N-t adjunk. Gabonafélék után 110—130 kilót, de silókukorica után 100—120 kg tiszta nitrogént. A foszforban és káliumban közepesen gazdag talajokon a P2O5 adagja 90—110 kg, a КгО-é 120—150 kiló lehet. Ha a talajok valamely tápanyagban szegényebbek, akkor a hiányzó adagot abból arányosan kell növelni. Az eddigi kísérletek és a terméselemzések azt' mutatják, hogy az Istra búzafajta a kiegyenlített, nagy termésátlag elérésében megkívánja az egyenletes állománysűrűséget, — vagyis négyzetméterenként az 500— 600 kalászt. A megfelelő növényállományt elsősorban .a vetőmagmennyiség helyes meghatározásával érhetjük el, tekintetbevéve 'a vetés idejét, a kelés feltételeit és a talajok tulajdonságait. A gondosan elkészített magágyban — jó kelési feltételek mellett — ha a magot október ötödikéig elvetjük, elegendő a négy-négy és fél millió csírázó mag használata. Október hat és tizenkettő között már öt, később pedig már öt és fél millió csíraképes magot kell vetni. Rosszabb kelési feltételek között a határidők vetőmag normája a feltételeknek megfelelően tíz-tizenöt százalékkal emelkedik. A rossz talajelőkészítést természetesen nem lehet vetőmagmennyiség növelésével kiegyenlíteni, vagyis az ebből eredő hibákat helyrehozni. Attelelés után március végén, a biztonságos jó terméshez, egyenletes állománysűrűséggel, fejlődési szakaszok sZerint az új Istra búzánál négyzetméterenként a következő növényegyed szükséges: 1 leveles fejlettséggel négyzetméterenként 400—500 2—3 leveles fejlettséggel — 350—400 A bokrosodás kezdetén 300—350 2—3 oldalhajtással 250—300 Az Istra szalmaszilárdsága jobb, mint a nálunk' körzetesített legtöbb más fajtáé, azonban jó talajokon, ideális ’elővetemény után az esetleg túlsűrített vetéseken a megdőlés veszélye fenyegethet. Tavasszal a buja növényű Istra búzaállományokat hektáronként két-három liter Retacellel ajánlatos permetezni. Ezt a műveletet egybe lehet kapcsolni a gyomirtással. Az új búzafajta ellenállóbb a szártő és a gyökérbetegségekkel szemben, mint a Jubilejná 50 és az Iljicsovka, ám az erőteljesen fertőzött gócokon, ahol már ősszel jelentkezett a kórokozó, feltétlenül szükséges az egy, esetleg a két védőpermetezés Fundazollal, esetleg Bayletonnal a szervfejlődés III. és V. szakaszában. Egy permetezésre 0,3—0,5 kiló Fundazol szükséges hektáronként 200—300 liter vízben vegyítve. Az új búzafajta nem ellenálló a gabonalegyekkel szemben. Gyakori légykár a korai vetéseken mutatkozott. Ezért tavasszal minden táblát meg kell vizsgálni és számottevő előfordulás esetén metationos permetezést végezni, 200—250 liter vízben 0,2 százalék Metationt kell feloldani és azt hektáronként kipermetezni. Az Istra malomipari értéke nagyon jó. Lisztnyeredéke hetven százalék feletti. A mag üvegessége több év átlagéban hatvan százalékos. Ez azt jelenti, hogy jobb á nálunk termesztett kitűnő szovjet búzákénál. A sütőipari minősége közepes, valamivel gyöngébb, mint a Jubilejná 50 búzáé. A farinográffal vizsgált minőség értékeinek zöme B1 és В 2 osztályzatot ért el. A nedves sikértartalma 25 és 40 százalék között változott. A sikér minősége közepes — duzzadása 7—15 ml. A próbasütéseknél mért kenyértérfogat jó. Az új búzafajta már nem teljesen Ismeretlen a termesztők előtt. Idei vetésterülete elérte a 13—14 ezer hektárt. , Dr. BARTALOS MENYHÉRT és RÁKÓCZI LAJOS dipl. agr., a sószigeti (Solary) növénynemesítő állomás dolgozói Becsülettel helytállnak Buzitától (Buzica) hét kilométerre van a Rózsás tanya. Csak úgy juthatunk oda, ha erre előzőleg engedélyt kaptunk. A tanyára vezető út bizonyos szakasza az MNK területén van. Vajány László elnökkel — az SZNT képviselőjével — megegyeztem abban, hogy korán reggel négy óra tájban találkozhatok Sztupeny Lászlóval^ a szövetkezet zootechnikusával. Hajnalban a falu még csendes volt, csak a fejőnők igyekeztek a telepre. Korán érkeztünk a tanyára, ahol öt kutya csaholt. A juhászok és a bojtár csak később érkeztek. így alkalmam nyílt rá, hogy elbeszélgessek a zootechnikussal. — Azelőtt a Rózsás tanya az uradalomé volt, hol a Szentirmay, hol pedig az Adler család birtokolta. Az urak a községben és a városban laktak, a cselédek pedig a tanyán. Két családnak közös konyhája volt. Korábban azonban az egy szoba és konyha is közös volt. A tanya most a buzital szövetkezeté, a juhok otthona. Közben traktorzúgásra figyeltünk fel. A kutyák Is megérezték, hogy érkeznek a juhászok. A kézfogást és a barátságos üdvözlést követően Dezső József, Varga József, Kövesdy Béla juhászok és Szabadka György bojtár megkezdték a napi munkát, a fejést. A gazdaság 1138 juhot tart, ebből 810 az anya. A múlt évben ez a tenyészet 508 ezer korona bevételt biztosított a szövetkezetnek. Egy juhról átlagban 4,9 kiló gyapjút nyírtak s megközelítően félvegon gyapjút érté- Ízesítettek* A fejés befejeztével megfigyelhettem a juhsajt készítését. Varga József számadó mestere ennek a munkának és naponta két gomolyát készít, hogy szerdán elszállíthassák a heti készletet. A sajt mellett ebben az évben már ötszáz „barikát“ is eladtak 18 kilós átlagsúlyban, 17,5 koronájával kilóját. ' Naponta, szombatot és vasárnapot is beleértve, ismétlődik ez a munka, Becsülettel dolgoznak és szépen keresnek, emberhez méltón élnek. Ttíán QárirffVl* Sikeres zöldség program Az utóbbi időben egyre többet foglalkozunk a zöldségtermeléssel, illetve a felvásárlási és ellátási problémákkal. Ez természetes. A zöldségidény közepén azzal a szándékkal látogattam a ZELENINA n. V. királyheimeci (Kráľ. Chlmec) felvásárló központjába, hogy betekintést nyerjek a terebesi (Trebišov) járás zöldságprogramjának a megvalósításába. Ezért D ó c z у Árpáddal, a kereskedelmi osztály vezetőjével beszélgettünk. í— Nem volt könnyű a feladatunk -— kezdte Dáczy elvtárs a beszélgetést. — Legtöbb nehézségünk a termelés és a fogyasztás összehangolásából eredt. Elismerjük, hogy a rossz munkaszervezés miatt sok esetben későn vettük át az árut a termelőktől, azonban az év hét hónapjában nem történt meg, hogy valamilyen áru a termelő „nyakán“ maradt volna. Ami az ellátást illeti, itt már előfordultak problémák. Primőráru kevés került piacra, s ami mégis oda került, az elég drága volt. Közrejátszott ebben az ár és még sok más olyan tényező, amin nem tudtunk változtatni. — A terebesi járásban az ntóbbi években is nagy erőfeszítéseket tettek a zöldségtermesztés fejlesztése terén. Ebben első lépés a terület növelése volt. Az idén miként alakul az ezzel kapcsolatos program? — öt százalékkal sikerült növelni a tervezett vetésterületet. A mezőgazdasági üzemek megértéssel fogadták felhívásunkat. Valamennyi gazdaság törekedett a lehetőségek kihasználására. A fokhagymát és a vöröshagymát kivéve, a zöldség területnövekedése megfelelő. A fokhagyma és a vöröshagyma-ellátás azonban egész éven át gondot okoz. Sikerült ebben az évben 564 hektár zöldségre szerződést kötnünk. A tervek szerint 10 ezer 567 tonna zöldség felvásárlása várható. — Tavaly a felvásárlás körül sok problémájuk volt, milyen a helyzet az idén? — A mezőgazdasági üzemek részéről tavaly az áru előkészítése és átadása sajnos nem a szerződésben rögzített minőségi követelmények szerint történt. A Zelenina részéről gyakran hiábavaló volt a figyelmeztetés. A gazdaságok zöme képtelen volt a szerződésben meghatározott időterv szerint szállítani. Az idén a felvásárlás terén sokat javult a helyzet. Hat felvásárlási részleget létesítettünk, s nyolc állandó felvásárlóhelyünk' van. Mégis előfordult, hogy a termelők órákat várakoztak, míg átvettük tőlük az árut. — A zöldségtermelési program megvalósítása nemcsak a nagyüzemek és a kistermelők feladata. Szükség van a termeltetők, s a felvásárlók körültekintetőbb, szervezettebb munkájára is. — Tudom, mire gondol. Természetesen ma még vannak elkerülhetetlen sajátosságok. Korai zöldségből a járás behozatalra szorult, azonban a mezőgazdaság nyári és kései fajtákkal nemcsak a helyi lakosságot, s a konzervgyárakat látja el, hanem hozzájárul az országos igények kielégítéséhez is. A fóliás termelést a jövőben is hasonlúan kell szorgalmazni, mint az idén. Természetesen az üvegházak építése is fontos. Ez eléggé költséges, azonban a korszerű zöldségtermesztés megköveteli. A termeltetés, a felvásárlás és az ellátás további javulását várjuk attól, hogy Terebesen, Gálszécsen (Sečovce) és Nagykaposon (Veľké Kapušany] üzletet nyitottunk, ahol vetőmagokat, vegyszert, műtrágyát és féliát vásárolhatnak a nagyüzemek és a kistermelők. Gondot okoz például a gépesítés, amely sajnos nem oldható meg egyik napról a másikra. — Az eredményekről mondana valamit? — A zöldségfelvásárlási tervet július végéig 148 százalékra teljesítettük. Elmondhatom, hogy a szép eredményt részben a kistermelőknek köszönhetjük. Uborkából 2103, étkezési tökből pedig 245 tonnával többet vásároltunk fel, mint amennyit a felvásárlási terv előirányzott, űszszesen 1535 tonnával több zöldséget vásároltunk fel a tervezettnél. — Mi volt a helyzet a primőráruval? — Jő termést értek el salátából, retekből, petrezselyemből, sárgarépából. így teljesíthettük a felvásárlási tervet. Némi lemaradás káposztából és hagymából volt. ^ ügy tudom, sok primőr árut hoztak külföldről. Nem hatott ez károsan a hazai áru felvásárlására? — Külföldről a zöldséget elsősorban azért hoztuk be, mert korábban kaptuk, másodszor „hézagpótlónak“ szántuk, harmadszor pedig a jó minőség miatt. A „hézagpótlás“ főleg akkor szükséges, amikor nálunk kedvezőtlen az időjárás. A sok eső miatt akadozott a zöldség szedése és szállítása, ezért a déli szomszédainktól vásárolt készlettel pótoltuk a hiányt. — On szerint lehetne több dinynyét termelni a trebišovi járásban? — Jónéhány zöldségkertészt ismerek Nyugat-Szlovákiában. Ezek haszonnal termelik a dinnyét. Járásunkban s van rá jó példa a Krályhelmeci Állami Gazdaságban és a vaján! (Vojany) szövetkezetben. Azonban a nagyüzemek kertészeinek többsége járásunkban idegenkedik a dinnyetermesztéstől, így kénytelenek vagyunk külföldről behozni. — A zöldségfelvásárlás tervét túlteljesítették, kíváncsi volnék rá, milyen a helyzet a gyümölcsfelvásárlással? — A déligyümölcs szükségletet behozatalból fedezzük. Sajnos, a hazai gyümölcstermésből sok jót nem mondhatok. Valamennyit Nyugat- Szlovákiából kapunk, azonban a járásunk ellátását végre a helyi termésnek kellene fedeznie. Ehhez vannak gyümölcsöseink, hiba azonban, hogy nincs termés. Az idén aránylag korán került piacra a szőlő, bizonyára jelentős mennyiségű csemegeszőlő terem. A külföldi tapasztalatok alapján miért nem tároljuk egy részét? — Azért, mert nincs hűtőkapacitásunk. — Mit tart a legfontosabb feladatoknak? — Körzetünkben a zöldséget és a gyümölcsöt felvásárolhatjuk, tehát a jövőben is jó minőségű árut várunk a termelőktől. •— Befejezésül csak annyit, hogy milyen ellátással számolhatnak a fogyasztók télen? — Az előbbi évekkel szemben mintegy tizenöt vagonnal több zöldséget tárolunk közellátásra, s ez egyben azt is jelenti, hogy bizonyos menynyiséget más járásoknak is átadha‘“"k. ILLÉS BERTALAN